Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

12 ^ÉPÜJSÂG 1982. június 12. Biztonsági öv - kutyáknak Kutyáknak általában nincs keresnivalójuk a vezető mel­letti ülésen. Kétüléses kocsin természetesen nincs más meg­oldás. Egy angol vállalat biz­tonsági övét dobott piacra ku­tyák számára. Az öv a vezető biztonsági övére erősíthető. Vészfékezéskor vagy ütközés­kor egy rugó megfeszíti a pó­rázt, és megakadályozza, hogy a kutya előrebukva átüsse a szélvédő üveget. A kutya biz­tonsági öv a kocsi hátsó ülé­sein is felerősíthető. Az USA-ban csökken, a várható életkor 1968 óta most első ízben csökkent kis mértékben az Egyesült Államokban az átla­gos életkor. A Metropolitan Li­fe Insurance Company, a nagy biztosítóség állapította meg ezt. 1980-ban az amerikai la­kosság várható életkora az előző évi, átlagos 74 évhez képest 73,8 évre csökkent. A férfilakosságnál a visszaesés 0,1 év volt, s így a várható életkor 70 év lett. A női lakos­ságnál ez a visszaesés 0,4 év, és így a várható életkor 77,6 év. A halandóság aránya az első életévben 1000 élveszüle- tettre számítva, az 1979. évi 13-ról 1980-ban 12,5-re esett vissza. Ez a legalaçsonyabb halandósági arány ebben a korcsoportban, amelyet az Egyesült Államokban eddig el­értek. Tíz évvel ezelőtt az ilyen korú csecsemők halandósága még 1000 születésre számítva 20 volt. A hót karikatúrája USA—Kína—Tajvan „A hívatlan harmadik... ” Találkozás a Halley-üstökösstl A VEGA útjának vázlata (KS) Még napijainkban is divat bizonyos kozmikus jelenségek­ből katasztrófák bekövetkeztét, mi több, világvégét jósolni. Ilyen baljós előjelnek tekintet­ték már évezredekkel ezelőtt az égbolton időnként megjele­nő üstökösök feltűnését is. Kü­lönösen sok megfigyelés szá­molt be arról az üstökösről, amelyről Halley angol csilla­gász 1705-ben számításai alap­ján megállapította, hogy kb. 76 évenként jelenik meg az ég­bolton, és kerül a Nap köze­lébe. Az üstökösök ugyanis a nap­rendszer peremén) központi égitestünktől igen nagy távol­ságban, az ún. Oort felhőben „tartózkodnak”, s közülük a „vállalkozó szelleműek" idő­közönként a Nap közelébe ve­zető pályára jutnak. Keletke­zésüket a tudomány mintegy 4,5 milliárd évre teszi, arra az időszakra, amelyben a nap­rendszer többi része — így a Föld is — kialakult, összeté­telükről. mozgástörvényeikről még igen keveset tudunk. Anyaguk valószínűleg vízből, széndioxidból és metánból ke­letkezett jég, valamint kozmi­kus por. Nem éppen tudomá­nyos szakkifejezéssel piszkos hógolyónak is nevezik őket. Amint az üstökös megközelíti a Napot (persze ez a „közel­ség” legalább 300 millió km-t jelent), egyre jobban felmeleg­szik, és anyagának egy része „megolvad”, pontosabban gáz halmazállapotba kerül. A gáz nagy sebességgel áramlik ki a bolygóközi térbe. Így alakul ki az aktív üstökösök szerkezete: a néhány km átmérőjű mag. az azt körülvevő kóma (50 000 km) és a nem ritkán 100 mil­lió km-re elhúzódó csóva. Ezek az ismeretek közvetett megfigyeléseken alapulnak. Az emberiség történetében 1986- ban lesz az első alkalom arra, hogy közvetlen módszerekkel tanulmányozhassák a visszatérő Halley-üstököst. 1984. decem­berében egy űrszonda indul útnak Bajkonurból, fedélzetén több európai ország — köztük Magyarország — tudósai által készített műszerekkel. A rajta elhelyezett műszerek a Vénusz felhőtakaróját és légkörét is kutatják. A Halley- üstökössel való találkozás — másodpercenként 78 kilométe­res relatív sebességgel — 1986. márciusában történik meg. Az üstökös akkor már túlhalad a períhél iámon, azaz pályájának a Naphoz legközelebbi pont­ján. A szonda egyik legfonto­sabb műszere egy forgatható állványra szerelt tv-rendszer, amelyet úgy szerkesztettek meg, hogy a kamerák önműködően mindig az üstökös felé fordul­janak. A Földről való irányítás azért ütközött volna nehézsé­gekbe, mert a szondáról kibo­csátott információ nyolc perc alatt érne hozzánk. A VEGA-program fő felada­tai közé tartozik az üstökös­mag fizikai jellemzőinek és kémiai összetételének meghatá­rozása, a magból kilépő por­szemcsék vizsgálata, a kómá­nak a magtól különböző tá­volságokban történő elemzése. A VEGA űrszonda mintegy 10 000 km távolságban fog el­haladni az üstökös mellett. Vele csaknem egy időben in­dítják el a (Nyugat) Európai Űrkutatási Szervezet GIOTTO nevű szondáját, mely az üstö­köst jobban, mintegy 1000 km- re közelíti meg. Külföldi képeslap - forintért A nyugatra utazók 1980-ban vásá­rolhattak először forintért, 12 képes levelezőlapból álló külföldi képeslap­tömböket. Azóta a választék egyre bővül. Jelenleg Ausztria, Felső-Ausztria, Bécs, NSZK, Loire menti kastélyok, Párizs, Spanyolország, Dél-ltália, Jugoszlávia, Görögország, Törökor­szág és még két ország nevezetes­ségeiről készült tömbök kaphatók az Express szekszárdi (Kölcsey Itp. 1.), valamint dombóvári (Népköztársaság útja 50.) utazási irodáiban. A két hiányzó, a képekhez tartozó ország nevét rejtettük el rejtvé­nyünkben. Azok között, akik Tolna megyei ké­pes levelelezőlapon, a lapból kivá­gott pályázati szelvény felragasztá­sával 1982. június 27-ig a két ország nevét beküldik a budapesti Képes­bolt címére: VI. Deák Ferenc tér 6. Pf„: 53. 1366, a következő díjakat sorsoljuk ki: — egy gigant poszter — egy 300,— Ft értékű reklám- ajándékcsomag (az Express aján* déka) — 5 db 180,— Ft értékű művészeti könyv. A nyertesek nevét lapunk július 10-i számában tesszük közzé. A díjakat a Képzőművészeti Kiadó postán küldi el a nyerteseknek. 21. heti rejtvényünk helyes meg* fejtése: „Mint az üres beszédű tár­salkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet”. A helyes megfejtést beküldők kö­zül könyvet nyertek: Mozolay János, Szakadát, Kossuth u. 124. 7071 ; Csizmadia János, Dombóvár, Allende út 16. 7200; Maráczi Gyula, Vár­domb, Gépállomás 2. 7146; Gráf János, Szekszárd, Gróf P. u. 8. 7100; ökrös János, Nagyvejke, Fő u. 42. 7186. 9 NÉPÚJSÁG ■ PÁLYÁZATI SZELVÉNYE A hullámsávok elosztása A kilohertztöl 300 gigahertzig terjedő elektromágneses hul­lám tartományt nemzetközi egyezmények osztják fel külön­böző távközlési rendszerek kö­zött. Ezek nélkül már 30 éve sem lehetett volna megbízható, zavarmentes rád iá kapcsoló főt létesíteni. Ezeket az egyezmé­nyeket azonban mindig a szük­ség hozter létre, és az éppen kritikus helyzetet oldották meg velük. Most — úgy látszik — a teljes kommunikációs spektru­mokat átfogó, általános rende­zésire lesz sZükség, hogy a fo­kozódó zűrzavart tartósan meg­szüntethessék. Dobozok szalmából A hulladék szolima, amit az angol farmerek minden évben elégettek, értékes anyaggá vál­hat, ha az egyik üzletember öt­lete teret nyer. Ken White, a Straw Box Systems (Szalma- doboz Rendszerek) cég képvi­selője úgy véli, hogy a farme­rek a mezőgazdasági termékek részére dobozokat csinálhatná­nak a hulladékból. Az anool farmereknek és nagykereske­dőknek évente 100 millió visz- sza nem küldhető dobozra van szüksége. Ezeknek a dobozok­nak a nagy részét kartonból, vagy puhafáiból csinálják, a nyersanyagot pedig általában importálják. White eljárása szerint szal- matörek és műgyanta keveré­két összepréselik egy formábbn, miáltal lapos deszka lesz belő­le. Papírral rétegezik — belül kék, kívül fehér (a szállító ne­vével és egyéb szöveggel) — aztán a deszka keresztülmegy egy automatikus vágón, amely egymásba illeszthető alakúra szabja. A csomagolok aztán az Ilyen készletből összeállíthat­ják a dobozokat. A szolimadobozak vízállók, erősek és merevek, s kb. egy- harmoddal kevesebbe kerülnek, mint a fadobozok — mondja White. Ha egy sza Inra dobozt már nem lelhet tovább használ­ni, szét lehet tördelni és a szóntóiföldön szétszórni, ahol hamarosan szétrothad. A szalma egyetlen hátránya, < hogy terjedelmes, ami költsé­gessé teszi a szállítást nagy távolság,ra. Emiatt a cég nem sokat fog exportálni a tenmé- keilből. Reméli viszont, hogy szabadalmi díjakat kap majd olyan országoktól, ahol fapótlé­kot keresnek a csomagoláshoz. Algák algák ellen A minnesotai egyetem bioló­gusai egy kékalga ‘fajtából olyan anyagot különítettek el, amely más zöld- és kékalgákat elpusztít. Az egyetem egyik algakutatója megfigyelte, hogy különböző algákból összetevő­dő kultúrákban mindama fajok elpusztultak, amelyek érintke­zésibe kerültek a scytonema hofmanni algafajtával. A hof- marvni algákból ezután elkülö­nített anyag hatékony alga­méregnek bizonyult. Ha sikerül ezt az anyagot nagy mennyi­ségben és előnyös áron szin­tetizálni, ezzé! dr. Florence Gleason intézetvezető vélemé­nye szerint meg lehet majd tisz­títani algákkal ellepett vizeket. Német alga szakértők ború­látóbbak. Úgy vélik, hogy az efféle algaimérgek a legjobb esetben is csak az úszómeden­cék tisztításánál eddig általá­ban alkalmazott vörösréz- szulfátot helyettesíthetnék. Adolf Weber algaspecialista profesz- szor véleménye szerint a tavak­ba hagy mennyiségben jutta­tott algaiméreg az algákkal — amelyek csupán a túltrágyázás szimiptámái — csupán a termé­szetes táplálkozási lánc kezde­teit semmisítené meg.

Next

/
Thumbnails
Contents