Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
1982. augusztus 8. Képújság 3 Az elemes bútorok szakboltja Határidőig kamatmentesen Adok es adózók A Bútorkereskedelmi Vállalat megnyitotta az első elemesbútor-szakboltját Budapesten, a November 7. téren. Az üzletben a magyar „Garzon” és a „Réka” típusok mellett NDK és jugoszláv elemes bútorokat is árusítanak. Újításképpen bevezették az audiovizuális értékesítési formát, színes diafelvételeken mutatják be a vásárlóknak az elemek variálhatóságát. Bérlet szocialista brigádoknak Új tanév a TIT szabadegyetemén Gazdag kínálatibál vá,lógathatnak az idén is a József Attila Szabadegyetem sorozatai ■iránt érdeklődők: az új isimeret- terjesztési évadiban 23 tudományágból mintegy 122-iféle élő adássorozatot indít a TOT bu-- daipesti szervezete. Egy-egy tudományterület népszerűsítésé- bâl — a hagyományokhoz híven — ezúttal is az adott témakörökben leginkább tájékozott szakemberek vállalnak részt. ■A kreatív nevelés címmel ú!j pedag ág iái -közművelődési sorozatot rendez a szabadegyetem az 1982—83-as tanévben. Az elő. adósok konkrét gyakorlati tanácsokat, ötleteket, módszereket ajánlanak a pedagógusoknak, illetve 'kulturális területen dolgozóknak; segítséget adva' ahhoz, hogy mindennapos alkotómunkájuk során élménvszerüen, a fiatalok alkotói kedvére és erejére támaszkodva dolgozzák fel a műveltségi anyaqat. Költők, dralmaturqok, bábosok, pszichológusok közreműködésével ismerkedhetnek a hallgatók az iskolai színjátszás, a bábozás, a pantomim, a qyerlme'k- iroda’lolm felhasználásának lehetőségeivel. Újdonságot ígér a Fiatalok a mérlegen című sorozat is. A 12 előadásiból álló program során neves, a valíáságíeltárás és -elemzés eszközeivel dolgozó szociológusok ismertetik az elmúlt években 6 és 14 éves gyermekek körében végzett vizsgálataik eredményeit. A Felnőttkori önnevelés, önművelés című foglalkozások résztvevői kerékasz- tal-lbeszélgetéseken sajátíthatják el az önművelés alapismeretéit. Új kezdeményezés lesz idén a Diáksajtó, diákújság- 'írás című sorozat: az iskolaúlj- ság szerkesztését, tördelését, írását tanulják meg itt a speciális 'kollégium növendékei. Sok érdekesség között válogathatnak a matematika barátai; várhatóan népes hallgatósága lesz a számítástechnikával foglalkozó sorozatoknak. Különösen az egyetemi felvételire készülők, az egyetemisták, a pedagógusok, a mérnökök és a technikusok rendszeres művelődéséiben, önképzésében játszanak szerepet e kurzusok, hiszen naprakész információkhoz juttatják az érdeklődőket. A szabadegyetemi programban meghirdetett előadássorozatokra - iskolai végzettségre, foglalkozásra valló tekintet nélkül — bárki jelentkezhet. Szocialista brigádok, KlSZ-szerve- zetek, kulbo'k, illetve egyéni érdeklődők ezúttal is válthatnak 25 különböző előadásra szóló bérletet. A beiratkozás szeptember 6-án kezdődik, és — munkanapokon - két hétiq tart a TIT Kossuth Klubjában (Vili., Múzeum u. 7.). Diplomakiosztás A diploma'kiosztással befejeződött szombaton Debrecenben a tanítóképző főiskolán a külföldön magyar nyelvet tanító pedagógusok továbbképző tanfolyama. A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia védnöksége által szervezett 10 napos tanfolyamon 11 országból — Angliából, Ausztriából, 'Belgiumból, Dániából, Finnországból, Hollandiából, Kanadáiból, az NSZK-lból, Olasz- országiból, Svédországból és az USA-lból — 54 tanító vett részt; zenei, művészeti, nyelvészeti, közgazdasági, irodalomtörténeti előadásokat hallgattak. Palackozzák a repceolajat A Győri Növényoilajgyárban megkezdték a repceolaj' palackozását, szeptember közepéig 1400 tonnányit porcióznak ki, majd hozzálátnak a napraforgó feldolgozásához. A gyár napra, forgóolaljfoó! jelentős mennyiséget exportál, elsősorban a tőkés piacra. A napraforgó-feldolgozás gazdaságosságát növelik azzal,, hogy a mellékterméket is hasznosítják, héját eltüzelik — gőzt fejlesztenek vele — korpája pedig értékes takarmányként visszajut <r termelő gazdaságokhoz. A nagydorogi nagyközségi tanácsnál arról tudakolódzunk : milyen az adómorál, kellően teljesíti-e a lakosság az adófizetési kötelezettségeit?, — Olykor sokallják az emberek a kirótt összeget — mondja Heidecker Péter tanácselnök —, s eljönnek és egyeztetik adócsoportunknál a tényeket és a számokat, de azután megnyugodva távoznak, s befizetik az adott ösz- szeget. Persze, nem a reklamálás a jellemző, fellebbezés nincs is, gondot jelent viszont az, hogy nem rögződött eléggé: mindenkinek felszólítás nélkül kellene adót fizetnie. Igv a lakosság is jobban járna — hiszen az összeg nem növekedne késedelmi kamattal —, s a tanács dolga is egyszerűbb lenne, mivel az nyilvánvalóan minden év elejétől gazdálkodik. — Az adóbevételek pedig később jelentkeznek? — Jó részük igen, holott március 15-ig az első, szeptember 15-ig pedig a második félévi adót kamatmentesen lehet befizetni. * Jaksa Jánosné gazdálkodási előadótól kérdezzük: — Mekkora szerepet játszanak a tanács pénzügyi bevételeiben az adók? — Éves költségvetésünk 14 millió 359 ezer forint — válaszolja —, s ebből 1 millió 189 ezer az adóbevétel, 400 ezer forint pedig a községfejlesztési hozzájárulás. Az ezeken kívüli más saját bevételek mellett az idén több mint 8 millió forint felsőbb tanácsi támogatást kapunk. * Nagydorog társközsége Bi- kács, amelynek főutcáján találkozunk Putyera Ferencnével. — Milyen adót fizet? — Házadót, no meg kutyám is van. Ez utóbbi, az ebadó nem sok, de a ház miatt most több a kiadásom, mint tavaly. Éppen a napokban kaptam értesítést róla. — Tudja, hogy meddig kamatmentes a befizetés? — Nem. Amint a tanács elküldi a papírt, én fizetek is. Szmola Vince Másokat megszólítva hasonló tapasztalatokra jutunk. Egy férfinek szintén a minap kézhez vett értesítés szerint a tavalyinál 8 forinttal többet kell adóznia, s nem tudja, hogy ez a jelen esetben nem nagy ösz- szegű különbség tulajdonképpen késedelmi kamat. * — Mikor értesítik a lakosságot az adók összegéről? — kérdezzük a nagydorogi tanács adóügyi csoportvezetőjétől, Szmola Vincétől. — Június 30-ig készülnek el az adókivetések, s így az értesítésre júliusban kerülhet sor. De a befizetéseknek a legtöbb adónemnél a január 1-i állapot szerint, általában a korábbi kivetés alapján meg kellene történnie. Ám nincs így, s ezért egy esztendőben mintegy 30 ezer forintot tesz ki a késedelmi kamatokból származó összeg. — Mi okozza a legtöbb gondot? — A háztáji és a kisegítő gazdaságok jövedelemadója. — S miért? — Az