Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 136. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. június 12., szómból. • • Összehangolt gazdaságpolitikával „Létérdekünk, hogy gazdasógi együttműködésünk el­mélyítését és a tapasztalatok hasznosításának folyamatát gyorsabbá tegyük, mert csak együtt és csak ha magasabb színvonalra emeljük közös munkánkat, leszünk képesek megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket fejlődésünk, belső szükségleteink és a mai világgazdasági helyzet állít elénk" — felszólalásában többek között ezt a felhívásnak is mondható megállapítást tette Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a KGST napokban lezajlott XXXVI. ülés­szakán. Bizonyos értelemben fordulóponthoz érkezett a szocia­lista országok integrációs szervezete. Az elmúlt évek gaz­dasági fejlődése során új kérdések vetődtek fel, amelyekre külön-külön és együttesen is választ kell adniuk a KGST- tagállamok népgazdaságainak. A hetvenes évek végén és- á nyolcvanas évek kezdetén valamennyi szocialista ország­ban lassult a növekedés üteme, és egyre inkább kiütköztek a termelés hatékonyságának fogyatékosságai. A hetvenes évek közepétől lelassult a szocialista orszá­gok közötti árucsere-forgalom növekedésének üteme. Ma­gyarország külkereskedelme KGST-partnereivel 1970 és 1975 között — az árnövekedést leszámítva —, mintegy 70 száza­lékkal nőtt. A következő ötéves tervidőszakban a növekedés mértéke már csak 25 százalékot ért el. Ez magyarázza, hoay a XXXVI. KGST-ülésszakon az együttműködés új formáinak kialakításáról oly sok szó esett. A küldöttek a legnagyobb figyelmet az 1986—1990. évi tervkoordináció programterve­zetére fordították. Ez nemcsak a tervegyeztető munka to­vábbi fő irányaihoz ad általános útmutatást, hanem új kö­vetelményeket is megfogalmaz. Többek között azt, hogy az érdekelt országok gazdaságpolitikájukat teljes egészében egyeztessék. Ennek megvalósítása mindenképpen jelentős előrelépés lenne az együttműködés új feltételeinek megte­remtésében. A termelési szerkezet korszerűsítésére ma minden szo­cialista országban feltétlenül szükség van, döntő mértékben ettől függ, hogy az elkövetkező években miképpen gyorsít­hatják a fejlődés ütemét, illetve mennyiben kényszerülnek visszafogására. A szerkezeti gondok megoldásához jelen­tősen hozzájárulhat a KGST keretében folyó gyártásszako­sítás, illetve kooperáció. Már csak azért is, mert az árucsere­forgalom lassuló növekedési üteme ellenére a kooperáció­ban gyártott termékek szállításai továbbra is dinamikusan bővültek. Amíg az idén a tervek szerint a magyar rubel- elszámolású kivitel 8,9 százalékkal növekedik, addig a két- és sokoldalú együttműködésben gyártott termékek export- növekedése meghaladja a 13 százalékot. Ezért is foglalkoz­tak az ülésszak résztvevői olyan alaposan a kooperáció és a gyártásszakosodás előrehaladásával és a ma még meg­lévő gondokkal, ellentmondásokkal is. Az elmúlt öt év során több mint 500 millió rubel ér­tékben gyártottak atomerőművi berendezéseket a szocialis­ta országok a korábban megkötött szakosítási egyezmények keretében —, állapították meg az ülésszakon. A szerződés végrehajtását azonban meglehetősen sok tényező nehezí­tette. Az atomenergetikai ipar létrehozásához ugyanis, a legtöbb szocialista országban szükségessé vált a gépipar szerkezetének részleges átalakítása. Nem kis erőfeszítések árán, de sikerült megteremteni a különböző atomenergeti­kai ipari berendezések gyártásának feltételeit. A magyar népgazdaság a sokoldalú szakosodásban hat különböző atomenergetikai berendezés gyártásában vesz részt. Ilyen termékekből a magyar export értéke az. elmúlt öt év során meghaladta a 165 millió rubelt, az import mintegy 270 mil­lió rubelt tett ki. Lényegében a közös szükséglet szülte a mostani ülés­szakon elfogadott két új együttműködési programot is, me­lyek a mikroprocesszoros technika fejlesztését, illetve az ipari robotok gyártásának megvalósítását tűzik ki célul. A programok kidolgozása a szocialista országok viszonylagos lemaradása, illetve a tőkés országok embargója miatt vált szükségessé. A legtöbb KGST-tagországban már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a mikroprocesszoros technika fejlesztése terén. Az elkülönült kísérletek azonban nem bi­zonyultak eléggé eredményesnek. Közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a szocialista országok megközelítsék, illetve elérjék a világszínvonalat. A kidolgozott és elfoga­dott program célul tűzi ki az eddigi tapasztalatok össze­gyűjtését, tanulmányozását, illetve a mikroprocesszoros technikát felhasználó' automatizált technológiai rendszerek, gépek, irányítási mechanizmusok kifejlesztését is. Magyarországon az orvostechnikai, mérlegtechnikai, geofizikai mérőműszergyártásban már eddig is sikeresen alkalmazták a mikroprocesszorokat. Központilag támogatott hazai program keretében például az elmúlt időszakban kü­lönféle mikroprocesszorokat és memóriatípusokat is kifej­lesztettek. A mikroprocesszorok alkalmazása azonban nem vált általánossá a népgazdaságban. Ezért Magyarország számára is fontos a most elfogadott program mielőbbi gyors megvalósítása. Az erőfeszítések eddiginél hatékonyabb összehangolása rövid és hosszú távon egyaránt — ez volt volt az, amiről a háromnapos ülésszak alatt a küldöttségek vezetői és tag­jai tanácskoztak. Rövid távon mindenképpen az a legfon­tosabb, hogy a már megvalósuló együttműködésben minél kevesebb legyen a fennakadás, s a partnerek a szerződés­ben vállaltaknak megfelelően teljesítsék kötelezettségeiket. Kétségtelen, még e téren is sok a tennivaló — állapították meg többen a felszólalók közül. Hosszú távon viszont az eredményes együttműködés elsősorban a tagországok gaz­daságpolitikájának egyeztetése révén lehetséges. Zslambin Batmönh látogatása hazánkban Lázár Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága tagjának, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívásá­ra Zsambin Batmönh, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Mi- (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Michel Jobert-et Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra pénteken délután a KB szék­házéban fogadta a hazánkban tartózkodó Michel Jobert fran­cia külkereskedelmi minisztert. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserére került sor az európai helyzet és a magyar— francia kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Veres Péter külkereskedel­mi miniszter és Jacques Le- compt, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete. Losonczi Pál Burmába és a Fiilöp-szigetekre utazik Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke U San Yunak, a Barmai Unió Szocialista Köztár­saság elnökének, valamint Fer­dinand E. Morcosnak, a Fülöp­szigeteki Köztársaság elnöké nek meghívására a közeljövő ben hivatalos, baráti látoga tást tesz Burmában és a Fülöp- szigeteken. ÚJ CSARNOK „PUHA” BETONPADLÓVAL <3. old.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) EJTŐERNYŐVEL A KRÁTERBE (9. old.) ILLÉS ENDRE NYOLCVANÉVES (10. old.) MOTORCSÓNAKOSOK (4. old.) INTERJÚ DR. GOSZTONYI JÁNOSSAL (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS <6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) AZ AKADÉMIA PALOTÁJA (11. old.) KGST ATOMERŐMŰ- PROGRAM (8. old.) TALÁLKOZÁS A HALLEY - ÜSTÖKÖSSEL (12. old.) VARÁZSSZEM (13. old.) HOGYAN KAMATOZOTT A HAZAI PÁLYA ELŐNYE? (14. old.) Virágparádé Dombóváron A virág elválaszthatatlan az embertől, végigkísér bennünket teljes utunkon. A virágok közelsége adta látványtól gazdago­dunk és ünnepekkor, egymás megajándékozásakor sem tudunk betelni vele. Tegnap a dombóvári városi művelődési köz­pontban — az országban első ízben kisvárosban, és egyúttal Tolna megyében — rendezte meg a Kertészeti Egyesülés .és a dombóvári Városi Tanács Költségvetési Üzemének kertészete a XIV. országos virágkötészeti versenyt. Képriportunk az ötö- * dik oldalon, a verseny folyamatát mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents