Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
1982. július 6. “NÉPÚJSÁG 3 Szervezetek megújulás előtt Napjaink kedvelt szervezeti formálja: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló reflektorfény azonban nemcsak előnyeiket, hanem hibáikat is megvilágítja. Ilyenfajta reflektorszerepe volt a közelmúltban rendezett IX. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari vándorgyűlésnek, ahol partnergazdaságok „panaszkodtak” a termelési rendszerek szolgáltatásaira. Elsősorban arra, hogy az alkalmazott tedhno'lógiát a rendszer- gazdák sok helyütt nem adaptálják a helyi viszonyokhoz. Az sem előnyös, hogy felduzzadt a rendszerek apparátusa. (Vannak olyan termelési rendszer- gazdák, ahol hatszázan is dolgoznak . összehasonl ítá s'ként : az élelmiszeripari trösztökben összesen - az átszervezés előtt — 1500 ember dolgozott). Ennek következtében magasak a termelési rendszereknek fizetendő költségek. A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint -a tag- gazdaságoké. Ennek többnyire nem személyes okai Vannak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a mezőgazda- sági termelés technikai, technológiai színvonala, mint a rendszerek szervezése idején, így érthető, hogy az általánossá váló magas termelési színvonal mellett a termelési rendszereknek egyre nehezebb újat produkálni, vagyis szolgáltatásaik körét bővíteni, színvonalát növelni. A jelenlegi gazdasági helyzetben korlátozottak az anyagi- műszaki fejlesztési lehetőségek. Részint, mert a gazdaságoknak nincs fejlesztésre fordítható pénzük, részint, mert ha éppen van is, szűkös devizakeretek nehezítik a legkorszerűbb technika, technológia megvásárlását. A termelési rendszerek legnagyobb sikerüket eddig az új. technika alkalmazásával aratták, s erről egyelőre le kell mondani uk. A termelési rendszerek természetesen - immár új feltételek között — keresik a megújulás útját. Például az alkatrészellátás, a szervizhálózat megszervezésével, a termékforgalmazással és az értékesítésben való részvételiéi. Úgy is mondhatnánk, igyekeznék tevékenységük vállalkozásjellegét erősíteni. E kezdeményezések helyeselhetek, bár ezek nem helyettesíthetik alapvető feladatukat: a kutatást, a legújabb technikai, technológiai eredmények és a termelés közötti kapcsolat megteremtését. A másik divatos vállalkozási forma, az agráripari egyesülések sok vitát és ellenérzést váltottak ki szervezésük idején. Talán éppen ezért szenteltek nagy figyelmet az együttműködésben részt vevő gazdaságok és vállalatok önállóságának. A terme, lési erők összefogása, a fejlesztések összehangolása révén tehát nem mammut-vállalatok, hanem a gazdasági önállóságukat megtartó egységek közös vállalkozása jött létre. Mi több, nemhogy a résztvevők gazdasági önállósága nem szenvedett csorbát, még az egyesülések keretébe tartozó háztáji és kisegítő gazdaságok is fejlődésnek indultak. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy az agráripari egyesülések sem váltottak be minden hozzájuk fűzött reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok közötti differenciálódás, nem alakult ki megfelelő kapcsolat az élelmiszeripar és a nyersanyag- termelő között. Mindezek ellenére mind a négy agráripari egyesülés termelési színvonala nőtt, hatékonysági mutatóik jobbak korábbi eredményeiknél, illetve a környékbeli gazdaságok hasonló indexeinél. A vándorgyűlésen is elhangzott, hogy újabb egyesülések szervezését nem tervezik, a meglévőket azonban nyitottakká teszik: tehát a deklaráltnál nagyobb 'lehetőséget adnak a kilépésre, illetve új tagok felvételére. Ahhoz, hogy a szervezeti forma is lépést tartson a változó követelményekkel, közös fejlesztési programokat kellene készíteni, vagyis szükségtelen előírni a közös fejlesztési forrásokhoz való hozzájárulás mértékét. így az agráripari egyesüléseken belül mindenki ahhoz a fejlesztéshez járulna hozzá, amiben saját maga is érdekelt. Hogy jó irányiba haladnak-e az útkeresők, arra a gyakorlat próbája adja majd meg a választ. b. p. Magyar-francia számítástechnikai kooperáció Egyszerűbb csomagolásban olcsóbb élelmiszerek Az idén a tervek szerint a Videoton és a francia Thomson cég között a kooperációban gyártott különféle alkatrészek, display-k és szellemi termékek kölcsönös cseréje eléri a 240 millió forintot. A számítástechnikában több éve gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a két vállalat között. Jelenleg a francia partner, a Thomson leányvállalata, a Sems különböző alapegységeket szállít, a Videoton elektronikus és mechanikus alapegységekkel, valamint Software- fejlesztési szolgáltatással fizet. A forgalom már 1980-ban meghaladta a 150 millió forintot. 1981-ben új kooperációs megállapodást kötöttek disp- lay-terminálok közös feilsszté- sére, qyártásóra és értékesítésére. A terminálok egy részét a francia cég megvásárolja, és biztosítja a saját Diaci hálózatán keresztül a Videoton által exportált' termékek harmadik piaci értékesítését- is. Azonos típusú csomagolásban, fehér alapon fekete feliratos címkén a megtakarításra utaló perselyes malac emblémával hozza forgalomba az élelmiszerktreskedelem azokat az úgynevezett fehér termékeket, amelyeket — főként egyszerűbb csomagolásuk révén — a megszokottnál általában 8—10 százalékkal olcsóbban árusítanak. A fogyasztók rövid idő alatt megkedvelték ezeket az átlagos minőségi színvonalú, kedvező árú termékeket. Ma már 12 vállalat és szövetkezet száraz- tésztái, édesipari termékei, befőttjei, konzervjei kaphatók olcsóbb áron. Néhány üzletben a hét és fél kilós Tomi mosóport is árusítják egyszerűbb csomagolásban, kilónként 44 forint 40 fillér helyett 38 forint 90 fillérért. A közelmúltban megjelentek a boltokban a Budapesti Húsipari Vállalat fehér termékei is; pástétomok, kolbászkrémek és hurkakészítmények kaphatók kilónként 12-től 44 forintért. A Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer és vegyicikk- kereskedelmi főosztálya az egyéves tapasztalatokat értékelve megállapította, hogy rövid idő alatt közkedveltté váltak az olcsó élelmiszerek és vegyi cikkek, de a kínálat az ország különböző részein nem egyenletes. Ennek okát abban látják, hogy a termelők és a kereskedők egy része nem tartja eléggé kifzetődőnek e termékek széles körű bevezetését, mivel ezek az átlagosnál alacsonyabb nyereséget tesznek lehetővé. Egyre többen belátják azonban: érdekük, hogy vásárlóikat igényesebb és olcsóbb termékekkel egyaránt minél jobban ellássák, ez növeli forgalmukat. ezért a boltokból nem hiányozhatnak a fehér termékek sem, amelyeket jelentős rétegek igényelnek. A Belkereskedelmi Minisztérium is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy szélesítsék az olcsó élelmiszerek választékát. (MTI) így mulat a magyar (úr?)... Sírva vigadunk olykor, de az is előfordul, hogy azon lehet sírni, ahogy olykor vigadunk. Mesterségünk velejárója, hogy sűrűn járjuk a megyét és mert a szerkesztőségnek gépkocsija nincs, a Volántól bériünk túrataxit. Ez nemcsak praktikus, hanem érdekes is, mert a taxisok tele vannak emberismerettel és történetekkel. Utóbbiakból ízelítőül: KIS ÉJI ZENE Éjfél tájra kocsit kérnek a Gemenc-szálló elé. Az utas hangulata emelkedett, és mindent megtesz, hogy még emelkedettebb legyen. — Elmegyünk Bajára! — mondja a taxisnak. — Muzsikáltatni akarok a volt feleségem ablaka előtt! A muzsikáltatás céljára maga mellé ültet egy zenészt is. Baja nincs a szomszédban, megközelítése nem olcsó. Az exnej ablaka alól az exférjet rövid úton elzavarják. A kis éji zene költsége súlyos százasokra rúg már, amikor Szekszárdra visszatérve kiderül, hogy nincs pénze kifizetni. Egyvalaki mégis fizet. A második feleség. A férje helyett készpénzben, de az már rejtve marad, hogy magának a muzikális lelkű hitvesnek milyen pénznemben. .. FIZET A TAXIS Megjelenik az utas a taxiállomásnál és közli, hogy Bonyhádra kíván utazni. Tájékoztatják, hogy az hozzávetőleg három darab százasába kerül majd. — Rá se rántson! — mondja vidáman, ő maga pedig előránt két ötszázast. — Van itt pénz! Ugyanő Bonyhádon: — Nem fizetek! A gépkocsivezető, aki megtermett, erős ember, de ennek most semmi hasznát nem láthatja (az utasverést tiltja az üzletszabályzat), rámered : — De hiszen van pénze! — Persze, hogy van! De az kell a ma éjszakai szórakozásomhoz. Adja a nyomtatványt, aláírok! Az utas tehát nem kezdő. Tudja, hogy ilyen esetekre megfelelő formanyomtatványt rendszeresített a Volán. Melynek jogásza néhány hónap leforgása alatt kétségtelenül behajtja az adósságot és mindazt, amivel még gyarapszik. Addig azonban a taxis fizet a saját vállalatának, az óra állása szerint. Esetünkben 300 forintot. A TOTÓ-KIRÁLY Ilyen is van, sőt, egyúttal ő saját maga keresztszülője. Ment már taxival vacsorázni — Szegedre, egy dupla feketére a Margitszigetre. . . Pénzének forrása ismeretlen, de rengeteg van neki. Ha csakugyan totón nyerte, lelke rajta, hogy mire költi, bár ez az úri-murit utánzó ál-Csekonits viselkedés mindenhogyan ostoba. Taxis körökben egyelőre fogadásokat kötnek, hogy mikor ismerik meg a totó-király igazi nevét. Lapunk bűnügyi rovatából. ..-s. -n. Kocsola Az árpa a téeszben marad Varga András kombájnos a John-Deer vezetőfülkéjében Szemveszteségvizsgálat — a szalma alatt Jól bevált a körbálázó Azt pontosan kiszámítani, hogy mikorra érik kaszára az árpa, a búza, a rozs, képtelenség. Az aratás kezdésének időpontja függ a fajtától, az időjárástól, s hogy mikorra kerül magtárba a szem, azt a terület nagysága, terméshozama, a kombájnok száma, és természetesen az Időjárás határozza meg. Úgy tudtuk, hogy Nagykónyi- ban még tart az árpa aratása, pedig már befejezték az elmúlt hét csütörtökén. A szakvezetők közül volt, aki a szabadságát is kivette, minden bizonnyal addig pihen, amíg a búzaaratás sorra kerül. A hét kilométerrel odébb lévő Kocsolón viszont még aratták az árpát, sőt, ezzel egy időben a zöldborsó is adott munkát. Nem is keveset. Merthogy nem elég megtermelni, az értékesítésről is gondoskodni kell. A tsz a szigetvári konzervgyárral kötött a 77 hektáron vetett zöldborsó termésére szerződést, de az átvétel akadozik. Az elnök és a főagronó- mus az elmúlt héten kénytelen volt a gyárba menni megtudni, hogy miért nem veszik át az előre meghatározott módon a borsót. A fejtőkombájn két műszakban dolgozik, és ha nem kerül ki időben a hüvelyből a zöld szem, akkor „be- vénül", s a kemény szemeket kénytelen lesznek meghagyni magnak. Közben tart az árpaaratás is, árpát 185, búzát 712 hektáron vetettek. Az aratást június 24- én kezdték a B—2-es táblában. Korai vetés volt, s a betegség — a fusarium és a lisztharmat is — elkapta. A főhajtások tönkrementek, csak a sarjúhajtás hozott kalászt. Ez idén a tsz-ben a ' leggyengébb tábla, bár a termés mennyisége még így is elfogadható. Az aratást nyújtott műszakban — reggel 8-tól este 8, fél kilencig — 4 kombájn végzi. A 2 John-Deer kombájn és a 2 Claas dominátor ezt az időt még soha nem dolgozta zavartalanul végig: csaknem mindennap esett egy kevés eső. A kombájnok után azonnal lehúzták, kazlazták, bálázták a szalmát. A körbálázót idén vették, s a munkájával nagyon elégedettek. A termést a három — pótkocsis, billentős platós — IFÁ-ba ürítik a betakarítógépek. A termény a Bábolna típusú szárítóba kerül. Ez eddig nem mindig működött, hisz az árpa nedvességtartalma megfelelő: átlagban 16 százalékkal aratták. Csupán akkor kellett szárítani, mikor egy kiadósabb eső után 20 százalék fölé szökött a nedvességtartalom. A terményt a szövetkezet négy toronysilója fogadja, innen viszik a dalmandi kerületben lévő magtárba. A megtermelt árpa teljes egészében a szövetkezetben marad : a sertéstelep keverőüzemében készítenek belőle takarmányt, de a tagok is sokat igényelnek: búzából és árpából egyaránt 12 vagonnal. A szövetkezetben a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal kötött szerződés értelmében bértárolást is vállaltak: 230—250 vagon terményt tárolnak itt. A búza aratását a napokban kezdik. Ez a munka előreláthatólag 3 hétig tart, hisz a 2450 hektár szántónak közel egyharmadán terem búza. A kombájnosok, az aratásban részt vevő emberek és gépék igazán nagy munkája most, a búza aratásakor kezdődik majd. * A tolnai Aranykalász Tsz-ben tegnap hat kombájnnal megkezdték a búza aratását. d— Fotó: Kapfinger András Fejtőkombájnnal aratják a zöldborsót
