Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-06 / 131. szám
»—•«ft' ^ÊPÜJSÀG 1982. június 6. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kell-e - elismerési díjat fizetni ? Isgum Ferencné, Tolna, Bartók B. u. 36. szám alatti jl- vasónk így kezdte a levelét: „A Népújság 1982. április 22-i számában dr. Kertész Éva Az elismerési díj című írásában hasznos és ránk vonatkozó tanácsokat adott. £n már 51 éves vagyok, 33 éves munkaviszonyom van, egészségi állapotom nem a legjobb, fia én most otthon szeretnék maradni 55 éves koromig, kell-e fizetnem elismerési díjat, és ha elérem a nyugdíjkorhatárt, a mostani keresetem után állapitják-e meg a nyugdíjat?" Nagy Zoltán, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság megyei igazgatója válaszolt a kérdésre: — Amennyiben munkaviszonyát megszünteti, úgy nyugellátásra az 55. életévének betöltésekor jogosult lehet. Tehát elismerési díjat nem kell fizetnie, hiszen a jelenlegi életkora és a nyugdíjkorhatár elérése között nincs öt évet meghaladó megszakítás. — Nyugellátásának megállapítása — ha tovább nem dolgozik és nem rendelkezik tényleges keresettel — a nyugdíjazás évében és az azt megelőző öt évből legalább három évben, annak az átlagkeresetnek alapján történik, amelyet a volt munkáltatójától az ön munkakörének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak a már említett években átlagosan elértek. — Kérelmére - ha ez a bér kedvezőbb — lehetőség van arra is, hogy a nyugdíj előtti öt évből, legalább három évben Telefonszámunk: 12-284 elért kereset havi átlaga alapján történjen a nyugdíj megállapítása. Erre azért van lehetőség, mert 50 éves korára már több mint tíz év szolgálati időt szerzett.- A nyugdíj megállapítását egy hónappal az 55. év betöltése előtt kérheti. Ebben az esetben a nyugdíjmegállapító határozatot a korhatár betöltéséig kézhez is kaphatja. Az előírásoknak megfelelően „Rendszeresen olvasom az On kérdez - Mi válaszolunk rovatukat. Most én is tennék fel egy kérdést. Remélem nem marad válasz nélkül! - kezdte levelét Varga Györgyné, Paks. Fenyves u. 2. li/7. szám alatti olvasónk, majd így folytatta: 1973-tól 1978 novemberéig, öt évig rendszeresen fizettem az ifjúsági takarékbetétet. Először 400, később havi nvolcszáz forint összegben. Az öt év lejárta után pénzem változatlanul a takarékban volt. A pénzt 1980 februárjában vettem fel, s mivel időközben megkaptuk a lakást, s szükségünk volt még pénzre. Kértünk tehát az ifjúsági takarékbetét után járó kamatmentes kölcsönt is. Kaptunk is hitellevelet negyvenezer forintról. Viszont egyszeri kezelési és nyomtatványköltség címén 7042 forintot számítottak fel. Ez nem kamat, hanem mi? Jogosén fizettetnek-e velem ekkora összeget?” Mivel a hitelt az OTP dunaújvárosi fiókjában vették fel, választ az OTP Fejér megyei Igazgatóságától kértünk. Az igazgatóság az ügyet a helyszínen megvizsgálta és a következő tájékoztatást adta: — ügyrendi előírásaink értelmében az ifjúsági betéttulajdonos, aki a megállapodásban vállalt feltételeket teljesítette, a betét felvételétől számított három éven belül, a mindenkori hitelezési irányelvek által behatárolt módon, külön kölcsönt igényelhet. A külön kölcsönt fel lehet venni lakásépítésre és -vásárlásra, valamint áruvásárlásra. A felvett kölcsön után, attól függően, hogy az mihez kapcsolódott, kamatot kell fizetni. Tehát téves az az információ, miszerint ifjúsági betét után kamatmentes kölcsön létezik. Itt jegyezzük meg, hogy az említett, felvett kölcsön esetében a következő kedvezmények vannak: — a vásárlandó árucikkre nem kellett előtörlesztést befizetnie Varga Györgynének, — a kamat mértéke is kedvezőbb, mint az általános feltételekkel folyósított áruvásárlási kölcsön esetében, - a lejárati idő pedig 18 hónap helyett hatvan hónap. 1980. február 28-án dunaújvárosi fiókunkban Varga Györgyné 40 ezer forintról szóló hitellevelet kapott. Ez után az összeg után fiókunk, az érvényben lévő előírásoknak megfelelően, az egyszeri kezelési költséget (kamatot) helyesen számította fel, mivel az igénylő a kölcsönt hatvan hónapra kapta. Szemétszállítási díj Juhász Árpád, Dombóvár, Ta- nácskötársaság tér 27. szám alatti olvasónk Somogy megyei prőblémájára kért választ, de úgy érezzük, hogy. ez nemcsak Somogybán, Tolnában is gondot okoz és okozhat azoknak, a tulajdonosoknak, akiknek sze- métdíjat kell fizetni. Juhász Árpád igazságtalannak tartja, hogy Igái községben, ia fürdő területén lévő hétvégi háza után a községi tanács évi 180 forint szemétszállítási dijat vetett ki. Ezt köteles fizetni, ha igénybe veszi a szemétszállítást, ha nem. Ő nem veszi igénybe, mert olajjal fűt, gázzal főz, a falevelet, füvet komposztálja. El nem végzett munkáért sehol sem jár pénz. Akkor miért kell fizetni mégis olyanért, amiért a tanács semmit sem tesz? A kérdésre a Somogy megyei Tanács V. B. kaposvári járási hivatal általános igazgatási osztályának vezetőjétől, dr. Ulrich Károlytól kaptuk a következő választ:- 1980-tól az igali községi közös tanács az igali fürdő területén március 15-től október 15-ig szervezett szemétszállítást vezetett be. A szemetet hetente kétszer viszik el - 2/1980. (IX. 23.) szám alatt kiadott tanácsrendelet 2. szakasza (7) bekezdése alapján a szervezett szemétszállításba bekapcsolt területeiken lévő éoülete'k után helyiségenként öt forint térítési díjat köteles fizetni mindenki a szolgáltatás igénybevételétől függetlenül.- A szemétszállítás szervezetten csak úgy lehet megoldani, ha egyes területeket egységesen kapcsolnak be. A tanácsrendeletet nem lehet egyénenként változtatni, azt egy közösségen belül el kell fogadni mindenkinek. Egy üdülőterületen, kis nyaralóteíken nem Trnfr ném, hogy münden hulladék-. anyagot el tud égetni, vagy ásni bárki. Ha mást- nem, a műanyagot, a fémes hulladékokat le kell raknia valahová és azt onnan el kell szállítani. MI VÁLASZOLUNK ~~1 A középfokú oktatási f intézményekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szól a Magyar Nép........... köztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 8. számú törvényerejű rendelete, amely szerint a középfokú oktatás szakiskolákban, szakmunkás- képző iskolákban, valamint középiskolákban történik. A jogszabály meghatározza, hogy ezeknek az iskoláknak a sikeres elvégzése milyen képesítést ad és milyen munkakörök betöltésére jogosít. Kimondja a jogszabály azt is, hogy az üzemi, gyakorlati élettel való szorosabb kapcsolat kiépítése, valamint a tanulmányok során szerzett ismeretek kiegészítése céljából a szakközépiskolák tanulói számára nyári szakmai gyakorlatot lehet előírni, ha pedig ilyet előírtak, a felsőbb évfolyamba csak az a tanuló léphet, aki a szakmai gyakorlaton eredményesen részt vett. A törvényerejű rendelet kihirdetése napján — 1982. május 10. - hatályba lépett, s a fenti jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 26. számában jelent meg. Az Építésügyi Értesítő idei 12. számában olvasható az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közleménye a kisiparosok építőipari irányárainak 1982. január 1-től érvényes árkülönbözeteiről. A közlemény eligazítást ad abban a tekintetben, hogy az építőanyagok fogyasztói áraiban, valamint az áru- szállítási díjakban bekövetkezett árváltozásokból eredő költségeltéréseket a kisioaros miként érvényesítheti, illetve mely árkülönbözetek nem érvényesíthetők. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a magánlakásépítési tanácsadó, szervező és szolgáltató szervezetek létrehozásához, tevékenységük ellátásához adott tájékoztatója az Építésügyi Értesítő f. évi 13. számában jelent meg. A tájékoztató szerint a magánerős lakásépítés fókozottabb támogatására szükség van az építtetők részére megfelelő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek kialakítására - működtetésére. Ezéknek a „bázisszervezetek”- nek feladata, hogy a lakossági igényeknek megfelelően átvállalják a lakásépítés előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat, megfelelő tájékoztatást és segítséget nyújtva az építkezés minden fázisában. A szervezetek kialakításának és működésének formáira, feladataikra, szolgáltatásuk körére vonatkozóan a tájékoztató részletes iránymutatást ad. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az OKISZ Értesítő idei 8. -számában megjelent, a kisüzemi termelést és a kisegítő tevékenységet elősegítő, valamint a vállalatók közötti kapcsolatrendszer fejlesztését szolgáló új, korszerű szervezeti formák létrehozásához adott irányelvekre, amelyekből itt csupán az alábbiakat Idézzük: „Az Ipari Minisztérium minden olyan szervezet létrehozásához elvi támogatást ad. amelyek létét valós szükségletek, gazdasági, hatékonysági szempontok egyaránt indokolják, működésük a formalitásoktól mentes, monopolisztikus törekvéseket nem szolgálnak. DR. DEÁK KONRAD osztályvezető ügyész Könyvbarátok klubjai Moszkvában jelenleg mintegy 200 olvasóklub működik. Közülük az egyik lepismertebb a moszkvai Bibliofil Klub, amely másfél évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az Építőművészek Központi Székházéban. A klub munkatársainak tudományos eredményéivel, érdekfesztíő irodalmi műsoraival és a meghívott népszerű írók, költők, felolvasó estjeivel vívta ki hírnevét. A klub munkatársainak egyik fontos feladata a hazai irodalommal kapcsolatos ritka kéz- 5rátok, eltűntnek vélt dokumentumok és régi fotográfiák felkutatása. Ki szép, Ifi fő A címet loptam. Móricz Zsig- mondtól, ki egy remekmívű elbeszélésének adta ugyanezt, annak idején. Mi szép, mi jó? Van-e, aki vitatni meri, hogy a szekszárdi Arany János utcában, a könyv- vesbolt, a hirdető, meg a virágbolt kiugró üvegportálja szép? Ha van, akkor nem értünk egyet. Van-e, aki ezeket a kiugró üvegportálokat praktikusnak tartja, Ha van, akkor azzal se értek egyet. Ugyanis kétségtelenül szép, de praktikusnak egyáltalán nem mondható. Nem mondható praktikusnak, már csak azért sem, mert gyerekek is játszanak errefelé, aztán vannak figyelmetlen felnőttek is, olyanok se kevesen, akik a harmadik pohár fölösleges bor után már nem érzékelik pontosan, hogy a levegő átlátszó, vagy pedig az üveg. Erről ennyit. Egyébként az előbbiekre is, az utóbbira is volt már példa. De térjünk át a komolyabb dolgokra. Bállá Mártonné, az itteni könyvesbolt vezetője: — Egy idő után, amikor megülepedett