illetményföldet kapó személyek sokszor nem tudják Putyera Ferencné azt, hogy melyik tanácsnál kell adót fizetniük. — ?! — Ugyanis az illetményföldeket változó helyeken jelölik ki, s a jelenlegi gyakorlatot nem ismerik eléggé az adófizetők: eszerint ahol a föld, ott kell adózni. Talán célszerűbb lenne ezen változtatni, s akkor mindenki a lakóhelye tanácsánál fizetne. — A változó területkijelölés bizonytalanná teszi az adóbevételi tervben szereplő végösszeget is? — Az állami gazdaság értesíti ugyan tanácsunkat az illetményföld-kijelölésről, de február 28-i határidőig, tehát a korábban történő tanácsi tervezés időszakában még nem tudunk konkrét adatokat. Előfordulhat emiatt 2—300 ezer forint bevételi különbség is. — Hány tétellel foglalkoznak? — Pusztahencse és Bikács társközségekkel együtt mintegy 1900-al. Sajnos, eddig csupán 800 ezer forint az idei adóbevétel, pedig szeptember 15-ig — ha minden tökéletesen menne —, ennek el kellene érnie az 1 millió 189 ezer forintot. A késedelmi kamatok, no meg a behajtási költség elkerülése érdekében a tanács számos fórumot felhasznál, s propagálja az adófizetés szükségességét, határidejét, akár falugyűlésről, akár tanácstagi beszámolóról van szó, s a tanácstagok figyelmét külön felhívjuk — Bonyolult az adók tanácsi ügyintézése? — Várhatóan sokat segít majd a megyei szinten bevezetendő gépi könyvelés. Mindenkinek lesz egy személyi szám szerinti adatlapja, s nekünk itt helyben csak a váltp- zásokra kell ügyelnünk. V. Z—Cz. S. Édesanyánknak nem vehettünk másikat sajnos a gyerekkorban eltört bögrék, tányérok helyett, fogadkozásaink szerint. A hintaszéket sem vehettük meg, amit ígértünk neki játékosan, együtt álmodozva, milyen lesz az, amikor a mama nem előz meg bennünket a reggeli ébredésben, s nem ő lesz, aki lámpát olt minden esti őrjárata után. Hosszú idő óta tudom, hogy le nem rótt adósságunk miatt nem ő, mi lettünk szegényebbek és az unokák, akik úgy nőttek embernyi emberré, hogy a nagymama még kiskorukban kilépett az életükből. Ma már mind érték, amit akkor-' nem ejtettek. De azt csak mi, "a gyerekei tudjuk, hogy a mama semmi pénzért nem lett volna soha hintaszéklakó öregasszony. Nem olyan anyagból gyúrták, hogy megadja magát a tétlenségnek, mindig volt dolga, s mikorra befejezte, ott volt az újabb és újabb. Hétköznap, ünnepnap egyaránt, pedig csak htb. volt, s nem számíthatott arra, hogy több lesz majd a nyugdíja, ha agyonnyüstöli magát, ötvennégy évet élt. Mostanában sokat gondolok rá. Nyilván azért is, mert sokat beszélünk az öregekről, az életnyi munka után megérdemelt pihenésüket töltőkről, akiket elhalmozunk jóindulatú tanácsainkkal. „Pihenjenek, szórakozzanak, kíméljék magukat!" Olvasson, akinek aktív korában nem jutott se sok, se kevés az olvasás öröméből. Utazzon, kiránduljon, menjen moziba, színházba, járja unokáival a természetet. Szóval, tegye mindazt, amiről aktív korában ábrándozott, vagy inkább azt, amiről a még javában aktívak álmodoznak, nem sejtve, hogy az utolsó munkanap bekövetkezése előtt jóval megváltozik az optikájuk. A munkásélet obsitja — amint közeledünk hozzá —, elveszíti képzelt fényét. Érthetetlen? Egyáltalán nem az. — Fiam, az ember nem tétlenségre születik! — hallom ma