Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
2 Képújság 1982. július 30. Hat napi bombázás után a hetedik tűzszünet Philip Habib, az amerikai elnök különmegbízottja ismét Bejrútba érkezett közvetítő ingázása során. Előzőleg Tel Avivban járt, ahol az ellenzék vezetőjével, Simon Perezzel (a képen bal oldalt) is tárgyalt. (Telefotó : AP-MTI KS) (Folytatás az 1. oldalról.) Ozislddá bam a másik fő téma a 'libanoni—palesztin viszony. Egy paleszfinai szóvivő 'kijelentette, 'hogy a Libanon- bizottság keretei között a PFSZ nem hajlandó megvitatni- a Nyugat-Bej rút ban körülzárt palesztinok távozását több arab országiba. A palesztinok sorsának rendezését csak a kérdés átfogó rendezésével lehet elérni — mondotta. iNew Yorkban eközben mu-n- kaokmányként körözték azt a francia—egyiptomi határozati- javaslat-tervezetet, amellyel kaipcso latban szerdán Dean F'isdher amerikai külügyi szóvivő kételyeit fejezte ki — „hasznosságát” vonva kétségbe - és amelyet gyakorlatilag Reagan elnök is figyelmen kívül hagyott szerdai sajátértekezletén. Reagan ugyanis ismételten csak a Biztonsági Tanács 242-es és 338-as határozatát említette — holott a BT elé terjesztett francia-egyiptomi javaslat az említett határozatok lényeges módosítását irányozza elő: „Ismételten megerősíti a térség minden államának a létezéshez és biztonságihoz való jogát, összhangban a Biztonsági Tanács 242-es határozatával”, valamint „Megerősíti a Palesztinái nép törvényes nemzeti jogait, beleértve az önrendelkezési 'jogát, annak minden velejárójával, tehát azt is, hogy ebből a Célból a paiesztinai népnek képviseltetnie kell magát a tárgyalásokon, amelyeken következésképpen a Paiesztinai Felszaba- dítási Szervezetnek is részt kell vennie". A tervezet sürgeti az „érintett feleket": „kölcsönösen és egyidejűleg ismerjék el egymást". A 'határozat-tervezet Libanonban az ellenségeskedések azonnali beszüntetéslét, az izraeli csapatok kivonását, minden idegen erő fokozatos kivonását, ENSiZ-erők 'bevonását szorgalmazza. Libanonnal kapcsolatos az a hír, hogy Szaúd-Arábia és Szíria washingtoni nagykövetének, valamint az Arab Liga BNSZ- képviselőjének a felesége szerdán a Fehér Ház előtti Lafayet- te-iparkban egy sátor díszes szőnyegén éhségsztrájkot kezdett. A diplamatafeleségek célja, hogy Izraelt a Nyugat-Bejrút körüli blo'kád megszüntetésére késztessék. Amíg ez meg nem történik - csak vizet fogyasztanak. PANORÁMA BUDAPEST Robert Beaujon, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott csütörtökön rezidenciáján. A fogadáson részt vett Nagy János külügyminisztériumi és Török István külkereskedelmi minisztériumi államttikár, Gábor András ipari miniszter- helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. * Ernest Milcent, az Informations Catholiques Internationales című francia katolikus folyóirat főszerkesztője vezetésével papokból, orvosokból, tanárokból álló 40 fős csoport tett látogatást július 19—29. között hazánkban, hogy megismerkedjen politikai, gazdasági és kulturális helyzetünkkel, az állam és az egyházak kapcsolatával, az egyházak működésével. A francia csoport látogatást tett dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseknél. Az Állami Egyházügyi Hivatalban szívélyes légkörben beszélgetést folytatott Straub István elnökhelyettessel. VARSÓ A Lengyel Demokrata Párt vezetőségének meghívására szerdán Varsóba érkezett Günter Verheugen, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára. GENF Genfben tegnap teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon. Fellángoltak a harcok Basra körül Az iráni hadsereg szerdán este újabb támadást indított Basra iraki város irányá'ban. Csütörtök reggelig a támadó erők 25 ellenséges harckocsit és csapatszállító járművet lőttek ki — közölte a téheráni rádió. Az iraki hírügynökség az újra fellángolt harcokról beszámolva azt jelentette, hogy az iraki fegyveres erők megtörték a nagyarányú támadást és - nagy veszteséget — okozva visz- szavonulásra kényszerítették az ellenséget. A bagdadi jelentés szerint ez volt az iráni haderő ötödik sikertelen offenzívája Basra elfoglalására. Brit szankciók Argentína ellen iNagy-Britannía mindaddig fenntartja a fegyverszállítási tilalmat Argentínával szemben és a> Falkland-szigetek körüli védelmi övezetet, amíg Buenos Aires nem adja egyértelmű és megbízható jelét annak, hogy véget vet Angliával szembeni ellenségességének - hangzik Francis Pym brit külügyminiszternek a képviselőházihoz küldött üzenetében. Az Argentínával szembeni gazdasági szankciók fenntartásáról szólva Pym leszögezte, hogy mindaddig nem állítha- tóak vissza a két ország közötti normális kapcsolatok, amíg Argentína alapvetően nem változtatja meg álláspontját: Buenos Aires ugyanis de facto elismerte a dél-atlanti térségben az ellenségeskedés végét, de annak teljes beszüntetését csak akkor hajlandó elfogadni, ha Nagy- Britannia lemond a Falkland- (M allvin) -szigetekről. Kádár János látogatása a sakkszövetségben Kádár János, az MSZMlP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Magyar Sakk Szövetség szék- házában. A vendéget Szerényi Sándor, a Magyar Sakk Szövetség elnöke és a szövetség több vezetőije fogadta. A látogatás során találkozott Anatolij Karpov szovjet sakkvilágbajnokkal, aki feleségével együtt hazánkban tölti szabadságát. A találkozón részt vett Portisch Lajos nemzetközi sakknagymester és Verőci Zsuzsa női nemzetközi sakknagymester is. Szívélyes légkörben elbeszélgettek a nemzetközi sakk-élet néhány időszerű kérdéséről és a magyar—szovjet sokk-kapcsolatokról. (MTI) m reform - készpénzért 0 Csütörtök esti kommentárunk. Nem volt a szerda esti Reagan-saijtóértekezletnek egyetlen pontja sem, amely ne keltett volna kisebb-nagyoblb hazai és nemzetközi vihart. Az elnöknek a szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatos válasza alighanem sokáig emlékezetes marad. Mint mondta, erről akkor lehet szó — amennyiben egyáltalán létrejön —, „ha lesz igazi célja”. Az amerikai és a világsajtó a megdöbbenés hangján ír erről a fogalmazásról. A tarthatatlanul egyenlőtlen politikai mérce alkalmazását azonban talán semmi sem példázza jobban, mint az elnök Salvadorral kapcsolatos bejelentése. Miköziben démoszthenészi dörgedelmekkel szólt a lengyelországi szükségállapotról, valamint az ennek nyomán Washington által tervezett további gazdasági és politikai ,.büntetésekről”, közölte: Salvadorban (ahol egyébként éppen most hosszabbították meg ismétlő szükségállapotot) „érezhető haladás" történt, és ezért a kabinet javasolja a kongresszusnak a junta számára folyósítandó, 366 millió dolláros segély megszavazását. INem sokszor fordult elő az Egyesült Államok viharos történetében, hogy a képviselőház elnöke „valótlannak" minősítse az elnök (Salvadorról száló) jelentését. Themas O’iNeill, a ház elnöke most ezt tette, hetvenöt képviselőtársa pedig határozati javaslatban követelte, hogy „tekintsék semmisnek" az elnöki dokumentumot! Amerika legtekintélyesebb lapja, a New York Times egy Robert White nevű úr felháborodott cikkét közli arról, hogy Salvadorban változatlanul egy tömeggyilkos klikk uralkodik. Mr. White pedig igazán a téma meglehetősen jó ismerője kell hogy legyen: nemrég még ő volt az USA Salvador! nagykövete .. . jogos tehát a kérdés: Mit tart az elnök „érezhető haladásnak” abban a Salvadorban, ahol — mint erre Edward Kennedy szenátor emlékeztetett -, eddig a mészárlások egyetlen felelősét sem állították bíróság elé? Az elnök környezetében erre azt felelik, hogy Salvador jelenlegi vezetői „bizonyos reformokkal kísérleteznek”. A világ viszbnt mindössze arról tud, hogy a félfeudális óriásbirtokok országában a junta néhány — valóban csak néhány — parasztnak látványos ünnepség keretében pár hold földet juttatott. Aziránt azonban már az időzítés miatt sem lehet senkinek semmi kétsége, hogy a csaknem négyszázmillió dollár készpénz megér egy ilyen soványka álreformot. Hisz a junta kasszájában még a földesurak busás kártalanítása után is rengeteg segélypénz marad ... HARMAT ENDRE Búcsú a Szaljut-6-tól Az emberi jogok nyomában (3.) Sorrendek és fontosságok A politikatudománynak az eddiginél nagyobb figyelmet kellene szentelnie a nemzetközi jogi egyezségokmányokban elfogadott megoldásoknak, sorrendeknek és prioritásoknak, elsőbbségeknek. A megoldások egy része tökéletlen, befejezetlen, láthatók a szövegezés diplomáciai kompromisszumai. Ezek az okmányok azonban már olyan megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyeket egyik tábor sem nevezhet egyoldalúnak. Felfedezhetünk bennük realizmust, bölcsességet is. Nem lehet olyan /prioritás, hogy vannak „nem fontos" emberi jogok, mert amit emberi jogként ismernek el, az már fogalmilag fontosat jelent. De vannak felsorolási és végrehajtási sorrendek, amelyek jó, ha egyezményesek: ma már igen nagyszámú jogról van szó és valamilyen csoportosítás hiánya csak a viták felületességét fokozza. A csaknem harminc évi kompromisszumos szövegező munka egyik eredménye, hogy napjainkban nemcsak két csoportja van az emberi jogoknak, a politikai és gazdasági jogoké, amelyek értelmezésében a legkisebb az egyetértés és a legnagyobb az ideológiai versengés. Az egyezmények ma már világosan megkülönböztetik a jogok harmadik körét is, amely logikailag és végrehajtási szempontból is az első csoport lett. Ez a csoport az élethez és a személyi státushoz legszorosabban fűződő jogok és eljárási biztosítékok. Ilyen az élethez és testi épséghez való jog, a törvény előtti egyenjogúság, a jogtalan fog- vatartás, kínzás és megalázás tilalma, a magánélet, a lakás védelme és mindehhez bizonyos jogorvoslatok, bírósági garanciák. A prioritás részben abban áll, hogy a sorrendben együtt és elől szerepelnek, részben pedig abban, hogy e jogok azonnal biztosítandók és végrehajtásukra alaposabb mechanizmust írtak elő, mint a fokozatosan megvalósítandó gazdasági jogok esetében. Bizonyos prioritást jelent az is, hogy ezeket a jogokat többnyire a közrend védelme címén sem lehet korlátozni, mig a politikai jogokat lehet. Az egyezmények ugyanis számot vetnek azzal a realitással, hogy néha — kivételes veszélyhelyzetben — az államok ideiglenesen kihirdethetik a rendkívüli állapotot. Az említeti jogok prioritásai ilyenkor különösen fontosak. Szigorú, de logikusan realista válasz ez mind egyes nyugati teoretikusok álláspontjára — amely álláspont a politikai szabadságjogokat tartja az ösz- szes alapjog feltételének —, mind pedig a néha a szocialista országokban elhangzó nézetre, ami szerint a munkához, illetve a tanuláshoz való jog minden jog előfeltétele. A nácizmus és más emberirtó vagy diszkriminációt alkalmazó rendszerek történelmileg bizonyították, de a logika is azt támasztja alá, hogy az élethez és a testi épséghez, az egyenjogú személyiséghez és az alapvető jogorvoslatokhoz való 'jogok köre az előfeltétele a többinek, hiszen halottak, megnyomorítottak vagy alaptalanul bebörtönzöttek nem tudnak sem politikai életet élni, sem munkát vállalni. (Különböző prioritások alapján álltak például az 1979-es moszkvai politikatudományi kongresszuson R. Dahl és Christian Bay előadásai. A hármas csoportosítás és azon belül a személyi integritáshoz fűződő jogok elsőségének elismerésére hajlott viszont Cvrus Vance 1977-es Georgia állambeli előadásában. Az 1977. évi szovjet alkotmány már az egyenjogúságot és állampolgári minőséget említi első helyen. Az 1972-es magyar alkotmánymódosítás az élethez és egészséghez fűződő összetett jogot helyezte előre.) Az élethez, testi épséghez való jogot napjaink vitáiban úgy is értelmezik, hogy az államok ne lépjenek könnyelműen háborúba, törekedjenek a fegyverkezés mérséklésére, mert ezek veszélyeztetik sok ember életét. Nem lenne pontos azonban leegyszerűsíteni ezt a jogot kizárólag a béke fogalmára, hiszen fontos életvédelmi tennivalói vannak a békében élő államnak is. Vannak, akik a halálbüntetés visszaszorítását, a hatósági fegyver- használat korlátozását hangsúlyozzák, mások □ közbiztonságot, az állampolgárnak nyújtott életbiztonság védelmét. Mindezek idetartoznak, de ugyanakkor e jog fontos belső ellentmondását is jelzik. Az élethez való jogot nem lehet tisztelni anélkül, hogy a meggondolatlan és gyakori halál- büntetéseket, a túlzások és törvénysértések történelmileg megismételt velejáróit be ne szüntessék. Másfelől azonban a világ országainak többsége — az európai szocialista országok is — úgy vélik, hogy a többi ember élethez való jogát nem lehet ma még hatékonyan védeni, amennyiben a legkegyetlenebb és visszatérő gyilkosokkal szemben nem tartják fenn a halálos ítélet intézményét. A polgári jogok egyezség- okmánya kompromisszumot tartalmaz, nem a halálbüntetés teljes eltörlését, hanem körének visszaszorítását igényli. A jelek szerint meg lehet találni ennek a kompromisszumnak a helyes értelmezését is, amely minden különböző rendszerben élő népnek hasznára válhat. KULCSÁR PÉTER (Következik: Az életbiztonság elsőbbsége.) Pontosan négy évvel és tíz hónappal a Szaljut—6 rajtja után — búcsúzni kell az űrállomástól: a tudományos program befejeztével földi utasítás nyomán olyan pályára tért, amelyen megsemmisült. A stafétabotot azonban már korábban átadták az új, korszerűbb űrállomásnak, a Szaljut— 7-nek. Csaknem ötéves fennállása során a Szaljut—6 öt állandó személyzetnek és 11 látogató expedíciónak — köztük az első magyar űrhajósnak —adott otthont. Ezzel — a második generációs űrállomás-család első tagjával — próbálták ki első ízben, s mindjárt sikerrel az utánpótlás teherűrhajókkal történő biztosítását, az alkatrészek, berendezések cseréjét és felújítását, ez volt az első olyan űrállomás, amelyhez egyszerre két űrhajó csatlakozhatott. így vált lehetségessé, hogy a csaknem ötéves időszakból majdnem két teljes éven, összesen 676 napon at űrhajósok lakjanak és dolgozzanak a Szaljuton, 35 alkalommal csatlakozzék hozzá személy- vagy teherszállító űrhajó. Emberlakta űrobjektum ilyen hosszú ideig még nem keringett Föld körüli pályán. A Szaljutról végzett vizsgálatok, az ott végrehajtott kísérletek rengeteg új elemmel gazdagították az olyan tudományokat is, mint a geológia, az asztrofizika, a biológia, a csillagászat, a meteorológia, az orvostudomány. Ezek a megfigyelések igen nagy hasznot hoztak nem csupán a Szovjetunió, hanem az Interkozmosz- programban részt vevő többi állam népgazdaságának is. Emellett a Szaljut—6 barátságos, viszonylag jól felszerelt otthont adott: a „tornateremtől" a zuhanyozóig minden szükséges berendezéssel fel volt szerelve. Több mint egy éve annak, hogy a Szaljut—6-ról visszatért a Földre az utolsó expedíció. A Szaljut—6 még utasok nélkül is hasznos volt: automatikus berendezései számos adatot szolgáltattak, s amikor összekapcsolták a „Kozmosz— 1267" jelzésű mesterséges holddal, gyakorlatilag egy űrállomás-szekció modelljével, a jövő „szekciós" űrállomásaival kapcsolatos feladatok kikísérletezésére is szolgált. Szerdán, a tudományos program teljes befejeztével, hosszú idő után először ismét bekapcsolták a Földről a Szaljut—6 hajtóműveit, és új pályára vezérelték. Csütörtökön úgy módosították pályáját, hogy a hozzákapcsolt mesterséges holddal együtt a légkör felső rétegeibe jusson, ahol a fékezés után mindkét űrobjektum megsemmisült, mégpedig a Csendes-óceán megadott szakasza fölött, ahol az esetleg a földre visszajutó darabjai, szerkezeti elemei semmiben seim okozhatnak kárt. Az űrállmás megsemmisülését bejelentő közlemény azt hangoztatja, hogy a Szaljut—6 csaknem ötéves útja fontos szakasz volt az állandóan működő, lakott űrállomások létrehozásának útiján. Azóta mái újabb szakasz kezdődött meg: a Föld körül immár több hónapja kering a Szaljut—7, amelyen most már 11 hete dolgozik a legújabb tartós szovjet űrexpedíció.
