Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

1982. július 17. NÉPÚJSÁG 9 ■ A hakasz aranycsésze A Hakasz Autonóm Területen népszerű a lovassport J......................................................................................-................... ................. K elet-Szibériában a Száján hegyei között mély katlan hú­zódik meg, amely leginkább egy csészére emlékeztet. Arany­csésze, mert az alján arany van... A katlant feketeföldű taj- ga és kéklő hegyek veszik kö­rül, amelyek oltalmazzák az Északi-sark fagyos lehelletétől. Itt a sztyeppék bőven termőek, a föld mélye tele ásványi kin­csekkel, a folyók bővízűek. A Hakasz Autonóm Terület 1930-ban jött létre Kelet-Szibé- riában. Területe 60,4 ezer km2, lakosságának száma mintegy 600 ezer, ebből tősgyökeres hakasz 60 ezer. Az őslakosság évezredeken át juhokat legeltetett, ez volt az egyetlen kenyérkereseti le­hetőség. Milyen ma az élet? A terület termékeinek 85 százalé­kát ipari üzemek állítják elő. Itt épül a maga nemében párat­lan szajani területi ipari komp­lexum, amely 120 különféle pro­filú vállalatból áll majd. Ezek nagy része ipari feldolgozó és gépgyártó üzem lesz. Valamennyi iparág komplex fejlődése lehetőséget teremt a mezőgazdaság fellendítésére is. A hagyományos juhtenyésztés a 20-as években gyakorlatilag a hakaszok egyetlen kenyérke­reső foglalkozása volt. Nap­jainkra a juhtenyésztés alapo­san megváltozott, a gyapjúter­melés hatszorosára nőtt. Emel­lett új mezőgazdasági ágazatok jelentek meg. Az ország keleti részében termesztik a legtöbb és legjobb fajtájú kemény bú­zát, sőt zöldség, paradicsom, görögdinnye is kerül innen a piacokra. A hakasz föld Szibé­ria éléskamrája lett. Új városok épültek, ahova a sztyeppe vándorai költöztek és telepedtek meg. A nomád ha­kaszok szakmát szereztek, kép­zett ipari munkások, mezőgaz­dasági gépészek, mérnökök, ag- ronómusok lettek. A hakasz őslakosság száma a szovjethatalom évei alatt 14 ezerről 60 ezerre gyarapodott. Az új generáció sokkal jobb fi­zikumú. 1917-hez viszonyítva a hakaszok átlagéletkora 35-ről 70 évre növekedett, átlagma­gasságuk 8—10 cm-rel nagyobb lett. Volt egy jóslat a hakaszok jö­vőjére vonatkozóan, miszerint a lovas nomádok kultúrája elke­rülhetetlenül beolvad más, fej­lettebb népek kultúrájába. En­nek volt némi alapja, hiszen a hakaszoknak írásos kultúrájuk nem volt. De megteremtették, és alig fél évszázad alatt meg­született a hakaszok saját iro­dalma, nemzeti színháza. A nép lelki gazdagsága, a folklór, a tánc, a zene utat tört a mű­vészet világába. Dzsingisz kán kora éta „érintetlen” A mongol vizek halállománya Jugoszlávia A járműipar hírei A szlovéniai Maríbor TAM gazdasági egyesülése kereske­delmi jármüveiket, motorokat, egyéb alkatrészeket exportál, főleg NSZK-lbeli és egyiptomi megrendelőknek. Az üzletköté­sek már az év elején jól' in­dultaik, olyannyira, hogy a ve­vőkör is bővült Az év végéig tervezett 44 millió dollár érté­kű exportból a korábbi partne­rek mellett többek között dán, olasz, iraki, jordámiaí, ghanai cégeik is részesülnek. A kragu'jevaöi Crvena Zasta autógyárban speciális utasszál­lító járművet konstruáltak: a Neretva—33-at. Az új mini­busz a Zastava és a Her­cegovina gyár tervező szakem­bereinek közös műve. A jármű másik neve olimpiai m'iniibusz, mivel a szarajevói téli olimpiai játékokon ezek a 33 üléses, óránként 100 kilométer sebes­séget elérő is buszok fogják szállítani az olimpiai sportoló­kat, az eseményékre ideutazó turistákat. Ezt a konstrukciót a továbbiakban a hegyvidékek utasszállító eszközének szán­ják. A Zastava gyár ez évben 200 ilyen minibuszt készít. Már va- lamennyineki van gazdája. Halétel ma is csak nagyon ritkán szerepel a mongol csa­lád étrendjén, és a hagyomány, tisztelő mongol ízlés számára nagy önmegtartóztatásba kerül, hogy megbirkózzon vele. Az ürűhúsból készült ételeket el­lenben a nappal és az éjszaka bármely órájában szívesen fo­gyasztják. A ballal! szemben táplált el­lenszenvnek megvannak az okai, A legenda szerint Dzsin­gisz kán egyik hadjárata során a Szelenga folyón is kénytelen volt átkelni, és ekkor szörnyű viharba került. A hatalmas vil­lámcsapások és az özönvízsze­rű eső állítólag alaposan meg­tépázta harcias hordáit. Ebből az időből, mint az öreg mongol dolgozó parasztok mosolyogva mesélik, származik az a babo­na!, amely szerint a víz, mind­azzal együtt, amely benne úszik, szerencsétlenséget hoz. A Mongol Népiköztársaság folyóínak és tavainak halgaz­dasága eddig valóban csak­nem érintetlen maradt. A leg­közelebbi években azonban ez valószínűleg megváltozik. Az ország nemeseik az ételkínála­tot akarja bővíteni:, hanem' be­látható időn belül értékes ha­lakat is akar exportálni. Ebhez kedvező feltételek vannak. Mon­góliában több tucat nagy tó van: összterületük 1,5'millió hektár. Ide tartozik az Uvsz és a Hövszgöl, amelynek területe 3424, illetve 2616 négyzetkilo­méter. A vízrendszer összesen 5000 km hosszú. Sok tónak és folyónak gazdag a halállomá­nya — lazac, tokhal és már ér­tékes halak, de csuka, harcsa, csapó, sügér, kövicsik és szá­mos pontyféle hal is előfordúl. összesen több mint 70 halfaj­tát mutattak ki. Az új értékes fajták megho­nosítására: irányuló munkák is nagy jelentőségűek, (gy például a híres bajkáli mulamarénát, amelyet a hal kedvel ők az egyik legfinomabb ínyencfalatként di­csérnék, a Hövszgöl-töban je­lenleg sikeresen, szaporítják. Néhány év múlva állítólag el­kezdődhet a fogása. A közelmúltban egy további jelentés is feltűnést kéltett: eszerint sikeresnek tekinthető az a kísérlet, hogy az Eszaki- Jeges-tenger partközeiéből származó, ízes húsú ‘s jól sza­porodó egyik hállfajtát Közép- Azsiában meghonosítsák. Mon­gólia három megyéjében hal­gazdasági üzemék létesítését kezdték meg. A Hövszgöl-tavon 1984-ig ipari jellegű halszapo- rító létesüli. A jelenleg évente csupán néhány száz tonna hal- zsákmány az évtized vége felé valószínűleg a tízszeresére nö­vekszik. Vietnam A batinar nemzetiség A Vietnami Szocialista Köz­társaságban több kisebb nem­zetiség él. Ezek egyike a kis lélekszámú bahnar nemzetiség, amelynek tagjai nemrég költöz­tek együvé Gia Lai faluba, amely Kontum tartományban, a Központi Hegyvidék területén található. A bahnarok öt évvel ezelőtt telepedtek meg ezen a vidé­ken. Addig a 120 család fél­nomád körülmények között élt: ideiglenes hajlékokat emeltek, megművelték a szabad földte­rületeket, majd miután ezek ki­merültek, továbbvándoroltak. Falujukban ma minden család a saját házában lakik. Vete­ményeskertjeik és gyümölcsö­seik elegendő termést adnak, és így a piacra is termelhetnek. A háztáji gazdaságok mellett a falu határában 150 hektáron közösen gazdálkodik a köz­ségben megalakult négy ter­melő kollektíva. Itt évente két­szer aratnak rizst. Újabban ku­korica-, cukornád- és gyapot­termesztéssel is foglalkoznak. A gazdasági gyarapodás kö­vetkeztében javulnak a bahna­rok életkörülményei is. Amikor beköltöztek a faluba, közülük még mindössze tízen tudtak ír­ni és olvasni. Ma a termelő kollektívák és a helyi közigaz­gatás irányítói is bahnarok, akik a munka mellett hetente kétszer beültek az iskolapadba, hogy felszámolják a korábbi életmódjukból következő mű­veltségbeli elmaradásukat. A takaros kis községben jó vizű kutak, kiépített út dicséri a bahnarok szorgalmát. A fa­luban bölcsőde, óvoda és fel­nőttek iskolája is működik. A szlovéniai Köper OIMOS nevű vállalata szerződést kö­tött a francia CITROEN céggel a 'következő tíz évre szóló gaz­dasági együttműködésről. A CIMOS — alvállalkozóival — el­látja a CITROEN-t évente mint­egy 70 millió dollár értékű al­katrésszel. Viszonzásul a CITRO­EN biztosít 7000 gépjármüvet a jugoszláv piac számára, főleg az alacsony fogyasztású Visa és GA- kocsikból. Lengyelország Folklórfesztivál A népművészet, a népdal és a néptánc szeretete régi ha­gyomány az Odera középső fo­lyásánál fekvő Zielona Gorá­ban. A város vezetői és lakói minden év júniusában megren­dezik a szovjet dalok fesztivál­ját. Az idei dalos találkozót a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tar­tották meg. A hagyomány szerint „A ba­rátság színei" című ünnepi hangversennyel kezdődött el a fesztivál. Az előadáson több lengyel város gyermekegyütte­se vett részt. Mintegy 200 fia­tal táncos a Szovjetunió né­peinek dalaiból és táncaiból adott ízelítőt. Bemutatták a leg­népszerűbb lengyel népi tánco­kat is. Szosznovij Bor, az atomváros 1981-ben érte el tervezett teljesítményét a leningrádi atomerőmű utolsó, nyolcadik turbógenerátora. A négy reak­tor mindegyike óránként egy­millió kilowattóra villamos ener­giát termel. Az építők komoly munkát végezted itt. El kellett venniük a földet a mocsaraktól, meg­hátrálásra kellett késztetniük a tengert. 1967. július 6-án emelte ki a kotrógép az első kosár földet a leendő atomerőmű főépületé­hez kijelölt munkagödörből. Es 1974. november 5-én teljes ka­pacitással üzembe lépett két — egyenként 500 ezer kW-os turbina. Mindössze 20 év telt el a világ első atomerőművének üzembe helyezése óta. De a két évtized alatt a szovjet atomenergetika nagyot lépett előre. Elsőszülötte — teljesít­ményét tekintve — 800-szor ki­sebb, mint a leningrádi a Szosznoviji Borban épült báty­jáé. Itt már négy egység üze­mel, s majdnem 23 milliárd kW-óra energiát termel. Szigorú ellenőrzés biztosítja az erőműben, a városban és a hozzá tartozó Finn-öbölben a sugárvédelmet. A védelmi rend­szerek többszörösen ismétlik zel 8 éves működése alatt ma megsértését, egyetlen szak­egymást. így az atomerőmű kő- egyetlen egészségvédelmi nor- mai megbetegedést sem rögzí­tettek. Erre külön felfigyelnek az idelátogató külföldi szak­emberek. A város maga, Szosznovij Bor, ahol az energetikusok lak­nak, hét kilométerre van az atomerőműtől. 1973-ban kapott városi rangot. Az építészek igyekeztek szinte eredeti formá­jában megőrizni a környezetet. Az 5, 9 és 12 szintes épületeket úgy építették, hogy minél ke­vesebb élőfa vesszen kárba. Az utcák olykor szinte belevesznek egy-egy nyírfaligetbe vagy fenyvesbe. A lakóépületek úgy helyezkednek el, hogy ezen az északi vidéken a Nap minél többet süthessen be minden házba. Az udvarok — termé­szetes sétányok, s a fák koro­nái alatt játszóterek épültek. Igazi mesevárost találunk itt. A szabadtéri színházban állan­dóan telt ház Van. Szosznovij Bor lakóinak átla­gos életkora 27 év, és olyan ütemben gyarapodik, hogy alig győzik építeni az óvodákat és a bölcsődéket. Ugyanez a hely­zet az iskolákkal is. Az építők immár egy évtizede minden második évben átnyújtják egy- egy új iskolaépület kulcsát. A fenyvesek között épült vá­rost gyorsvasút köti össze a Balti-tenger partjával. A vona­ton 87 perc alatt lehet eljutni Leningrádba. A leningrádi atomerőmű gépterme Harmóniában a természettel I * \ Az épülő vagongyár Abakánban Francia-jugoszláv együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents