Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

1982. július 23. 2 IvÉPCUSÀG Kadar Janos megyében Izrael ismét ágyúzta Nyugat-Bejrútot Pest (Folytatás ,az 1. oldalról.) járatánál Novák Béla vezér- igazgató és Halász József, a gyár pártbizottságának titkára köszöntötte a Központi Bizott­ság első titkárát. Ott volt, mint a választókerület országgyűlé­si képviselője, házigazdaként is Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A gyár ve­zetői a bemutatóteremben rög­tönzött tájékoztatón elmond­ták: tudatában vannak annak, hogy a párt által megfogalma­zott gazdaságpolitikai célok­nak az egyre szigorúbb felté­telek közepette csak azok a vállalatok képesek megfelelni, amelyek új utakat keresve szervezik munkájukat, s rugal­masan alkalmazkodnak a vál­tozó körülményekhez. A Csepel Autógyárról ma elmondható: termékszerkezetüket a piaci igényeknek megfelelően alakí­tották, kifejlesztették a már híres 750-es járműcsaládot, -*s a keresett merevvázas autó­buszalvázat. Tavalyi teljesítmé­nyüket az idén legalább 10 százalékkal kívánják növelni, s ez egymilliárd forintos többlet- bevételt biztosíthat. A gyár sok országgal áll partneri kap­csolatban, kivált a KGST-orszá- gokkal: sebességváltó-alkatré­szeket exportálnak a Szovjet­unióba, szervokormányt, du­gattyúkat Lengyelországba, nyeregszerkezeteket a többi között az NDK-ba, szervokor­mányt Csehszlovákiába és Ro­mánia, sebességváltót Bulgá­riába. Érdekeltek persze tőkés piacokon is, legutóbb japá­nokkal tárgyaltak automatikák alkalmazásáról. Kádár János kérte a gyári vezetőket: adják át személyes üdvözletét, a Központi Bizott­ság jókívánságait valamennyi dolgozónak. — Partnereik -kö­iHírügynö'kségi jelentések sze­rint az iráni erők csütörtökre virradóra újabb nagyarányú tá­madást hajtottak végre Basra iraki város térségéiben. zött — mondotta —, önök szin­te az egész világot Telsorolták. iltt tehát jó irányba mennek a dolgok, .még ha némi tempó- késéssel is. Komoly változások jellemzik egész gazdaságpoliti­kánkat, amely —1 ha egyben- másban késtünk is valamelyest — mind inkább megfelel a nö­vekvő követelményeknek. Örü­lök, ha azt hallom, hogy az emberek bizakodóak, mert tu­dom, hogy megalapozottan bíz­nak a jövőben. Ám arról a szintről, amelyet elértünk, már nagyon nehéz feljebb jutni! De magasabbra kell emelkednünk! Ez nagyobb teljesítményeket követel, s nagyobb felelősséget ró a vezetésre, a párt- és álla­mi vezetőktől a művezetőkig, s növeli minden dolgozó felelős­ségét is. Az a jó, hogy a való­ságot olyannak látjuk, amilyen, s nem amilyennek látni szeret­nénk. Ezért — nyílt politikát folytatva — teendőinket reáli­san határozzuk meg. S ha ke­ményen dolgozunk, megvalósít­juk feladatainkat. A házigazdák rövid üzem- látogatásra hívták meg Kádár Jánost. Az 1. számú járműgyár autóbusz-szekrényvázgyártó és alvázüzemében Fekete Miklós igazgató kalauzolta a vendé­get, aki megnézte a 750-es járműcsalád egyikét-másikát, majd — eleget téve a szíves kérésnek — elismerő sorokat jegyzett a Fürst Sándor szocia­lista brigád naplójába. Még pár „komoly” szó a vállalat legfiatalabb munkásával, az is­kolai szünidőben néhány hetet itt serénykedő 14 esztendős Borbély Attilával, kinek édes­apja is a gyár dolgozója. Kádár János ezután a rác­kevei Aranykalász Termelőszö­vetkezet sok száz hektáros bú­zatábláit tekintette meg. Itt Jónás Zoltán, az MSZMP Rác­kevei járási Bizottságának első titkára újságolta, hogy a járás A ramadan, a mohamedán világ böjti ünnepe befejeztének mása alpján indított iráni táma­dásról hírt adó iráni, közlemény szerint a harcokban az iraki 9600 hektárnyi gabonájáról már jó hatezer hektárnyit betakarí­tottak, majd Nagy Sándor, a