is az időből a mama hangját és akárhányszor hálás vagyok az „egyszer egy, az egy” horderejű igazságért, mely majd minden szivszorító gondunkra fényt derít, ami az idős emberekkel kapcsolatos. Legelőször is arra, hogy a fejedelminek képzelt nyugdíjas állapot ára olyan életformaváltós, ami a szinte lehetetlent követeli. Tétlenséget attól, aki évtizedeken át dolgozott az idő szorításában. Könyvek, mozi, színház, kirándulás? Min- digre egy se szól. Az otthoni munkák hamar elfogynak, az unokák sem sajátíthatóak ki teljesen. Marad tehát az ölhetett kéz, ami egészséges ember számára némelykor gyöt- rőbb, mint a testi fájdalom. Hiányzik valami. A fizikailag nem túl megterhelő, hasznos elfoglaltság. Az, hogy szükség van a nyugdíjas munkájára, fontos, számítanak rá. Vállaljanak munkát valahol? Szép számmal vannak, akik nem kívánnak a nyugdijuk mellé keresni, mert nincsenek anyagilag rászorulva. S akiknek jól jönne a pénz? Nem könnyű ' helyet találniok. Vidéki városainkban — elnézést, ha tévendék —, sehol nem szerveződött olyan munkaközvetítő iroda, mint néhány évvel ezelőtt Budapesten, ahol azóta is egymásnak adják a kilincset állást keresők és kínálók. Mint hallom, ennek a sikeresen működő irodának mindössze egyetlen főállású alkalmazottja van. A többiek társadalmi munkások. Van közöttük pszichológus, adminisztrátor, jogász, közgazdász és gépírónő. Kortársaik azoknak, akik az irodát segítséget remélve keresik fel. Az ügyintézőknél jobban aligha ismerhetné más az irodához fordulók gondjait, méltányolhatná jobban az elfoglaltságot keresők kívánságait. Véleményem szerint vidéken se lenne fölösleges — és esetleg több városnak közösen — létrehozni ilyen irodát. Borsodban élő tanárismerősöm, miután elunta a tétlenséget — annak ellenére, hogy elvállalta néhány gyerek német nyelvoktatását —, gondolt egyet és betoppant a városi tanács egyik vezetőjéhez, hogy idejét, képességeit fölajánlja a tanácsi munkában. Meglepődve fogadták, de nem elutasítóan. Alig valami tűnődés után lett ismerősöm a gyámhatásági ügyekkel foglalkozó munkacsoport kültagja az igazgatási osztályon. És ismerősöm azóta elégedett ember. Látogatja a gyermekükért egymással hadat viselő szülőket, környezettanulmányokat készít és nagyon jó hasznát veszi több évtizedes pedagógiai gyakorlatának. Ez, mérhető is. A látogatásaival megoldott családi konfliktusókon. És itt, a környezetünkben nem élnek vajon olyan nyugdíjasok, akiknek van hintaszékük, de semmi kedvük belekö- vesedni, mert egészségesek, szívük-eszük mozgást kíván? És ott, ahol éltek — emberek között?! Vannak. Ismerek jó néhányat, s tudom, hogy vétkes pazarlás nem igénybe venni türelmüket, tudásukat, tapasztalataikat tanácsoknál, társadalmi szervezeteknél, szociális intézményeknél. Lépnének, de bátortalanok. Van, amelyik sértődött, mert mostanában ismét túl sokszor neveztetnek nyugdíjasokként a társadalom eltartottjainak, jóllehet, a pihenés jogát 25—30 —40 éves munkával szerezték meg. De a neheztelők se akarnak csak hintaszékben ülni! Ez, akár üzenet is lehet. Aki hallja, adja tovább és tovább, mert ha nemzedék rászolgált valaha a derűs, nyugodt öregségre, a nyugdíjasoké aztán bőven rászolgált! — la — Türelem, tudás, tapasztalat - tartalékban
