Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

1982. augusztus 17. / nÆPÛJSÀG3 A társadalmi erők növekvő szerepe a község­éé városfejlesztésben KSZE Egészséges búzát takarítottak be több mint kétszázezer hektárról Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával iMár éivek óta tavaszi nem­zeti ünnepeinkhez kapcsolódva a Hazafias Népfront nemzeti zászlóivá1!, kitüntető oklevelekkel és ’jelvényekkel jiutalimazza azo­kat ai falvakat, községeket, vá­rosokat — az üzemek és szö­vetkezetek legjobbjait —, ame­lyek kimagasló eredményeket értek el a településfejlesztési társadalmi munkában. Most, az augusztus 20-hoz kapcsolódó gyűléseken, ünnepségeken, is - a világ és az egész ország dol­gain 'kívül — sok szó esik a he­lyi politikáitól, közéletről, a la­kóhely Örömeiről, gondjairól. Közéletünkben milyen jelentő­sége van a településiek fejlesz­tését célzó társadalmi összefo­gásnak? - erről beszélgettünk S. Hegedűs Lászlóval, a Haza­fiak Népfront Országos Taná­csának titkárával. — Tapasztalatokon nyugvó megitélésem szerint a helyi tá rsaidalmii munlkaimozgail om eredményessége megbízható mércéje egy-egy falu, község, város vagy városrész közéleti demokratizmusának. Mércéje annak, hogy megfelelő-e az öSszíhangi, a helyi vezetés és a lakosság között. Ebből 'követke­zik: a településfejlesztési tár­sadalmi munka, 'jelentősége nem csupán gazdasági, anyagi, ha­nem politikai természetű is. Ä legjobb körössé g ékben, ahol az emiber, a család, az együttdol­gozó vagy élő kollektíva, egy város, falu közössége — ha sza­badon és szíve szerint szólhat és dolgozhat — Csodákra képes. Voltaképpen nem, csoda, ez, ha­nem a mindenütt megteremt­hető 'kollektív alkotóerő. Inkább azon kél! csodálkoznunk', hogy ezt a- nyilvánvaló igazságot so­kan ma sem értik. Nem értik, Hogy ninics technika, szervezet, „koncepció”,, terv, amely társa­dalmi egyetértés és egyetértő cselekvés nélkül eredményes le­het. Amiit a, politika, az igaz­gatás, a vezető tehet, az az, hogy lehetőséget, pályát teremt a községi alkotókedv kibonta­kozásának. Végső soron a tele­pülésfejlesztési társadalmi mun­ka nélkülözhetetlen része a politikának és még inkább az lesz a- jövő,bein. 'Növekvő ered­ménye, bizony,ftéka a szocia­lista nemzeti egység, a haza- szeretet, a közéleti felelősség erősödésének.- A növekvő eredményeket hogyan jelzik a számok? — Nem túlzók, ha, azt mon­dom, hogy mai eredményeink 'hajdani legszebb állmainkat is elszürkítették. Pénzben kifejez­ve a II. ötéves terviben 1,45; a harmadikban 3,25 ; a negyedik­ben 7,4; az V. ötéves tervben már 20 mlilfiárd forint volt a te- lepülésfejl eszitésli társa d almi munka értéke. Tavaly, egyetlen ev alatt 6,75 müllliiáird forint ér­tékű településfej lesabési társa­dalmi munkát végzett g, lakos­ság. Az egy lakosra számított társadalmi munka értéke 20 év alatt több mint húszszorosára növekedett ; az egykori 2T he­lyett 1981-ben elérte a 630 fo­rintot. Kiváltképpen, lendületbe hozta a társadalmi munkát a párt KII, kongresszusának tisz­teletére indított község-város- fejlesztésii munkaímozgalima : míg az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke 1978-ba,n 358 forint volt, a kongresszusi években,, 1979-lben 436 forintra,, 1980-lban 528 forintra növeke­dett. E fejlődés láttán minden reményűnk megvan rá, hogy mostani ötéves tervünkben, min­den településen méq nagyobb értékeket teremtenek társadal­mi .munkával. A növekedés forrása azt boqv népünk nemcsak általában és szemlélőként, hanem konkrétan és cselekvőén is eqyséqes és egyetértő. Mindebben élveink és gyakorlatunk szerint erősö­dik a jóértelimű szervezettség.