Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
1982. július 17. NÉPÚJSÁG 9 ■ A hakasz aranycsésze A Hakasz Autonóm Területen népszerű a lovassport J......................................................................................-................... ................. K elet-Szibériában a Száján hegyei között mély katlan húzódik meg, amely leginkább egy csészére emlékeztet. Aranycsésze, mert az alján arany van... A katlant feketeföldű taj- ga és kéklő hegyek veszik körül, amelyek oltalmazzák az Északi-sark fagyos lehelletétől. Itt a sztyeppék bőven termőek, a föld mélye tele ásványi kincsekkel, a folyók bővízűek. A Hakasz Autonóm Terület 1930-ban jött létre Kelet-Szibé- riában. Területe 60,4 ezer km2, lakosságának száma mintegy 600 ezer, ebből tősgyökeres hakasz 60 ezer. Az őslakosság évezredeken át juhokat legeltetett, ez volt az egyetlen kenyérkereseti lehetőség. Milyen ma az élet? A terület termékeinek 85 százalékát ipari üzemek állítják elő. Itt épül a maga nemében páratlan szajani területi ipari komplexum, amely 120 különféle profilú vállalatból áll majd. Ezek nagy része ipari feldolgozó és gépgyártó üzem lesz. Valamennyi iparág komplex fejlődése lehetőséget teremt a mezőgazdaság fellendítésére is. A hagyományos juhtenyésztés a 20-as években gyakorlatilag a hakaszok egyetlen kenyérkereső foglalkozása volt. Napjainkra a juhtenyésztés alaposan megváltozott, a gyapjútermelés hatszorosára nőtt. Emellett új mezőgazdasági ágazatok jelentek meg. Az ország keleti részében termesztik a legtöbb és legjobb fajtájú kemény búzát, sőt zöldség, paradicsom, görögdinnye is kerül innen a piacokra. A hakasz föld Szibéria éléskamrája lett. Új városok épültek, ahova a sztyeppe vándorai költöztek és telepedtek meg. A nomád hakaszok szakmát szereztek, képzett ipari munkások, mezőgazdasági gépészek, mérnökök, ag- ronómusok lettek. A hakasz őslakosság száma a szovjethatalom évei alatt 14 ezerről 60 ezerre gyarapodott. Az új generáció sokkal jobb fizikumú. 1917-hez viszonyítva a hakaszok átlagéletkora 35-ről 70 évre növekedett, átlagmagasságuk 8—10 cm-rel nagyobb lett. Volt egy jóslat a hakaszok jövőjére vonatkozóan, miszerint a lovas nomádok kultúrája elkerülhetetlenül beolvad más, fejlettebb népek kultúrájába. Ennek volt némi alapja, hiszen a hakaszoknak írásos kultúrájuk nem volt. De megteremtették, és alig fél évszázad alatt megszületett a hakaszok saját irodalma, nemzeti színháza. A nép lelki gazdagsága, a folklór, a tánc, a zene utat tört a művészet világába. Dzsingisz kán kora éta „érintetlen” A mongol vizek halállománya Jugoszlávia A járműipar hírei A szlovéniai Maríbor TAM gazdasági egyesülése kereskedelmi jármüveiket, motorokat, egyéb alkatrészeket exportál, főleg NSZK-lbeli és egyiptomi megrendelőknek. Az üzletkötések már az év elején jól' indultaik, olyannyira, hogy a vevőkör is bővült Az év végéig tervezett 44 millió dollár értékű exportból a korábbi partnerek mellett többek között dán, olasz, iraki, jordámiaí, ghanai cégeik is részesülnek. A kragu'jevaöi Crvena Zasta autógyárban speciális utasszállító járművet konstruáltak: a Neretva—33-at. Az új minibusz a Zastava és a Hercegovina gyár tervező szakembereinek közös műve. A jármű másik neve olimpiai m'iniibusz, mivel a szarajevói téli olimpiai játékokon ezek a 33 üléses, óránként 100 kilométer sebességet elérő is buszok fogják szállítani az olimpiai sportolókat, az eseményékre ideutazó turistákat. Ezt a konstrukciót a továbbiakban a hegyvidékek utasszállító eszközének szánják. A Zastava gyár ez évben 200 