Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
8 ^PÜJSÁG 1982. július 24. Csehszlovákia Római érmék - Szlovákiából Az a huszonegy római kori pénzérme, amelyet a legutóbbi ásatások során Szlovákiában találtak, csupán egy része annak a gazdagságnak, amelyet még e tájon elrejt a föld. A leletek osztályozását, értékelését dr. Éva Kölnik óvá, a neves nuimiz- matikus végezte el és tette közzé „Római érmék Szlovákiában” című, fényképekkel is gazdagon illusztrált tanulmányában. A leletek között — a színvonalas monográfia.tanúsága szerint — több ritkaság, csodaszép példány is található, amelyek ismeretlen mesterek portréművészetét tanúsítják. Az I—IV. századból származó érmék sok. féleségét a szomszédos római tartomány: Pannónia közelsége is magyarázza. Kolniková a Tátra hegyei között és Nylitrán talált érmékkel kapcsolatban arra keresi a választ, hogyan kerülhettek ilyen messzire a rómaiak birodalmuk hanyatlásának korában? Logikus következtetéssel - Stra'bon, a görög szerző megállapításait is figyelembe véve' — arra a véleményre jutott, hogy a nyitrai érmelelet minden bizonnyal egy kelta katona pénze lehetett, aki a pénzt kultikus célból vitte magával Nyitrára. Arra a kérdésre, hogyan kerülhettek át a Duna másik partjára a római tartomány lakói vagy harcosai, Kolniková mindenekelőtt a korabeli kereskedelemben talál magyarázatot. Szerinte a római kereskedőket érdekelhette az északi út, aZaz a szlovákiai hegyvidék érckincse. Az egy helyütt nagyobb tömegben talált érmeleletek arra mutatnak, hogy nyilván rablás, lopás elől rejthették el egykori tulajdonosaik. Egy másjk, nagyobb mennyiségű lelet Eperjes közelében azt látszik igazolni, hogy a kelet-szlovákiai folyók mentén jelentős kereskedelmi utak vezethettek annak idején déli és északi piacok felé. A kereskedők nyilván itt is — néha egészen tervszerűtlenül - elrejthették pénzűiket. A régészek kincsei között különlegesen értékes leleték, a szlovákiai Vyskovce nad Iplom mellett talált szép ezüstdénárok láthatók, amelyék Nérót, a véres kezű császárt és a halála utáni trónkiövte löket, Galbât, Ot'hót és Viltéliust ábrázolják. A binai leletek között pedig 108 arany solidus is található, azok nők a császároknak arcképével, akik a nagy birodalom dicsőségének végét siettették. Harmincéves a rokkantszövetség Harminc évvel ezelőtt, 1952 júniusában alakult meg a csehszlovák rokkantszövetség. A szövetségnek jelenleg 1960 alapszervezete és csaknem 190 ezer tagja van. A szervezet legfontosabb feladata az egészségileg károsult betegek rehabilitálásának támogatása. Ennek érdekében segíti például speciális munkahelyek megszervezését és a rokkantak szövetkezeti rendszerének fejlesztését. A szövetség a három évtizedes jubileum alkalmából különféle versenyeket, akciókat hirdetett az utóbbi hónapokban. Orbis-úton Lengyelországban Zelazowa Wola: F. Chopin szülőháza Lelhet-e, érdemes-e ma Lengyelországiba utazni? A történelmi levegőt árasztó ódon városok, kies táljaik, a lengyel nép barátsága és vendégszeretete eddig is nagyon sók magyar turistát csábított „lengyelbe”, 1980-ban például 331 ezer magyar vendég lépte át a lengyel határt, de még a tavalyi felemás időszakban is 120 ezren utaztak hazánkból Lengyelországba. 1982 első felében ez a szám a minimumra csőként, a tavalyinak mindössze négy százalékát érte el a magyar turista- forgalom, pedig a lehetőségek változatlanul adottak. A szükségé llaipot bevezetése után minimálisra csökkent a beutazó turisták száma, de az illetékes lengyel szerveik gyors és hatékony intézkedéseiket tettek a bel- és külföldi turizmus fel- élénkítése, újjászervezése, rentábilissá tétele érdkélben. Jan Cisovsz'ki, a Lengyel Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke így jellemezte hazája idegenforgalmi helyzetét.- A szükségállapot körülményei között is mindenképpen 'biztosítani kívánjuk a hozzánk érkező vendégek teljes és zavartalan ellátását. A szükségállapot bevezetését az országban uralkodó zavaros állapotok kényszerítették ránk, arra kellett és kell törekednünk, hogy bizonyos szervezési, jogi kérdéseket megoldjunk, de kezdettől fogva azon fáradozunk, hogy mielőbb visszatérjen a normális helyzet. Az 'idegenforgalom, amely a lengyel népgazdaság egyik legfontosabb devizabevételi forrása, természetesen függvénye, de egyben elősegítője is a konszolidációnak. Helyzete és helye tehát semmit sem változott, csak a körülményei. A tár. sadalmi és gazdasági krízis természetesen sok akadályt gördít az idegenforgalom elé, de ezekét fokozatosén' elhárítjuk. A kormányzat első intézkedései között biztosította tavaly decemberben a soron lévő téli 'üdülések, a téli turistaszezon feltételeit. Általános elvünk az, hogy a dolgozók szerzett vívmányait meg kell őriznünk. így például nem szenvedhet csorbát a gyermek- és ifjúsági turizmus. Továbbra is segítjük a nyugdíjasok, többgyermekes családok üdülését, s komoly áldozatokat hozunk a turisztikai központok ellátására. A szállodákban, éttermekben, az ételbárokban megfelelő az ellátás, bár kétségkívül csökkent a választék. Érdemes megfigyelni, hogy miként változnak a lakosság szokásai a turizmus tekintetében is. Egyre népszerűbbek a falusi üdülések. A lengyel paraszt igen vendég- szerető, szívesen fogadja a városi vendégeket, különösen akkor, ha azok viszonzásképpen segítenek a sürgős nyári munkákban. Városaink környékén gomba módra szaporodnak a kiskertek, ahol a családok hasznos munkával töltik a hét végét, és lassanként önellátásra rendezkednek be zöldségből, Salátafélékből. Valamikor, apáink idejében a turista még alig-alig számíthatott összkomfortos kiszolgálásra. A strandokat, üdülőtelepeket még nem lepték el a gyorsbüfék, kolbászsütők. A népi hatalom évtizedei alatt bizonyos mértékben elkényelimesed- tünk, az összkoimfotos turizmus kiszorította a hátizsákot, a sör a tiszta forrásvizet, az autó a gyalogost. Most újra visszatérünk a turizmus jól bevált hagyományos módszereihez: a gyalogtúrákhoz, a vadevezéshez, az önellátáshoz. Ez nemcsak olcsóbb, elérhetőbb, hanem egészségesebb is. — A gazdasági reform intézkedései hogyan hatnak az idegenforgalomra? — A reform gondolata nem új keletű, de az idegenforgalom tekintetében mégis számos gondot okoz. A rentabilitást a mi sokoldalúén dotált, támogatott idegenforgalmi struktúra nkba n — most még nem tudjuk minden tekintetben biztosítani. A turisztikai o'bje'ktumo'k, szállodák vezetői még mindig felülről várják a pénzt. Kevés a kezdeményezés, még az adott lehetőségekkel sem tudnak és mernek lélhi. '(Hogy ez mennyire így van, hadd utaljuk a mragowoi Orbis Holiday Center igazgatóhelyettesére, aki ennek a csodálatosan szép, újszerű sport- és üdülési központnak a bemutatásakor arról panaszkodott, hogy a svéd váll okozóktól kapott ti zen- nyolcmillió dolláros hitel törlesztését négy év múlva el kellene kezdeni, de fogalma sincs, Ihonnan teremtik elő a szükséges dollárösszeget. A svédek ugyanis csak az építésre vállalkoztak, de arrd már nem, hogy a vendégeket is biztosítsák, mintahogyan az új budapesti szállodák esetében a mi osztrák partnereink teszik.) — Átszervezés alatt áll a lengyel idegenforgalmi irányítás egész rendszere. Mi várható ettől ? s — A dolog lényege az, hogy igyekszünk minden tevékenységünket a Lengyelországban ma oly divatos 3 S alapelv szellemében végezni. (Az S-ek a bűvös: önellátó + önirányító + önkifizető — szavak kezdő'betői.) A szállodák és egyéb turisztikai létesítmények vezetői teljes önállóságot és hatáskört kapnak. Mdguk szabhatják meg a férőhelyek és szolgáltatások árait, — persze ők felelnek a rentabilitásért is. A központi tartalékból a már említett gyermek-, ifjúsági, családi turizmus, tehát elsősortban a belföldi idegenforgalom szinten tartását, fejlesztését biztosítjuk. — Ezók szerint a külföldről beáramló vendégforgalom jelentősége csökken? — Szó sincs róla. A turizmus exponált népgazdasági ágazat, jelentős export-import tényező és ami szintén fontos, a lakosságot közvetlenül érintő kereseti forrás. Tíz-és százezrek számára ad munkaalkalmat. 