Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

1982. június 12. itÈPÜJSÀG13 Miért él a kutya az ember mellett? Szibériai mese A kutya magányosan élt az erdőben. Elhagyatottságában nagyon egyedül érezte magát, és elindult, hogy társat kéres­sen. Találkozott a nyállal, és azt mondta neki: — Gyere nyuszi, éljünk együtt! — Jó — felelte a nyúl. És attól kezdve együtt éltek. Nappal együtt vadásztak, éjjel együtt aludtak. Éjszaka ugatni kezdett a kutya. A nyúl meg­ijedt: — Ne ugass! Ránk talál a farkas és leifai! — Fél a nyúl — mondta ma­gában a kutya, és otthagyta a nyulat. Találkozott a kutya a farkas­sal és azt mondta neki: — Gyere farkas, éljünk együtt. — Jó — felelte a farkas. És attól kezdve együtt éltek. Nappal együtt vadásztak, éjjel együtt aludtak. Éjszaka ugatni kezdett a kutya. A farkas meg­ijedt: — Ne ugass! Ránk talál a medve és felfal. — A farkas fél — mondta magában a kutya, és otthagy­ta a farkast. Találkozott a kutya a med­vével, és azt mondta neki: — Gyere medve, éljünk együtt. — Jó — felelte a medve. És attól kezdve együtt éltek. Nappal együtt vadásztak, éjjel együtt aludtak. Éjszaka ugatni kezdett a kutya. A medve meg­ijedt: — Ne ugass! Ránk talál az ember, és lelő bennünket. — A medve fél — mondta magában a kutya, és otthagyta a medvét. Találkozott a kutya az em­berrel, és azt mondta neki: — Gyere ember, éljünk együtt. — Jó — felelte az ember. És attól kezdve együtt éltek. Nappal együtt vadásztak, éjjel együtt aludtak. Éjszaka ugatni kezdett a kutya. Az ember fel­ébredt: — Ugass csak! Ha a farkas, vagy a medve idetévedne, meg­ijednek majd és elszaladnak! — Az ember nem fél — mondta magában a kutya, és ettől az időtől fogva él együtt a kutya és az ember. (Németből fordította: Meze y Katalin) Védjétek a gyíkokat / * Törékeny gyík- „De ha süt a napocska, napozik a gyíkocska" - olvas­tam egy gyerekeknek szóló könyvben a találó sorokat, mert a gyíkok, de általában a hül­lők, valóban nagyon kedvelik a meleget. Ha szeretnétek megfi­gyelni őket az erdőszélen vagy a réten, a leghelyesebb elindul­ni ,néhány esős, hűvös nap utá­ni sapsütéses időben. A meleg sugarak hatására már a reggeli órákban egymás után bújnak élő a gyíkok, és egy sziklán, va­kondtúrás tetején vagy más al­kalmas helyen elnyújtózkodva akár órákon át süttetik magu­kat. Ellentétben a kígyókkal, ame­lyekkel szemben sa'jnos sokan még ma is ellenszenvvel visel­tetnek, a gyíkokat minden gye­rek szereti. Hazánkban hét fa­juk fordul elő, valamennyi vé­dett. A legnagyobb és talán legszebb zöld gyök, a napos erdőszélek, bokros dombolda­lak, alföldi borókások lakója. A smaragdzöld hím akár 35-40 centiméterre is megnőhet, tor­ka, különösen a tavaszi és nyár- eleji időszakban, gyönyörű ég­színkék. Minden állatnak meg­határozott területe van, amely­hez ragaszkodik, és ahonnét nyomban elkergeti a szomszé­dot, ha az a határon túl me­részkedne. A fürge gyík hímjének olda­lai is' szép zöldek, de nevé­vel ellentétben meglehetősen lassú mozgású állat, a rétek, legelők, gazos árokpartok és vasúti töltések lakója. A sokkal fürgébb és karcsúbb homoki gyík, melynek háta közepét kes­keny zöld csík díszíti, az alföl­di gyérfűvű síkságokon tanyá­zik. Egyike a legismertebb fajok­nak az egyszerűen színezett. karcsú és mozgékony fali gyík. A sziklás területeket kedveli, de öreg kőkerítések közelében, ro­mos épületeken, nagyobb kő­kertekben és a szőlőhegyek kő­támfalain is megtelepszik. Leg­kisebb gyíkfajun'k a pannongyík csupán 8-10 centiméterre nő •meg. Hengeres teste rézszínű, lábai nagyon aprók. A vakon- dokgyík egyetlen hazai képvise­lője, rokonai egyebek mellett Ausztráliában, Délnyugat-Ázsiá- ban és Afrikában élnék. Ma­gyarországon csak helyenként fordul elő a középhegységek napsütötte lankáin, fákkal, bok­rokkal ritkásan benőtt, füves te­rületeken. Meglehetősen rejtett életet él. Rendszerint csak ta­vasszal, márciusban vagy áp­rilisban láthatjuk, később, ami­kor a fű megerősödik, szinte teljesen eltűnik. A fent említett gyíkfajok tojá­sokkal szaporodnak. Ezeket a nőstény laza talajba, homokba vagy az avar közé rejti, és a nap melege kelti ki. A szülők nem törődnek ivadékaikkal, amelyek kikötésük után nyom­ban önálló életet kezdenek. Előfordul azonban hazánkban két olyan gyíkfaj is, amely ele­ven utódokat hoz a világra. Az egyiket úgy is hívják: eleven­szülő gyík. A nőstény testében kifejlődött ivadékok vagy köz­vetlenül a világra, vagy a bu­rok nyomban a szülés után fel­szakad, és az apró állatkák szerteszaladnak a környéken. A másik gyíknak, amely hasonló módon szaporodik, háromféle neve is van: törékeny gyíknak, flábatían gyíknak vagy kuszmá- nak szokták nevezni. Színezete sárgásbarna, a hímet szép ég­színkék pettyek díszítik. Hossza 30-35 centiméter. Lábai nincse­nek (innét az egyik neve), ezért az avarban lassú, kígyózó moz­gással halad előre, közben ta­pogató nyelvét öltögeti maga elé. Sajnos sokan kígyónak né­zik és bottal, kövekkel támad­nak a teljesen ártalmatlan ál­latra. Ez a különös állat a tö­rékeny elnevezést onnan kapta, hogy farka vége nagyon köny- nyen leválik. A szabadiban csak ritkán találunk felnőtt és ép- farkú példányokat. A lábatlan gyík májusban párzik, és a nős­tény nyár végén vagy szeptem­berben hozza a világra 8—20 kicsinyét. Gyíkjaink főként különböző rovarokkal, csigákká1!, pókokkal, férgekkel élnek, a lábatlan gyí­kok sok gilisztát is fogyaszta­nak! Ha megfigyelitek például az erdőszéleken tanyázó zöld gyíkokat, látni fogjátok, milyen hihetetlen ügyességgel vadász­nak még a repülő rovarokra is. Ha lepke ereszkedik a virágra, egy pillanat a'latt ott terem­nek, és merész ugrással csípik el a levegőben. A fali gyík a kövek között szaladgáló póko­kat, bogarakat zsákmányolja, a réten tanyázó fürge gyík fő­ként az ugyancsak ott élő sás­kákat kedveli. Valamennyi gyíkfajunk téli ál­mot alszik. Ősszel földi lyukak­ba, sziklarepedésekbe vagy fali résbe húzódnak, és dermedt állapotban várják, hogy a ta­vaszi nap ismét felmelegítse, életre keltse őket. Az időjárás­tól függően márciusban, ápri­lisban bújnak elő rejtekhelyük­ről, de enylhe teleken néha már februárban megfigyelhetjük a déli órákban a napsütötte szik­lafalak repedéseiből kikandiká­ló fali gyíkokat. S. E. BEDE ANNA KÉT VERSE Petró Kanyarog a metró. Rajta, ül a Petró. A Betró az matróz, de azért ő metróz. Megzöttyen a .metró, hasra, esett Petró. így jár .minden matróz, ki szárazon metróz! A hiú sziú fiú Folyóparton járt a hiú sziú fiú. Vízbe .nézett, mert a sziú fiú Ihilú. Vízbe pottyaht ott a hiú sziú f iú ! Sáros! Sír is, mert a sziú fiú hiú. Ha a virág szirmaiban található betűket helyes sorrendben olvassátok össze, egy közmondást kaptok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? A jövő héten megtudhatjátok, hogy si­került-e helyesen megfejtenetek a szóvirágot. A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VALLALAT FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ, ILLETVE SZAKMÁVAL NEM RENDELKEZŐ FÉRFI ÉS [NŐDOLGOZÓK RÉSZÉRE. SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ: — húsipari szakmunkás, — húsbolti eladó szakmunkás, — villanyszerelő szakmunkás, — autószerelő szakmunkás, — géplakatos szakmunkás. Vállalatunk a szakmunkások esetében a szakmai gyakorlat, továbbá a teljesítmény alapján 4000-től 6500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tud biztosítani. Várijuk továbbá azon szakmával nem rendelkező férfi és női munkavállalók jelentkezését, akik legalább 8 általános is­kolai végzettséggel rendelkeznek és vállalják a vállalatnál indított betanítottmunkás-képzést. A betanítás időtartamára vállalatunk 3000,— Ft-tól 3500,— Ft-ig terjedő jövedelmet biztosít. A betanítás után az előírt teljesítmény elérése esetén 3000,— Ft-tól 5500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tudunk biztosítani a betanított munkás munkaköriben foglalkoztatott dolgozók részére. Betanításra a húsipari tevékenység keretében van lehetőség. Várjuk továbbá a szakmával nem rendelkező, legalább 8 ál­talános iskolát végzett férfi és nőimunkavállalók jelentkezé­sét az alábbi munkakörökre: — targoncavezető, — utazó rakodó, — üzemi takarító, — állatgondozó, — anyagmozgató segédmunkás. Vállalatunk a fizikai állományú dolgozók részére napi két­szeri étkezést biztosít (reggeli és ebéd, vagy ebéd és uzson­na). Mene'trendszerű MÁV- és Volán-járatok mellett dolgozóink napi munkába járását saját, illetve bérelt autóbuszokkal se­gítjük, az alábbi útvonalakról: 1. Mázaszászvár—Váralja—Nagymányok—Bonyhád, 2. Győré—izmény—Ma jós 3. Udvari—Gyönlk—Kölesd—Szedres 4. Györköny—Nagydorog—Sárszentlőrinc—Kajdacs— Szedres 5. Gilkó—Mórágy—Alsónána 6. Tevéi—Kisdonog 7. Báta—Bátaszéic 8. Sárpilis—Decs—Őcsény 9. Regöl y—S zakói y—H őgyés z—Zomba Jelentkezés, felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkaügyi osztályán. (283) A VEGYÉPSZER TAMÁSI GYARA felvételt hirdet TERMELÉSIRÁNYÍTÁSI FELADATOKAT ELLÁTÓ MUNKAKÖRÖKRE. Felvételre közép- és felső­fokú műszaki végzettség­gel, és lehetőleg gyakor­lattal rendelkezők jelentke­zését várjuk. Bérezés a kollektív szerző­dés szerint. Jelentkezés: a gyár sze­mélyzeti és munkaügyi cso­portjánál. Cím: Tamási, Szabadság u. 91. 7090. (30) A Borsodi Vegyi Kom­binát szekszárdi gyár­egysége, Szekszárd, Palánki u. 6. szakirányú felsőfokú végzettséggel — energetikust, középfokú végzettséggel — anyagkönyvelőt, — készáruraktárost, az extruderüzembe foly­tonos munkarendbe — műanyagfeldolgozót, karbantartó üzembe — villanyszerelőt, — szerszámkészítőt, — kisegítőt VESZ FEL. (188) A TOLNA MEGYEI TANÁCSI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT HEGESZTŐVIZSGAVAL RENDELKEZŐ NÉGY LAKATOST keres felvételre Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a vállalat központi telepén, Szekszárd, Palánki út 7. (37) A TOLNA MEGYEI LAKÁSKARBANTARTÓ IPARI SZÖVETKEZET felvételre keres BÉRELSZÁMOLÓT, gyors- és gépírót, valamint udvaros SEGÉDMUNKÁST. Jelentkezés a szövetkezet munkaügyi csoportjánál: Szekszárd, Epreskert u. 10. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: szolgáltatási munkák vég­zésére KŐMŰVES és HIDEGBURKOLÓ szakmunkásokat. Jelentkezés: Lakásszerviz, Szekszárd, Marx K. u. 22. (114)

Next

/
Thumbnails
Contents