Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
/ 1982. július 28. rtËPÜJSÀG 3 Verseny akadályokkal, kariatokkal Meglehetősen régi vélemény: hű sikerül megszüntetni a külkereskedelmi vállalatok mono- polhelyze'tét, a 'kialalkuló verseny ösztönzi maijd a külkereskedőiket. Tatán nagyobb odaadással kötnek üzleteket, kevésbé kényelmesen intézik az ügyeket. Igaz, az ellenérv sem megalapozatlan: csak azt exportálhaltj'Ulk, amit az iparvagy a mezőgazdaság előállít. Ha a termelőik nem fordítanak kellő gonldot a minőségre, elmaradnak a gyártmányfejlesztéssel, túl drágán dolgoznak, késedelmesen szállítanak, áim vessenek magukra. Ment a világpiacon nem fizetik meg az ilyen magatartásból származó költségeket! A termelőknek vagy a külkereskedőknek van-e igazuk? Esete válogatja, ám látványos eredmények még nem tapasztalhatók. Néhány intézkedés nyomán bizonyos verseny, visszafogott rivalizálás már kezd azonban kialdkulni a külkereskedelemben. Korántsem került veszélybe egy-egy külkereskedelmi vál la l at „megélhe tése", de csökkenőiben van az a biztonság, amelyre a hetvenes években alapozni lehetett. Az elmúlt években jó néhány termelő vállalat kapott külkereskedelmi jogot. Tizenhatan láthattak hozzá 1980-!ban a k'ü'l- keres'kedéshez, illetve úlj árucsoportokat vonhattak be export- import forgalmukba. A múlt esztendőtől újalblb kilenc termelő vállalat kapott erre jogosítványt, s két vállalat eseti engedélyét meghosszabbították. Lényegesen bővült a külkereskedelemmel foglalkozók köre, s jelenleg már a népgazdaság nemzetközi árucsereforgölmá- ban 161 vállalat folyamatosan és egyidejűleg vesz részt. További több száz gazdálkodó- egység — rendszerint egy-egy kooperációihoz kapcsolódva — külön-küllőn — általában kis volumenű — forgalmat bonyolít le. Ez mindenképpen hozzájárul a verseny ki alakul ásóhoz, olyan szervezeti, feltételeik megteremtéséhez, amelyek nélkülözhetetlenek a konlkurrenCia erősödéséhez, iMás is történt az elmúlt években. Új külkereskedelmi vállalat, a Generalimpex alakult 1980-lban, s szabad kezet kapott a nem rubel elszámolású exportjához. Bármelyik hazai termelő vállalat megbízását elfogadhatja és megkötöttség nélkül vállalkozhat 'különféle termékek tőkéspiaci értékesítésére. Kezdetben elsősorban a gyorsabb kiszolgálás, a magasabb exportárak és az olcsóbb beszerzés reményében, elsősorban : szövetkezetek, mezőgazda- sági ,kisüzemek adtaik megbízást a cégnek, de a későbbiekben néhány nagyvállalat is felkereste az üzletkötőiket. S az eredmény? A 'Generalimpex — ahol nyo lova nőn dolgoznak — tavaly nagy forgalmat bonyolított le, s az idén - terveik szerint - megduplázzák tavalyi forgalmúikat. A Generalim- pex-szel páruözamosan három másik vállalat is, a Hungagent, az Interag, az Intercoop is kapott profil nélküli jogosítványt nem rubel elszámolású exportra. Igaz, ezek a vállalatok csak mostanában láttak hozzá az exporttevékenység megszerve. zéséhez, de mindinkább bővítik a partnerváiasZtás lehetőségét és egyben javítják a verseny- feltételeket. A külkereskedelmi tevékenység decentralizálása lényegében a gépiparban a legelőre- haladottabb. Jelenleg a külföldön értékesített gépeknek, berendezéséknek mintegy felét a gyártók exportálják. Javaly a nem ru'bél elszámolású gépexport. csaknem egészére — közel négyezer tonnányi géptermékére — megszüntették a gépkül- kereskedélmi vállalatok profilkötöttségét és árumonopóliumát. A nem önálló exportjogú gépipari, vállalatok 13 külkereskedelmi vállalat közül választhatnak partnert külföldi üzleteikhez. Mindezek ellenére sokan kételkednek, hogy vajon e néhány változtatás élegendő-e a versenyfeltételék megteremtéséhez. 