1980- ban több mint hétmillió külföldi lépte át országunk határait, a korábbi években még többen. Ezek élelmezése, utaztatása, szállással, programokkal való ellátása milliókat érint, jövedelmet nyúljtVa számukra. '(Láttuk a Zakopane környéki falvakban — Odholowban, Wi- toWba'n, Poronlnban — épülő emeletes, Witkiewicz-stílirsú új házak ezreit, találkoztunk az áruikat kínáló ügyes — ravasz gurál - asszonyokkal. A krakkói műemlékek körül idegen-vezetők, múzeumőrök, alkalmi árusok ezrei foglalkoznak a vendégekkel. A téli turizmus, a sísport szintén tízezrek számára biztosít nem is olyan szerény megélhetést. Megszámlálhatatlanul sokan élnek vendégszobák kiadásából, kifőzésből is.) — Az elviek után - egy lényegbevágó gyakorlati kérdés: hogyan utazhat a magyar turista ma Lengyelországba? — Csdkis a szervezett turizmust -tudom ajánlani. Szervezetten, tehát az Orbis és a magyar idegenforgalmi irodák, az Ibusz, Cooiptourist és a többiek igénybevételével. A budapesti Orbís-irodában kedvezményes benzinjegyet lehet váltani - irodánk korlátlanul gondoskodik a szállodai, kemping-, motelhelyekről is. A szervezetten utazók számára természetesen teljes ellátást nyújtunk - elfogadható áron, talán valamivel még olcsóbban is, mint azt a magyar vendéglőkben a lengyel turisták megkapják. A szükség- állapot okozta nehézségek egyre csökkennek, tulajdonképpen máris megszűnt a kijárási tilalom, nincsenek utazási korlátozások. Aludni, étkezni biztonságosan lehet, a múzeumok és idegenforgalmi objektumok zavartalanul működnek. Még csak egy dolgot: saját ellátásra ma még nem rendezkedhet be a turista. A hús, cukor, zsír még jegyre kapható, a szabadon vásárolható cikkekért hosszú sorok állnak, és a társadalmi egyenlőség alapján a turista is csak azt vásárolhat „co to jest” — vagyis „ümii van”. Biztosabb tehát a szervezett utazás, ami pesze lehet csoportos és egyéni i'S. A tárgyiban le g illetékesebb véleményhez személyes tapasztalataim alapján nincs mit hozzátenném. Az Orbis által szervezett utunk során, kollégáimmal együtt meggyőződhettünk arról, hogy a konszolidáció fontos tényként valóban él, virágzik, szerepet kér Lengyelországban az idegenforgalom. Zakopane, a Nyugpti-Beszkidek, Krakkó, Varsó, a Ma zűri-tavak vidéke, Szilézia megszámlálhatatlan látnivalóval várja a vendégeket. Csodaszép tájak, kedves emberek — és a válság gondjaival egyre eredményesebben megküzdő jól kiépített, tapasztalt, megbízható idegen- forgalmi hálózat gondoskodik arról, hogy jól is érezzék magukat. Lengyelország 1982 nyarán felelősséggel és felkészülten várja a külföldieket, köztük m'agyar barátait is. VF. Román gazdaság A területi önellátás programja Románia mezőgazdaságának továbbfejlesztése most különösen előtérben áll. A párt és az állami határozatok a fokozatosság figyelembevételével, de nagy lépések révén igyekeznek elérni, hogy a meghirdetett agrárforradalom testet öltsön. A legfontosabb feladatnak tekintik a lakosság területi önigazgatási és önellátási programjának megvalósítását. A beruházásokban a mezőgazdaság elmaradt az ipartól, ezért már az idén a költségvetés nagyobb összeget szán a fejlesztésre. ÁLLAT-ÖSSZEÍRÁS Februárban állat-összeírást rendeltek el az egész országban. Kiderült, hogy az előző évhez viszonyítva, majdnem valamennyi fajtánál növekedett az állomány, kivéve a szarvasmarhákat, amelyek száma tavaly óta 182 ezerrel csökkent, s ami szemmel is látható: a boltokban kevés a marhahús. A helyzet ezen a téren nem változik egyhamar, mivel az idén rátértek a növendékmarhák átlagos vágó- súlyának növelésére. Az alsó súlyhatár 400 kilogramm lett. A hizlalási időt két évvel meghosszabbították. A falusi lakosság körében meghirdették: minden gazdaságban tenyésszenek állatot és tartsanak szárnyast. Meglepően sok a házinyúl is, egy év alatt 400 ezerrel növekedett a ma 725 ezres állomány. Valamennyi mezőgazdasági egység szarvasmarhatelepén szakosított szektort és farmot alakítanak ki. Négy-öt év alatt minél nagyobb hozamú fajtákkal kívánják kicserélni a tehénállományt. A HÚSFOGYASZTÁS Az 1982—1985 közötti években az egy főre számított fogyasztás a jelenlegi szinten marad, de módosul a húsfogyasztás szerkezete. Marhahúsból az eredeti terv 337 ezer tonnát irányzott elő közfogyasztásra, a módosított program 210 ezret engedélyez, sertésből viszont 701 ezer tonna helyett 781 ezer tonna kerül a boltokba, baromfiból 376 ezer tonna helyett 426 ezer tonnát mérnek ki. A parasztságot ösztönző módszerekkel serkentik a több termelésre. Idén tavasszal csaknem egymillió malacot adtak el a személyi gazdaságoknak, s kibontakozóban van egy másik nagy akció: a takarmány biztosítására. BERUHÁZÁSOK A román mezőgazdaság fejlesztési terve előírja, hogy 1985-ig a művelés alatt álló szántóterület elérje a 10 millió hektárt. Ezen kívül a mostani ötéves tervben a mező- gazdaságot 86 ezer traktorral, 15 800 önjáró kombájnnal látják el; csaknem 600 ezer hektárt rendeznek be öntözésre. (1985-ig az öntözött terület megközelíti a hárommillió hektárt); folytatják a lecsa- polást:_öt év alatt 940 ezer hektár? hódítanak vissza a mezőgazdaságnak. Jelentősen növekszik tehát a mezőgazdásági beruházás: 1981—1985 között 180 milliárd lejt tesz ki. Ezt elsősorban a gépesítésre, a talajjavításra, új cukor-, olaj- és söripari gyárakra szánják. A teljes programot a parasztság érdekeltségének figyelembe vételével dolgozták ki. A tsz-tagok reáljövedelme a tev szerint — öt éven belül — 18 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai számára emelik a gyermekek után járó segélyösszeget. Az állami alapnak szállított termékek értékének növekedésével a nem szövetkezeti övezetek parasztságának nyugdíját is növelik. . Az élelmiszeripar fejlesztése elsőrendű ügy. Mit jelent ez? A mezőgazdaság évi átlagos fejlődése a tévék szerint 4,5 —5 százalék körül mozog majd, a piac számára az áruszállítás pedig 4,9 százalékkal emelkedik évi átlagban. Úgy vélik, hogy 1985 végére az állatállomány már elégséges lesz: szarvasmarhából 7,3 millióval, sertésből 15 millióval, juhból és kecskéből 21,5 millióval számolnak. Bulgária Új gyapotfajták A bolgár növénynemesítők 2 új gyapotfajtája — a Beli Izvor és a Garant — jól vizsgázott. Magasabb hektáronkénti terméshozamukkal, és azzal, hogy korán érő fajták — első osztályú minősítést kaptak Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Jugoszláviában éjs Romániában is. A Beli Izvor és a Garant a csirpani növénynemesítő intézet kutatóinak jó munkáját dicséri. Korábbi nemesítvé- nyüknél, a Csirpan—433-nál a Beli Izvor 2—4 nappal korábban érik és hektáronként átlagosan 13—14 százalékkal több nyersgyapotot és 16—20 százalékkal több rostot ad. Még bővebben termő a Garant: átlagosan 33 százalékkal több nyersgyapotot és 25—29 százalékkal több rostot terem, mint a Csirpan—433. Ezenkívül még a Beli Izvornál is korábban, átlagosan 5—7 nappal előbb érik. Mindkét új fajta alkalmas a gépi művelésre is. További előnyük, hogy hosszabb rostokat adnak a korábbi fajtáknál. Tájkép a IMazuri-tavak vidékéről