- A népfrontbizottságokról köztudott, hogy elsőszámú szervezői és mozgósítói a tár­sadalmi munkának. Képvise­lik a helyi lakosság vélemé­nyét, szándékát, akaratát. A tanácsok népképviseleti fel­adataik teljesítése keretében közigazgatási és gazdálkodó szervek is. Ök gazdálkodnak a fejlesztési alapokkal, éves és ötéves terveket készítenek. Ebben a munkában milyen kapcsolat, együttműködés van a népfront és a tanácsok kö­zött? — A tanácsok és népfronlbi- zottságok együttműködése egy­idős a tanácsrendszerrel. Az alapvető feltételeket ehhez a tanácsok törvényiben rögzített önállósága, o népfromtos társa­dalmi támogatás és ellenőrzés 'biztosítja. Csaik az a fontos, hogy ezzel a lehetőséggel bát­ran és kezdeményezően éljenek mind a tanácsok, mind a nép- frontlbizottságok. A községi-városi tanácsok többségében már kialakult rend;, hogy az ötéves tervet és az éves terveket idejében — és ném a döntés után — megvitat­ják a lakossággal; elfogadják a megvalósítható javaslatokat és igényik a, támogatást Az is ál­talános társadalmi gyakorlat: ha a lakosok többet akarnak, mint amire a tanácsi pénzesz­közök elegendőek, óikkor pénz­zel és társadalmi miu.n,kával „megtoldják" a tanács erejét. Ily módan egy-egy település la­kosai ncik egyéni vállalásai, kö­zösségi összefogása „beépül” a tervibe.- Tehát a településfejlesz­tési társadalmi munkát meg­tervezik egy-egy évre és az ötéves tervidőszakra is? — Úgy van. Méghozzá ugyan­olyan körültekintő alaposság­gal, amiként a tanácsi pénzesz­közök felhasználását. A kétféle erőforrást összhangba hozzák, hogy a tanácsi fejlesztési beru­házások és-a társadalmi össze­fogás azonos célú legyen. Csak így lehet igazán értelme és haszna a társadalmi munkának. Azután a tanácsnak kell gon­doskodnia arról, hogy a társa­dalmi munka elvégzéséhez szükséges eszközök, anyagok rendelkezésre álljanak. Az is természetes, hoqy egy-egy öt­éves tervidőszakban a, tervezés­kor rangsorolnak : meqá'llapítjá k mi a fontosabb és mii a később­re halasztható. E kérdésiben gyaikran zajlik élénk vita eqy- egy településen; óim ezt a. vitát nem lehet — nem szabad — el­kerülni, hiszen csak általa, ala­kulhat k-i a helyes, a közmeq;- elégedésre találó rangsorolás. iNagyon fontosnak tartom, hogy mind a tervezés során, mind a tervek megvalósításaikor érvényesüljön a tanács területi felelőssége. Vagyis az, hoqy a tanács tó rsada'l'mii -köziqa zq atá si vonatkozásában gazdája az ott működő üzemeknek, szövet­kezeteknek, intézményeknek. Ezek vezetői, dolgozói nélkülöz­hetetlen erőt képiviselnek a te­lepülésfejlesztés társadalmi fór­rá sóiba n. Ezért azt tartjuk he- lyesnék, ha itt is rendszeresek a tá jékoztatá sok, vél e mé nyc s é rék a tanácsi szervekről. Csak Ny­modon alakulhat ki a megfele­lő és szükséges összhang a. te­lepülésfejlesztésben a tanácsi és vállalati tervezésben.- Ezek szerint a jól előké­szített és tervezett társadalmi munkában találkoznak a he­lyi lakosság, tanácsi és vál­lalati érdekek? — Igen találkoznak, vagy úgy is mondhatjuk, hogy egybees­nek. A leajobb települések gya­korlatának lényeges vonása, hagy érvényesítik az önkéntes­ség és az érdekeltség elvét. A tel epüké slfejl e s ztési tá rs ada Imi munka, de még a kommunista műszakokon összeadott pénz is nem elsősorban a nagy és tá­voli alkotások, épületek meg­valósításának társadalmi támo­gatására való. Kivétel természe­tesen lehet. De nélkülözhetet­len c talán kicsiny, de a min­dennapi életben fontos dolqok megvalósítására. A kultúrát nemcsak a székihely község, központi város művelődési há­za, rangos könyvtárai szép uszo­dája jelenti. Legalább olyan mértékben az is, hogy legyen járda, kövezett út, jó ivóvíz is­kola, óvoda, játszótér és fák, virágok, 'bokrok, ahol csak he­lyük akad. A faluiban és a vá­rosszéleken is. Végeredményben a jó taná­csi, lakossági és vállalati'együtt­működés -tökéletesebbé és ered­ményesebbé teszi mind a nép- gazda,sági-tanácsi tervet, mind a közhasznú társa'daiimi mun­kát. A településfejlesztési társa­dalmi munka maii jelentőségét jellemzi, hogy értékben e taná­csi fejlesztési alapok mintegy húsz százalékát képezi. Ebből következik, hogy már néhány százalékos javulás is mii Kardok­kal növelheti a 'közhasznú be­ruházásokat. Ezért lényeges fel­adat annak megvizsgáló sa,; ho­gyan lehetne tervezési módsze­reinket még alkalmasabbá ten­ni a társadalmi segítőfcészséq befog adó sóra. — Vannak-e új célok, törek­vések a településfejlesztési társadalmi munkában? — Nem is egy. A sok közül csak hármat említek. Például mostanában erősödik egy ú'j mozgalom: a népi útépítés. Ezernyfi ötlettel, némi pénzzel és sok munkával a falu si-várossz éli poros-sáros utakat kikövezik. Némelyük község, kisváros majd minden utcája szilárd burkola­tú, télen-nyóron jól járható. A másik, egyre nagyobb je­lentőséget kap a környezetvé­delmi társadalmi munka. Az emberek mind1 több településen megteremtik és őrzik a rendet, a szépet. A tanácsok még a kis falvakban is a lehetőségek­hez mérten rendezett szemét­telepet, szemételhordást szer­veznék és fellépnék a rendet sértők ellen. A harmadik - amit örömmel támogatunk — műemlékeink, szép épületéih’k megóvására., célszerű hasznosítására, irányül. Ebben is kifejezésre jut a he­lyénvaló lokálpatriotizmus, a szülőföld, a lakóhely — legyen az kicsiny falu, vagy nagyváros — igazi szeretete. Naipljaínik fontos tanulsága: népünk többsége takarékos és védi a köztulajdont, amit akkor értékel leginkább, ha megte­remtésében maga, is részt vesz. Ezt a részvételt kell növelőtök, még általánosabbá tenmiök és jól szervezniük a népfronlbizott- ság aknák.- Végül egy személyes kér­dés: kereken tíz éve ezen a poszton, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkáraként szervezi, gondozza a telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­kát. Sok gonddal járónak, vagy örömtelinek érzi-e mun­káját? — Nem tudom a kettőt kü­lönválasztani, a gondot és az örömöt. Nekem az az öröm., ha egy nehéz gondot sikerül a megoldás útjára terelni. Esőb­ben nem vagyok egyedül. A népfront vezetötestüllétei'ben is kollektív munka folyik, a moz­galomban együttműködő tá rsa - dalrnli erőkkel közösen és egyet­értésben törekszünk új'aöb sike­rekre. — Köszönjük a, beszélgetést. H. L. A KSZE növénytermesztési rendszer taggazdasagainak gé­pei .kiálltaik a gabonatáblákból. A múlt héten máir csak egy gazdaságiban volt hátra, airatní- való, ez is víznyoimásos terület, nem is valószínű, hoqy levág­jak, m,ert a gépekkel nem tud­nak o tálaljra menük A szek­szárdi növénytermesztési rend­szer 250 taggazdasága 223 ezer hektáron termesztett gabonát. íReiáhardt Jenő, a KSZE fő­osztályvezetőije friss kimutatás­sal áll rendelkezésünkre. Ebből megtudtuk, hogy a termésered­mények magasabbak voltak, mint tavaly, és igen kedvezően oszlott meg fajta szerint is a búza termesztése. A takarmány- búzát 23 ezer hektáron ter­mesztették, a, korai érésű búzát 77 ezer hektáron, a középko­rait pedig 120 ezer hektáron. Tehát a gazdaságok folyamato­san tudták gépeiket a földeken tartani, nem kellett kiállni, vár­ni, míg egyik-imásik tábla éré­sében utoléri a másikat. A kedvező termelési eredmény annak is köszönhető, hogy idő­ben, jó maágyba vetették a. ga­bonát. November 8-ig, tehát op­timális időiben földibe került a kenyérnek való magja. A jó ter­melés-politikára vezethető visz- sza, hogy búza búza után csak 25 százalékban került. Ebből pe­dig oz i-s következik, hogy egész­ségesebb a kenyérnek való. A tavaszi növényvédelem eredmé­nyes volt. Az új szerek a Diko- tex, valamint a Diikamiin- is - hatásosnak bizonyult. Minimá­lis területet ért íisztharmOt-fer- tőzés, és a sárgairozsda is alig volt észlelhető. Az a tény, hogy a búzafélék több mint 90 szá­zalékát már októberben elve­tették, egyben a gazdaságok­ban folytatott talajmunka és ve­tés jó szervezését is igazolja. A KSZE fajta,politikája pedig az­zal az eredménnyel járt, hogy a búzák minősége most jobb, kenyérnek jobban használható. A betakarítás segítése a KSZE részéről időiben megkez­dődött, mindé nékelőtt a gépek beszerzése, szervizelése, a mo­toraik1 diagnosztikai vizsgálata volt jelentős. Nem kevesebb, mint 180 J'D, 360 CD és 160 E 516-os nagy teljesítményű gép dolgozott a földeken, a külön­féle kisebb gépek, az SZK-k száma, is meghaladta az ötve­nöt, ámde ezeket inkább bor­sában, és más aprámagvak földijein használták. A betakarí­tó s a' KSZE tággá zdasá goiba,n 15 munkanap alatt megtörtént. A termésátlag tíz százalékkal volt magasabb, mint 1981 -íben. A szalmáról... Egy hektárról, ha minden kedvező, 4—6 tonna szalma, takarítható be. Idén mintegy két tucat úij nagyibálá­zót - kör- és téglaalakú bálá­kat készítenék - használtak, a tavaly munkába állított százöt­ven imél'lett, tehát a tavaly üzem­ben tartott gépek száma is leg­alább tizenöt százalékkal, több. A szalmát a dunaújvárosi pa­pírgyár körzetéiből — körülbe­lül 35—40 kilométeres átmérőjű területről van szó —, jórészt már a gyárba szállították. Idén volt már bőségesen jó minő­ségű kötözőanyag, tavaly még ezzel is gondok voltak. A gaz­daságok elegendő mennyiségű szalmát adtak a háztáji gazda­ság,oknak, még az aratás elején, szerencsére, mert a későbbi sok eső miatt a szalma minősége erősén romlott. Különösen a Szekszárdi Állami Gazdaság­iban., a szekszárdi Aranyfürt iMgtsz-lbeni, valamint a duno- földvári szövetkezetékben volt eredményes a szalma betakarí­tása. Az előzetes adatok azt bizo­nyítják, hogy a, vetőmagtermesz­tés is eredményes volt. A Dal- imaindi Állami Gazdaságban (1400 hektárról takarítottak be vetőmagot az őszi vetéshez. A decsi szövet'ktezetbeni és a* Ta­mási Állami Gazdaságban is kiváló minőségű, különféle bú­zát takarítottak be — vetőmag céljára,. A vetőmagnak valót nagyrészt a Vetőmag Vállalat domlbótváni ’központjába szállí­tották.- Pj-Gk ­% Egészséges búza termett Iregszemcsén kétezer hektárról gyűjtötték a szárítóba a búzát Ot mázsa szalmát préseltek Tamásiban a körbálába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents