Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
1982. augusztus 22. KÉPÚJSÁG 3 Számvetés az ifjúsági parlamentekről Immár negyedik alkalommal rendezték meg 1981 szeptembere és 1982 májusa között az úgynevezett felmenő rendszerű ifjúsági parlamenteket. A munkahelyeken és az oktatási intézményekben, valamint ágazati és országos szinten megtartott parlamenteken több mint 1,4 millió fiatal - az érintettek mintegy kétharmada - vett részt, ez megegyezik az 1978-ban megrendezett parlamentek részvételi arányával. Különösen nagy érdeklődés közepette zajlottak a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, illetve az államigazgatásban, az igazságügyben dolgozók, a fiatal művelődési szakemberek és a pedagógus fiatalok parlamentjei. A tanácskozásokon mintegy 300 ezer fiatal, minden ötödik résztvevő szólalt fel, mondta el véleményét. Ezek a fórumok ráirányították a figyelmet az időszerű ifjúságpolitikai kérdésekre, mozgósították a gazdasági feladatok megoldására, jó lehetőséget teremtettek a szocialista demokrácia gyakorlására - állapították meg a kormány csütörtöki ülésén. Az értékelésből az is kitűnik, hogy a parlamentek döntő többségét az őszinteség, a politikus, kritikus és önkritikus hangvétel jellemezte. A parlamenteknek volt önálló, érdemi társadalmi és ifjúságpolitikai tartalmuk; nem igazolódott az aggály, hogy a tanácskozások a KISZ kongresszusát követően témaszegények lesznek. Mindezek mellett az is kitűnt, hogy ezek az időszakonként megrendezett fórumok nem helyettesíthetik a vállalatok, intézmények hétköznapi demokratizmusát, a vezetők és a fiatalok folyamatos jó kapcsolatát, együttműködését. A hozzászólásokban általában érvényesült a jogok és kötelességek összhangja. Ennek ellenére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok körében a tájékoztató, meggyőző, mozgósító munkára, a jogok és kötelességek gyakorlati érvényesítésének teljes értelmezésére. Az ifjúságot foglalkoztató fő kérdések változatlanul a munka, a tanulás, a bérezés, a pályakezdés, a család- alapítás, a lakáshoz jutás. Ezek most élesebben jelentkeztek néhány ifjúsági csoportnál. A dolgozó fiatalok körében például erőteljesebben vetődtek fel a bérezés, illetve a munka melletti továbbképzés gondjai. A termeléssel, a munkaszervezéssel kapcsolatos kérdések - főként az akadályozó tényezők megszüntetését célzó javaslatok - változatlanul a viták középpontjában álltak. Bebizonyosodott, hogy a dolgozó fiatalokat élénken érdeklik a munkahely gazdasági helyzetével kapcsolatos feladatok: a munkafegyelem szigorítása, a minőség és a gazdaságosság javítása. Több volt az átlagosnál türelmetlenebb megjegyzés a munkavégzés alacsony hatékonysága miatt. Javaslatokat tettek a szocialista munka- verseny-mozgalom, az ifjúsági versenyformákban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználására. Kritika érte az újítómozgalmat, illetve szorgalmazták szervezeti korszerűsítését; megfelelőbb anyagi-erkölcsi ösztönzők kidolgozását, az elbírálás és a vezetés gyorsítását sürgették. A bérfeszültségek, illetve a pályakezdő fiatalok kezdő bérének alacsony színvonala ifjúsági rétegenként eltérő mértékben ugyan, de a korábbi parlamentekénél hangsúlyozottabban került szóba. A fiatalok egyetértettek a differenciált bérezéssel, a teljesítménybérezés szélesítésével. A mezőgazdaságban dolgozók igénylik a bérszínvonalgazdálkodás általános továbbfejlesztését. Hangsúlyozták, hogy az eddigieknél határozottabb intézkedésekkel minden területen következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét. A szociális kérdések között változatlanul a fiatalok lakáshoz jutása áll az első helyen. Ugyancsak visszatérő témák voltak a fiatalok munkahelyi beijleszkedésének, pályakezdésének kérdései. A parlamentek tapasztalatai azt bizonyították, hogy a gazdasági vezetők még mindig keveset tesznek a beilleszkedés segítéséért. Változatlanul nagy igény mutatkozik a szakmai képzés és továbbképzés iránt. A fiatalok egy része kevesli az ilyen lehetőségeket, illetve az ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Szinte elemi erővel jelentkezett a korszerű, gyakorlatban is hasznosítható idegen nyelvi képzés igénye. A következő munkahelyi-intézményi parlamentek megrendezését 1984-re tervezik. Befejeződött a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus iPéníeken Budapesten, a Semmelweis Orvostudolmányi Egyetem Nagyvárad téri központi épületében befejeződött a nem- „ zetközi gazdaságtörténeti kongresszus: A tanácsíkozás zárónapján is több székei áü lés re került sor. A szekcióviták után tartották 'meg a Vilii, nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus záró ülését, amelyen a szekcióvezetők beszámoltak a^ tanácskozás tapasztalatairól. A Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság pénteken megtartotta közgyűlését, amelyen Paáh Zsigimond Pál akadémikust, a társaság eddigi elnökét tiszteletbeli elnökké, Jean-iFran- cois Bergler züridhi egyetemi tanárt pedig a társaság elnökévé választották. A társaság 12 tagú végrehajtó bizottságának tagja lett Berend T. Iván akadémikus. A tanácskozáson úgy határoztak, hogy a következő kongresszust 1986-lban, Svájcban rendezik meg. A közgyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki a sikeres rendezvényért a magyar házigazdáknak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Történettudományi Intézetnek, és személyesen Ránlki György akadémikusnak, a szervező bizottsáq elnökének.' iLázár György, a Minisztertanács elnöke péntek este a Vigadóban fogadást adott a VIM. nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus külföldi és magyar résztvevői tiszteletére. Magyar csatlakozás a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetséghez Megalakult a Magyar Tejgazdasági Nemzeti Bizottság, s az új szervezet belépett a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség tagjainak sorába. A szövetség 30 ország — közöttük öt szocialista ország — tejipari szakembereit tömöríti, s különféle rendezvényein, kiadványaiban a tagok közreadják legújabb kutatási eredményeiket, technológiái fejlesztéseik tapasztalatait. Ezzei a' párhuzamos kutatások egy része elkerülhető, s a tejgazdasággal! kapcsolatos szellemi alkotások széles körben közikimidcsé válhat mák. Üdülőkörzet Ott a világ vége, jegyzi meq fotóriporter kollégám, amikor Cserésznyés-pusztán. elérkezünk az utolsó házig. A homok út is mintha véget érne. Jó dolguk lehet itt a rókáknak, mondom én, mert tyúkok a szabadban is járkálnak és az egész vidék tele van kertekkel, akácerdö-lige- tekkel, 'bozótossal. Gyönyörű táj, csupa zöld minden. üdülőkörzet lett a pusztáiból, Paks egyik, vagy talán eqyet- len igazi pihenőhelye. Évekkel ezelőtt elhatározták, hoqy fejlesztik Cseresznyést, váljék minél kellemesebbé, tervezték például csónakázó tó kiépítését a puszta mellett, egy szépen fejlett fenyőliget szomszédságában. Nos, a támeder kialakult, de egyelőre nem tudnak csónakázni, mert a patak vizének nagyobb része a biritói halastavakhoz kerül, itt meq csak a ■nád nő, egyéb mocsárt növényekkel. A tómeder mellett termény. Tündököl a vaddohány, virága erős, kellemes, a méhek nagyon szeretik. Silány homoknak .látszik az egész környék talaja, de nem értéktelen a homok, díszük benne az akác meg a fekete fenyő. Talán három éve jártam itt utoljára, azóta a fenyves jól meqemelke- dett. A kis település — hatvan-hetven ház, nem. tudják pontosan maguk az itt lakók sem — első épülete az iskolából kialakított „napközis tábor". így nevezik. Valójában nyári üdülő. Megszüntették az iskolát Cseresznyésben, kevés hozzá a gyerek, bejárnak a tanulók Paksra, autóbusszal. A .meglehetősen nagy iskolaépületet felújították, berendezték ágyakkal, ebédlőasztalokkal, tálalóedényekkel. Második éve üdülnek itt a paksi és környékbeli qye- rekek, egy-egy hétig. Hatvannyolcvan iskolásgyerek j‘ön egyszerre. Az idei nyáron paksiak és dunaföldvária.k élvezték a kerítés nélküli iskola-üdülő füves, erdős szabadságát, és mindazt, amit az egyszerű .üdülő adhat a gyereknek. A kosztot Paksról hozták, itt csak tálalni kellett. Nyáni melegben ki sem hűl idáig, a gébkocsit melegíti alulról az út forró homokja, felülről meg a szikrázó napsugár. Amikor kijutottunk Cseresznyésbe, éppen üres volt az üdülővé alakult iskola, csak a házgon dn oklkal talá l'koztu nk, Lacza Andrásnéval. így mondja : ő a .házgondnok. Őslakos a pusztán, itt járt iskolába és öt gyermeke köziül is a naqyobbak még itt tanúitok. Laczáné négyórás munkaidőiben dolgozik, télen szellőztet időnként, máskor meg takarít. Férje az erdészetnél traktoros. A négyes szám jellemző iLaczáékra: négyszobás a házuk, négy anyakocát tartanak, négyórás az asszony munkaideje. Gyerek is négy lenne tulajdonképpen, de az utolsó gyermekáldás ikreket adott. Ők .most lesznek első osztályosok. Játékaik lényegéljen ugyanazok, mint a 18 éves, legidősebb bátyjuké volt, aki már a Szekszárdi Húskotmbinátbam dolgozik: erdei csatározások, matdárfészek-tanullmányozás, állandó élvezetes kapcsolat a természettel, Erre a kapcsolatra yáqyna'k, a'kiik házat vettek Cseresznyésben. Hirtelen tizennyolcat tudott összeszámolni MukTi Sán- domé, bolt- és italboltvezető. Ö egy személyben vezeti mindkét intézményt, sőt az egyetlen dolgozója is mindkettőnek. 'Ezt úgy lehet megoldani, hoqy a bolt és az itaillmérés közötti ajtó nyitva. Akik a torkuk öblítését á'hítjá’k, várnáik, ,míq az asz- szony kiszolgálja a vevőket a kenyeres, tejes, mos óporos kis üzletszabóban. A leqszükséqe- se'blb áru megvan. Mutatta Muk- liné, szép kenyeret kaptak a paksi áfész .hozományaként”. Tartós .hiány nincs semmiből. Akinek pedig ruha kell, vagy vasáru, netán penme'tezőszer, az behajt Paksra. Tehát legalább 18 ház elkelt már a cseresznyési hajlékok közül, üdülőnek, hétvégi háznak, gazdálkodó pihenő tanyának. Van ilyen is, olyan is. A leq- töblb vevő csők azt teszi, ami itt kézenfekvő: szívja a tiszta levegőt, jókat alszik, reggeli hűvösben ápolja a kertet, a szőlőt. Mérnökemberek is megtanulják a szőlőápolás tudományát, miután egyéb tudományokat már bőségesen magukba szívtak, éppen ezért lehetett belőlük paksi atomos. A csöndes napfürdőben lógnak a körték, kéklenek a sző- lőkugasok. Madár fütyül. Gépkocsik lustálkodnak eqy-eqy porta árnyékán. Kedvem lenne léheverni valahol az út me’Hétt, egy akácerdőnél. Cseresznyés „főutcáján". — Mennyiért adnak-vesznek egy házat mostanában? — kérdezzük a boltos-lk öcsimé ros asz- szanyt. — Eleinte ndgyon olcsó volt, mi is csak negyvenötezret fizettünk, hat éve. Most már 70—80 ezerért kelnek el. — Nem akartak beköltözni Paksra? • — A férjem ötlete volt, hogy itt vegyünk házat, esküvő után. Ő a csiikótelepen dolgozik, nagyon szereti Cseresznyést, nem akarta itthaqyni. Bejön kőiben két gyerek, egyikük Mukliné fia. Márkát vesznek, kapnak, kiülnek vele a ház elé. Eszébe sem jut az embernek, hogy a két qyerek kocsma előtt ü'1, az utcán, mert ez itt így nem is igaz. Eqy erdő- széli épület előtt, ipádon ülve, a kellemes hűvösben kortyolgatják az üdítő italt. Bent mindössze két vendég tartózkodik, egyikük korsó sört szopogat, a korsó mellett félliteres tejeszaoskó pihen. Ez is pihen. Az öreg cseresznyési ember majd hazaviszi és estefelé úgy megissza, .mint a sört. hét pihenni, így is. Kijárnak Paksról autóval, sőt qyalo.q, nyári hétvégeken. Főleg az atomosok köziül, a szabadba vágyók. Itt aztán van szabadság. Lemértük a gépkocsi kilométerórájával : a paksi főutcától Cseresznyés utolsó házáiq kilenc kilométer a távolsóq, a kaos'karinqós utakon, amelyek közül leghosszabb a homakút, a tsz-gépimülheiy utón, erdőszélen és erdőn keresztül. Télefonosz- lopok kísérik az utat. A perzselő hőséget remekül enyhítik az összéhajló akácfák. Az ilyen szakaszon menni élAz iskolából üdülőt csináltak „Márkáznak” a gyerekek. A géppisztoly egy görbe fadarab. Laczáné, a házgondnok Lóg a körte, kéklik a szőlőlugas GEMENCI JÓZSEF Kép: GOTTVALD KÁROLY