az épület, a bejárati ajtó vetemedni kezdett. Á sarokforgók elromlottak. Elkezdtünk levelezni. Nem mentünk vele semmire. Az ajtót lehetett is csukni, nem is (egyébként félujjnyi rések vannak az ajtóul szolgáló üvegtáblák között). Télen öt fokos hideget is mértünk itt benn. Az eladók kabátban, csizmában dolgoztak. — És azóta? — Három hónapja kaptunk egy levelet a beruházási vállalattól, hogy átépítik a pourtált. Azóta semmi. — Törés? — Arra is volt példa, hogy kitörött az ajtó. A felső részét kénytelenek voltunk bedeszkáz- ni. — Hányszor nyitják ezt az ajtót naponta? — Még soha nem számoltuk, de úgy gondolom, több százszor. Tolnai Lászlóné, a virágbolt .vezetője : — Ez a fél ajtószárny december 30-án törött ki. Nagyon féltünk, hogy vagyonvédelmi okokból itt kell töltenünk a szilvesztert. Azóta is így van, ahogy van. Ha fúj a szél, rezeg. Nyáron meleg van, télen meg hideg. Legalább szellőzik a bolt. (Ez „akasztófahumornak” jó, de azért az újságíró hadd sajnálja egy kicsit a virágboltosokat.) Ja, igen, amikor kitörött az ajtó, egy kislány lábát a szilánk megsértette. És most engedtessék meg egy formabontás. Mielőtt a hirdető ügyére és az ott folytatott megbeszélésre térnék, idézem, amit a Tambov presszó egyik fölszolgálója mondott: — Szép ez, elegáns is, de nem ilyen helyre való. Befúj a szél, az hagyján, ha keletről jön az eső, még az is hagyján, de itt állandóan nyitódik-csu- kódik az ajtó. Kérem, ez egy presszó. — És ha mólés a tisztelt vendég? — Arról most ne is beszéljünk. És akkor most már tényleg térjünk be a Magyar Hirdető irodájába, ahol a hivatalvezető éppen a beruházó és az építő megbízottjával vitatkozik. Lejegyezte a szerző úgyszólván az egész beszélgetést.. Idézni azonban helytelen lenne, mert az érvek és ellenérvek fölidézésével egy jottányit sem jutnánk előbbre. Inkább bízza rám az olvasó, mit sorakoztatok föl egyik oldalról is, meg a másikról is. A beruházó azt mondja: ilyen tervet kapott, ezt rendelték meg. A kivitelező azt mondja: erre kapott megrendelést, ezt csinálta meg. A bérlő — használó — azt mondja: ez nem jó. A dolognak tulajdonképpen ez a lényege. Mellékes, hogy „rendeltetésszerűen" használ- ták-e az ajtókat, vagy sem, tulajdonképpen az sem jelent — a jelen körülmények között — megoldást, ha fölszerelik azokat a bizonyos hélókat, amelyek rugalmas voltuk miatt hivatottak a csapódást megakadályozni. Mellékes itt sok minden, a lényeges, hogy elkerüljük a további károsodást, főleg az emberi sérülést. Mert az is volt már. Az újság, pláne az újságíró nem akar itt igazságtévő, vagy békebíró lenni, megelégszik a meglévő állapot krónikásának tisztével, ellenben bízik abban, hogy előbb-utóbb lesz megoldás. A kivitelező — Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — jelen volt képviselője megígérte, hogy a kiugró portálokat megszüntetik, a homlokzati síkkal hozzák egybe a bejáratokat és a további gondok megszüntetésére is intézkednek. A beruházó képviselője megelégedett ezzel, megelégedettek az érintettek is. Ha így lesz és belátható időn belül lesz így, elégedettek lehetőnk mi is. Sztárcsevity Ervinné, a hirdető irodavezetője megkérdezte: — Akkor számíthatunk rá, hogy télre lesz ajtónk? Bocz László, a TÁÉV képviselőjének a válasza: — Biztosan lesz. LETENYEI GYÖRGY Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Ennek az ajtónak az egyik szárnya már kitörött Szinte felismerhetetlen, honnan ugrik ki a bejárat
