Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
1982. június 12. NÉPÚJSÁG 9 Ejtőernyővel a kráterbe Számológép a drezdai múzeumban A drezdai múzeum műszaki tárgyai között előkelő helyet foglal el egy, a nagy francia matematikus, Blaise Pascal (1623—11662) által megszerkesztett számológép. A nevezetes — 330 éves — számolóeszközt nemrég bemutatták egy Cler- mont-iFerrand-ban megrendezett kiállításon is. A hagyomány szerint összeadó és kivonó gépét Pascal az apja számára készítette, aki adóbehajtó volt. Az ő munkáját akarta az elmés szerkezettel megkönnyíteni. Az első után további számológépeket konstruált, amelyek előállítására 1649-ben királyi privilégiumot nyert. A drezdai múzeumiban látható és korábban nagy feltűnést keltő számológépnek tíz- számjegyű beállító- és eredményjelző műve van. Az összeadás és kivonás mellett e számológép-matuzsálemmel — egy kissé körülményes eljárással ugyan, de — szorozni és osztani is léhet. Harc a természet erőivel Távol-keleti szigetlakok Kristálycsodák üvegből \ A világon évente több mint hétimilliárd üvegipa lackot, közel egymillió négyzetméter táblaüveget, mintegy másfél milliárd izzólámpabú rát és egy- milliárd kilométer távolságnak megfelelő üvegcsövet állítanak elő. A kiindulási anyagok célszerű megválasztásával bőséges választékban állíthatók elő a célnak legmegfelelőbb üvegfajták. Az ablaküvegnek egészen másók a tulajdonságai, mint például az optikai vagy a hőálló üvegekéi. Minthogy a szükséges nyersanyagok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben rendelkezésre állnak, és az előállítás, feldolgozás sem okoz különösebb nehézségeket, az üveggyártmányokat viszonylag mérsékelt áron lehet forgalomba hozni. A legolcsóbb 'üvegfajta a nátronimészüveg. Éppen ezért mindenütt ezt alkalmazzák, ha nem kell különösen szigorú követelményeket kielégíteni. Ha c nátriumot káliummal helyettesítik, a divatékszerek készítéséhez is használt ón. koronaüveget kapják. De nemcsak a kálium és a nátrium, hanem a kalcium is helyettesíthető, például ólommal. Ekkor az üvegek viszonylag alacsony hőmérsékleten olvadnak meg, ólomtartalmuk miatt meglehetősen súlyosak, fénytörő képességük igen jó. Az ilyen ólomkristály üvegből vagy flint- üvegből optikai készülékeket, vagy kristálytárgyakat gyártanak. Olyan, ólomkristályüvegből dús csiszolással készült különleges dísztárgy, egy üveg bokszkesztyű, amilyennel minden évben a Szovjetunió abszolút ökölvívó-bajnokát tüntetik ki. Az üveg mesterséges gyémántok segítségével való csiszolását és fényezését különleges szaktudású dolgozók végzik. A Szovjetunióban a Gyatkovó nevű kisvárosban működő üvegyár az ilyen és hasonló kristálycsodák legnagyobb hírű előállítója. KNDK Várostervezők Észak-lHamgjong megye várostervező hivatalának lelkes fiatal munkatársai sok nagy feladat megoldásában vettek már eddig is részt. Sikereik titka nemcsak szakértelmükben rejlik, amelyet fokozatosan tovább gyarapítónak a helyi továbbképző tanfolyamokon, de abban is, hogy a bírálatot, a jó tanácsot is szívesen fogadják, sőt kérik. Rendszeresen figyelemmel kísérik terveik megvalósítását, ezért ellátogatnak azokra az építkezésekre, ahol az ő elgondolásukat valósítják meg, hogy az ott látottakat, hallottakat az új tervekben hasznos írhassák. A várostervező hivatalban makettek egész sora látható: azoknak a városterveknek kicsinyített másai, amelyek az ő munkájuk nyomán valósulnak meg a megyében: Kim Csaek város, ahol a sok emeletes épületek harmonikus összhangjára, a szabad térségek, az- utak megfelelő elhelyezésére is gondoltak a tervezésnél. Hoerjong, Radzsin és más városi és falusi települések ugyancsak az ő ötleteik alapján épülnek-szépül- nek. S hogy az új otthonok minden szükségletét jól kielégítsenek, a belső tervek készítése előtt sok háziasszonyt, öreget és fiatalt kérdeznék meg. hogy véleményük, igényük egyelőre a rajzpapíron, majd később a valóságban is érvényesülhessen. Szállítják a mai zsákmányt Mongólia Életkörülmények modernizálás Az erdők genetikája Az ezredfordulón túlmutató, 2010-ig szóló távlati programot dolgoznak ki Romániában az erdőállomány fenntartására, illetve fejlesztésére. A kutatások központja Brassóban van. A kutatások szolgálatában egy olyan laboratórium áll, amelyben az erdők „gyógyításának" módjait genetikai alapokon dolgozzák ki. Többek között itt határozzák meg: melyek azok a nagy értékű fafajták, amelyéknek a telepítésére a következő évtizedekben kerül sor. A most folyó tervidőszakban Mongólia lakosságának élet- színvonala tovább növekszik. Az ingyenes egészségügyi ellátásra és oktatásra, a bérek és nyugdíjak növelésére, az életkörülmények javítására ebben a tervidőszakban 6,2 milliárd tugrikkal többet fordítanak, mint az előző ötéves terv idéjén. A tervek szerint a dolgozók reáfjövedélime öt év alatt 11 százalékkal fog növekedni. Aki ma Mongóliában jár, meggyőződhet róla, hogy a jurták országa milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. A lakásépítés dinamikus fejlődéséhez nagyban hozzájárult a házgyárak létesítése és kapacitásuk növelése. Az 1981—1985-ig tartó tervidőszakban még több lakás épül. Kamcsatkán ma is működik a 2741 méter magas Avacsinsz- kij vulkán. Ot bátor komcsat- kai sportember igen merész kísérletet hajtott végre, amikor ejtőernyővel leugrott a 200 méter mélységű kráterbe. A krátercsészét éles sziklák szegélyezik. A gázkibocsátó nyílások átmérője esetenként eléri a 30 métert. Az ejtőernyős csóport tagjai tudományos célt szolgáló műszereket, berendezéseket helyeztek el a kráterben. A sikeres kísérlet bebizonyította, hogy az ejtőernyősök igen komoly segítséget nyújthatnak a vulkanológusok munkájában. A Kuril-szigetek legnagyobb tagja, Sikotán, az őslakos aj- nok nyelvén azt jelenti: legszebb hely. Több mint ezer növényfajta található itt, a magas bambuszligeteket lucfenyők övezik. Minden az óceán közelségére emlékeztet: a fenyők koronáján ülő sirályok, vagy a konyhakertek, amelyeket kifeszített, száradó halászhálók választanak el egymástól. Néhány öreg szigetlakó kerítése bálnacsontból készült. — A sikotániak alapfoglal-' kozása a halfeldolgozás — mondja Alekszandr Kozlov, Komszomol-titkár. Szigetünkön található a szahalini terület legnagyobb halfeldolgozó kombinátja, ahol elsősorban ügyes kezű fiatal lányok dolgoznak. Ők darabolják és dobozolják a kitűnő sikotáni szairát. Az itt készült konzervek nemcsak a Szovjetunióban, hanem a határainkon túl is nagyon kedveltek. — Látta már, hogyan fogják a szairát? — kérdezi Kozlov, és amikor tagadó választ kap, folytatja: — Hát az fantasztikus látvány. Éjjel az óceánon felgyúlnak a város fényei. A fény bűvkörébe vont halak pedig egyenesen beúsznak a halászok kifeszített hálóiba. A két fontos település, ahol a halfeldolgozó üzem működik, az öböl partján található. Különösen szép a kis-kurili öböl. Amikor megpillantottam, Jack Londonnak a déli tengerekről, a korall-szigetekről, a csodálatos és . nyugalnryos lagúnákról szóló elbeszélései jutottak eszembe. A szédületesen magas, hirtelen az óceánba szakadó sziklák alatt keskeny átjáró vezet az öbölbe. Viharos időben ezen a keskeny átjárón igyekeznek a halászhajók biztonságosabb vizekre. Sikotánon földrengésbiztos házakat építettek, mivel a sziget a szeizmikus övezetben fekszik. — 1976-ban jöttem ide — emlékezik Alekszandr Kozlov. — 1978-ban már átéltem egy % Szerencsés halászatot! 8-as erősségű földrengést. Az első pillantásra azt hinné az ember, hogy a hatalmas természeti erő pillanat alatt mindent eltöröl a föld színéről. Ez azonban nem következett be. Egyetlen üzemcsarnok, egyetlen lakóház, vagy kikötő sem sérült meg. És mindez annak köszönhető, hogy az építők és tervezők pontosan követték a szeizmográfusok utasításait. Szigetünkön — ellentétben a Dél-Kuril szigetcsoport többi tagjától — nincsenek tűzhányók. Iturup szigetén 48, Uru- pon 25, a Sikotánnal egyvo- nalban lévő Kunasiron pedig — kurili méretekben kevés, mindössze 9 tűzhányókráter van. Közülük az eg^ik Tyatya a legmagasabb és a legszebb vulkán az egész Kuril-sziget- csoporton. A nagyszerű Fudzsi- jámát művészek ezrei festették le. A mi Tyatyánk nem ilyen ismert, de véleményem szerint legalább annyira szép, mint híres vetélytársa. A Tyatyát kitűnően lehet látni Malokurilszkból, az öböl óvárosából. Annak idején elfeledkeztek a vulkánról, hiszen utoljára 1812-ben tört ki. 1973-ban azonban váratlanul hallatott magáról — 14 napon keresztül. Kunasir területének jelentős részét befedte a hamu, ám a sziget legfontosabb városát, Dél-Kurilszkot elkerülte a pusztítás. A földrengések és a vufkán- kitörések nem az egyedüli természeti csapások a szigeteken. Nem ritka itt a tájfun, amely a versenyautók sebességével vágtat keresztül a szigeteken, letépi a házak tetejét, a tengerbe dobja a hatalmas olajtartályokat, tövestül csavarja ki a fákat, ledönti az elektromos távvezetékek tartóoszlopait. Például a Tyip nevű tomboló tájfun, amely tavaly pusztított Sikotánon, másodpercenként 48 méteres sebességgel száguldott. . . .A Cunami. Ennek a rettenetes szökőárnak az özönvize nem kíméli a Kuril-szigeteket sem. A húszméteres hullámok szinte menetrendszerűen érkeznek az óceán felől, mintegy 800 kilométeres óránkénti sebességgel. A rejtélyes szökőárról annyi már kiderült, hogy előrejelezhető. Amíg a hullámok elérik a partot, a szükséges védelmi intézkedések megtételére órák állnak rendelkezésre. Sikotán lakói sajátos körülmények között élnek. Az idén a nagy erejű ciklon és a Phi- lip-tájfun valósággal lesújtott a szovjet távol-keleti szigetvilágra és a Habarovszkot környező vidékre. Rövid időn belül az évi átlagos csapadék- mennyiségnek majdnem a fele hullott le, áradásokat és árvizeket okozva a szigeteken és a part mentén. A szahali- niak, a kurili és a sikotáni szigetlakok derekasan felvették a harcot a természet erőivel. Munkájuknak köszönhető, hogy rövid időn belül sikerült felszámolniuk a természeti csapás következményeit. MIHAIL KARPOV
