Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
/'tolna \_ _ _ 2 KÉPÚJSÁG \ 1982. július 31. rw U rséta a Szaljuton Kiét és fél órás űrsétával .kezdte .meg a pénteki ncpot, expedíciójának 79. nádját, a Szaljut-7 személyzete.*' A megszokottnál korábbi ébresztő után az űrhajósok elvégezték a szükséges előkészületékeh .fél öltötték szkafanderüket, el lenőrizték légimentességét, bezárták és ellenőrizték a zsilipkamrának a lakótérrel összekötő ajtaját, s moszkvai idő szerint 6 óra 39 perckor kinyitották a világűrbe vezető nyílást. A kialakult szokásnak megfelelően a fedélzeti mérnök, Va- lentyin Lebegyev lépett ki a világűribe, s az űrállomás oldalán húzódó, Horgony elnevezésű, kapaszkodókkal felszerelt „Ihí- don” végezte el a szükséges munkákat. Parancsnoka, Anato- lij Berezovoj, a zsilipkamra ajtajában .állva segítette társát, s kézi kamerával rögzítette az űrséta valamennyi mozzanatát. Az űrhajósok leszerelték azokat a műszereket, amelyeket még a Földön, a Szalljut-7 április 19-i felbocsátása előtt helyeztek el az űrállomás külső felületén, s helyettük újabbakat szereltek fel. Az eltávolított műszereket — köztük egy mikrometeorit-észle- lőt, az egyszerű szerves vegyü- letéket tartalmazó Meduza-be- rendezést, optikai és szerkezeti anyagok mintáit tartalmazó kapszulákat — a következő látogató expedíció juttatja vissza a Földre, ahol a világűr hatását vizsgálják majd rajtuk. iAz űrhajósok 2 óra 33 percet töltöttek a világűrben, a másodpercenként 8 kilométeres sebességgel keringő SzaIjut-7-hez rögzítve. (Folytatás az 1. oldalról.) Arafat döntésével egyidejűleg hozták nyilvánosságra a szaúd-arábiai Dzsiddá'ban az Arab Liga Libanon-'bizottságá- inak azt a hatpontos tervét, amelynek egyik pontja szerint a Palesztinái Felszabadítási tervezet kivonná erőit Bejrútiból. A hatpontos terv egyebekben a libanoni tűzszünet betartását, Bejrút ostromának megszüntetését, az izraeli erők Visszavonását is szorgalmazza. ‘Palesztinái részről a hatpontos terv „egységes" jellegét hangsúlyozzák, — azaz a tervből nem lehet kiemelni a Palesztinái harcosok Bejrútból való távozásának kérdését. Arafat terve szerint — jelenti a Reuter — egy hétig tartana a PFSZ-harcosok elszállításának előkészítése, maga ak akció pedig további három hetet venne igénybe. A legújabb értesülések szerint valószínű, hogy a palesztin fegyveresek — amerikai, francia, görög, olasz és esetleg nyugatnémet erők fedezete alatt —• a Bej rút—'Damaszkusz úton egyenesen Szíriába távoznak, miután a libanoni kormány elvetette a szakaszos kiürítés tervét. A közvetítő szerepét játszó Philip Habib ameri- kdT elnöki megbízott Bejrútba visszatérve írásos kötelezettség vállalását kérte a PFSZ elnökétől a gerillák kivonására, rámutatva, hogy az Arab Liga kezesség válla I á sa meg növelné az okmány hitelét. A Habib igényét kielégítő dzsiddai okmány nem tesz említést arról, hogy a PFSZ fenn kívánja tartani politikai, tájékoztatási és jelképes katonai jelenlétét Libanonban. A Ha'bibna'k tulajdonított rendezési terv három hónapon belül irányozza elő a Libanonban állomásozó Szíriái béke- fenntartó erők és az izraeli megszálló csapátok teljes kivonását. Sorban állás Nyugat-Bejrútban egy vízszállító kocsinál. A vízhiány oka: Izrael hétfőn elzárta a városrész víz- és villany- vezetékeit. (Telefotó) Izrael oldja fel a bejrúti blokádot Nguyen Co Thach bangkoki nyilatkozata „Komoly nézetkülönbségek” Eredménytelen volt Pym villámlátogatása Vietnam a kapcsolatok javítására, a problémák tárgyalások útján történő rendezésére törekszik Délkelet-Azsia minden államával, az érdekek kölcsönös figyelembe vétele alapján — jelentette ki Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter Bangkokban, a vietnami nagykövetségen tartott sajtó- értekezletén. Nguyen Co Thach most fejezte be a délkeletázsiai országokban tett körútját, melynek Bangkok volt az utlosó állomása. Törekvéseink arra irányulnak, hogy megtörjük a jeget Thaiföldhöz fűződő kapcsolatainkban és megszüntessünk mindenféle ellenségeskedést. Az országaink között fennálló összes vitás kérdéseket egymás törvényes jogainak és érdekeinek figyelembe vételével lehet és kell megoldani — szögezte le. Nguyen Co Thach elmondotta, hogy elégedett Sziddhi Szavetszila thaiföldi külügyminiszterrel és Prasong Soongsi- rivel, a nemzetbiztonsági tanács főtitkárával folytatott tárgyalásaival. Washington leghűbb szövetségese sem ért egyet Reagan elnöknek a szovjet—nyugateurópai gázvezeték elleni bojkottjával. Ez tűnt ki Francis Pym brit külügyminiszter csütörtökön Washingtonban tett villámjátogatása során. Pym azért érkezett, hogy mintegy bemutatkozó látogatást tegyen George Shultznál, az amerikai diplomácia új vezetőjénél. Shultz előtt azonban George Bush alelnök is fogadta. Pym a két vezető amerikai politikussal folytatott többórás tanácskozás után nem hagyott kétséget afelől, hogy változatlanul nincs egyetértés a gázvezeték ügyében, és hogy Nagy-Britannia — hasonlóan a többi érdekelt nyugat-európai országhoz —, a maga útját fogja járni. Az emberi jogok nyomában (4-.) Az életbiztonság elsőbbsége Az európai szocialista országokban az ötvenes évek vége óta neim, illetve alig volt politikai bűncselekményért halálos ítélet, noha elvileg létezik a lehetősége. A lakosság nagyobb része ugyanakkor helyesli, sőt követeli, hogy egyes különösen kegyetlen, vagy visszaeső gyilkosoknak ne adjanak módot arra, hogy akár büntetésüket letöltve, akár szökés után az emberek életét mégegyszer veszélyeztethessék, ezért velük szemben — az elrettentés céljából is — az állaim mutasson elszántságot. A szocialista országokban a közbiztonság, az életbiztonság elismerten - a statisztikák abszolút számát és növekedési számait is tekintve — jobb, mint Nyugat-'Európában vagy Amerikában, s ebben a halálbüntetés korlátozott fenntartásának, elrettentő és kiiktató szerepének is része van. Az élet- és a köz- biztonság végül is olyan adalék, amely ma nem a Nyugat javára billenti a mérleg nyelvét. Másfelől logikusan tette az ENSZ emberi jogok albizottsága, hogy az országokat a halálbüntetés eltörlésére szólította fel a politikai bűncselekmények (vagy gazdasági és más cselekmények) tekintetében. Ilyen természetű kompromisszumos megállapodás — úgy véli — biztosítékot adhatna azon aaaodalom ellen, hogy a halálbüntetés korlátozott, gyilkosokkal szembeni fenntartásával az állami szervek politikai leszámolás céljából visszaélhetnek. INern jelenti az emberi jogok legjobb szolgálatát egyes lobbyk látszólag liberális álláspontja. Ezt példázzák a halálbüntetés teljes eltörlésének, valamint a szabad fegyvervásárlás híveinek nézetei. De felvethető: nem okoznák-e több kárt, miint hasznot egyes kivándorlási lobbyk is, az emberi jogok értelmezésének félresiklatásával. Az utazáshoz és kivándorlásihoz való jogok valóban fontosak, és különös jelentőségre is tehetnek szert akkor, almikor valahol átmenetileg drámai a helyzet, vagy pedig tárásán és 'különösen tűrhetetlen állapot alakul ki. Általában és az emberi jogok valóságos logikájában azonban előbb állnak a meglévő otthonhoz és hazához fűződő jogok, a jogok egyenlő élvezete ott, ahol már élünk. A kíván, dorlási lobbyk viszont tömegesen és állandóan bátorítják az országok elhagyását. Hivatkoznak az emberi joaokra, de valójában különböző partikuláris érdekeket képviselnek. Az amerikai szenátus például az emberi jogok mérdélj'ének sokszor kizárólag azt tarfia, hogyan engedélyezik a kivándorlást — azon belül is egy-egv tötea kivándorlását — a másik államban. Ennek a nézetnek az emberi jogók nemzetközi felfogására gyakorolt káros hatása nemcsak abban áll, hogy felborul egy logikai sorrend, hiszen a szabad kivándorlás révén megváltozhatnak egész országok néprajzi, hivatásbeli vagy vallási térképei, méghozzá a kultúrák történelmi fejlődése, az asszimilációs gazdagodás szempontjából mindenképpen hátrányosan. Emellett fennáll az a veszély is, hogy általában véve a kíseibbségékkeí szemben a könnyebb „megoldás” vonalára terelődnek az állalmo'k; azaz bizonyos hazai konfliktusok megoldása érdekében egész embere so po rt októl i g yelkez n ek megszabadulni. A kivándorlási lobbyk tehát egyes jogok és konfliktusok behatóbb hazai megoldását akadályozzák. A felsorolt prioritások, sorrendek, arányok természetesen nem arra utalnak, mintha az egyes politikai jogok nem lennének nagyfontosság úak. Ellenkezőleg : az ember a fejlődés magasabb szintjére akkor tud lépni, ha nemcsak él és eszik, hanem közéleti véleménye, részvétele is van. De a jogok megvalósítása a nagyon különböző országokból álló világban fokozatosságot kíván, bizonyos arányok és lehetőségek figyelembevételét, szilárd alapot jelentő „infrastruktúra" megalkotását. Ezért elsődleges az életihez való jog, a közbiztonsághoz és életbiztonsághoz fűződő jog. Ezért előibbrevaló az egyenjogúság, továbbá az otthonhoz és a tartózkodási hely megválasztásához való jog mindenekelőtt a saját hazánkban, s ezért következnek csak ezután az utazásihoz és kivándorlásihoz való jogok. (Ez utóbbiak közül is előlbbrevalónak tűnik az utazáshoz való jog, mert kevesebb az elvándorlás iránti vágy is akikor, ha mód van világlátásra, utazásra, átmeneti tartózkodásokra.) IA megfelelő személyi polgárjogok a politikai jogok fejlesztéséhez is „'infrastruktúrát” nyújthatnak, mint ahogy az egyezségokmány szerint a poíi- tikali jogokon belül is vannak már bizonyos kialakult, kompromisszumos elsőbbségek. A saját meggyőződés fenntartásához való megkülönböztetés- mentes jog — hiszen ezt nem le. hét korlátozni - például okkal erősebb az okmányban, mint a vélemény nyilvános hirdetéséhez való jog. Az információk kereséséihez, megíslmeréséhez és továbbadásához való jog is ilyen kompromisszumos prioritást élvez, szemben a sajtószabadság jogával általában. Bizonyos jogok közösen elfogadható megfogalmazása ma még nagyon nehéz, de egyáltalában nem kizárt, s korántsem akadálya, inkább segítőije lehet, hoay a többiben is megegyezés szülessék. (Vége) KULCSÁR PÉTER Utazás, kérdőjelekkel Péntek esti kommentárunk. Indira Gandhi amerikai útja sok világláp első oldalán, kapott helyet. INern .nehéz megjósolni, hogy ez az utazás még sokáig foglalkoztatja majd a kommentátorokat. Ha a legerősebb tőkés hatalomnak és egy ázsiai haíalömnak, a világ második legnépesebb országának vezetője — hosszú szünet után —1 találkozik egymással, az eleve figyelemre méltó esemény. Ezúttal azonban bizonyos jelek és körülmények arra engednek következtetni, hogy most többről van — vagy lehet i— szó. Az el nem kötelezették mozgalmának egyik vezetője, India és az Egyesült Államok között hosszú esztendők óta feszültséggel terhes a viszony. Az 1974-ben kirobbant incidens, amelynek nyomán Washington, a korábbi megállapodás ellenére, megtbgadta, hogy dúsított uránt szállítson az indiai Tarapur atomreaktorához, már csak következmény volt. ,És mi az elő/mény? India és a szomszédos Pakisztán az „oszd meg és uralkodj!" elvén alapuló brit politika továbbélő örökségeként afféle ősellenségek a független állami lét első pillanata óta. Washington, elsősorbán katonapolitikai meggondolások alakján, Pakisztánt támogatta; Peking hasonlóképpen. Volt idő, amikor Pakisztán támogatása Indiával szemben a kínai és az amerikai külpolitika szinte egyetlen érintkezési felülete volt. S miközben mind Washington, mind Peking ingerülten figyelte Delhi el nem kötelezettségi politikáját, a Szovjetunió egyértelműen India megbízható barátjának bizonyult. Delhiben mindmáig emlékeznék az India elsöprő győzelmével véget ért legutóbbi Pakisztán elleni háborúban kapott szovjet erkölcsi-politikai támogatásra. Mivel Pakisztánhoz hasonlóan Kína is .nyílt határ menti területi követeléssel lép fel Delhivel szemben, Indiában elégtétellel nyugtázták, hogy Moszkva kiáll a határok sérthetetlenségének elve — és gyakorlata — mellett. 'India magatartása a világpolitikában pozitív. Delhi elítélte az Indiai-óceán miiitarizálásóra vonatkozó washingtoni térveket és — egyébek között — azt a kínai—amerikai összjátékat, amely a tömeggyilkos kambodzsai Pol Pot-rezsím átmentését szorgalmazta. Az indiai kormány Afganisztán ügyében sokkal árnybltabban foglalt állást, mint ahogyan ezt Washingtonban és Pekingben szerették volna. Az indiai—amerikai ellentétéknek ezen a masszív tömbjén tavtaly, a cancuni csúcstalálkozón repedés jelentkezett. Reagan, és Indira Gandhi kölcsönösen közeledett egymáshoz, és az ezt követő levélváltás kikövezte Indira Gandhi Washingtonba vezető útját. 'Hogyan értékeljük ezt? Fordulatnak az indiai—amerikai kapcsolatban, esetleg a dél-ázsiai erővonalak alakulásában? A válasz nem léhet egyértelmű igen, hiszen India számára a pakisztáni és a kínai fenyegetés éppúgy alapvető tény marad, mint a Szovjetunió — Usztyinov marsall tavaszi látogatása során újra megerősített — barátsága. Viszont a washingtoni látogatás tényét sem lehet figyelmen kíVül hagyni. Egyelőre csak az biztos: Indira Gandhi az ország növekvő gazdasági gondjainak némi enyhítését várja Washingtontól, amely ezt — szokása szerint — nyilván megpróbálja ooíiti'kai feltételeidhez kötni. HARMAT ENDRE Dalmandon befejezték az aratást A Dalmandi Állami Gazdaság befejezte 2300 hektár területen fennállása óta második leggazdagabb aratását. Az eltolódást egy kényszerszünet okozta, ugyanis igen bőséges csapadék volt az elmúlt napokban. A múlt hét péntekétől ez ideig a gazdaság területén T60 millimétert meghaladó átlagos csapadék hullott, amely gátolta az aratást és a szalmabetakarítási munkálatokat, azonban igen kedvező volt a kapásokra. A gazdaság most nagy erővel folytatja a szalmabetakarítási és tarlóápolási munkákat, s megkezdte a szerves- trágyázást is. Az őszi árpa után vetett 400 hektár tarlóvetés — amelyből 280 hektár silókukorica — szépen fejlődik. A gazdaság 12 Claas Domi- nátor kombájnjával és 6 pótkocsis szemszállító járművével a szomszédos — attalai, ko- csolai és naki — termelőszövetkezetek segítségére sietett, hogy ott is meggyorsuljanak a fontos betakarítási munkák. PANORÁMA BUDAPEST A Minisztertanács Karasz Lajos belügyminiszter-helyettest — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettél - e tisztségéből felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Karasz Lajos rendőr aítábornagynak, belügyminiszter-helyettesnek eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából, a Vörös Zászló Érdemrend ktüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője és dr. Horváth István belügyminiszter. * Az Elnöki Tanács Péter Jánost, az M'SZM'P KB volt osztály, vezető-helyettes'ét rendőr vezérőrnaggyá, egyidejűleg a Minisztertanács bel ügy ml niszte r-lhelyettessé kinevezte. (MTI) BAGDAD 'Iraki részről is elismerték, hogy az iráni csapatoknak a két héttel ezélőtt indított „ramadan" hadművelet ötödik nagyobb offenzívája során sikerült mintegy 7 kilométerre behatolniuk az ország területére. A hcdíjelentés ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az iraki erők az „előzetes terveknek" megfelelően „kemény ellenállást” fejtenek ki, és „súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek". KHARTOUM Gaafar Nimeri sz-udáni elnök a jökő hét elején Kenan Evren államfő meghívására háromnapos hivatalos látogatást tesz Törökországban. A szudáni elnök ezután — szintén három napra-— Romániába látogat. MAPUTO A dél-afrikai hadsereg újabb provokációt követett el Mo- zambi'k ellen — jelentette a mozambiki hírügynökség. Ressano García város körzetében a1 délai rikali csapatok több 'kilométer mélységben hatóitok be mozambiki területre. A mozambiki hadsereg alakulatai visszaverték a támadást. BERN iFritz Honegger, a Svájci Államszövetség elnöke és Pierre Aubert alléi nők, külügyminiszter, búcsú'látogatáson fogadta Zá- gor Györgyöt, hazánk berni nagykövetét.