Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
1982. július 24. %PÜJSÂG 7 Fiatalok az üzemben A tulajdonostudat meg az újítás Olyan furcsán néz rám Kalmár István, a Tamási Ta-Lux Ipari szövetkezet elnöke... Pedig érdekes dologgal hozaködök elő. A tavaszi BNV-n láttam egy állólámpát, amelyet pár hónappal ezelőtt Mihályi Antal fiatal művezető adott be újításként. Csak az az egyetlen e<-7 prototípus volt belőle, s mégis kiállították a nagyközönség elé. Természetesen az elnök dolga, hogy ezt fontosnak tartja-e, vagy nem. Ő ismeri a szövetkezetét. Egy bizonyos: ilyen gyors kiállítási lehetőség manapság ritkán adódik. De később megtudom, hogy az idei év áprilisában és júniusában összesen 14 újítást adtak be, s ezen sem csodálkozik az elnök. Lassan kezdem érteni. Aztán amikor a kis fejlesztő- üzemben — műhelyecskében — meqiismertet Tóth Istvánnal és Fata Lászlóval, még világosabb lesz a dolog. A műhely tenyérnyi. Három ember és egy-két gép fér, el benne. Semmi több. De, ennyi elég. Az történt, hogy egy új lámpacsaládot tervezett a fejlesztő csapat. A műhelybelieknek az a dolguk, hogy a papírra fektetett rajzokat „megelevenítsék", azaz egy működő lámpatestet készítsenek. Ez meg is történt. De. Észrevették, hogy a lámpacsaládot lehet még bővíteni meglévő alkatrészekből, és ha már ezt tudják, akkor meg is csinálják. A kiállításon és a szövetkezet prospektusán szerepelt is az új gyártmány. Erre föl a két műhelybeli úgy csinál .mintha, nem is emlékezne semmire. Olyanok, mint a kisgyerek, aki titkolja a végtelenségig, hogy rosszat tett. — Maga szerint vannak ölyan egysíkú emberek, akik nem törődnek a céggel? — kérdezi Fata László» de ebben a kérdésben természetesen ott van az ő véleménye is. „Mert az nem is munkásember, akii nem kötődik az üzemhez.” Ezen érdemes elgondolkodni. Annyi bizonyos, hogy találkoztam már ilyen emberekkel. Erre csak sűrű sajnálkozás a válasz. A beszélgetés természetesen itt nem akad meg. Tovább haladunk: szóba kerül a napi nyolc óra, meg az, hogy ha valaki végez a műszakkal, akkor egy pillanat alatt elfelejti, hol is dolgozik. — Ez nem is baj — mondja Tóth István. — Tisztességgel dolgozzuk le a műszakot, utána elmehetünk a háztájiba, vagy fusizni, vagy... rengeteg programot lehet készíteni. Az a lényeg, hogy az ember a napi műszakban használja fel az összes ötletét. És itt az üzemben legyen lehetősége tisztességgé! dolgozni. Ehhez nincs is mit hozzátenni. Folytassuk a beszélgetést az elnökkel : — Újítás, amit a műhelybeliek csináltak, vagy nem? — A szó szoros értelmében nem. Csak meglátták a lehetőséget, s azt kihasználták. Ezt mondják ők is. Még az előbb megkérdeztem Tóth Istvántól és Fata Lászlótól :-r- Kaptak érte pénzt? — Azt hiszem, kaptunk — mondja Fata László. — Kaptak? — kérdezem még egyszer. Egy kis gondolkodás után a válasz: — Valami jutalmat kaptunk, anélkül, hogy szóltunk volna érte. Nekem ennyi is elég. Ezek szerint a Ta-Lux szövetkezetben megbecsülik azt, aki többet tesz az asztalra. Az elnök a fénycsőcsatáról beszél. Hallottam már széncsatáról, hídcsatáról, mindenféléről, de még fénycsőcsatáról nem. Ennek a lényege: — A fénycsőcsatát meg kell nyerni. Nálunk idegenkednek a lakásba beengedni a fénycsövet. Ehhez az is hozzájárul, hogy hidegfényű fénycső van forgalomban Magyarországon. Az meg tényleg nem való a lakásba. Ebből adódik, hogy a gyártó cégeknek kell olyan berendezéseket gyártaniok, amelyek alkalmasak akár szobába is. Ezért kell nekünk minden eszközzel támogatni az újítást, rajtolnunk kell minden ötletre, vállalni kell a rizikót. Vállalják is. Az első félévben 70 millió forint volt a Ta-Lux terve, ezt 88 millió forintra teljesítették. Minden ágazat eredményes volt. Keresettek a tamási fénycsöves lámpatestek. A következő beszélgetőtár-* sunk egy fiatal meós, Marton György. Újításon dolgozik. Egyelőre titók, amit csinál. Titok azért is, mert még nem készült el, másodszor pedig azért, mert fénycsöves csillárt tervezett, ilyen pedig a hazai piacon nincs. Ilyenkor pedig félteni kell a titkot, mert nagy üzlet lehet belőle. — Újított már? — Igen. — Mit? — Vezefékrendezőt a nővérhívó berendezés bekötéséhez. — Mennyi volt érte a forint? — 11200. — Ném sok. — Nem. — Elnök elvtárs! Sok újításról beszéltünk idáig. Feltűnt, hogy nagyon kicsik az újítási díjak! Ilyen fukarok? — Nem vagyunk fukarok. Sőt, megvan a pénzügyi alapunk az újításra. Csak... Az újító választhat: egy összegben kéri a honoráriumot, vagy akkor, ha gyárijuk a terméket, a forgalom után. Lutri. Vállalja vagy nem ezt a rizikót az újító, rajta múlik. — Mondana egy példát? — Itt van a tekercselőgép * ügye. Az NSZK-ból lelhet ilyet vásárolni, több mlint kétszázezer forintért. Az egyik kollégánk gyártott ilyen gépet, örömmel elfogadtuk újításként. Választhattunk volna úgy is, hogy kap 8—10 ezer forintot. De végül olyan szerződést kötöttünk az újítóval, hogy minden legyártott tekercselőgép utón kap 2000 forintot. Azóta legalább 15 darab elkészült, az 30 ezer forint... Az újító vállalta a rizikót, több pénzt kapott. Ezért van az, hogy úgy látszik, egy-egy elfogadott újításért 1000—1500 forintot fizetünk. Gyorsan elismerjük inkább a munkát, a többi a későbbiekben történik. — így már érthető. De, egy dolog még foglalkoztat: úgy veszem észre, hogy Marton György enyhén szólva nem túlfűtött ember. De, akkor miért újít? — Jóleső érzés, hogy mindenki kíváncsi: mit csinálok. A pénz? Az is lényeges. De, ha jó a munkám, akkor úgy is megkapom a részemet. — Akkor beszéljünk a tulajdonostudatról — erre megint a megrökönyödés a „válasz”. — Egy kicsit mintha ezt a szót elcsépeltük volna —mondja az elnök. — Lehetséges — mondom én. — Éppen ezért vagyok itt. — Akkor beszélhetünk tulajdonostudatról, ha az a tetteken látszik. De, akkor meg nem kell beszélni róla — mondja Oz elnök. Nincs több kérdésem... HAZAFI JÓZSEF Fotó: G. X. Laddye, a szupersztár Egy anyának tíz utóda - egyszerre Mínusz I9ó fokon tartják a spermát sertéssperma hűtése egyelőre nem megoldott — sok gazdaság a. salját laboratóriuimá'ban, 'készít spermaadagokat. A hozzáértők szerint ezzél' kapcsolatban nem a legjobbak a tapasztalatok, hisz a felszereltség nem mindenütt mondható ideálisnak. A mesterséges termékenyítés egyik nagy előnye, hogy egy bikával például 12 ezer állatót tudnak termékenyíteni, szemben a természetes ipároztatással, bhölis egy bikára' ötven nőliivairú állatot számolnak. Az állomás szupersztárja a 4764-es számú Laddye nevű bika, amelytől tavaly 46 ezer 800 adag spermát termeltek. Laddye efféle minőségéiben egyedülálló az országiban; hét éve van az állomáson, s ezalatt 250 ezer spermaadagot termeit. Természetes fedeztetés esetén az ükunokák sem fennének képesek annyi állatot termékenyíteni!, mint amit Laddye ez ideig megtett. Az állatókat részben fantomra, részben egymásra ugratják, s Igyekszenek steril körülmények között levenni a spermát. Szigorú minőségi vizsgálat után történik a hígítás és a fagyasztás, - a fagyasztás után egy adag. spermában a spermiumok negyven százalékának kell élőnek, termékenyítőképesnek lennie. Csak a minőségileg elllen- őírzött spermát tároljak, mégpedig mínusz 196 Celsius fokon, folyékony nitrogénben'. Egy-egy m űszó Imában lévő „termékenyítő anyagiban" 10 millió élő spermium van, inszemiháláskor ez kerül a nőivarú állat méhébe. Amennyiben, a megfelelő körülményeket biztos, itatni tudják, korlátlan ideig tárolható. A termékenyítést a főállomás salját körjáiratai- és üzemi szakemberek végzik. Amennyiben az üzemi inszeminátor dolgozik, a főállomáson veszik meg a spermát. A legolcsóbb 100 forintba kerül, a legdrágább pedig kétValamiféle furcsa, nehezen megmagyarázható álszemérem lehet az oka, hogy meglehetősen keveset hallunk, beszélünk az állatok mesterséges termékenyítéséről. Pedig hát az például, hogy a hatezer literhez közeledik, vagy azt meghaladja néhány üzemiben az egy tehén- ' re jutó évi fejési átlag, nemcsak a tenyésztők munkáját, a fajta biológiái potenciálját dicséri, hanem azoknak a regionális központoknak a munkáját is, ahol az apaállatokat tartják, ahol ItevesZik, laboratóriumi körülmények. között feldolgozzák, és tárolják a mesterséges termékenyítés alapanyagát a spermát, mely a hím iva-rse-jte-ket tartalmazza. lAz ország hat Mesterséges Termékenyítő Főál 1 o-má sá maik egyike a szekszá-rd-paílániki', amely a három dél-duná ntúli megye állattenyésztő telepeit, kisüzemeit látja él, s így gyakorlatilag minden nagyobb mezőgazdasági szövetkezettel, állami gazda ságga'l kapcsolatban van. A szanvatsimairihát hosz- szú idő óta szinte teljes égésiében mesterségesen termékenyítik, s a sertést is egyre nagyobb számiban: kisüzemben ötven, nagyüzemben- pedig húsz százalékban. Ez utóbbi- azért kevesebb mert — tekintve, hogy a Folyékony nitrogénben tárolják a spermaadagokat száznegyvenbe. Az iimportsper- ma - amely mindig a bekerülési költséget takarja — előfordul, hogy háromszázezer forintot is ér. Az USA-ibóil, Francia- országból, Kanadáiból importálunk spermát, a háztáji állomány nemesítése miatt pedig az NSZK-ból és Ausztriáiból hozunk 'be Hegyi tarka spermát. A főállomáson olyan tenyészbikákat tartanak, amelyek a tejes hústermelést igen' hatékonyan javítják. Ezen kívül olyan -szaporodó sbi o 1 ógiai szóllgáita - tást is végeznek, almelyek jelentősen elősegítik az alapvető szaporodásbiológiái szakállat- orvosai rendszeres, diagnózison alapuló szaktanácsadást, ellenőrzést végeznek. A dél-dunántúli regionális központ feladata országosan a Holstein-fríz sperma biztosítása, ezért zömmel Holstein-fríz bikák vannak itt: a számuk 108, magyar farkából pedig 16-ot tartanak. Az évi spermatermelés másfél, kétmillió adag. A tenyészállatokat importból szerzik be, vagy pedig célpárosításból született, kiváló minőségű, tenyésztésnek megfelelő utódokból választják ki. Léteznek az országban kimondottan bikanevelő tehenek, ezek termékenyítésére bizonyítottan javító hatású bikák spermáját használják. A nemesítő^ munkában új módszer a. megtermékenyített petesejt átültetéséből származó utódok használata a mesterséges termékenyítésiben. Ennek a lényege : az igen jó termelő'ké- pességű téhenet hormonális kezeléssel arra késztetik, hogy 15- 20 peteséjt. váljék le egyszerre. A legjobb bika spermájává! in- szeminálják az állatot, majd mesterséges folyadékkal kimossák a méhéből a megtermékenyített petesejteket. Ezeket repülőgéppel hozzák Magyarországra, ahol is egy team szűz üszők méhébe helyezi- fel. Ezzel a módszerrel egy időiben, egy apától és egy anyától egy hét leforgása alatt 10 utód született, ebből hat bika- és • négy üsző. A Szekszórdorv lévő bikák közül 68 származik transzplantációból. Az a tehén, amelyből a megtermékenyített petesejtek származnak, a negyedik lafctá- cióbdn 10 ezer 596 liter tejet adott, 4,29 százalék zsírtartalommal. Nyilvánvaló: az utódok is kiváló tejtermelőképességgel rendelkeznek majd. Az átültetés gyakorlati jelentősége, hogy egy kiváló célpá rostásból egyszerre több nagyságrenddel jobb termelők'épességű utódot lehetséges elérni. Ezzel a módszerrel a viliágon lévő legjobb tenyészállatok utódait lehet megkapni, aminek kétségkívül a termel ésben mutatkozik meg az eredménye. Ha viszont te- nyészibilbákat importálunk, az utódok itt születnek meg, és a helyi klimatikus viszonyokhoz igen jól alkalmazkodnak. A módszer mindjobban terjed : az átültetésiből származó állatok utódai a tejtermelésben az eddigieknél még jobb eredményeket produkálnak. Éppen ezért neim elképzelhetetlen,, hogy Palánkon a közeljövőben alakul egy team, amely a regionális központban végzi majd a megtermékenyített petesejtek átültetését. DVM Mikroszkóppal vizsgálják a [minőséget Tóth István és iFata László egy újabb fénycsöves lámpatestet szerel össze Marton György a készülő újítással
