Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

1982. június 6. /rouoN • NÉPÚJSÁG 3 A népi ellenőrzés életéből Nemcsak a hideg, a meleg víz is gondot okoz Szekszárdon E felvételt a népi ellenőrzés készítette a Mikes utcában 1981. december 17-én. A forró víz nem a lakásokat melegíti... Tegnapi lapunkban bizako­dó hangnemben irtunk Szek- szárd ivóvízéről. Nem keve­sebb gondot okoz az illeté­keseknek éppúgy, mint a la­kosság érintett részének a meleg víz és ehhez kapcsoló­dóan a fűtési szezonban a távhőellátás. A megyéi népi ellenőrzési bi­zottság illetékes szervek felké­résére áttekintette a távhőel­látás helyzetét, elemezve azt is, hogy mi módon alakult ez ki. A legutóbbi NEBAilésen tárgyal­ták meg a téma vizsgálati anyagát. A MÚLT HIBÁI Szekszárdon a tömeges la­kásépítés megindulásakor a hatvanas évék elején merült fel először a gazdaságosabb táv­hőellátás gondolata. Az első beruházási programot széntüze­lésű tömbfűtőműre a Lakóterv Vállalat 1965-ben készítette el, ami azonban anyagi okokból nem valósult meg. Közben fel­épült néhány olyan épület, ami már feltételezte a távhőellátást, ezért épült a Beloiannisz utcai fűtőmű 1970-71-ben. Ugyan­ekkor tanulmányterv készült az egész város távhőellátására, mert a város fejlődése intenzív szakaszba lépett. A következő év végén a miniszteri rendelet tette kötelezővé a hőellátási ta­nulmánytervek készítését, amely­re a városi tanács a megyei ter­vező vállalatnak adott megbí­zást. A munka 1975 januárjá­ra elkészült, és ezt az illeté­kes szervek jóvá is hagyták. A koncepcióban 2000-ig há­rom fűtőmű szerepelt, a Beloi­annisz utcai és a Déli fűtőműn kívül egy úgynevezett Északi is, a Parászta-patak és a vasút ke­reszteződésében. Ehhez kapcso­lódtak volna a Séd-ipataktól északra eső területek, beleértve a Séd-völgyet is. A Beloiannisz fűtőmű mai fenntartását az is indokolja, hogy annak területét a déli csak vezeték-átépítések árán tudná átvenni, ami legfel­jebb akkor lesz ésszerű, ha át­térnek a szén vagy a gáz fel- használására. A Déli fűtőmű és a vezetékek építése az eredeti terv szerint indult meg a Hunyadi utcától délre eső területen, valamint a baktai oldalon. A többi épít­kezés nem szerepelt az eredeti tanulmánytervben a távhőellá­tás szempontjából. Első lépcső­ben gőzkazánok épültek, ame­lyek ellátták az ipartelepet és megfelelő műszaki megoldással a városi igényeket is. A fejlesz­tés az ipartelep számára to­vábbi gőzkazánok, a kommuná­lis ellátás céljára pedig forró­vizes kazánok beállítását irá­nyozta elő. NEM tervezték 1976-ban már nyilvánvaló volt, hogy bővítésnek nemcsak az I., hanem a II. ütemére is szükség lesz, különösen amiatt, hogy a húskombinát gőzigénye már 1979-re tervezett volt, és ez a teljes kapacitást igényelte. Az Energiagazdálkodási Inté­zet kapott is megbízást a ter­vek elkészítésére, de 1977-ben kiderült, hogy az ehhez szüksé­ges 169 millió forintot a város V. ötéves terve nem tartalmaz­za. így az a döntés született, hogy csak a legszükségesebb igényeket kell kielégíteni, éves bontásban, ideialenes konténe­res kazánok beállításával. A baj csak az volt, hogy új kazánt még lehetett volna sze­rezni. de a régi megrendelést a külkereskedelmi vállalat nem tudta lemondani, így azokat a kazánokat a szovjet partner 1978. januárjában leszállította. Mivel az Energiagazdálkodási Intézet már azelőző évben bi­zonyította, hogy a konténeres megoldás sem lenne lényegesen olcsóbb, különösen nem az egész ötéves tervet együtt néz­ve, ezért ismét módosítás kö­vetkezett. Szerencsére a hús­komi nát nem lépett be, így na­gyobb baj nem történt, vissza lehetett térni a PTViM- (szovjet) kazánok beépítéséhez. Kazán volt, terv volt, de ekkor meg kivitelező nem akadt. Az 1980- as fűtési idényre kellett volna az első kazánnak üzembe lépni, de még 81-re is úgy írta alá a megvei vezetők által kijelölt TOTÉV a generálvállalkozói szerződést, hogy az alvállalko­zók ajánlataival nem rendelke­zett. Az első kazán próbaüzemelé­se _ ezek után - 1982. január 12-én kezdődött és március 15- én fejeződött be. szervezettebben A csúszás miatt el kellett in­dítani a baktai ideiglenes ka­zánhoz beruházását a Déli fű­tőmű területén, különben a vá­rosi igényeket egyszerűen nem lehetett volna kielégíteni. Per­sze, így sem lehetett, csak csök­kenthető volt a fűtési korláto­zás területe. Részletezni nem szükséges a gondokat, a lakók emlékeznek rá és lapunk is foglalkozott bő­ségesen a télen a „korlátozások­kal", a „ihïdeghu Mám okkal”, a „használati meleg víz” eltűnésé­vel és egyéb ügyekkel. A program viszont magában foglalja a vízlágyító, előkészítő üzem működését is, amelynek a határideje jelenleg 1982. de­cembere, de eredetileg egybe kellett volna esnie a kazánok üzembe helyezésével. Mivel nem esett egybe, a jelenlegi üzem az igényeket csak akkor képes kielégíteni, ha nincs távvezeté­ki lyukadás, ha az ipari fo­gyasztók technológiai gőzfel­használása nem nő és a fel­használt gőz kondenzvizével gondosan gazdálkodnak. Ma a csúszás 3-5 hónap, ami még nem végzetes, de ah­hoz, hogy az év végi határidő teljesüljön, a népi ellenőrzési anyag szerint: „az eddig ta­pasztaltaktól eltérő, lényege­sen jobban szervezett, nagyobb ütemű építési-szerelési munkára van szükség.” Az általunk vázolt - és a népi ellenőrzés által ennél rész­letesebben kifejtett — történet is igazolja, hogy az ilyen léte­sítmények átfutási ideje hat év, ezért már ma kell dönteni ar­ról, hoay az a kapacitás med­dig is elegendő. A vezetékhálózattal is baj van. A kevés maqasvezeté’ken kívül mindenütt föld alatti ve­zeték épült, aminek alkalmaz­kodni kell a környezeti adottsá­gokhoz, ezek közül is a leafon- tosab'b az üzemelő közművek­kel való találkozás lehetősége és a talajvíz. A város mélyeb­ben fekvő területein a gravitá­ciós erővel működő szennyviz­es csapadékcsatornák magasan vannak. A terv szerint az Ocs­kó utcától a megyei tanácsig szigeteléssel kellett ellátni a csatornáknál lényegesen mé­lyebb aknákat. Ezenkívül a Mi­kes utcai szakaszon víznyomás elleni szigetelést is terveztek. A pénz hiánya és a szigetelési módok körüli bizonytalanság miatt csak az aknákat védték meg a víztől. A tervező a talaj­víz beszivárgásának gyakorisá­gát 10-11 évben jelölte meg. Azért a víz kiszivattyúzására fel­készültek, ám szükség is volt rá igen gyakran, sőt, érthetetle­nül gyakran. Kiderült azonban, hogy ezt nem a talajvíz, hanem az eső és a hóié okozza, vala­mint az ivóvíz csöveinek meg­hibásodása. A vizesedés persze nemcsak hőveszteséget okoz, hanem tönkre is teszi a csöve­ket. JAVASLATOK A megyei népi ellenőrzés többféle javaslatot terjesztett elő, a helyzet javítására. Ezek között értelemszerűen szerepel a fűtőmű beruházásnak mea- gyorsítása, a szigetelés megol­dása és a lövő szükségletéinek felmérése. Válaszolni kell arra a kérdésre, hogy meddig lesz elég a kapacitás, meddig lehet ugyanott bővíteni. Ezzel indo­kolt a javított városrendezési terv elkészítése és a hőellátás koncepcióié na k korszerűsítése. Mindezt legcélszerűbb egységes szervezeti keretek között meg­valósítani. Csak ezen a módon biztosítható az eavséaes városi eneraiaaazdálkodás, illetve a tervek kidolgozása és azok vég­rehajtása. szerekhez. A Bakony Művek Bosclh-együttműködéssel jutott ugyan­csak szerelést végző robotokhoz, amelyekhez az OMFB támogatásá­val különféle elemeket, manipulátorokat készít partnerének. Az el­múlt három év alatt automata szerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyárban. Hasonló robotokat használnak az MMG Auto­matika Művekben is a jármű-kilométerórák és a biztonsági gáz­csapok gyártása során, azok szerelése ugyanis rendkívül precíz munkát igényel, aminek — a szigorú szabványok miatt — robotok nélkül aligha tudnának eleget tenni. A kontinens egyik legnagyobb autóbuszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési progra­mot alakítottak ki, amely a robotok és főleg az intelligens robotok alkalmazását feltételezi. Mindezek számbavételével sem lehet a robotok széles körű elterjedésével számolni Magyarországon, hiszen általános bevezetésük az iparban túl drága volna. Nem utolsósor­ban azért, mert nagyarányú átszervezéseket is meg kellene valósí­tani a robotok munkába állítása előtt. Az ipari tárca felmérése is ezt igazolja, mert ebben az ötéves tervidőszakban csak néhány gyár és üzem kíván beszerezni robotot. A robottechnika alkalmazásában a KGST-országok közül a Szovjetunió és az NiDIK ipara jóval előrébb tart a mienknél; ők el­sősorban automatizált műhelyeket építettek ki autógyáraikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szükséges szellemi háttér­rel, korszerű finommechanikai és elektronikai ágazattal rendelkez­nek. A szocialista integrációs közösség előkészületeket tett arra, hogy időben felkészüljenek az egyes tagországokban az új tech­nika fogadására, elterjesztésére. Ezért mindenekelőtt egyeztetett fejlesztéseket terveznek és a tervidőszak végéig felkészülnek a programvezérlésű automata manipulátorok, ipari robotok, valamint segédberendezéseik, eszközeik szakosított és kooperációs gyártá­sára; egységes modulokat alakítanak ki és megteremtik a részegy­ségek és alkatrészek közös bázisát. alkatrészekként kezelik, akár a szöget vagy csavart. A mikropro­cesszorok fokozatosan bevonulnak a háztartásokba, hiszen példá­ul hűtőgépekbe szerelve beprogramozhatok arra, hogy jelezze, ha valamelyik élelmiszernek lejárt a szavatossági ideje. Hasonló pél­dákat ezrével lehetne sorolni, szinte mindenhol használhatók. Nálunk ugyan nem gyártanak ilyen miniatűr elektronikus esz­közöket, de szocialista partnereink közül a szovjet, az NíDlK-beli és a csehszlovák ipar igen. Magyarországon a múlt év végén fogad­ták el az elektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesztési programot, omely lehetővé teszi, hogy '1985-ig nálunk is meghonosodjék az integrált áramkörök szeletgyártó technológiája. ’ Ezek nélkül ugyanis nem léhet megkezdeni a imikroprocesszor- gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drágák, gyártásuk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalmazásuk terén azonban nem vagyunk lemaradva, főleg az orvostedhnikail berendezések, számítógépek, szerszámgépvezérlések, diagnosztikai rendszerek és műszerek, hajtástechnikák előállításához használják iparvállalata­ink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a vi- x lágpiacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása és általában a mikro­elektronika általános elterjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság, a súly- és méretará­nyok lényeges leszűkülésével fokozza az anyag- és egyben az ener­giatakarékosságot, 'megsokszorozza a szellemi kapacitást —, a KGST-országok kiemelten kezelik munkamegosztáson alapuló fej­lesztését és gyártását. Közös erővel kívánnak felkészülni a népgaz­daság teljes keresztmetszetét átfogó alkalmazására, elterjesztésére. Számolva azzal, hogy mindez egész életviteliünket átformálhatja, fokozatos átállásra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dolgozni. Az ipari és mindenfajta robotok vezérlése elképzelhetetlen miniatürizált elektronikus eszközök, mikroprocesszorok nélkül. A mikroprocesszorokat ma már a gazdaság minden ágában termelő és szolgáltató 'szektorokban egyaránt használják. A imikroprocesz- szorok felfedezése az USiA-ban és Japánban valóságos új ipari forradalomnak minősült négy-öt évvel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipari országok áruházaiban is kopható termékeket egyszerű Mind a robottechnika, mind a mikroprocesszorok együttmű­ködésen alapuló fejlesztése és gyártása iném nélkülözheti a mikro­elektronikai elembázis létrehozását. Ezekkel a kérdésekkel a KGST különböző szakbizottságaiban már több éve foglalkoznak; a szo­cialista országok ebben is előbbre kívánnak lépni. SZŐKE LÁSZLÓ Ünnepség megyénk pedagógusainak tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) 1er Istvánná, a tamási járási hivatal művelődésügyi osztály- vezetője, ugyanezen kitüntetés bronz fokozatát kapta Dúsa Gáspár, a gyönki általános is­kola igazgatóhelyettese és Kiss Imréné, a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára. A Par­lamentben vették át a Kiváló Pedagógus kitüntetést: Farkas István, a tolnai l-es számú Ál­talános Iskola igazgatója, Gyu­lai Istvánná, a szekszárdi IV. számú Általános Iskola taní­tója, Kalapos József, a szek­szárdi 505. számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója és dr. Szőke Sán- dorné, 'a dombóvári Gőgös Ig­nác Gimnázium és Kollégium tanára. A művelődési miniszter 71, a belkereskedelmi, az egészségügyi és a közlekedés- postaügyi miniszter egy-egy pedagógust, illetve tanügyi dolgozót részesített Kiváló Munkáért kitüntetésben. Négy pedagógus kapta meg g Szo­cialista Kultúráért kitüntetést, 43-an részesültek miniszteri dicséretben. A megyei tanács művelődésügyi osztálya Babits Mihály emlékplakettet adomá­nyozott Drescher Attilának, a megyei művelődési osztály kö­zépiskolai tanulmányi felügye­lőjének, valamint Nemes Imré- nének, a szekszárdi IV-es szá­mú Általános Iskola tanárá­nak. Vajnai János, a szekszár­di gimnázium és óvónői szak- középiskola tanára Ifjúságért érdemérem kitüntetést, Várnai Pál, a dombóvári 516. számú Udvari Vince Szakmunkásképző Intézet tanára és szakfelügyelő Munkásművelődésért emlék­plakettet kapott. Temesi Ágnes, a megyei út­törőelnökség elnöke nyújtotta át a tavaly alapított Gyerme­kekért érdemérmet Csató Ist­vánnak, a nagykónyi általános iskola igazgatójának. Heten Kiváló Úttörővezető kitüntetés­ben részesültek, négyen pedig június 4-én Budapesten a KISZ KB székházában vették át az Úttörővezető érdemér­met. Csajbók Kálmán a Békemoz­galom kitüntető jelvényét ad­ta át eredményes munkája el- ismeréséült Scherer Sándornak, a szekszárdi lll-as számú Álta­lános Iskola igazgatójának. Fülöpné Szűcs Mária, a Pe­dagógusok Szakszervezetének megyei titkára a Szakszerveze­ti Munkáért kitüntetés ezüst fo­kozatát nyújtotta át Kurucz Gézának, a dombóvári l-es számú Általános Iskola napkö­zis nevelőjének, s a szakszer­vezeti munkájukért heten ok­levelet kaptak. Az ünnepséget követően a vendégek a művelődési köz­pont kistermében fogadáson vettek részt, amelyen K. Papp József meleg szavakkal köszön­tötte őket, s gratulált a kitün­tetetteknek. DUNAFÖLDVÁRI ÉVFORDULÓ Meghitt és rendhagyó pe­dagógusnapi ünnepségre ke­rült sor pénteken délután Du- naföldváron. Most 250 eszten­dős megyénk egyik legrégibb iskolája, a dunaföldvári álta­lános iskola. Az eseménysoro­zat ünnepi tantestületi üléssel A szekszárdi óvodások kö­szöntik a kitüntetetteket (hát­térben a gimnázium és az óvónői szakközépiskola nagy­kórusa) kezdődött, amelyet a helyi mű­velődési központ nagytermében tartottak. Együtt ünnepeltek az iskola pedagógusai, a nagy­község politikai, állami és tár­sadalmi vezetői, néhány Duna- földvárról elszármazott „öreg­diák” — Gábor Pál filmren­dező, Sugár Béla festőművész — és sok-sok kisdiák. Részt vett a megemlékezésen István József, a megyei tanács elnök- helyettese és Varjas László, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese is. A megemlékezés előtt ele­gáns ruhába öltözött csoport várakozott kissé izgatottan a folyosón. Mindannyian az el­múlt év szeptemberében ala­kult dunaföldvári szövetkezeti kórus tagjai, akiknek e föllé­pés premiert jelentett, hiszen ez volt az első rangos ren­dezvény, ahol bemutatkoztak. Műsorösszeállításukkal, szép éneklésükkel méltán nyerték el a közönség elismerését. Az ünnepségen Sziegl Fe­renc, az iskola igazgatója mon­dott ünnepi beszédet, majd a községi tanács zászlót adomá­nyozott az iskolának. Megható pillanatai voltak az ünnepség­nek, amikor dr. Endrédi Lajos, főiskolai docens szeretetteljes szavak kíséretében átnyújtotta a rubindiplomát a megyeszer- te ismert és tisztelettel övezett pedagógusnak, Berze Nagy Ilonának. Ugyancsak figyelem­re méltó epizód volt, amikor az ünnepség minden résztve­vőjének emléktáblát adtak át az iskola úttörői. Az ünnepség az iskolánál folytatódott, itt emléktáblát lepleztek le, majd megtekintet­ték a Jókai utcai sportcsarnok­ban rendezett kiállítást, amely feleleveníti az iskola múltját, s fotókkal, rajzokkal, a gya­korlati órákon készített tár­gyakkal ad ízelítőt a jelenlegi tanulók munkájából. Szombaton a dunaföldvári eseménysorozat ünnepi csapat- gyűléssel és sportbemutatóval folytatódott. — vhm — Fotó: — bj — czs — A dunaföldvári szövetkezeti kórus nagy sikert aratott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents