Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
8*HPÜJSÀG 1982. július 17. KNDK Új mezőgazdasági gépek A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az állam jelentős összegeket fordít a mező- gazdaság fejlesztésére. Ma az országban minden 100 hektár megművelt földterületre 6—7 traktor jut. A talaj termőképességét hektáronként átlagosan 1,5 tonna műtrágyával javítják, s a rizsföldek 97 százalékán végeznek vegyszeres gyomirtást. A mezőgazdaság fejlesztésében jelentős szerepet vállal az Agrártudományi Akadémia Gépesítési Kutatóintézete. Az intézet munkatársai számos újítási javaslattal és új konstrukcióval segítik a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Kifejlesztet- ék például a Taedonggang rizsültetőgép új típusát, amely jól igazodik a hazai talajadottsó- gokhoz és könnyen kezelhető. A korszerű gép segítségével megtakarítják a fáradságos kézi munkát és egyenletesebbek lesznek a rizstáblák. Másik gépújdonságuk a Mo- rabong rizsarató, amelynek teljesítménye a háromszorosa a régebbi típusénak, s jóval kevesebb üzemanyagot használ fel. Az intézet tervezői gondoskodnak a hegyi kisgazdaságokról is. Számos kisgép-családot alakítottak ki a számukra. Korszerű tárolás NDK-gyártmányú alumínium szemestermény-silók, amelyekből tetszés szerinti mennyiség sorakoztatható íegymás Imellé a tárolótelepen. Az ilyen silósorban az optimális szellöztetési időpontok ímeghatározása és a kezelés önműködően történik. A sziemesterrrfékek tárolására szolgáló órliás vasbeton Silók költséges létesítmények, és elkészítésük időigényes. Ezért velük párhuzamosain gyorsan és olcsón megépíthető könnyű-szerkezetes tárolókat is, létesítenek (a megfelelő technológiai berendezéseikkel.) Ilyenek például a rendszerint alu-mini um bál készülő fémsilóik, amelyeket a szerelőüzemben állítanak össze, s különleges járművekkel — netán helikopterrel - szállítanak a telepítés színhelyére, hogy ott igen rövid időn- belül elláthassák feladatúikat. A fémsilók legkritikusabb része a perforált fenéklemez, amelyre néhány száz mázsa terméktömeg nehezedik, így különleges alátámasztást és mereVítést igényel. Újabban el is hagyják a költséges fenéklemezt, s helyette magában a sík alaptestben nyolcsuganas elrendezésű szellőzőcsatornát képeznek ki. A fémsilókban, a legfontosabb kezelési művelet az aktív szellőztetés, a,m-i a minőségmegóvás feltétele. Döntő szempont a tárolás gazdaságos, energiatakarékos megoldása is. Az utóbbi időben a szemesterméktömegen átfuvatott hűtő-levegő áramlási törvényszerűségeinek tanulmányozása révén a régebbinél jóval, kisebb energiaszükségletű szellöztetési módokat dolgoztak ki. Azzal is kísérleteznék, hogy a- szemestermékkel telt silóból1 nitrogénnel kiszorítsák az oxigént. Ilyen körülmények között ugyanis akár fél évig is jól konzerválható sok száz mázsa terméktömeg, mindenféle szellőztetés és átforgatás nélkül. E módon megszüntethető a rovarkártevők, a pe- nészgomlbák elterjedése is, amelyek már 2 százalék oxigén jelenj,étéslben is fertőzőképesek. Ho Si Minh város Történeti Múzeuma Ho Si Minh város Történeti Múzeuma az elmúlt években sok érdekes kiállítási tárggyal gazdagodott, amelyek mind az itt élő népek múltjának érdekes tanúbizonyságai. Szerszámok, emberi csontok, fogazatok adnak hírt az őskor és az újkőkor itt élt emberéről. A kőszerszámok mellett a bronzkor, a vaskor különféle emlékei is a letűnt kultúrákat idézik. Számos emléket őriznek az országalapító Hung király idejéből. Legújabban a Dong Nai tartományban végzett ásatás során felszínre hozott kőszerszámokkal, agyag-eszközökkel, a Song Be tartomány területén lelt cserépedényekkel, a Phu Khanh-i lithopon-nal (fehér festék) gazdagodott a Történeti Múzeum gyűjteménye. Külön teremben őrzik a Vietnami Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek történetének az utókorra maradt tárgyait. T urizmus A Duna-deltában, amely nemcsak Románia, hanem egész Európa legszebb helyei közé tartozik, már javában tart a turistaszezon. Az egyezmények alapján erre a környékre az idén körülbelül 250 ezer hazai és külföldi vendég látogat, csaknem 40 ezerrel több, mint az előző évben. Szovjet mezőgazdaság : mítosz és valóság Ki emlékezik arra, hogy — mondjuk — Anglia mit exportált az évszázad