Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

2 KÉPÚJSÁG 1982. július 25. Hétfő: Harcok .Irak és Irán között a határ térségében, mind­két fél saját sikereiről ad bírt. — Czyrek találkozója Casaroíi- val, majd II. János Pál pápával. Kedd: Brezínyev nyilatkozata a libanoni válságról, a szíriai és a Szandi külügyminiszter ugyanerről a témáról tárgyal a Fehér Házban. — Az IRA robbantásos merényletei Londonban. — Washington meg akarja szakítani az atomcsend kiterjesz­téséről szóló tárgyalást. Szerda: A lengyel szejm ülésén Jaruzelski újabb könnyítése­iket jelent be a szükségállapottal kapcsolatosan, megalakul a hazafias nemzeti újjászületés mozgalma. — Brit-spanyol ta­nácskozás Gibraltárról. Csütörtök: Puccs'hírek és belső bizonytalanság után Guido Vildoso Calderon tábornok az új bolíviai elnök, a szakszerve­zetek figyelmeztető sztrájkokat tartanak. — Román—bolgár kormányfői találkozó. Péntek: Párizs nyíltan fellép az amerikaiak szamfcciópoíitiká- ja ellen, Schmidt kifejezi a Közös Piac rokonszenvét, sorozatos megbeszélések az Egyesült Állomokban a fenyegető nyugati kereskedelmi háborúról. — Újabb izraeli támadás Nyugat- Bejrút és a Bekaa-Völgy éllen. Szombat: A vietnami külügyminiszter folytatja délkelet-ázsiai körútját, Kambodzsáiban befejeződik az első vietnami csapat- kontingens-kivonás. — A Biztonsági Tanács nem hivatalos kon­zultációi Libanonról. A hét 3 kérdése 1. Mit jelentenek a gázcsőügylet kapcsán kirobbant nyugat— nyugati ellentéték? A rövid filmjelentés, amely a minap a televízió híradójában helyet kapott, látszólag „termelési riport": az Uralon túli gyár­ban elkészült egy különleges csőfektető jármű néhány példá­nya. Valójában a világpolitika fontos híre, hiszen az Egyesült Államok megtiltotta, hogy amerikai cégek és nyugat-európai leányvállalataik ilyen munkaeszközöket szállítsanak a szovjet földgázvezetékihez. Aligha keltett meglepetést, hogy a világ második aazdasági hatalmának — amely képes volt például távvezérlésű, önjáró járműveket küldeni a Hold felszínére — nem lesz megoldha­tatlan egy kevésbé bonyolult munkagépet elkészíteni. Szovjet részről azonban szívesen vették nyolc nyugat-európai ország közreműködését a földgázvezeték megépítésében, hiszen a kölcsönös előnyök alapiján ezzel gyorsul a munka, s a széles körű gazdasági kapcsolatok — nem utolsósorban — a ked­vezőbb politikai viszonyok anyagi alapjául szolgálhatnak. A nyugati üzletembereket és kormányokat pedig az vezérelte, hogy a gazdasági visszaesés időszakában megrendelésekhez, s ezáltal munkaalkalmakhoz, később pedig rendszeres energia- szállítmányokhoz jussanak. (A legújabb hír az irak—iráni há­ború féllángolásáról Basra, az olajváros szomszédságában: az OPEC belső harca; az olajembargó követelése a libanoni vál­ság kapcsán csak megerősítheti a Nyugat számára a biztos szovjet energiaforrás jelentőségét. Romok a nyugat-báni Ham városában az iraki légierő által végrehajtott egyik légitámadás után. 2. Miért akarja felfüggeszteni Washington az atomcsend kiterjesztése érdekében folytatott tárgyalást? Először a New York Times hasábjain szivárogtatták ki, az­után a hivatalos szóvivő sem cáfolt: az Egyesült Államok fel akarja függeszteni a Genfben folyó hármas, szovjet—ameri­kai—brit tárgyalást az atomcsend kiterjesztéséről, sőt a koráb­bi egyezmény felülvizsgálatát mérlegeli. A részleges atömcsend-egyezményt 1963 augusztusában írta alá a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, majd mintegy 120 ország csatlakozott a megállapodáshoz. A szerződés lényege, hogy az aláírók nem hajtanak végre nuk­leáris kísérleteiket a légköriben, a tengereken, valamint a koz­mikus térségiben. Elérkeztünk ugyanis a haditechnika olyan szintjéhez, amikor már a hadgyakorlatok is veszélyessé váltak. A kísérleti robbantásokat ugyan pusztaságokban vagy lakat­lan szigeteken szervezték meg, de a Stroncium—90, s a többi mérgező anyag a légkörbe jutott. Az atomcsend tehát javí­totta Földünk légkörét a szó fizikai értelmében, de politikailag is: ez volt az első komolyabb fegyverzetkorlátozási megálla­podás a hatvanas évek kezdetén. A szerződés azonban részleges hatályú. Egyrészt Francia- ország és Kína nem fogadta el, másrészt nem vonatkozott a föld alatti térségekre. Később azonban olyan megkötést al­kalmaztak, hogy a föld alatt sem léhet átlépni a 150 kiloton- nás robbantási küszöböt. (A hirosimai atombomba 20 kilo- ton nás volt.) Egyúttal folytatták a megbeszélést a teljes atom- csend biztosítására. Ez néhezen haladt előre, de mégis folyt, és a szakértők nem tartották például lehetetlennek, hogy végül Párizs is bekapcsolódik az atomhatalmak értekezletébe. Az amerikai magatartás tehát visszalépést jelent. Még ve­szélyesebbnek tűrrik annak mozgatórugója: valószínűleg azért vállalják a népszerűtlen tárgyalás-felfüggesztést, hogy ne le­gyenek korlátáik új fegyverek kipróbálásában. Tehát aligha elszigetelt ötletről van szó. A lépés beleillik a fegyverkezési versenyt serkentő egész washingtoni politikába. Brüsszelben kétnapos miniszteri értekezletet tartottak az Euró­pai Gazdasági Közösség tagállamai. Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter (középen) a nyugatnémet Wilhelm Horferkamp (balra) és a francia Etienne Davignon társaságában a tanács­kozáson. 3. Közelebb kerültünk-e a libanoni kibontakozáshoz? Libanonban tulajdonképpen az volt a héten az újság, hogy nem volt igazi újság. A különböző diplomáciai kísérletek egye­lőre eredménytelennek tűnnék, s magasabb sebességfokozat­ra kapcsolt az idegháború. A Begín-kormányzat katonai ak­ciókkal alátámasztott fenyegetéseket intéz Szíria és a PFSZ cí­mére. Láthatólag szeretné elkerülni, hogy katonai térnyerése végsősoron a palesztinok erkölcsi-politikai sikerébe torkolljon. Washington változatlanul Izrael mögött van, de néhezen tud­na nyíltan vállalni egy olyan szövetségest, aki a tárgyalás alatt pusztító fegyveres csapást mér a Nyugat-Bejrútban lévő hat­ezer gerillára és hatszázezer polgári lakosra. Tervek kergetik egymást, de kevés realitással. Ebben o bo­nyolult hangzavarban világos javaslat látott napvilágot Moszk­vában; Leonyid Brezsnyev nyilatkozott a libanoni válságról a Pravda hasábjain. Mondandójának két eleme, hogy egyrészt a jelenlegi krízist nem lehet elszigetelni és elválasztani a szé­lesebben vett közel-keleti válságtól, tehát olyan nemzetközi konferencia összehívását kell szorgalmazni, amelyen minden érdekelt jelen van. Másrészt, azonnali teendőként, véget kell vetni a háborúnak. Bejrút körül szét kell választani a szemben­álló erőket, s erre az amúgy is Libanonban lévő EN'SZ-erők — gerincüket a franciák képezik — a legalkalmasabbak. Brezs- myev határozottan visszautasította az amerikai csapatok Li­banonba küldését, miután az veszélyes bonyodalmakat idéz­hetne elő. A lecke tehát többszörösen fel van adva, de változatlanul nagy kérdés; képesek-e a diplomaták véglegesen átvenni Li­banonban a katonák helyét? Nem véletlen, hogy a NATO-partnerek sok mindenben en­gedtek az új amerikai kormányzatnak, de a gázcsőügyletben megmakacsolták magukat. S ez nem valami oktalan ellen­állás, hanem a tényleges nemzeti érdekék kifejezése. Úgy tűnt, Washington belenyugszik ebbe, a versail'les-i nyugati gazda­sági csúcskonferencián állítólag még egy ígéretféle is elhang­zott az amerikai elnök részéről. De rövidesen hidegzuhanyként érte a szövetségeseket a szanilcciópolitika kiterjesztése az ame­rikai szabadalmak használóira, s az amerikai cégekhez kötődő vállalatokra. Az amerilkaidk fő indoka, vagy inkább ürügye a lengyel szükségállapot. Éppen olyan időszakban, amikor Var­sóban jelentős könnyítéseket jelentenék be, új hazafias tömeg- mozgalom bontja ki zászlaját a konszolidáció érdekében, a Vatikánban pedig a lehetséges pápai látogatás részleteit vi­tatják. Washington szövetségesei ugyan maguk sem értették egyet a Lengyelországiban történtekkel, de jól látják az ame­rikai érvek mesterkéltségét. Párizs kezdte, Bonn folytatta, még Róma és London is csatlakozott azoknak a sorához, akik vál­tozó hangerővel, különböző hőfokon, de szembeszegültek az amerikai intézkedéssel. Az események különös vetülete, hogy a nyilatkozatok csatá­jának színtere az Egyesült Államok, miután több vezető nyu­gati politikus éppen amerikai földön tartózkodik. A gázcső- ügylet jelentős dolog, de a kereskedelmi háború lidércnyomá­sának felidéződése mögött valószínűleg több húzódik meg. A washingtoni politika tulajdonképpen arra törekszik, hogy a korábbi évek kihagyásai — Vietnam, a Watergate-ügy, a carteni politika 'következetlenségei — után most egyértelmű és vitathatatlan vezető szerepre tegyen szert a nyugati táborban, katonailag, gazdaságilag és politikailag. Nyugat-Európa vi­szont éleve korlátozott mozgási szabadságának utolsó marad­ványait félti. Természetesen szó sincs az Egyesült Államokkal való szembefordulásukról, de jobban érvényesíteni kívánják az európai és nemzeti érdekeiket. RÉTI ERVIN Rómában folytatódott a Moro-per. Az egykori olasz kormányfő özvegye teszi meg tanúvallomását a bírqság előtt. Üdvözlő távirat Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének. Havanna. Tisztelt Fidel Castro Elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada laktanya elleni támadás 29. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Mi­nisztertanácsának és a testvéri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk nagy tisztelettel tekint a kubai nép haladó történelmi hagyományaira, a nemzeti függet­lenség és a társadalmi haladás önfeláldozó harcosaira. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben szolidáris a Kubai Köztársaság szocializmust építő népével és támogatja azt a küzdelmet, amelyet hazája függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért folytat. Kuba ma megbecsült tagja a szocialista államok közösségének, következetes békepolitikát folytat és határozottan síkraszáll azért, hogy valamennyi nép élvezhesse a szabad élethez való jogot. Határozott kiállásáért nagy tekintélyt és tiszteletet vívott ki az el nem kötelezett országok mozgalmában és jelentős szerepe van abban, hogy e mozgalom a nemzetközi élet fontos tényezője. Őszinte örömünkre szolgál, hogy pártjainknak, országainknak és népeinknek a marxizmus—leniniizmus és a proletár internaciona­lizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet minden területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködése eredményesen szolgálja népeink és az egész szocialista közösség érdekeit. Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk önnek és a kubai kommunistáknak, a testvéri kubai népnek, hogy sikerrel valósítsák meg a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának határozatait hazájuk felvirágoztatása, a szocializmus és az egye­temes béke javára. Budapest, 1982. július 25. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravo Pardo elvtársat, a Kubai Köztár­saság nemzetgyűlése elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai partner- szervezeteknek. Tárgyalások a palesztin fegyveresek áttelepítéséről A szombatra virradó éjszaka tüzérségi tűzzel folytatódott a Nyugat-'Bejnút eilen végrehaj­tott péntek délutáni izraeli lé­gitámadás, amelynek — palesz­tin források szerint — több mint száz halottja és sebesültje volt. A katonai síkon elmérgese­dett helyzet ellenére sem lát­ják reménytelennek Bejrútban a politikai megoldást. A bejrúti Al-Anvar dímű lap értesülése szerint a Szíriái vezetők 'közöl­ték Philip Habib amerikai el­nöki megbízottal, hogy Szíria hajlandó befogadni a Nyugat- Bejrútban bekerített palesztin harcosok egy részét, a Szíriá­hoz közelálló El-Szailka gerilla- csoport tagjait, és a PFSZ veze­tőit. iLlibtainoni kormányforrások sze­rint Eliasz Szárkisz államfő el­vetette azt a javaslatot, hogy a Nyugat-IBejrútban körülzárt pa­lesztin gerillákat átmenetileg Észalk-ILibanonlba és a Bekaa- völgylbe telepítsék át. mert ez az intézkedés nem oldaná meg a palesztin katonai jelenlét problémáját. Az átmeneti meg­oldás tervét az amerikai elnök, a Szíriái és a szaúd-arábiai kül­ügyminiszter washingtoni talál­kozóján fogadták el. Száriklisz közölte Habibbal, hogy egycsá- pásra és végleg el keil távolí­tani a, gerillákat Libanoniból, mert az országon belüli átcso­portosításuk osak újablb bonyo­dalmakat okozna. Szárkisz en­nek az álláspontnak az elfoga­dásától tette függővé a multi­nacionális erők- beíhvását is. Minthogy a libanoni állás­pont egybeesik a palesztin je­lenlét felszámolására törekvő Izrael követeléseivel, a jelenleg Szaúd-Arábiá'ban tárgyaló Ha- bibra az a feladat hárul, hogy elfogödtássa az arab vezetőik­kel Szárkisz érveit. Átjövő hét elején ez ügyiben összeül az Arab Liga hattagú külügyimi­niszteri bizottsága. Akár Észak­id bánon közlbelkitatásóval, akár anélkül valósítják meg a pa­lesztin harcosok kitelepítését, mindenképpen meg kell találni azokat az arab országokat, amelyek vállalkoznak végleges befogadásukra. A kiürítési me­netrend- lefektetése tehát a me­netirány meghatározásától függ. PANORÁMA BUDAPEST iRáíkali Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes vezetésével ma­gyar delegáció utazott Mexikó­ba az UNESCO II. kultúrpoliti­kai Világkonferenciája ra. * A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására Enrique Bernales szenátornak, a párt főtitkárának, vezetésével július 21—24. között Magyaror­szágon tartózkodott a Perui Forradalmi Szocialista Párt kül­döttsége. A küldöttséget fogad­ta Péter János, az országgyűlés aíeínöke. A delegáció szomba­ton elutazott hazánkból. MOSZKVA Konsztantyün Ruszakov, az SZKP KB titkára fogadta Jerzy Romanikot, a LBMP KB PB tag­ját, aki a Lengyel—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttségének vezetőijeként a Szovjetunióban részt vett a Lengyelország nem­zeti ünnepe alkalmából rende­zett ünnepségeken. PRÁGA Ismeretlen okokból gázrobba­nás történt az észak-csehorszá­gi Uisti nad Labern vegyiüze­mében - jelentette a csehszlo­vák hírügynökség. Két munkás súlyosan, négy könnyebben megsebesült. LONDON Belehalt sérüléseibe egy to­vábbi angol gárdista, aki a brit királyi testőrség ellen szerdán elkövetett két merénylet egyiké­nek következtében súlyosan megsérült. Ezzel már tízre emel­kedett az ír köztársasági had­sereg ideiglenes szárnya által elkövetett terrormenényietek ha­lálos áldozatainak száma.

Next

/
Thumbnails
Contents