Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
1982. július 23. Képújság 3 Tejipari beruházás Festik a kazánházat, rakják a pietraburkolatot A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőségén, mely a szekszárdi tejüzem beruházásának területén található, ebben a kánikulai melegben is viszonylag hűvös van. Innen irányítja a három művezető a munkákat —1 minden ■művezetőhöz más-más épület tartozik. Sain András művezető, és- a hozzá tartozó brigádok szakmunkásai a szociális épület, a főépület és a kazánhoz ütemterv szerint meghatározott munkáin dolgoznak. A kazánháznál a BUDATERM tűzálló festékkel mázolják a vasszerkezetet hárman. Ez a munka két ütemű: az elsőt már elvégezték, s átadták a KIFSZER villanyszerelő és hőszigetelő szakmunkásainak. A villanyszerelők már befejezték itt a munkákat. A kazánház mázolását még ebben a hónapban befejezik. A próbaüzem augusztus 10-én kezdődik, s a tervek szerint a hónap végéig tart. A főépületben négy ács az egyes szekcióban lévő vizesblokk zsbiuszenkézetének zsaluzását végzi. Hat kőműves a lépcsőházat vakólja. A burkolóbrigádban nyolcán dolgoznak, jelenleg a hűtőtárolóban a pietraburkolatot rakják le. Ketten szigetelik a fűtés, a vízSain (András művezető a tervrajznál vezetékrendszer csöveit. A központifűtés-szerelők a főépületben szerelik a radiátort, és a távvezeték-hálózaton dolgoznak. A munkák elkészülte után indul a próbaüzem, bekötik a radiátorokat és a vizet. Szalonna József brigádvezető fűtést szerel A szociális épületben a kőművesek a belső válaszfalakat emelik. Két ács zsaluzza a beton merevítőlfalbkat. Heten a pönelók rögzítőcsavarjait betonozzák. A TÁÉV szakembereivel egy időben dolgoznak az alvállalkozók is, s ha munka közben bármilyen probléma adódik, megbeszélik. A beruházás szakmunkáiban nem okoz gondot a nyári szabadságolási időszak: úgy készítették el az ütemtervet, hogy egyszerre ne sokan hiányozzanak. Mácsik István művezetőhöz a citopánüzem, az olajszivattyú- ház, valamint a távvezetékek alapjainak munkái tartoznak. Tavaly március óta egyfolytában a tejipari beruházáson dolgoznak. A citopánüzemben az égetett, sárga kerámialap, a pietraburkolat lerakását fejezik be a közeljövőben. Sok munkát ad még a belső víz- vezetékrendszer, a fűtés, és a Emelik a válaszfalakat a szociális épületben Tűzálló festékkel mázolják a kazánházat A főépületben dolgoznak az ácsok külső alumínium burkolat szerelése. A citopánüzemben el •kell végezni a nyílászáró szerkezetek üvegezés! munkáit. A TÁÉV hat állványozója a füléses a villanyszerelők részére építi az állványokat. A fűtők a gőzellátás és a fűtés vezetékeit szerelik. A vízvezeték- szerelők a nyomóvezetéken dolgoznak. Az olajszivattyűlháziban az ácsok zsaluzzák a vasbetonfalakat és a vasbetonkoszorút. A távvezétéken hatan a vezeték alapjait betonozzák. Az anyag- és alkatrészellátással a beruházáson dolgozó 3/1-es építésvezetőségen eddig nem volt probléma, a szükséges alkatrészeket a mégfelelő időben és mennyiségben megkapják. Amennyiben a munka megkívánja, úgy a szakmunkásokat átcsoportosítják, a sürgős feladatok elvégzését bízzák rájuk. d•Fotó: Kopf inger András Leningrad és Helsinki (A.) Suomi, a csend országa Ennek a beszámolónak az első részében említettem, hogy finnországi utunkat meglehetősen alapos felkészülés előzte meg. Azt tehát tudtam, hogy nagyon szépre számíthatok és mivel egy cseppet sem vagyok mentes a finnek iránti atya.fi- ságos elfogultságtól, alaposan eltökéltem, hogy nem mindenáron csak a jót keresni, hanem igyekszem észrevenni a hibákat is. Elég nehéz volt. * Az ember ieningrád Helsinkipályaudvarán beszáll a gyorsvonatba és attól kezdve, hogy elhagyja a várost, egészén Helsinki határáig, sőt azon túl is egyfolytában erdők valóságos fallá mosódó zöldje között száguld. Hét és fél órán keresztül. A határállomás Vainikkala, a patyoíattisztát valamivel felülmúló étteremmel, pénzváltófiókkal és kizárólag csak alkohol iránt érdeklődő, udvarias, mosolygós, szőke vámtisztviselővel. A pénzváltás egyébként tanulságos és lelambozáan hat a magyar kedélyekre, illetve erszényekre. 1 sör, 1 kávé, két limonádé 15 márka, azaz 117 forint. Később megveszem a „Helsinki” című fotóalbumot, magyar pénzben 667 forintért (85,50 márka), majd félpanziós ellátáson lévén megessünk ebédre egy patikaszerű gyorsbüfében 1—1 bécsi szeletet és hárman kifizetünk 81 mátkát, azaz pontosan 63!1 forint 80 fillért. Mindezt természetesen ostobaság a saját pénztárcánkhoz mérni, de mert abból költekezik, mindenki megteszi. A statisztikai „átlag finn” havi keresete 4000 márka és így a kép egészen más. ,Egy jó .nyári férfiöltöny 560, egy túrakerékpár 650 márka. A legdrágább kertvárosban egy 94 négyzetméter alapterületű, előkerttel és szaunával ellátott kis családi ház 300 000, egy Volvo gépkocsi 100 000 márka. Egyik vásárlására se kerítettünk sort. Váiniilkkalától az erdők nem változnak, a táj mégis. Hiányoznak a nálunk megszokott falvak, csak tanyák, tanyabokrók Vannak és rengeteg legelő. Helsinki egyetlen pályaudvarán, az Éllel Saarinen építette Rau- tieaseimán a Lomamatka utazási iroda idegenvezetője, Éva Poikonen fogad. 17 éve itt élő magyar asszony, aki később az idegenvezetés magasískolájával szolgál. A pályaudvar fenti neve séjtet valamit abból, hogy a magánhangzókban gazdag rokon nyelvvel rövid távon okosabb nem próbálkozni. Az az egyszerű mondat, hogy „Meg tudná mutatni ezen a térképen, hol vágyóik?” így hangzik: „Voltteko näytttää töltő ka-ntalta missö ölen?" Ennek ellenére folyvást azt hisszük, hogy mindenki magyarul beszél, csak sokká! szebb kiejtéssel, mint mi. A finn a nálunk megszokott módon a szó elejére teszi a hangsúlyt, a nyelv daliama szakasztott azonos a miénkkel. Északi atyánkfiái egyébként hallgatagok, tartózkodóan udvariasaik, eszükbe sincs borravalóra váró ízléstelenséggel körű ludva rolni az idegent, de „unkari tómén”, azaz magyar voltunk közlése mindig, kivétel nélkül,-, mindenhol egy árnyalatnyi mosolyt varázsolt az arcokra. Ez nem jellemző Európa minden országára, természetes, hogy örömet okoz. Éva Poikonen idegenvezetése egyébként a térképek kiosztásával kezdődött, amin bejelöltük szállónk, a Hotel Acade- miica és a -városközpontnak számító pályaudvar helyét. Eltévedni képtelenség, a félmilliós Helsinki félszigetre épült, 30—40 perc séta árán mindenképpen a tengerhez jut ki az utas. A tengerpart szinte valószerűtlen látványossága a piac. Július első napjaiban egymás mellett az óriási paradicsom, dinnye, anánász, szőlő, eper, cseresznye, továbbá avocado, kivi és papaya-hegyek, mely utóbbiakról azt se tudjuk, hogy micsoda. Az epres és cseresznyés ládákon ott a Hungaro- fruct felirat. A köztársaság mindenkori elnökének nem okozhat gondot megtudni, hogyan kosztol a finn, csak ki kell néznie az ablakon. .Palotája ugyanis a piac sarkán áll. Nemcsak kinéz, hanem ki is jön. A piac kávézójába már a spanyol királyi párt, Johnson elnököt, a kanadai miniszterelnököt is kivitte, ami a vászontetős, lócákkal felszerelt kis bódéra szegezett fényképekből derült ki. A piac nemcsak árusítóközpont, hanem találkozóhely. A fantasztikusan qazdag ayümölcs- és zöldségválaszték mellett -prémek, fafaragás, játék éppúgy kapható itt, mint füstölt hal. Majdnem a szemünket nézzük ki, hogy valami szemetecskét is felfedezzünk, de ez a prábál- kozásúnk eredménytélen marad. Feleségemmel sokáig keressük a jelzőket a város keltette összbe nyoma s é rzékeil tetésé re. A tisztaság éppúgy szerepel ezek közt, mint a sok munka árán szerzett, de minden hivalkodástól mentes gazdagság, a mértéktartás és a csend. Szék- szárdra se a zaj a jellemző, a sokszorta nagyobb He'lsiniki mégis csendesebbnék tűnik. A részegek ellenére, akik minden kor- és társadalmi osztály képviseletében a -nap minden órájában előfordulnak. Engem a Centrum HÓK áruház előtt pihe ngetve vágott meg 1—1 márkára két mátós atyafi, de ők is udvariasan és csendben düRészlet Tapiolából. A parkoló mélyebben van, hogy a gépkocsikat részben tokarják a lombok lengéitek tovább. Curzio Ma- laparte Kaputt című nagyszerű könyvéből tudom, hogy a megvadult finn mindennél veszedelmesebb, de ilyenekkel szerencsére nem hozott össze egyikünket se a rossz sors. Az is csak itthon, a Panoráma útikönyvből derült ki, hogy a pályaudvar melletti nagy (és legolcsóbb) föld alatti bevásárlóközpontiban állandóan a gondosan álcázott, rejtett rendőrségi tv-kamerálk felügyelete alatt járkáltunk... (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Fotó: Ordas András A vezetékek nyomvonalát zsaluzzák Az elnöki palota a piac sarkán