elején, vagy mit importált azokban a távoli években az Egyesült Államok? A szakembereken kívül — senki. De napjainkban újabban „napirenden van", hogy „a forradalom előtti Oroszország Európa éléstára volt, temérdek mézet, gabonát, angolszalonnát és vajat exportált". Ez a történelmi emlék minden alkalommal feléled, amikor a szó a szovjet gabonavásárlásra, vagy a szovjet élelmiszerhelyzetre terelődik. A történelmi tényt azonban, sajátos politikai magyarázattal fűszerezik. Képmutató sajnálkozással. Hozzáteszik, hogy „a virágzó, gazdag Oroszország addig táplálta Európát, amíg nem voltak kolhozok. Ma viszont a Szovjetuniónak nincs elegendő gabonája és élelmiszere, annak egy részét külföldön vásárolja meg. Következésképpen — a kolhozok juttatták az országot ebbe a helyzetbe". A forradalom előtti Oroszország valóban élelmiszerexportőr volt. Az 1911—12-es évben például a világ gabonaexportjának egynegyed részét Oroszország produkálta. Évente több mint 13 millió tonna elsőrendű búzát szállított az európai piacra. Ez tény. Ám az is tény, hogy ugyanabban az időben 30 millió orosz paraszt — az ország lakosságának egyötöde — éhezett. íme, az akkori orosz belügyminisztérium hivatalos feljegyzése: „Az éhhalál réme évente földműveseink jelentős részét fenyegeti.” Az 1911 — 12-es éhínség a birodalom 78 kormányzósága közül 60-at érintett. A nagybirtokosok, a nagykereskedők és a kereskedők óriási vagyont kerestek a gabona, a vaj, a méz és hús exportján és mit sem törődtek honfitársaik sorsával. Ez volt az ára akkoriban az élelmiszer-exportnak. Igen, Oroszország valóban élelmezte Európát, de ehhez hozzá kell tenni: az éhező Oroszország táplálta. A falu szocialista átalakítása a mezőgazdaság kollektivizálása előtt 1924 és 1928 között — a gabonatermelés háromszorosára, átlagosan évi 69,3 millió tonnára nőtt. 1976 és 1980 között a gabonatermelés már elérte a 205 millió tonnát, a hústermelés 14,8 millió tonnát. így hát ma már nemcsak éhségről, de hiányos táplálkozásról sem beszélhetünk, még az aszályos években sem. Ma egészen másról van szó: a táplálkozás szerkezetének javításáról, a fehérjedús élelmiszerek — elsősorban a hús és a tej fogyasztásának növeléséről; s egyúttal a lisztből és burgonyából készült élelmiszerek fogyasztásának csökkentéséről. Más szóval: nem az ország ellátása okoz gondot, hanem a nép létfontosságú szükségleteinek a .teljes kielégítése. Pontosan ez a cél áll a Szovjetunió előtt a nyolcvanas években. Ma a Szovjetunió saját, belső termeléséből ezt a problémát még nem tudja megoldani. Azért importál takarmány- gabonát és néhány más élelmiszert, hogy növelhesse az állattenyésztés intenzitását. Az egy főre jutó évi húsfogyasztás 1980-ban elérte az 58 kilogrammot. A forradalom előtti Oroszország húsfogyasztásához — évi átlag 29 kiló — ez sok. A tudományosan megalapozott normához viszonyítva azonban — kevés. Ennek az 58 kilogrammnak a nagyobbik részét — 56,5 kilogrammot — a Szovjetunió saját húserme- lése szolgáltatja, a többi az import révén kerül az országba. Az élelmiszerprogram 1990-ig a húsfogyasztás jelentős növelését, a háztájiban és az álattenyésztő telepeken a termelés fokozását irányozza elő. A Szovjetunió a kapitalista országokból a behozatal csökkentését, majd a búza, s néhány más mezőgazdasági termék exportjának fokozatos növelését tervezi. LEV VOSZKRESZENSZKIJ Tökéletesebb hegesztőmaszk Újonnan felmertek a Föld vízkészletét Szovjet tudlások a madarak — többek között a gotauríboik — látásának, szem szerkezetének közelebbi tainuilimányozása során megtalálták egy sokáig rejtélyesnek tűnő jelenség magyairá- zatát. Eddig megmagydrázha- tatla-n kérdés volt, miiként képesek a mádairdk - akár hosz- szú időn keresztül, is - a napba tekintem anélkül, hogy a fény elvalkítaná őket. A kutatóik megállapításai szerint a rendkívüli fényállóság a madár- szemben végbemenő pigment- képződéssel függ össze. Pon.to- sabba'n fogalmazva arról van szó, hogy a madarak szemében bizonyos pigmentklépződmé- nyékből álló „védőszemüveg” található, amelynek egyébként más funkciók betöltésében — például a tájékozódódban - is szerepe von. Műszeres mérésekkel kimutatták, hogy a gala mb recehártyájának ilboelektromos potenciálja erősödik, ha a napfény alulról jut a látószervbe, és gyengül, ha a napsugarak felülről hatolnak a madár szemébe. Kiderült, hogy amíg d napsugarak a madár csőréinél magasabb szögben hatolnak szemébe, addig az állat azt nem érzi kellemetlennek. Ha viszont a sugaraik aluliról jiutnak a szembe, a madarak lehajtják fejüket, megváltoztatván' a fénysugár beesési szögét. Köztudomású, hogy az embernél súlyos szemgyul'ladáshoz vezet a hegesztési ívfény lángjába való nézés. A madarakat viszont — a kép tanúsága szerint is - csöppet sem zavarja az erős fényhatás, sőt, kíváncsian direkt oda,néznek a fényforrásra. Szovjet szalkemlberek megpróbálták a madarak szemszerkezetéhez hasonló szemüveget és maszkot létrehozni a hegesztők számára. Ennek eddig kétféle változatát dolgozták ki : az egyik gyengíti a szembe alulról jutó fénysugarakat, a másik pedig a fényein,yelő réteggel védő a szemet a káros fénysugaraktól. Szovjet hidrológusok legújabb számítása szerint az eső, hó, zúzmara és jégeső alakjában évente leeső csapadékmennyiség 550 000 köbkilométer édesvizet tesz ki. Ez háromszor any- nyi, mint amennyit eddig feltételeztek — közölte nemrég egy szakmai értkezleten dr. Alekszej Szokolov professzor, a Leningrad i Hidrológiai Intézet igazgatója. A Földön lévő víz valameny- nyi fajtájának részletes-számba vétele az óceánoktól kezdve egészen a föld alatti forrásokig, a bolygónkat körülvevő „kék le- pel"-ről alkotott eddigi elképzelések jelentős kiigazításához vezetett. A szovjet tudósok a jelenlegi összvízkészletet 1386 millió köb- kilométerre becsülik; ennek több mint 96%-a található az óceánokban. Ez 32 millió köb- kilométerrel kevesebb víz, mint amennyit korábban feltételeztek. Erre a kiigazításra az óceánok talajdomborzatáról kapott legújabb ismeretek figyelembevétele nyomón került sor. A készletekhez tartozik továbbá a tavak, folyók, mocsarak, a föld alatti tárolók vize, valamint a gleccserek, az örök hó és jég formájában tárolt víz. Kiszámították, az úgynevezett biológiai vízállományt is, amelyet az élő szervezetek tartalmaznak és amelyet eddig többnyire figyelmen kívül hagytak. Ez mintegy 1120 köbkilométert tesz ki. A leningrádi északi-sarki és déli-sarki kutatóintézet munkatársai ezzel párhuzamosan foglalkoznak a világtengereken úszó jégtömegekkel. Műholdak által kapott információk kiértékelése és víz alatti kutatások nyomán tömegüket több mint 35 000 köbkilométerre becsülik. A sarkkutatók megállapították, hogy az Északi-Jeges-tengerben és az északi félteke más tengereiben minden télen kétszer annyi jég képződik, mint a déli sarki vizekben, amelyek viszont megintcsak lényegesen több jéghegyet „produkálnak". Következésképpen úgy számolják, hogy a grönlandi gleccserekből évente 40—50 ezer jéghegy válik le, amelyek víz fölötti magassága a 150 métert is eléri. Ugyanabban az időszakban a Déli-sark jegéről — főként a Weddel-tengeren, mintegy 200 ezer lapos, úgynevezett táblás jéghegy válik le, amelyek átlagban ugyan lényegesen alacsonyabbak, mint az északi-sarki jéghegyek, de összterjedelműkben ezeket jóval túlszárnyalják. A „Pobjeda” nevű jégsziget, amelyet szovjet tudósok megfigyeltek és a világűrből felmértek, például 160 km hosszú és 72 km széles volt. 2500 köbkilométer édesvízből állt. A szovjet tudósok különös figyelmet szentelnek az édesvíz- készletek kiszámításának és ellenőrzésének. Nem osztják^ azokat a pesszimista előrejelzéseket, hogy hamarosan a „vízínség” úgynevezett veszélyével kell szembenéznünk, kiemelt viszont, hogy nemzetközi méretekben döntő intézkedésekre i van szükség bolygónk víztartalékainak védelmére és racionális kihasználására. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunióban az ország gleccserek borította .területeinek a kutatása is. így például nemrég a levegőből felmérték Kazahsztán gleccsereit. Az egyik legjelentősebb hegytömböt, a dzsungáriai Alataqut egy 450x250 km-es felületen borította örök hó és jég. A több mint 1300 gleccserből álló jégpáncél, ahogyan megállapították, kb. 40 köbkilométer édesvizet tartalmaz. Tekintettel arra, hogy Délkelet-Ka- zaihsztán sok folyóját gleccsenviz táplálja, az új mérések hasznos segítséget nyújtanak a köztársaság száraz területei részére létesítendő öntözési rendszer kiépítéséhez. A madár 'szeme 'bírja pz 'erős fényt
