Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
1982. augusztus 24. Képújság 3 A háztáji Dalmandon A 'Dallmantíi Állami Gazdaság országszerte ismert 'kiemelkedő termelésű -gazdá Ikodá si eredménye Írről. Am nemcsak a nagyüzemben, hanem a dolgozók háztáji gazdaságaiban is eredményes munka folyik. Erről szálmolt be Vas István igazgató a, dombóvári városi pártvégrehajtó bizottság ülésén. iA gazdaság dolgozói - a kollektív szerződésben megbatározott - illetményföldet kapnak, amelyen takarmányt, zöldséget, gyümölcsöt termelnek. A gépi munkákat a gazdaság végzi el. Korábban a háztáji tevékenységgel kapcsolatos teendőket a termelő osztályok kü lön-kül ön végezték; a növénytermelési fő. osztály aző „területén" segítette a háztáji gazdálkodást, az állattenyésztési osztály pedig az állattartással kapcsolatos kistermelői tevékenység különböző értékesítéseit és beszerzéseit. lEz év január elsejével a gazdaság háztáji agromómust nevezett ki, aki azóta'egy személyben végzi mindazokat a munkákat, amelyek e tevékenységi ''körben adódnak. Természetesen támogatást nyújtanak munkájának eredményes végzéséhez mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési osztály vezetője, valamint a gazdaság önálló kerületei. A gazdaság szervezetten biztosítja az igénylők részére a napos-,, vagy előnevelt baromfi beszerzését, gondoskodik azok házihoz szállításáról, az állattartók számára alomszalmát biztosít és elszállítja a trágyát. A kert- és gyümölcsgazdálkodós terén szervezett szaporítóanyag- ellátást biztosít. A legnagyobb volument a burgonyovetőaumó beszerzése jelenti, de kiteried e tevékenyséa a avüimöleslfácséul eték, szőlővesszők, a palánták intézményes beszerzésére is. Rövidesen megnyitják a gazdaság mezőgazdasági boltját, ahol az állattartásihoz szükséges tápokon, takarmányokon kívül növényvédő szereket és műtrágyákat is árusítanak a háztáji gazdaságok, kistermelők részére, de felvásárolják a zöldség- és gyümölcstermést is. A gazdaság területén folyó háztáji termelésiben a legnagyobb volument a sertéstenyésztés adja. Ez irányú tevékenysége o gazdaságnak eddig a sertés-felvásárlásban — szerződéssel vagy anélkül — merült ki. A több éves szerződés keretében felvásárolt sertésekre progresz- szív felárat fizet. Ez a módszer is előnyt jelentett a gazdaság dolgozóinak, hiszen a gazdaság biztos „felvevője” volt a sertéseknek. A gazdaságnak is hasznos volt, hiszen ily módon a saját termelésen felül is kapott alapanyagot vágóhídja számára.. A felvásárolt sertések száma évről évre nő. Tavaly például egész évben, 2403 sertést vásároltak fel, az idei első’ félévben pedig már 1814-et. Köbben nőtt a szerződéses termelők aránya. Tavaly a 2403 sertést 590 termelő adta. le, az idei első félévi 1814-et 364, az előbbiből 65, az ideiekből 93 volt a szerződéses partnerek száma. A gazdaság vezetése úgy látja, 'hogy még mindig nagy tartalékok vannak a háztáji sertés, tenyésztésiben, van lehetőség a további fejlesztésre. Ez évben kezdték meq a vemhes kocasül- dö-kihelyezést a gazdaság dolgozói, illetve a gazdaság körzetében lakó, kistermelést folytató családok részére. A kocákat megállapított kéthónapos vemhesséqgel adják át készpénzfizetés vaav törlesztés ellenében, a kocák vételára 5900 forint, almit 18 hónap alatt a kihelyezett koca szaporulatából nevelt 95—125 kg-os hízott sertéssel kell törleszteni. E kapcsolati forma iránt igen nagy az érdeklődés, az első félévben azért csak 34-et helyeztek ki, mert a gazdaság többet nem tudott nélkülözni. A gazdaság a kocasüidők tartását, takarmányozását figyelemmel kíséri, ezt a gazdaság1 sertéstenyésztő szakemberei végzik. A gazdaság törekszik arra — és erre a nagyüzemnek lehetősége van —, hogy a háztáji extenzívebb körülményeit jól elviselő fajtákat, hibrideket állítson elő. Tervezik azt is, hogy kialakítson egy, nagyobb mennyiségű sertés tartásának megfelelő háztáji technológiát. Erre még a műszaki fejlesztési alapból is hajlandó áldozni. Meg léhet ugyanis kísérelni az arra alkalmas háztáji gazdaságokban hogy a nagyüzemektől átvett eszközökkel — ezt is lehetne süldővel visszafizetni — a technológia fajlagos beruházási költsége kisebb legyen a kisüzemiben, mint a nagyüzemben. A már említett adatékből 'kitűnik, hogy egy-egy termelőre tavaly négy, az idei első félévben öt felvásárolt hízott sertés jut. Ki tehetne alakítani olyan technológiát, amelynél egy-egy termelő évente búszat-megyvenet is előállíthatnak. Ehhez keresnek — egyelőre egy-egy településen — néhány olyan' háztáji vagy kistermelőt, akinél ,,mo- dellgazdaságot" lehetne kialakítani. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak a gazdaság szakemberei és a. „modell" ‘követőkre találhatna, a községiben. A gazdaság gyors ütemben fejleszti sertéságazatát, 1985- ig 30 százalékkal tervezi, növelni a termelést. A háztáji gazdaságok fokozott segítésével itt is nagyarányú fejlődést lehet elérni. J. J. ÉYM intézkedési terv a gazdaságosabb anyagfelhasználásra Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium átfogó intézkedési tervet készít a gazdaságos anyagfelhasználást és a gyártási technológiák fejlesztését célzó országos proqraím végrehajtására. A fejlesztési szakemberek már kidolgozták a javaslatokat, amelyeket további egyeztetés után .emelnek törvényerőre” a minisztérium vezetői. A cementtakaré.kossáq fejlesztésére különösen so'k lehetőséget tártak fel a gyártásiban és felhasználásban egyaránt, így fontos feladatként jelölték meg a kohászatban és az erőműveknél keletkező hulladék, a kötőanyagként hasznosítható kohósalak és pernye nagyobb arányú hasznosítását a cementgyártásban. A felmérések szerint elérhető, hogy a tetenleql- nek kétszeresére növeljék a cementhez kevert kohósalak és pernye arányát, s egyúttal két- há rom,szorosára az ilyen adalékanyagokkal kiegészített cement mennyiségét. Ezzel egyúttal tetemes hőenergiát takarítanak ,meg és bővítik a cement- választékot is. Gyakran ugyanis a szükségesnél nagyobb szilárdságú cementet használnak az építők, ám kellő választék esetén- elkerülhetik az ilyen kényszerű lépéseket. Hasonló célt szolgál a cementszabványok és műszaki előírások korszerűsítése is, hogy az adott cement- fajta tényleges szilárdsága kisebb határétékek között maradjon, s ne legyen jóval nagyobb a szükségesnél, mint jelenleg. Évente mintegy ötmillió tonna cementet használ fél az orszáq, s a proqram szerint ennek 10 százalékával, évente félmillió tonnával kell csökkenteni a fel- használást. Erre minden lehetőség megvan, mivel a felmérések szerint átlagosan egy köbméter betonhoz jelenleg 50 'kilóval több cementet kevernek a szükségesnél. Ezért münden kü- lönösébb beruházás nélkül is nagy tehetőségeket kínál a munkaszervezés fejlesztése, s a cement szállításában, kimérésében, a beton keverésé'ben, tehát minden munkafázisban, a technológiai fegyelem megszilárdítása, s az új betonszerke- zete'k előírt utókezelése. Ezért szükségesnek tartják, hogy jobban ösztönözzék az építőket — sajátház-építőket is — a beton- gyáraklban pontos receptora szerint készített friss beton félti aszná Iá sára'. Különösen jó lehetőségék vannak a megtakarításokra Budaipesten, ahol éven. te 1,5—2 millió köbméter betont dolgoznak fél az építők, ugyanakkor összesen 23 betonayár áll rendelkezésükre, amit nem használnak ki eléggé. U borkaszezon A Budapesti Konzervgyár I. számú gyáregységében naponta több mint húszezer ötliteres üvegbe kerül a savanyúságnakvaló. Az évi 650 vagonos termelés csaknem Ifelét a Szovjetunióba exportálják. Képünkön: az uborka még ömlesztve látható, de rövidesen üvegekbe kerül. Naponta hétezer üveget töltenek meg vele. A hagyományteremtés művészete Nemzetiségi lap Mórágyon Azt, hogy a- legtöbb közösségnek vannak hagyományai, az ember egész egyszerűen tudomásul veszi, hiszen hozzátartoznak az életéhez. A hagyományok valamilyen rejtélyes és nem is mindig kideríthető úton-imádon kialakultak. Nem töprengünk afelett, hogy miként, hiszen vannak és ennyi elég. Éppen ezért az újságírónak viszonylag ritkán adatik meg, hogy olyan rendezvényről tudósíthat, melyet gondos megfontolás árán eleve a haqyo- mányteremtés szándékával hoztak létre. Abban bízva, hogy az utókornak majd kedve kerekedik a folytatáshoz. Sürgősen bocsássák élőre, hogy ebben bízik az újságíró is. A Mórágyon augusztus 22-én sorra került nemzetiségi napról van szó. A mőcsényi közös tanács elnöke által aláirt meghívóban ez állt: „A máráqyii nemzetiségi napot hagyomány- nyá szeretnénk tenni, melynek megrendezését kétévenként tervezzük." Helyszín van hozzá. A statisztika szerint mindössze 1003 lelkes községben hogyan, hogyan sem, egy közepes városnak is becsületére váló arányban sikerült megmozgatni a lakosságot társadalmi munkára. Ezt a szavakban rejlő mondanivaló szerint kell érteni, hiszen amit végeztek, az valóiban az egész község társadalmának ér- dékét szolgálta. Egy szabadtéri színpadhoz méltó háttér lett a felhagyott kőbányáiból. Előtte ülőalkalmatosságokkal és tornaszereikkel' egyaránt ellátott szabadidős központ született - szó szerint a semmiből. Pontosabban,, a márágyiek és a legtávolabbi pontokról jött segítőik jóvoltából. Mielőtt a vasárnapi eseményék részleteibe merülnénk, hadd idézzük annak a táblának a szövegét, amelyet az arra járók olvashattak: „Kőbánya Szabadidős Központ Országos földtani alap- szelvény, „Kőbánya Szabadidős Központ Országos földtani alapszelvény Természetvédelmi létesítmény Épült társadalmi összefogással, a mőcsényi közös tanács védnökségével.” Amiben segített a TÂÉV, a Szekszárd—paksi Vízítáirslulás, a Gemenc,i Állami Erdő- és Vad- gazdaság, a mőcsényi Völgység Népe Tsz, a mórágyi úttörőcsapat, a Magyar Állalmi Földtani Intézet, a PéCsi Kerületi Bányászati Felügyelőség, a Bonyhádi Zomántáruqyár, o KPM Közúti Igazgatóság Székszárd, a DÉ- DÁSZ és természetesen Mórágy lakossága. Az időjárás eleinte mindennék ígérkezett, csak éppen kegyesnek nem. Délelőtt még szitált a,z eső és a tánccsoportok művelődési házbeli bemutatójáról sokan és sűrűn tekintqet- tek a könnyéket hullató ég felé, hogy mit hoz a délután. Szerencsére elfogadható időt hozott. A következők voltak o meghívottak : a, bonyhádi német nemzetiségi klub énekkara, a 'bonyhádi tánccsoport, a cilkái asszanykórus, a hajósi, német nemzetiségi tánccsoport, a mohácsi tánccsoport, a nagyimá- nyoki német nemzetiségi együttes, a szekszárdi német nemzetiségi baráti kör kórusa, a szekszárdi táncegyüttes. Végül pedig a helyiek: a Völgység Népe nemzetiségi együttes. IRangso roló s ro váj I alkozni vakmerőség tenne. Az teljességgel magánügy, hogy az egész napot ott töltött újságíróra a ha- jósiálk és a, valósággal fergeteges tempót diktált helybeliek tették a, legnagyobb hatást. Másra minden bizonnyal mások, de tulajdonképpen alighanem mindenkire a műsor egésze. Ezen a napon egy egész falu bizonyult jó vendéglátónak és mutatta be jogos büszkeséggel önmagát. Az, hogy voltak apróbb zökkenők, kissé vontatottan és akadozva haladt a tánocsopoirtok utcai felvonulása', elhanyagolható, jelentéktelen és két év múlVa bizonyára korrigálható. Az összbenyomás a fontos és az, hogy méq a leq- kritikusabb hajlandóságú -láto- qató se az egyszeríség hangulatát érezte. Ez úgy értendő, hogy egyetlen napra mindenki felveheti a legszebb ruháját, vághat mosolygós képet, de az egész mit se ér, ha hiányzik mögüle az őszinteség. Mórágyon nem ez volt a helyzet. Egy lélekszámúban u^yan kicsi, néhány évvel ezelőtt sokak által talán már „leírt" falu mutatta meg életképességét, jókedvét, művészetét, kultúráját és nemzetiségi öntudatát is. Kiválóan sikerült, nagyon szép és emlékezetes nap volt. Követésre és hagyományteremtésre méltó. ORDAS IVÁN Fotó: BAKÓ JENŐ Tánc az utcán A most felavatott szabadidős központ
