Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
A NÉPÚJSÁG 1982. július 28. Magyar írók küzdelme, Sallai Imre és Fürst Sándor életéért A magyar ellenforradalmi hatalom 1931-ben a statárium kihirdetésével a dolgozók forradalmi mozgalmait, illetve a kommunista párt tömegbefolyá- sónok növekedését akarta megállítani. Amikor 1932 júliusában az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja két titkárát elfogták, az országos méretű tiltakozás bizonyságát adta a kommunisták népszerűségének: a Statárium Elleni Bizottság például két nap alatt tízezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze, és tett le az igazságügyminiszter asztalára. A rögtönbíráskodás bevezetésének igazi okát a baloldali írók tudatosították írásaikban, és a tiltakozó mozgalmak szervezésében is részt vettek. Nagy Lajos 1931-ben a kommunista Társadalmi Szemlében „Vigyázz, ha újságot olvasol" címmel maró hangú glosszában leplezte le a hivatalos sajtó hazugságait. A polgári radikális Századunkban írt cikke már címével utalt a statáriumot népszerűsítőkre: „Aki az akasztást szereti, rossz ember nem lehet". A kommunista írók Front című folyóiratában megjelent „Ha a puccs sikerült volna" című tárca-cikke egy jobboldali puccskísérlet résztvevőivel szembeni elnéző bírói magatartás bemutatásával bizonyította, hogy a hatalom urai csak a munkásmozgalmat tekintik ellenségüknek, a statáriális rendelet ellenük született. Kassák Lajos körének színjátszói a munkásszínpadokon mutatták be azt a jelenetüket, melyben bankrablási kísérlet miatt halálra ítélt munkanélküli munkásfiatal és jobboldali puccskísérletben részt vevő katonatiszt börtönéletét ábrázolták: nyilvánvalóvá téve, hogy mind az ítéletet, mind pedig a bánásmódot az osztályszempont határozta meg. A Munka című Kassák-folyóirat cikkei pedig tényszerűen, a politikai és gazdasági helyzet elemzésével tárták az olvasók elé a hazai és külföldi fasiszta erőknek a munkásmozgalom elleni tevékenységét. Kassák és köre ugyanakkor — a Magyarországi Szociáldemokrata Párt égisze alatt — mozgalmat kezdeményezett a munkásszervezetek és a haladó polgárság közös „akcióbizottságának” létrehozására. A Jogos önvédelemből címmel kibocsátott felhívásukban megállapították, hogy „a statáriális bíráskodás politikai eszköz a nyomorba és kétség- beesésbe jutott proletariátussal szemben”. Az MSZDP vezetőségétől várták és kérték a statárium elleni mozgalom szervezését. József Attila gyűjtőíve — a statárium, illetve Sallai Imre és Fürst Sándor rögtönítélő bíróság elé állítása ellen — megvan, s azon a következő írók aláírása szerepel az övé után: Nagy Lajos, Gelléri Andor Endre, Remenyik Zsigmond, Majoros István, Farkas Antal, Molnár Ákos és Berda József. A képzőművészek közül Kmetty János, Gráber Margit, Fenyő György, Berény Róbert neve olvasható az íven. Az aláírásgyűjtési akcióban nagy számmal vettek részt az írók. Radnóti Miklós és Bálint György, valamint barátaik e tevékenységéről Radnótiné írja emlékező soraiban: „A tátrai idilibát a budapesti feszültségbe értünk haza, ami Sallai és Fürst kivégzését megelőzte. Az ítélet elleni tiltakozásul aláírásokat gyűjtve jártuk az ismerősöket és ismeretleneket is, de némi, szemeket felnyitó agitációs eredménynél többet, sajnos, nem értünk el". Tudni kell azt, hogy e gyűjtőívek megfogalmazói, terjesztői, aláírásgyűjtői és aláírói egyaránt a rendőri üldözést, az ügyészi vádiratot és a bírói ítéletet vállalták e tettükkel. Illyés Gyula és Szimonidesz Lajos — a József Attila és Zsolt Béla társaságában — fogalmazta meg a statáriális tárgyalás előtti utolsó tiltakozó röplapot. A Dolgozó polgárok! Munkások! Gondolkozó emberek! megszólítású felhívásukban leszögezték: „A politikai ellentétek kötéllel való megoldása ellen ma és bármikor minden érzéklésünkkel és idegszálunkkal tiltakozunk... Legyen vége a problémák kötéllel való elintézésének!" követelték. Végül pedig akcióra szólították fel: „Tiltakozzunk mindannyian az igazságügyminiszternél a készülő akasztások, a halálbüntetések ellen!”. A röplap Dóczi György (Radnóti bátyja) akasztott embert ábrázoló rajzával jelent meg. A rajz alatt: SEGÍTS! volt olvasható. E röplapból a rendőrök Budapest külvárosaiból, Pécsről, Tatabányáról, Békéscsabáról és más helyekről küldtek példányokat a belügyminiszternek. Az ügyészség pedig vádat emelt szerzői ellen „sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség" miatt. A három évig elhúzódó perben végül a Királyi Kúria Szimonidesz Lajost és József Attilát találta bűnösnek, és pénzbírságra ítélte őket A statárium és a készülő politikai gyilkosság ellen kibontakozó széles hazai és külföldi tiltakozó mozgalom nem tudta lefogni a gyilkosok kezét: 1932. július 29-én a Horthy-éra vérbírósága — saját törvényeit is felrúgva — halálra ítélte Sallai Imrét és Fürst Sándort; s az ítéletet azonnal végrehajtották. E bűntett hatásáról személyes írói vallomások születtek. A kommunista harcostársak közül Gereblyés László és Pákozdy Ferenc osztály-bosszúra és a harc továbbfolytatására felhívó verset írt. Illyés Gyula a „barbár kísértetek” által előidézett „vad meggyalázta- tás" következtében benne feltámadó „testvér-kapcsolat" érzését fejezte ki. Kassák Lajos, Kis Ferenc, Nádass József, Havas Endre és Forgács Antal búcsúverseiben a személyes és kollektív bánat és gyász szólalt meg. Radnóti Miklós a gyász óráiban vallott érzéseiről, majd egy évvel később a Tört elégiában idézte a két halottat: .. . életem emlékei közt két férfi lóg két durva bitón s apró hajakkal sodrott kötél foszlik a súlyuk alatt. A prózaírók közül Gelléri Andor Endre Ukránok kivégzése című novellájában mutatta meg — allegorikus formában —, hogy milyen társadalmi légkörben folyt a küzdelem a két kommunista vezető életéért, s hogy milyen hatást váltott ki kivégzésük. A magyar nemzet igazi érdekeit képviselő írók kiállása Sallai és Fürst életének védelmében a magyar irodalomtörténet megörökítésre és felmutatásra érdemes eseménye. M. PÁSZTOR JÓZSEF Shaw-mű - először Magyarországon A nyári színházi szezon különleges színei közé tartoznak évek óta a budapesti Körszínház előadásai. A hajdani városligeti BNV egyik kiállítócsarnokában jó félkaréjban üli körül a közönség a színjátszóteret, melyen többnyire valamilyen sajátosan eredeti földolgozást van alkalma megtekinteni. Történelmi és földrajzi távolságokat áthidalva, távoli és közelebbi világok legendái, mondái, hitregéi keltek itt életre, testet öltöttek például az ótestamentu- mi Énekek éneke szerelmesei éppúgy, mint a Gilgames vagy a Kalevala hősei, a Mahabha- rata sejtelmes figurái és Till Ulenspiegel igazságkereső vidámsága. E sorból látszólag kilóg az idei bemutató, amely George Bemard Shaw: Vissza Matuzsálemhez című drámáját vitte a közönség elé. Am rögtön megértjük a műsorválasztás indítékát, ha elolvassuk a színlapról, amit maga a szerző fűzött főcíméhez: Adalékok a modern bibliához. S valóban a Paradicsomba vezet az elején, Adómhoz és Évához, de olyannyira nem áll meg itt, hogy a következőkben még a jövő századba, a harmadik évezredbe is átkalauzol bennünket. Egyáltalán nem a megszokott értelemben vett darab tehát S'hawnak ez a nálunk még soha elő nem adott műve. Sőt, tulajdonképpen nem is egy darab ez, hanem öt egyfelvo- násos sorozata, amelyet természetesen egy- végtében nem is lehetett volna egyetlen estén játszani. Ám e hátrány ezúttal könnyebbségre is szolgált, mert a művet átdolgozó, magyar színpadra alkalmazó és rendező Kazimir Ká- rolynak így bátran nyílt léhetősége jócskán meghúzni, rövidíteni belőle. Alkalmat szolgáltatott hozzá számos olyan korabeli aktualitás, amelyet az átlag mai néző egyáltalán nem, vagy csak nagyon néhezen értett volna meg. A tömörítéssel viszont Shaw közismert ironikus életbölcselete, szarkasztikus humora még hatásosabban érvényesülhetett. ' Gondolatgazdagságban valóban nem szűkölködik ez a furcsa mű. Cselekményét viszont még akkor is néhéz volna elmondani itt, ha e színházi levélre több helyünk adódna. Hiányzik ugyanis belőle az igazán egységes cselekmény — ami különben Shaw-.nál időnként jellemző —, mivel inkább dialógusaival akarja kifejezni gondolatait. Ez természetesen nem általános írói gyakorlata, mint egyes értékelői állítják, de ebben a műben ezt a módszert alkalmazza, nem kis gond elé állítva a rendezőket. (Lehet, hogy ezért nem adták eddig elő hazánkban?) A rendezőnek ugyanis nyilván nem elegendő a mégoly okosan, szépen elhangzó mondatokat tolmácsoltatniq, hanem gondolnia kell a nézők látványigényére, a színpadi mozgásra is. A Körszínháznak — mondhatni — éppen ez az egyik lényeges specialitása : úgy ötvözni az előadást, hogy a legmélyebb bölcseletet is fölválthassa vagy keretezhesse a szinte revű- szerű látványosság. Ez a koncepció kap teret ezúttal is, pedig nem kisebb problematika foglalkoztatja a színpadi történés részeseit, mint az élet és a halál ismétlődő folyamata, pontosabban: meghosszabbítható-e az élet, akár háromszáz esztendőre, kényszerű szükségesség-e a halál, s egyáltalán miért kell meghalnunk. Feleletet persze Shaw sem adhat végérvényeset és megnyugtatót ezekre az ősi kérdésekre. Ám mindenesetre ő, aki — Babits szavaival szólva — az ész és az éle embere, megtalálja a hangot, amellyel az értelmes életre hív föl, s a maga sajátos módján tesz hitet a jövő mellett. Nem minden malícia nélküli, amikor az üdvhadsereg tagjai cédulákat osztanak szét a közönségnek ezzel a szöveggel: „Több napsugár, több napsugár — Ez az, mit a Világ vár", de mégis ebbe sűrűsödik valami igazság abból, amit a shaw-i filozófia sugall e darabban. S végülis ez fölemelő gondolat, párosítva azzal a mélyebb sugallattal, hogy az ember, az emberiség eredendően magában hordozza azt az erőt, amely újabb korokra teszi képessé, mondhatnánk úgy is : újabb, fejlettebb társadalmak felé viszi. A hosszú élet — úgymond — tulajdonképpen magán az emberen múlik. A Körszínház előadásainak értékelésében évek óta ellentétes, heves vélemények csapnak össze. Nem is jogosulatlanul. Annyi mindenesetre biztos, hogy az idei bemutató is színháztörténeti esemény. (lőkös) FEJÉR MEGYEI HIRLAPi Hamarosan úlj, saját gyártású termékkel jelenik meg a pid- con a Magyar Hűtőipari Vállalat székesfehérvári gyára. A Zalaegerszegen imán gyártott, gyorsfagyasztott morzsolt kukorica nem teljesen ismeretlen a hazai vásárlók előtt sem. A Fehérváron jelenleg összeszerelés alatt állító amerikai gyártmányú automata gépsor Európában a legkorszerűbbnek számít. A gépsorok összeállítását és az azt követő „beüzemelést” is a megbízott svájci szakembereik irányító sóval végzik. A fosztattenul beérkező kukorica csöveket a gépsor emberi kéz érintése nélkül dolgozza fel. Még a csövek bevezetése, a falánk gép „etetése" is automatikusan történik. Augusztus közepére már várják az első iku- kor icöszá íl ítlmá nyaka t, add i gra tehát feltétlenül üzemkészeknek kell lenniük a gépeknek. Az üdén egyébként 150 vagon morzsolt! kukoricát gyorsfagyasztanak. Ennyi a késztermék, ehhez azonban háromszor eny- nyi fosztaflan csöves kukorica szükséges. Természetesen a fosztásikor és a morzsolóskor keletkező mellék termékek visszaszállításáról lis gondoskodni kell. Az ú|j termék gyártása tehát nem kevés szállításszervezé- si feladatot i‘s ad. lAz exporthitelből vásárolt 35 millió forint értékű gépsor óránkénti teljesítménye 3 tonna, morzsolt kukorica. A következő évben várhatóan 50—100 vagonnal több készül majd a tőkés piacon is nagyon jó áron eladható új termékből. Dunántúlt napló Tolna megye határán van a bidtasi vegyigyár. Aki arra jár, maga is láthatja, mint fejlődik ez az üzem. A Dunántúli Napló részletesen írt a gyár fejlesztéséről. A gyáregység növényvédő szereiket, csont- és bőrenyvet állít elő. Ehhez nagy mennyiségű víz kell. A vizük kevés és mégis elég. A hűtőtornyokból érkező fáradt vizet visszahűtik. így gyakorlatilag csak az elpárolgó vízimennyiséget kell pótolniuk. Szintén helyi új itassál o ldották . meg a gőzenergia takarékos felhasználását is. A hat speciális lepárló berendezésükkel évente tízezer tonna gőzt takarítanak meg. A régi, 1912-ből származó kazámjtaikat most cserélik le újakra, korszerűekre, széntüzelés űekre. Januárban új gyártósort helyeznek üzembe a növényvédő- szer-gyártó részlegen. Az eddigiekhez képest kétszer annyi és jóblb minőségű Wofatox rovarirtó szert gyárthatnak ezzel a gépsorral. A fő exportcikkük a csontliszt völt. Most a teljes mennyiséget hazai piacon értékesítik. A csontzsír, a dobliszt, a ci'klonpor változatlanul nyugati exportra megy. A hidasi változások eredménye az az új termék, amelyet a nyomdaiparral közösen fejlesztettek ki. Az enyVből készült Hi- damix („hidasi míxelés") ragasztó hasonló tulaj dón só g okkal rendelkezik, mint az eddig nyugatról beszerzett vetélytárs. A hidasi, gyár újjászületésében része van a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnak is. A TÁEV földmunkagépei az Öreg patak oldalában dolgoznak. Itt jövőre kész lesz a gyáregység vagonmosája. Nem kell majd üresen a dombóvári vasútállomásra küldeni a vagonokat, helyben tisztíthatják. SOMOGYI A nagyhajó,miak is alkalmazkodnak a kereslethez. A nagy- baljomi Somogy Ipari Szövetkezet fafeldolgozó részlegéből ízléses zsalus ajtók, ablakok 'kerülnek ki. A szövetkezet itt is, mint minden területen, alkalmazkodik a divat, illetve a piac változásaihoz. Elsősorban ennek köszönhető, hogy termékeik nemcsak itthon, hanem a tőkés országokiban is ‘keresettek. Vajszínű, kék huzatú, rendkívül tetszetős kempingszékeket is készítenek. Tavaly kezdték meg a termék gyártását, de a formát azóta is állandóan változtatják, az igényekhez igazítják. Az idei model' már köny- nyebb, gyártása is egyszerűbb. E sikeres terméküket tőkés piacon értékesítik, az idén hat és fél millió forint értékben. Az idén nemzetközi kiállítások keretében Chicagóban, Kölnben is bemutatták a nagybajorni kempingszéket a hozzátartozó asztallal, Egyelőre — sajnos - gondot okoz a székekhez szükséges szövet beszerzése - Távol- Keletről hozzák -, a jövőben azonban a kaposvári háziipari szövetkezet segít majd a nagybajomiakon. A textilkonfekció választékbővítésé érdekében a szövetkezet varrodájában sokféle méretben, fazonban nadrágok készülnek, de varrnak itt rövid és hosszú műbőrkabátokat is. A kis szériában készülő, divatos termékek egybarmadát a somogyi üzletekbe viszik, a többi Tolnába, Baranyába kerül. Nemcsak divatosaik ezek a ruhadarabok, hanem gyorsan el is készülnek. Három héttel a megrendelés után a szövetkezet már szállítja is. A szövetkezet az év elején felületkezelő üzemet létesített Bö'hönyén. E műszaki fejlesztésben használatos zárt rendszerű technológiát egyedül itt alkalmazzák az országban. Megkezdték és még ebben az év befejezik ez új fűrészüzem építését. Itt is vállalták a kezdeményező szerepet. A szolnoki erdő- gazdaság által készített rönkhasító szalagfűrész gépet ők szerelik be és üzemeltetik elsőnek az országiban. Minden érdeklődőnek be is mutatják majd munka köziben. A múlt évhez képest az idén tizenihat százalékkal növelte bevételi tervét a szövetkezet. Ez a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy nagymértékben fejlesztették a tőkés exportot, a tavalyi két és fél millió forinttal szemben hat és fél millióra. PETŐFI NÉPE Kockázatvállaló emberekről ír a Petőfi Népe. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat is úgy kezdte, mint a többi sütőipari vállalat. 1975-ben még borotvaélen táncoltak: a régi maszek pékségek összedőléssel fenyegettek. Kétszázezer ember kenyérellátása forgott kockán. Anyagiakkal nem nagyon rendelkeztek, de erkölcsi tőkével igen. És ez lett az alapja mindennek. Az igazgató így ny.ilafko. zott a riporternek: „Meggyőződésem, hogy az emberek, ha tudják miről van szó, ha ismerik a feladatot, a célt, akkor szinte mindenre képesek, mindent vállalnak. Mert mire építhettünk mi valójában? A jól dolgozó kis közösségekre, munkahelyi kollektíváikra, amelyek a mostoha körülmények között is igyekeztek tisztességesen helytáll ni." Elavult, húsz helyen lévő sütőüzem, szétszórt, alig 30 millió forintos eszközállomány és több tízmillió forintos hitel - ez jellemezte a vállalatot. Hiányzott a pénz, a korszerű üzem és 'kevés volt a fiatal, jól képzett szakember lis. A célt mégis kitűzték: javítani öz alapellátást, biztosítani a jó kenyeret. A /hetvenötben még 30 milliós eszközállományuk ma 130 millió, az árbevételük (hét évvel ezelőtt 260 millió volt, ma 540 millió. Hogyan érték el mindezt? Fiatal, felsőfokú végzettségű szakembereket szereztek és hagyták őket dolgozni. 1976- ban az első kísérletek még dugába dőltek, de egyszer csak azt vették észre, hogy félmondatokból is értik egymást. A pénzt maguknak kellett előteremteni és erre az édesiparban és más ágazatban láttak lehetőséget. Olyan termékeket kellett gyártaniuk és kiöt- lemiük, amelyek keresettek nemcsak a hazai, de a külpiacon is. Ezek ne legyenek túl drágák, mégis nyereségesek. Fölpörgették a ritmust. Egy év alatt létrehozták a Monori Állami Gazdasággal közösen a Fincsi termékcsaládot. Azután jött a Pu- fóka, a 'Szarvacska, a Ropi, a Szaturnusz szelet, majd a Susi nápolyi, az Ifi, a Foci szelet... Az elmúlt hat évben több mint hatvan terméküket ismerték meg a vásárlók. Az első gépsort használtan vették Bécsiben. A Fincsi gyártásaihoz is gép kellett. Volt holland is, NSZK-gép is. Az NS2K- gép jobb volt, de 20-25 millióba ketült volna. Honnan vegyenek ők huszonötmilliót? Végül Is úgy döntötték: megveszik a gépsor léikét: az extrudert és a vezérlőpultot négymillióért. A többit elkészítették hozzá maguk. Kenyeret is sütnek vagy tucatnyi félét. Édesipari termékeik ma már élj útnak egyebek között az NSZK-ba, Ausztriába, Kanadába, Kuvcitba. A Susi például megállta a helyét ott is, ahol egyébként 35-féle nápolyi közül válogathat a vásárló. Tizenegy céggel vannak kooperációs kapcsolatban, s újabb együttműködésekre törekszenek, huszonöt-féle exporttermékük kínálja magát a külkereskedők kollekcióiban, a Fórum és Átrium szálloda vitrinjeiben. Állandóan változtatnak, állandóan újítanak, mert azt vallják: ha csak egy kis időre leülnének a babérjaikra, úgy kiszorulnának a piacról, mintha ott se lettek volna. Társadalombiztosítási jogainkról A társadalombiztosítási jogszabályok mindannyi un kát közelről érintenék. Ezért mindenki haszonnal forgathatja a Nép- szabadság most megjelenő kiadványát, amelynek címe: Tór- sadö'lornibtzosítási jogainkról. A kiadvány valamennyi társadalombiztosítási jogszabályt feldolgozva ismertet. A két szerző dr. Molnár József és dr. Nagy József — közérthetően, kérdés-ffelelet formájában megírt magyarázatokat fűz hozzájuk. Ezért a jogban és a jogi nyelvezetben járatlan olvasó is biztonsággal eligazodhat a rendeletek és szabályok között. Többek között világos választ kap rá, hogyan kell kiszámítani a nyugdíjat, kiket illet meg a családi pótlék, a terhesség- gyenmekágyí, az anyasági, a temetési segély, a baleseti ellátás, a rokkantsági nyugdíj, melyek az új gazdasági vállalkozási formáik résztvevőinek, valamint a kisegítő közreműködő családtagoknak társadalombiztosítási jogai, végül miit. kell tenni, ha valakit jogsérelem ért. Mivel ez a kiadvány a több forrásból összegyűjtött, valamennyi tó rsadalombiztosításl jogszabályt magába foglalja, a jogászok, az SZTK-ügyintézők és imás vállalati szakemberek is segítségül vehetik. Ilyen összefoglaló, a jogszabályokat magyarázó mű eddig még nem jelent meg. A kiadványt a SZOT Tá rsóda lomibi ztosítási Főiiga zg a - tósága szakmai szempontból ellenőrizte. A kiadvány 10,- forintért megvásárolható az újságárusok, nál.