tsz főmezőgazdásza büszkélké- dett hasonló számokkal: 12 napja kezdtek aratni, s bár egy kisebb vihar megtorpantotta a gépeket, már ők is 60 százalék fölött tartanak. A gépek jól bír­ják a nagy munkát — ezt a leg- illetékesebbek, a kambájnosok. Sz'ijj József, Illés Károly és Ke­nései József mondták a Köz­ponti Bizottság első titkárának. Nem hallgattak arról sem, hogy egy-két alkatrészből nem árta­na a nagyobb raktárkészlet. A téesz dolgozói hagyomá­nyos aratási búzakoszorúval ajándékozták meg Kádár Já­nost, s g hírre, hogy ott jár, a málnaszedő lányok, asszonyok is kötöttek sebtében egy csok­rot. Ennek kapcsán Szomor Jó­zsef elnökhelyettes a téesz mál­násáról is tájékoztatta a vendé­get, aki a téesz hűtőlházát is meglátogatta, amely több szö­vetkezet összefogásával épült, s bizonyította, hogy kifizetődő be­ruházás volt — válaszolta Kádár János kérdésére Varga Péter hűtőipari gyártásvezető. — Méltán van jó híre a ma­gyar mezőgazdaságnak - ösz- szegezte benyomásait a látoga­tás végeztével Kádár János. Eredményeiben a munkások, a parasztok, az egész magyar dolgozó nép tudása, tehetségei fáradozása benne van, az önö­ké is. Igyekeznek úgy dolgozni, hogy jó hírét megőrizzék. Biza­kodva nézünk a jövőbe, mert építhetünk arra, amit népünk — nem harc nélkül, nem veríték nélkül - elért. Az emberek — hazánkban ma már milliószám­ra — a gazda fejével gondol­kodnék - mondotta búcsúzóul Kádár János, s kifejezte a Köz­ponti Bizottság elismerését az aratásban is helvtálló dolaozók áldozatos munkájáért. (MTI) erők jelentős veszteségeket szenvedtek, az irániak nagyszá. mú páncélos jánmüvet kilőttek és sok iraki hadifoglyot ejtet­tek. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Hoszni Mubarak egyip­tomi elnököt, az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából. * Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke megkezdte ez évi rendes szabadságát. * Púja Frigyes külügyminiszter táviratban üdvözölte Stefan Ol- szowskit, a Lengyel Népköztár­saság külügyminiszterévé tör­tént kinevezése alkalmából. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság újabb segélyszállít­mányt küldött a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. A gyógyszerekből, gyógyászati segédeszközökből, sátrakból, takarókból, élelmiszerekből álló szállítmány is kifejezi né­pünk szolidaritását a palesztin és a libanoni nép küzdelmé­vel. SZEGED A több mint egy évszázados múltú Szegedi Ipari Vásár az idén július 23-án, pénteken nyitja a kapuit, s a csaknem 600 hazai és külföldi kiállító augusztus 1-ig tárja a látoga­tók elé termékeit — jelentet­te be a csütörtöki sajtótájékoz­tatón Csikós Ferenc, a városi tanács vb-titkára, a vásár igaz­gató tanácsának elnöke. A Marx téren 34 000 négyzetmé­ternyi területen, az állandó csarnokban, s az ideiglenes pavilonokban mutatják be az áruféleségeket. MOSZKVA Moszkvai intézményeket, üze­meket kerestek fel csütörtökön a nemzetközi békemenet részt­vevői. A főként skandináv or­szágokból érkezett békeharco­sok lelkes hangulatú gyűlése­ken találkoztak több gyárban a főváros lakosságának képvi­selőivel, szívélyes beszélgetése­ken vettek részt, hogy kifejtsék véleményüket a leszerelés, a fegyverzet korlátozása, csök­kentése, a nukleáris fegyverek eltiltása kérdéseiről. Az izraeli tüzérség és Hadi flotta a csütörtökre virradó éj­szakán tartósan ágyúzta a be­kerített Nyugat-Bej rút déli pe­remvidékét, külső kerületeit. A légierő világítórakétákkal segí­tette elő a célpontok meghatá­rozását. A palesztin ellenállási .mozgalom és a libanoni bal­oldal egységei viszonozták a tü­zet. Tíz nap óta ez volt a leg­hevesebb tüzérségi összecsapás a libanoni főváros térségében. Az izraeli támadás hevessé­ge feltehetően összefügg az­zal, hogy a megszálló hadse­reg a Bejrút—Damaszkusz út­vonal elvágása, részleges el­foglalása óta szerdán szenved­te el a legsúlyosabb vesztesé­geit Libanonban. A Bekaa- vö lg y ben egy izraeli járőr öt katonáját ölte meg egy palesz­tin rohamosztag, amelynek mégy tagja szintén életét vesz­tette. Tyr kikötővárostól észak­ra öt ellenséges kajonát sebe- sftettek meg a megszállt terü­leteken működő palesztin ge­rillák. Egy hatodik izraeli kato­na is megsebesült Bejrúttól dél­re. Tel Aviv hivatalosan elismer­te a veszteségeket. ,Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök szerint „Libanon­ban hamarosan véget érnek a harcok” és azt követően Izrael „hamarosan megoldja a pa­lesztinok problémáját”. Egy amerikai zsidó küldöttség előtt Begin megismételte Tel Aviv ikorábbj álláspontját, amely szerint a „megoldás” csakis a palesztinok távozása lehet Li­ba nonból. Az izraeli kormányfő koráb­ban Samuel Lewis amerikai nagykövetet fogadta. Bár a megbeszélés részletei nem is­meretesek, izraeli források sze­rint Lewis azért kérte a talál­kozót, hogy tájékoztassa Begint Ronaíd Reagan, valamint a Szíriái és a szaűd-arábiai kül­ügyminiszter megbeszéléseiről. Miközben az Egyesült Álla­mok Tel Aviv-i nagykövete út­ján további haladékot kért o diplomáciai erőfeszítések foly­tatásához, az izraeli politikai és katonai vezetők azzal fenyege­tőznék, hogy rövid időn belül véget vetnek a Nyugat-Bej rút­ban körülzárt palesztin harco­sok jelenlétének. Rafael Ejtan vezérkari főnök már azt is be­jelentette, hogy kidolgozták a radikális katonai akció tervét. A támadási előkészületeket igazolja az a megfigyelés, hogy az utóbbi napokban nagyszá­mú, főként önjáró nehézlöveg- gel erősítették meg a Bejrút körül kiépített izraeli állásokat. A libanoni rádió jelentése sze­rint az izraeli konvojok egy­idejűleg nagy mennyiségű ve­gyifegyvert szállítottak Bejrút térségébe. Az izraeli csapatok a háború első heteiben ideg­gázt is bevetettek a damaszku­szi utat védő szíriai csapatok ellen. Közel egymillió palesztin és libanoni vált hajléktalanná Iz­rael libanoni inváziója követ-, keztében — jelentette ki Zo'hdi el-Kodra, a PFSZ kairói képvi­selője. A június 6-i támadás óta mintegy tízezren tűntek el, s az izraeli erők három várost, 32 falut és 14 palesztin me­nekülttábort romboltak le —je­lentette ki a palesztin képvi­selő. A TASZSZ elemezte Begin izraeli miniszterelnöknek az amerikai zsidó küldöttség előtt szerdán tett kijelentését. Begin szerint a Földközi-tenger keleti részén Egyiptom, Izrael és Li­banon részvételével először egy egységes láncolatot kell kiala­kítani, majd tárgyalásokra szó­lítják .fel Husszein jordániai ki­rályt, és ezután Szíria követke­zik sorra. Ezek a kijelentések — mutat rá a TASZSZ — rá­világítanak az izraeli kormány hosszú távú elgondolásaira, amelyek egyáltalán nem érnek véget a Libanon elleni táma­dással, hiszen már tervezik a többi arab ország elleni akció­kat is. Ezek az elképzelések el­sősorban az agresszió alkal­mazásán alapulnak: mint a történelem megmutatta, Camp David és az agresszió egymás­tól elválaszthatatlanok. Ilyenek az Egyesült Államok és Izrael által értelmezett közel-keleti „béke” feltételei — mutat rá a TASZSZ. Irán tovább támadja Basrát A Pravda szerkesztőségi cikke Reagan elnök beszédéről Schmidt houstoni beszéde Bahr az USA külpolitikájáról Igen éles hangú szerkesztő­ségi cikkben válaszolt csütörtö­kön a Pravda Reagan amerikai elnök legutóbbi szovjetellenes és kommunistaellenes kijelen­téseire, amelyeket az úgyneve­zett rab nemzetek hetének megnyitása alkalmából Wa­shingtonban mondott beszédé­ben tett. A lap megállapítja: Ronald Reagan ezúttal is a „szabadság védelmezőjének” mezét öltötte magára, akinek meg kell védenie a világot „a totalitariánus kommuniz­mustól”, s azzal próbálkozott, hogy a Szovjetuniót úgy tün­tesse fel, mint amely „el akar­ja nyomni az emberi szabad­ságot". Washington azért fo­lyamodott most ismét ezekhez a képtelen ostobaságokhoz, hogy „fokozza a lélektan; há­borút, újabb dollármilliárdokat csikarjon ki a fegyverkezési hajsza céljaira” — szögezi le a cikk. A Pravda cikke foglalkozik azzal a Reagan által terjesz­tett rágalommal, hogy a Szov­jetunói „területi igényekkel lép fel", s „a legkomolyabb mérvű fenyegetést jelenti a béke szá­mára". „Közismert, hogy a Szovjet­uniónak nincs területi igénye földünk egyetlen országával szemben sem". Washington az, ahol „létfontosságú érdeköve­zetnek minősítik a világ gya­korlatilag minden körzetét, és azzal fenyegetőznek, hogy ér­dekeiket fegyverrel, — esetleg nukleáris fegyverrel — védik meg" — szögezi le a cikk. Jel­lemző példaként említi a Parv- da azt, hogy napjainkban az Egyesült Államokat terheli a fő felelősség Izrael Libanon­ban végrehajtott véres gaz­tetteiért. A Pravda válaszol az ame­rikai elnöknek arra az állítá­sára, amely szerint Afganisz­tán is „rab nemzet”. „Ez a kijelentés kísérlet arra, hogy eltorzítsák az afgán nép által végrehajtott demokratkius for­radalom lényegét. S az afgán nép ellen folytatnak olyan had­üzenet nélküli háborút, amely­nek ösztönzője és szervezője ismét csak Washington" — ír­ja á lap. „Az amerikai vezető körök különösen dühödten reagálnak a lengyelországi események alakulására — folytatja a cikk. — Hát hogyne: annyi erőfe­szítést tettek, annyi dollármil­liót fordítottak arra, hogy az ellenforradalmi erők kezével megdöntsék Lengyelországban a szocialista rendszert, vissza­állítsák a tőkés rendet. Min­dent igénybe vettek erre a célra: a fenyegetést, a nyo­mást, a gazdasági szankciókat, a zsarolást, a lélektani had­viselést, de mindez hiábavaló­nak bizonyult. Lengyelország szocialista erői maguk terem­tenek rendet otthonukban, s bármilyen haragra gerjedjen is Washnigton, a lengyel ha­zafiak sikerre viszik országuk­ban a helyzet normalizálásá­nak folyamatát, megvédik a szocialista vívmányokat”. A Pravda kitér arra is, hogy Reagan élesen támadta Le­nin eszméit, tanításátr a marxizmus—leninizmust. Sepki sem képes arra, hogy elvitas­sa a történelem vitathatatlan tényét, Lenin eszméinek dia­dalát" — hangoztatja a cikk. Válaszol az SZKP lapja arra a kijelentésre is, amely szerint „a kommunisták csupán a hi­vatásos forradalmárok kis cso­portját jelentik” — emlékeztet­ve arra, hogy nem egy kis csoport, hanem a kommunis­ták tízmilliói teremtették meg a világon a szocialsita orszá­gok közösségét, építik az osz­tálynélküli társadalmat. „A szocialista országoknak címzett gonosz rágalmak ismét csak arra kellettek, hogy ala­pot teremtsenek a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra — hangoztatja a Pravda szerkesztőségi cikke. — Reagan beszéde nyílt fel­hívást tartalmazott arra, hogy a Szovjetunióban, a többi szo­cialista országban .belülről’ döntsék meg a szocializmust. Erre a célra Washingtonnak minden eszköz jó”. Reagan beszédének lényege a Pravda szerint az, hogy fel­szítsa, fellobbantsa a hideg­háborút a Szovjetunió, a szo­cialista közösség országai el­len, megrágalmazza a marxiz­mus—leninizmust, a tudomá­nyos kommunizmust. — A hi­degháború legsötétebb korsza­kának e, szónoki fogásait az­zal a dagályos frázissal akar­ják álcázni, hogy „a mi birto­kunkban van az igazság ere­je". Washington nem birtokol­ja ezt az erőt, s az igazság Washington urai ellen szól. Nem az erő, hanem a gyenge­ség jele, amikor azzal próbál­koznak, hogy az imperializmus legreakciósabb erőinek érdeké­ben meghamisítsák a valósá­got, a történelem igazságát, hazugságot és rágalmakat al­kalmazzanak. Most is ' erről van szó — szögezi le Reagan elnök beszédéről az SZKP KB lapjának szerkesztőségi cikke. Helmut Sdhmidt nyugatnémet kancellár megerősítette: a nyu­gatnémet kormány eltökélt szán­déka, hogy az amerikai kor­mány szaníociópol itökoja ellené­re az NSZK továbbra is részt vesz a Szibéria—íNyugat-Euró- pa földgázvezeték építésében. „Ragaszkodnunk kell ehhez az egyezményhez" — jelentette ki szerdán a kancellár amerikai üzletemberek előtt a texasi Houstonban. Hozzátette: „Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy felrúgjunk érvényes megállapodásokat." A nyugatnémet kancellár fel­hívta az amerikai vezetés fi­gyelmét: rendet kell tennie há- zatáján gazdasági téren, csök­kenteni kell a kamatlábat, mi­vel a jelenlegi amerikai gazda­ságpolitika válságba sodorja a világot, sebezhetővé teszi' a nyugati országokat. — A kereskedelmi embargó nem jó es/köz a külpolitikában - hangoztatta Schmidt. Kije­lentette, hogy a Szibéria—íMya- gat-iEurópa földgázvezeték fel­építését akadályozni hivatott amerikai embargónak — a nyu­gat-európai vállalatokra való kiterjesztése „bizonyos károkat okozott az amerika—nyugat- euróipal viszonyban". Schmidt annak a reményének adott han. got, hogy a George Schultz újonnan kinevezett külügymi­niszterrel folytatandó tárgyalá­sai után „enyhül az Egyesült Államok álláspontja ebben a kérdésben." — Huszonnégy órával azután, hogy Helmut Schmidt kancellár a texasi Houstonban egy napon belül két alkalommal is élesén * Helmut Schmidt magánláto­gatáson az Egyesült Álla­mokban tartózkodik, közben több városban is tart előadást (Telefotó - AP—MTI-KS) bírálta az amerikai kül- és gaz­daságpolitikát, az SPD hetilap­jában, a Vorwarts-ben Egon Bahr, az ismert szociáldemok­rata politikus, az NSZK volt ál­landó képviselője az NDK-ban, megvonta az amerikai külpoli­tika két évének mérlegét. „iNull-ponton az amerikai kül­politika" című cikkéiben Egon Bahr többek közt ezeket írja: — Egy Izrael barátjaként is­mert amerikai szenátor kijelen­tette, hogy mélyponton vannak az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatai. Peking megállapí­totta, hogy veszélyben vannak az utóbbi években elért ered­mények a kínai—amerikai kap- cs o la tokiba n. La ti n - A me riká b a n sokasodnak a vélemények, hogy soká fog tartani, amíg a föld­rész és az USA kapcsolataiban támadt problémák megoldhatók lesznek. Az arab országokban azt hajtogatják, hogy nullpont- ra süllyedtek a kapcsolatok Washingtonnal. Az a határo­zottság, amellyel London és Pá­rizs az amerikai túlkapásokat elítéli, ' mutatja, hogy mennyi porcelánt törték össze Európa és Amerika közt a szovjet föld­gázügyléttel kapcsolatban. A Moszkva és Washington közti kapcsolatok romlásáról igazán nem kell sokat mondani.- A Reagan-kormányzat kül­politikai mérlege 18 hónap után egyedülállóan negatív. Az egész vonalon, az Egyesült Államok minden barátjával kapcsolat­ban — és ide lehet sorolni Ja­pánt is — rosszabbul néznek ki a dolgok, mint 1980 végén. — A Szovjetunió elleni gazda­sági háború össze fog omlani, mert az Egyesült Államok ösz- szes barátait és partnereit vég­ső soron nem lehet arra kény­szeríteni, hogy saját érdekeik el­len tegyenek és meggyőződé­sük ellenére utánozzák Wa­shington súlyos politikai hibáit. Ha az Egyesült Államok mérle­get készít külpolitikájáról és arra az eredményre jut, hogy tovább halad az eddigi úton, akkor a nehézségek, a törések és a válságok csak fokozódni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents