Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

6 rtÉPÜJSÀG 1982. augusztus 1. GUAYAQUIL: Az ecuadori Guayaquilben átadták az első világbajnoki aranyérmet. A műúszás szóló számát az amerikai Tracy Ruiz nyerte, 192,3000 ponttal. Ezüst­érmes a kanadai Kelly Kryczka 188,9833, bronzérmes Miwako Motoyoshi (japán) 181,6001. Megkezdődtek a vízilabda- mérkőzések is, a .magyar csa­pat 8 góllal nyert Kína ellen. Eredmények: C csoprt: Magyarország—Kína 14-6 Kuba—Görögország 9-5. NORTH CONWAY: A nemzetközi teniszverseny 3. fordulójában Taróczy Ba­lázs 6-3, 4-6, 6-4 arányban győ­zött az ecuadori Gomez ellen. LAS PALMAS: Két függővel befejeződött a sakk-világbajnokjelölti zóna­verseny: Tukmakov (szovjet)— Ti'miman (holland) döntetlen, Neto (brazil)—Browne (Egye­sült Államok) 1-0. BAD KISSINGEN: A női sakk-világbajnokjelölti zónaverseny 13. fordulójából függőben maradt játszmában Ivánka Mária vereséget szenve­dett a szovjet Litinszkajától. A 14. fordulóban a magyar ver­senyző a svéd Ornsteinnel mér­kőzött, játszmájuk függőben maradt. Motocross verseny Szekszárdon Csötönyi Ferenc edző a ver­senyzőivel foglalkozott. Minden­kihez volt néhány szava, taná­csa, út muta tása. Könnyű, dolgo volt, hisz egykori kitűnő verseny­zőként tökéletesen ismeri a sportágat és az sem utolsó szempont, hogy a motoriioz is ért: autószerelő. iA gépátvételnél szigorúan el­lenőriztek mindent. Megnézték a fékeket, a kerekeket, időnként jól megrázták a motort, kíván­csiak voltak a kerékcsapágyra, egyszóval mindenre annak érde­kében, hogy csak jól felkészí­tett motorokkal rajtolhassanak a versenyzőik. — Biztos megkaptátok a Ba- Jaton-kupa versenykiírását, mely Somogybabodon lesz. Remélem jöttök, hisz nektek sok verseny­zőtök van, esélyesek vagytok a kupa elnyerésére - »mondta Szajdán György Partos doktor­nak, aiki azonnal igennel vála­szolt, mert mint mondta, tény­leg sok versenyzőjük van és kü­mintegy előkészületként a va­sárnapi versenyre. Csötönyi ed­zőnek nem tetszett Gulácsi ver­senyzése, bár az élen hajtott és amikor a székszárdi fiú visz- szatért a depóba, az edző mindjárt korholta: — Miért mentél annyira, hisz nem így beszéltük meg. — Nem mentem én olyan na­gyon, tessék elhinni, hogy csak félig húztam rá a gázt. Erre már az edző sem tudott mit válaszolni, mindössze any- nyit, hogy „A versenyen bizo­nyíts!" Aztán következtek a 125 köb­centiméteres motorok különbö­ző kategóriái és mire efült a motorzaj, már késő délután volt. Ekkor ismét összejöttek az ország különböző részeiből ér­kezett versenyzők, hogy elbe­szélgessenek, a korábbi barát­ságot, ismeretséget felújítsák. Ma kora reggeltől ismét han­gos lesz a Szekszárd déli ré­szén lévő pálya környéke. Re­méljük, az időjárás is kedvez és aki azt a néhány órát ma a verseny megtekintésére szánja, biztos nem bánja meg, jól ér­zi magát. — Nyakas — Fotó: iBencze István IMár tegnap reggel megér­keztek az első gépkocsik a Szek- szánd melletti csatári téglagyár helyén lévő motocross pályához. Jöttek Tatabányáról, Hódmező­vásárhelyről, Kaposvárról, Sza­bad battyá óból, Veszprémből, Sümegről, Lentiből és termé­szetesen a tavaly oly nagy si­kert aratott csehszlovák verseny­zőik is megérkeztek. Az egyesü­let versenyzői kiépítették a ma­guk körletét, felépítették a sát­rakat, maljd a motorok lekerül­tek a kocsikról. A régi ismerő­sök üdvözölték egymást, hisz a pályán kívül a legjobb barátok csak addig ellenfelek, míg a verseny tart. Érdekes módon „ azonban ott is nagyon vigyáz­nak egymásra és azgrt van vi­szonylag kevés súlyos baleset. Dr. Partos János odaérkezé- sünkkor éppen a versenybizott­ság elnökével, Szajdán György- gyel tárgyalt. A fővárosból ér­kezett szakember előzőleg vé­gignézte a pályát és a tapasz­taltakat beszélték meg. Néhány perc múlva már Somos István­nal, a minicross szakágvezetőjé­vel tárgyalt Partos doktor, cki a Szekszárdi Vízitársulat SE-nél a titkári tisztséget tölti be. Ma­yer Mártont, szekszárdi motoros szakosztály vezetőijét is nagy munkában találtuk: a mai ver­senynap tombolatárgyait cso­magolta ki. A főnyeremény egy kismotor, de lesz kerékpár és még jó néhány tárgy, mélyet a nézők megnyerhetnek. Hogy er­re kinek van esélye? A válasz egyszerű. Mindenkinek, aki be­lépőjegyet vált. A meghosszabbított pályán sok munkát végeztek a vízitár- saJat emberei és természetesen a versenyzők is. Egy kiselejte­zett autóbuszból például szer­tárt csináltak és a tetején he­lyezték el a versenybizottsági irodát. Mint arról meggyőződ­tünk, fentről a rendkívül nehéz, dimlbes-dombos terepet kitűnő­en belátni, így könnyebb lesz a munkáljuk a versenybíróknak. Ionosén a fiataloknak kel! a ru­tinszerzés. Egyre többen érkeztek a né­zők, akiket csábít a motor za­ja, akik élvezik a versenyzést. Pedig tegnap még nem volt iga­zi verseny, csak kötelező edzés, időmérés, melyet úgy is mond­hatnánk: ismerkedés a pályá­val. A nézők persze a depóba is bementek, hogy közelebbről „csodálhassák'' ezeket az extra masinákat. Sok nézője volt pél­dául a csehszlovák versenyzők egyik motorjának, a vízhűtéses 125 köbcentiméteres motornak. Aztán már mondanom sem kell, hogy Kovács Feni 1‘1-es rajtszá- imú gépét is sokan körbenézték és megtapogatták. — Hát még holnap milyen gépek lesznek — mondta Kern Gyuri — és mindjárt sorolta is: Kislángról jön Matern Imre a Suzukijával. — És jön .Németh Kornél Ka­posvárról, valamint ‘Somogyi Ajkáról — toldotta meg a fel­sorolást Partos doktor. A versenybíróság rajthoz szó­lította az 50 köbcentiméterese­ket. Néhány perc és már fel­zúgtak a motorok, nekivágtak a távnak, közben a zsűri is mun­kához látott, mérte az időt, A rajt után levegőbe emelkedtek az első/kerekek A szekszárdiak depója, ahol mindig sok érdeklődő volt Izgalmas küzdelmet ígér a mai nap Évek óta a nemzetközi élvonalban Érmek és fények Hollabrunnból rült. Mennyire érezte magát fel­készültnek a nagy fellépés előtt? — Mind az itthoni, mind pe­dig az edzőtábori munka hasz­nos volt. Szeretem a kerete,dzé- seket, mert sok játékos, külön­böző stílusokat 'képvisel. Egyéb­ként az íidei évben nem bizto­sították olyan feltételeket, mint tavaly, több volt a holtidő, so­kat utazgattunk ide-oda. — A felkészüléssel kapcsolat­ban meg kell említeni — szál közbe a vezető edző Sáth Sán­dor, hogy Kati számára nem volt eléggé célirányos. Ismer­ték ugyan a sorsolást, de a ke­retedzéseken nem a várható el­lenfelék ellen készítették fel. Mi azonban ezt igyekeztünk pótol­ni. — Milyen reményekkel 'indult útnak? — Konkrétan nem fogalmaz­tam meg magamnak, hogy mit kell elérnem. Ez szinte lehetetlen is, mert évről évre változik a mezőny. Ezúttal én is újabb kor­osztályban, az ifjúságiaknál mu­tatkoztam 'be. 'Azt ipersze vala­hol belül éreztem : úgy kell asz­talhoz ál'lnom, hogy szinte min­den számiban van esélyünk, ezért mindenhova összpontosítani 'kell. — Kezdetben a csaipatküzdei- mek során gyengébben ját­szott. Talán a csapatversenyre nem koncentrált annyira? — Azt senki nem mondhatja, hogy lekezeltem a csapatot. Ta- va'lyi aranyérmem mindennél jobban bizonyítja, hogy csapat- centrikus vagyok, legalább olyan fontosnak tartom, rn'int az egyéni küzdelmeket. A vezető edző folytatja : - Kati számára szinte versenyt verseny követett, nem volt ideje regenerálódni. Valóban a kon­tinensviadal elején, a csapat­küzdelmek során nem a legjobb formában játszott. — Egyéniben viszont reme­keit, isimét egy bronz, ezúttal az ifik mezőnyében és egy ezüst vegyes párosban. A dobogó har­madik fokáért az egyéniben, ta­valy vagy az idén kellett jobban megküzdeni? — Érdekes: most is úgy ala­kultak a dolgok, mint tavaly. Most sem vesztettem még játsz­mát sem az elődöntőig. Foko­zatosan magámra találtam, csak Bolvári Katalin rül mindenki a magyar táborban a sikernek, amelyet az idei évi kor- osztályos Európa-bajnok- ságon az ausztriai Hollabnonm- bcn elértek fiataljaink. A sze­rencse is közrejátszott, valamint a sorsolás és egyéb, de . . . Ahhoz, Ihogy végül is éremeső hulljon a magyar tálborra., szük­ség volt néhány játékos kiemel, kedő játékára. Az élre kívánko­zik Bolvári Kati és Bátorfi Csil­la neve, akik korosztályaikban a magyarok kiemelkedő egyénisé­geiniek bizonyultak. Érmes re­ményekkel utaztak. Folytatva a tolnai lányok hagyományát most is éremmel térték haza. Érem­mel? Többel is, mert az egyéni küzdelmekben ' szerzett két bronz után, még egy ezüstöt is sikerült bekaslsziroznia Bolvári Katinak a vegyes párosban. Kedd délután. 'Éppen egy napija, hogy hazaérkeztek a tol­nai lányok a verseny színhelyé­ről. Sáth Sándor vezető edző - Bolvári Katival együtt már vár bennünket. Valaki azonban mégis hiányzik. Bátorfi 'Csilla, aki ezen az EB-n üstökösként robbant be a nemzetközi élvo­nalba .- Csilla még Pesten maradt néhány napra, csak a hét Vé­gén lesz itthon — mondja a ve­zető edző. Kati kissé összegúbózva ül a kényelmes fotelban. Kissé sá- padtna'k látszik.- Eddig imár négy EB-n járt, hogy érezte magát most Holla- brunnban?- Tavaly mór jártam ebben a kisvárosban, így nem volt isme­retlen számomra a környék. Jól felszerelt létesítmények álltak rendelkezésünkre, a szervezés is nagyon jó Volt. A csapat felké­szülése nem a legjobban sike­0 néhány kisebb megingásra em­lékszem. De a sorsolásom is jó volt, kedvező stílusú verseny­zőkkel játszottam. — Kik a kedvezőtlenek? — Aki, valamilyen különleges borítással játszik, mondjuk fo- nákoldalon. Vagy pedig nincs egy meghatározott 'Stílusa, amely ellen tudom, hogy mi lehet az ellenszer. Nos, a szovjet ver­senyző, akivel a döntőbejutá­sért mérkőztem, is ilyen borí­tást »használt. Nem ezért vesz­tettem. Tudtam, hogy tavaly ő nyerte az EB-t és most is az ér­deklődés középpontjában volt, s ez bénítólag hatott. Mire fel­ocsúdtam imát el is ment. a meccs. — Csilla játékára egyszerűen nem találtak jelzőket, valóság­gal ámulatba ejtette a szak­embereket a román felnőtt Európa-»bajnok nő kétszeri legyő­zésével. Hogyan látta játékát a nézőtérről? — Nagyon jól alkalmazta a már hosszú ideje ‘begyakorolt hatásos adogatásait. Úgyszól­ván „Mszerválta" mindkétszer Nemest. Amikor poén volt, ak­kor is fél tudta venni a versenyt a román versenyzővel. A kriti­kus 'pillanatokban mindig tu­dott újítani, kivéve a döntőbe­jutásért lejátszott találkozót, amikor ő sem tudta elhinni, hogy nyeHhet a szovjet lány el­len. — iHa a közeljövőben valami­lyen hazai vagy nemzetközi ver­senyen összehozná a sors Csil­lával, megtalálná-e játékának az ellenszerét? Elmosolyodik, úgy tesz, mint­ha nem értené a célzást. Elzár­kózik a 'válaszadás elől. .. — Pillanatnyi forma döntene - szakítja 'meg a fura csendet a mester, Sáth Sándor, majd így folytatja: — Mindig is tö­rekszünk arra, hogy átvegyük a korszerű játékelemeket, ez a fejlődés útja. A legutóbbi világ­bajnokságon képmagnóra vet­tünk jó néhány korszerűnek ne­vezhető adogatást, amelyet Bá­torfi Csilla kitűnően elsajátított. Képességeit mi sem bizonyítja ‘jobban, mint hogy ezt nagy ver­senyeken is remekül alkalmaz­za. Neki az idei évben ez volt a fő versenye, erre készült ‘és 'hal­latlan nagy sikert ért el 13 éves létére. — Katinak már valóban nehe­zebb dolga volt, különböző ha­zai versenyek mellett nemzet­közi porondon is állandóan ver­senyeznie kellett. Ezért keltett meglepetést számomra, hogy egy korosztállyal feljebb, ilyen előzmények után is sikerrel helytállt. — A páros ‘játék sikere álta­lában a jó összhangban rejlik. Mégis hogyan lett a világhírű svéd Waidner'böl és Bolvári Ka­tiból egy kitűnő páros — kér­dezem Katitól. — Szerintem a vegyes páros­ban a fiú a meghatározó. Álta­lában elmondható, hogy a fér­fiak nem szeretik a vegyes pá­rost, pedig ez azon számok egyike, amelyben könnyebben lehet nyerni, de veszteni is. — Waldner sem szereti? — De, nála ez épp olyan fon­tos, mint bármi más, így közös nevezőn voltunk. — A döntőben Personék ellen esélyük volt az aranyéremre, de az utolsó játszmában rövidzár­lat következett be. — Mégpedig nálam. Egysze­rűen nem tudtam mit kezdeni a svéd adogatásaival. Roppant kí­nos percek voltak ezek számom, ra. Elleniben' Waldner játékba 'lendült, de hiába. Ő egyébként az első két játszmában volt hal­ványabb a szokottnál. — Valami élmény, sztori? — Nem történt semmi különös — .mondja. elhajtja fejét, érzi, hogy már nincs több kérdéseim. Gondolatban kissé elka­landozik, de minden bi­zonnyal nem messze a kaucsuik- labda és a zöld asztal világá­tól.-bégyé-

Next

/
Thumbnails
Contents