ilyen minibuszt készít. Már va- lamennyineki van gazdája. Halétel ma is csak nagyon ritkán szerepel a mongol család étrendjén, és a hagyomány, tisztelő mongol ízlés számára nagy önmegtartóztatásba kerül, hogy megbirkózzon vele. Az ürűhúsból készült ételeket ellenben a nappal és az éjszaka bármely órájában szívesen fogyasztják. A ballal! szemben táplált ellenszenvnek megvannak az okai, A legenda szerint Dzsingisz kán egyik hadjárata során a Szelenga folyón is kénytelen volt átkelni, és ekkor szörnyű viharba került. A hatalmas villámcsapások és az özönvízszerű eső állítólag alaposan megtépázta harcias hordáit. Ebből az időből, mint az öreg mongol dolgozó parasztok mosolyogva mesélik, származik az a babona!, amely szerint a víz, mindazzal együtt, amely benne úszik, szerencsétlenséget hoz. A Mongol Népiköztársaság folyóínak és tavainak halgazdasága eddig valóban csaknem érintetlen maradt. A legközelebbi években azonban ez valószínűleg megváltozik. Az ország nemeseik az ételkínálatot akarja bővíteni:, hanem' belátható időn belül értékes halakat is akar exportálni. Ebhez kedvező feltételek vannak. Mongóliában több tucat nagy tó van: összterületük 1,5'millió hektár. Ide tartozik az Uvsz és a Hövszgöl, amelynek területe 3424, illetve 2616 négyzetkilométer. A vízrendszer összesen 5000 km hosszú. Sok tónak és folyónak gazdag a halállománya — lazac, tokhal és már értékes halak, de csuka, harcsa, csapó, sügér, kövicsik és számos pontyféle hal is előfordúl. összesen több mint 70 halfajtát mutattak ki. Az új értékes fajták meghonosítására: irányuló munkák is nagy jelentőségűek, (gy például a híres bajkáli mulamarénát, amelyet a hal kedvel ők az egyik legfinomabb ínyencfalatként dicsérnék, a Hövszgöl-töban jelenleg sikeresen, szaporítják. Néhány év múlva állítólag elkezdődhet a fogása. A közelmúltban egy további jelentés is feltűnést kéltett: eszerint sikeresnek tekinthető az a kísérlet, hogy az Eszaki- Jeges-tenger partközeiéből származó, ízes húsú ‘s jól szaporodó egyik hállfajtát Közép- Azsiában meghonosítsák. Mongólia három megyéjében halgazdasági üzemék létesítését kezdték meg. A Hövszgöl-tavon 1984-ig ipari jellegű halszapo- rító létesüli. A jelenleg évente csupán néhány száz tonna hal- zsákmány az évtized vége felé valószínűleg a tízszeresére növekszik. Vietnam A batinar nemzetiség A Vietnami Szocialista Köztársaságban több kisebb nemzetiség él. Ezek egyike a kis lélekszámú bahnar nemzetiség, amelynek tagjai nemrég költöztek együvé Gia Lai faluba, amely Kontum tartományban, a Központi Hegyvidék területén található. A bahnarok öt évvel ezelőtt telepedtek meg ezen a vidéken. Addig a 120 család félnomád körülmények között élt: ideiglenes hajlékokat emeltek, megművelték a szabad földterületeket, majd miután ezek kimerültek, továbbvándoroltak. Falujukban ma minden család a saját házában lakik. Veteményeskertjeik és gyümölcsöseik elegendő termést adnak, és így a piacra is termelhetnek. A háztáji gazdaságok mellett a falu határában 150 hektáron közösen gazdálkodik a községben megalakult négy termelő kollektíva. Itt évente kétszer aratnak rizst. Újabban kukorica-, cukornád- és gyapottermesztéssel is foglalkoznak. A gazdasági gyarapodás következtében javulnak a bahnarok életkörülményei is. Amikor beköltöztek a faluba, közülük még mindössze tízen tudtak írni és olvasni. Ma a termelő kollektívák és a helyi közigazgatás irányítói is bahnarok, akik a munka mellett hetente kétszer beültek az iskolapadba, hogy felszámolják a korábbi életmódjukból következő műveltségbeli elmaradásukat. A takaros kis községben jó vizű kutak, kiépített út dicséri a bahnarok szorgalmát. A faluban bölcsőde, óvoda és felnőttek iskolája is működik. A szlovéniai Köper OIMOS nevű vállalata szerződést kötött a francia CITROEN céggel a 'következő tíz évre szóló gazdasági együttműködésről. A CIMOS — alvállalkozóival — ellátja a CITROEN-t évente mintegy 70 millió dollár értékű alkatrésszel. Viszonzásul a CITROEN biztosít 7000 gépjármüvet a jugoszláv piac számára, főleg az alacsony fogyasztású Visa és GA- kocsikból. Lengyelország Folklórfesztivál A népművészet, a népdal és a néptánc szeretete régi hagyomány az Odera középső folyásánál fekvő Zielona Gorában. A város vezetői és lakói minden év júniusában megrendezik a szovjet dalok fesztiválját. Az idei dalos találkozót a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tartották meg. A hagyomány szerint „A barátság színei" című ünnepi hangversennyel kezdődött el a fesztivál. Az előadáson több lengyel város gyermekegyüttese vett részt. Mintegy 200 fiatal táncos a Szovjetunió népeinek dalaiból és táncaiból adott ízelítőt. Bemutatták a legnépszerűbb lengyel népi táncokat is. Szosznovij Bor, az atomváros 1981-ben érte el tervezett teljesítményét a leningrádi atomerőmű utolsó, nyolcadik turbógenerátora. A négy reaktor mindegyike óránként egymillió kilowattóra villamos energiát termel. Az építők komoly munkát végezted itt. El kellett venniük a földet a mocsaraktól, meghátrálásra kellett késztetniük a tengert. 1967. július 6-án emelte ki a kotrógép az első kosár földet a leendő atomerőmű főépületéhez kijelölt munkagödörből. Es 1974. november 5-én teljes kapacitással üzembe lépett két — egyenként 500 ezer kW-os turbina. Mindössze 20 év telt el a világ első atomerőművének üzembe helyezése óta. De a két évtized alatt a szovjet atomenergetika nagyot lépett előre. Elsőszülötte — teljesítményét tekintve — 800-szor kisebb, mint a leningrádi a Szosznoviji Borban épült bátyjáé. Itt már négy egység üzemel, s majdnem 23 milliárd kW-óra energiát termel. Szigorú ellenőrzés biztosítja az erőműben, a városban és a hozzá tartozó Finn-öbölben a sugárvédelmet. A védelmi rendszerek többszörösen ismétlik zel 8 éves működése alatt ma megsértését, egyetlen szakegymást. így az atomerőmű kő- egyetlen egészségvédelmi nor- mai megbetegedést sem rögzítettek. Erre külön felfigyelnek az idelátogató külföldi szakemberek. A város maga, Szosznovij Bor, ahol az energetikusok laknak, hét kilométerre van az atomerőműtől. 1973-ban kapott városi rangot. Az építészek igyekeztek szinte eredeti formájában megőrizni a környezetet. Az 5, 9 és 12 szintes épületeket úgy építették, hogy minél kevesebb élőfa vesszen kárba. Az utcák olykor szinte belevesznek egy-egy nyírfaligetbe vagy fenyvesbe. A lakóépületek úgy helyezkednek el, hogy ezen az északi vidéken a Nap minél többet süthessen be minden házba. Az udvarok — természetes sétányok, s a fák koronái alatt játszóterek épültek. Igazi mesevárost találunk itt. A szabadtéri színházban állandóan telt ház Van. Szosznovij Bor lakóinak átlagos életkora 27 év, és olyan ütemben gyarapodik, hogy alig győzik építeni az óvodákat és a bölcsődéket. Ugyanez a helyzet az iskolákkal is. Az építők immár egy évtizede minden második évben átnyújtják egy- egy új iskolaépület kulcsát. A fenyvesek között épült várost gyorsvasút köti össze a Balti-tenger partjával. A vonaton 87 perc alatt lehet eljutni Leningrádba. A leningrádi atomerőmű gépterme Harmóniában a természettel I * \ Az épülő vagongyár Abakánban Francia-jugoszláv együttműködés