'Egyáltalán így, csak klis lépésékkel elérhető-e a cél, vagy generális változtatásra van szükség? Többek között tény, hogy a Generalimpex mindenféle terméket exportálhat, de ez az engedély csak a nem rubel elszámolású kivitelre terjed ki, és csak a kivitelre. Importjoga korlátozott és kooperációk szervezésére, termelési együttműködések létréhozására nincs lehetősége. Korlátók másutt is lép- ten-nyomon találhatók. A hazai k ü l'ke reskedélmi gyalko Hatba n egy-egy komolyabb üzlet megkötése megléhetősen bonyolult. A legtöbb esetben több külkereskedelmi vállalat is bekapcsolódik egy üzletbe - főleg, ha az eladásókat összékötilk a vásárlásokkal -, ami még hosszadal- masaöbá, néhézkessebbé teszi az üzletkötést. Az idő pedig a külkereskedelemben is pénz, a késlekedés jelentős veszteségeket okozhat, olykor üzleteket is meghiúsíthat. A vállalkozásokhoz, a hatékonyabb külpiaci munkához azonban nemcsak az eddigi kötöttségék feloldására, hanem a termelők és a külkereskedők szoros együttműködésére is szükség vön. örvendetes, hogy mind több termelő és külkereskedelmi vállalat köt társasági szerződést egy-egy ügylet lebonyolítására. Közösen vállalják a kockázatot, osztozkodnak a többletnyereségen, adott esetben a veszteségen. Hasonló a helyzet, ha a külkereskedelmi vállalatok részt vesznek exportfejlesztő beruházások finanszírozásában is. Főleg, ha nem kölcsön adják a pénzt, a fejlesztési alapot, hanem saját tőikével, tulajdonosként társulnak. Az interinvest fejlesztési betéti társaság - amely a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjai egy részét koncentrálja és helyezi ki — megalapítása óta, vagyis a múlt esztendőben és az idei félévben valamivel több mint egymillió,rdot fordított az export bővítésére. Maguk a külkereskedelmi vállalatok évente átlagosan 400-500 milliót bocsátanak a termelőik rendelkezésére. Jó béfektetések ezek. Elsősorban azért, mert olyan gépvásárlásokra, csomagolás-korszerűsítés- re, kapa'óitásibőlvítésre fordítják a pénzt, amelyek gyorsán kivitelezhetek, s így rövid időn belül lehet az exportot növelni. Emellett az érdekek is közösek, s ez a sikeres együttműködés alapfeltétele. Átalakulóiban van a külkereskedelem, megújul a szervezet, fokozatosan változik a 'munka- módszer, a pártnerek együttműködése. Az útkeresés azonban még ne,m fejeződött be. Kétségtelenül sók minden történt, lényegesen gyorsabb volt a fejlődés az elmúlt két év folyamán, miiolt történetesen a hetvenes években. De nem elég gyors. Marosaik azért sem, mert a kül- gaz'da'sági egyensúly stabilizálása jelenleg is igen fontos feladata a népgazdaságnak. P. F. Közös vállalkozásban A svájci ZYMA-cég a debreceni BIOGAL Gyógyszergyár és a MEDIMPEX 1981-ben kötött szerződése alapján közös vállalkozásban, B+Z KFT néven gyógyszeralapanyag-gyártó üzemet létesít Debrecenben. Az épülő gyárban már a technológiai berendezéseket szerelik. Szeptemberben megkezdődik a próbaüzem, s ez év végére már 40 tonna CIANIDANOL hatóanyagot állítanak elő. Ennek feléből a BIOGAL Gyógyszergyárban készitenek, eddig importból beszerzett, főként a májbetegség gyógyítását szolgáló gyógyszert. A képen: Helyére emelik a szárítóberendezést. Gyorsan, pontosan, megbízhatóan (II.) Arcok, sorsok A MÁV az ország legnagyobb vállalata. Dombóvár a Pécsi Igazgatóság egyik jelentős vasúti csomópontja. Itt közel négyezer ember dolgozik. Pontosan, megbízhatóan látják el feladatukat. Az a céljuk, hogy munkájuk mind hatékonyabb legyen, s kiszolgálják a gyárakat, bányákat, üzemeket és kulturált körülmények között szállítsák el az utasokat. Riportsorozatunkban bepillantunk a dombóvári vasutasok mindennapi munkájába. A vasút mindig arról volt híres, hogy a szabályok, különféle utasítások irányítják a forgalmat, a vonatokat és az embereket is. Aki nyolc-tíz évet eltölt a vasúti szolgálatban, az legalább tucatnyi vizsgát tesz. A szolgál'attételre való jelentkezés egyben azt is jelenti, 'hogy vállalja az ember a veszélyt, a nehézséget, a megpróbáltatást — a munka öröme mellett. Itt mindenki elhivatott, félszíwel, fél lelkesedéssel nem lehet felelős poszton dolgozni. A dombóvári forgalomirányítás és -szervezés néhány emberével beszélgettünk. Mindenekelőtt Nagy Károly állomás- főnök-helyettest faggattuk a munka szépségéről. — A munka megszervezése a legfontosabb tennivaló. Az a lényeg, hogy minden embert olyan helyre osszunk be, ahol képessége szerint tud dolgozni, ezenkívül az illető ’ rendkíDömötör István rendelkező szolgálattevő vüli helyzetben tudjon dönteni, és főleg ismerje az összes szabályt, utasítást. Az utóbbi években szerencsésen előreléptünk: mind több fiatal, jól képzett ember kerül hozzánk, akik szeretnek dolgozni, szeretik a vasutat. Régen voltunk olyan helyzetben, mint most, ugyanis válogathatunk az emberek között, és mindenkit oda tudunk helyezni, ahol akar dolgozni — illetőleg néhány hét múltán, ha kiderül, hogy többre képes, vagy nem felel meg a beosztásában, más területre tudjuk irányítani úgy, hogy a forgalom nem szenvedi kárát. Dömötör István rendelkezőszolgálattevő. Fiatol, szakközépiskolában végzett. Már a nagyapja is vasutas volt. — A szakközépiskolában megkapjuk az alapot a munkához. Megismerjük a vasút egészét, nagyjából tudjuk, hogyan kell dolgozni, melyik szolgálati helyen mi vár ránk. De a tényleges megismerése a vasútnak csak a munka közben lehetséges. Én például Sásd állomáson egy idősebb kolléga oldalán kezdtem a szolgálatot, három hónap után már önálló voltam. 1975-ben kezdtem a szolgálatot, háromezer-hétszáz forint körül volt o fizetésem, pótlékok nélkül. Most négyezerháromszáz, s rájön erre a műszakpótlék, meg egyéb más kiegészítés. Nőtlen vagyok. Ennek ellenére nem csinálok belőle problémát, ha nem „pasz- szol" minden szombat meg vasárnap. De mostanában olyan (jól szervezik a munkát, hogy lehet bőven pihenni is. Különleges beosztásom van, négyes turnusban váltjuk egymást. Én nagyon szeretem a vasutat, és azt, hogy minden órában döntenem kell, nem is egyszer! A forgalmi szolgálattevők általában férfiak. De a csomóponton két nő is e beosztásban szolgál. Pólyák Ilona a tisztiiskola után Baté állomáson dolgozott, most itt. Majer Bé- láné gyesen van. Valamivel több mint húsz ember látja el a forgalmi szolgálatot az állomáson. A legtöbb munka és a legnagyobb felelősség az állomásirányító forgalmi szolgálat- tevőre hárul. Tulajdonképpen ö a „mindentudó”, Molnár Ká- rolynak hívják. — Valóban, minden vonatról, minden eseményről tudnom kell. Négy fő csoportra tagolhatom tennivalóimat. Tehát a vonatok — a munka — tervezése, a forgalmi szolgálat szervezése, a vonatok összeállítása és a személyzeti problémák. A hatásköröm Pécs aályaren- dező, Gyékényes és Pusztasza- bolcs állomásokig terjed. Tehát a térségben közlekedő, indításra, érkeztetésre váró vonatokról mindent tudnom kell. Problémám? Csak egy, de ez lényeges... Nehéz tervezni! Kevés az adat, az információ. A fuvaroztatók jelentős része rendszertelenül rakodik, a tervezett vonatok ezért nem érkezhetnek meg időben. Huszonnégy órában általában harminc vonat, tehervonat sorsa függ a munkáimtól. Szerencsém, hogy kitűnő kollégákkal dolgozom itt az állomáson, s a kapcsolódó szolgálati helyeken is. A tehervonatok közlekedtetésének tervszerűsége népgazdasági érdek. Ha van egy jelentős vonat, például Boly határ- átkelőhely felé, azt legjobb úgy szervezni, hogy gyorsan haladjon, s a külföldi vagonok, illetve a maqyar vagonokban a magyar áruk mielőbb kimenjenek a határállomáson. Mura- keresztúr, Boly és Gyékényes a kényes pontok. De ugyanígy vagyok például a ferencvárosi vonatokkal. S most ezekben a napokban pedig a mórágyi alagút felújítása miatt kell a békéscsabai és az orra felé irányított vonatokat kerülővel küldeni, lehetőleg úgy, hogy 'ne késsenek. Tehát Dunaföld- vár, Kecskemét, Szolnok és Miskolc is negyedóránként visszatérő partnerom — vonatok után érdeklődöm, vonatokat ajánlok, teherszállítmányokat keresek. Ők ugyanígy jönnek hozzám, persze rádión, telefonon. Azt mondják, minden szakmának vannak „különlegesen” kezelt művelői. Kurucz János úaynevezett külsős forgalmista. E helyen nem illik leírni, hogy a külsős forgalmistát minek titulálják, a lényeg azonban az, hogy mindig kint van a terepen. Tehát egyik váltótoronytól a másikig „száguld", a rendezőpályaudvar vonatai között intézkedik, és örökké kapcsolatban van vonatrendezőkkel, forgalmistákkal, mozdonyfelügyelőkkel. Kurucz János, a „külsős”: — Az a helyzet, hogy nemcsak a személyszállító vonatok összeállítása és kiállítása, fogadása a dolgom-gondom, hanem tudnom kell, hogy milyen lesz öt óra múlva, öt nap múlNagy Károly állomásfőnök- helyettes Kurucz János „külsős" forgalmi-szolgálattevő Molnár Károly állomási irányító-szolgálattevő va a várható forgalom. Tehát még egyszer mondom, nemcsak a vonatok indítása-összeá11ítá- sa a gondom, hanem ismerem a távolabbi, néhány napos tervezést is. Melyik vágányra, mikor, milyen szerelvényt állítok össze, és kikkel... A helyzet alakulhat, változhat, de nekem mindig tudnom kell, hogy most ebben a pillanatban, amikor szolgálatban vagyok, a vasútállomás rendezőpályaudvarán mi történik, s mikor indul, mennyi kocsival, hova egy-egy szerelvény. Nekem az tetszik, hogy ez a felelősségteljes munka igen változatos, izgalmas, és az embert értékelik, tehát elismeri a főnököm, ha jól oldok meg valamilyen fontos feladatot. És ha sikerül egy szolgálati időszakot jól lezárni, nyugodtan megyünk pihenőre. Különben én is itt kezdtem a szakmát, és úgy gondolom, hogy vasutasként, és innen megyek majd nyugdíjba is. Addig azonban sok vagon legurul még a dombóvári csomópont gurítóvágányán...-PjExportfejlesztő hitelek terven felül A Magyar Nemzeti Bank 1982-ben, a beruházási hitelkereten belül, de a tervezettnél több kölcsönt nyújt a vállalatok és szövetkezetek exportfejlesztő beruházásainak finanszírozásához. A korábban számításba vett 9,7 milliárd forinttal szemben a bank ebben az évben várhatóan 10,2 milliárdot bocsát a vállalatok, szövetkezetek rendelkezésére, hogy megvalósíthassák exportárualap-bővítő fejlesztéseiket. Az 500 milliós többletet azok a vállalatok és szövetkezetek kapják, amelyek igen rövid idő alatt megtérülő beruházásokra vállalkoznak. Olyan beruházásokra, amelyek építés nélkül, elsősorban új gépek üzembe helyezésével — többnyire már hazai raktáron lévő berendezések, gépek megvásárlásával és üzembe állításával — növelik a termelést és bővítik az exportot. Cél az is, hogy a fejlesztések már a jövő évben a ráfordításokat meghaladó devizabevételt eredményezzenek.
