Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
1982. június 5. “Képújság 9 Szovjet turistautak 1981-ben 5 millió külföldi turista látogatott a Szovjetunióba és 4 millió szovjet állampolgár utazott külföldre. Sikeresen indult az 1982-es idegenforgalmi szezon is. A Szovjetunió idegenforgalmi tájai rendkívül sokszínűek, ahol hegyek és síkságok, sztyeppe és tundra, erdőségek és sivatagok váltakoznak. Az országban több mint 150 ezer építészeti, kulturális és történelmi műemlék, védett terület, .múzeumváros található, olyanok, mint Vlagyimir, Szuz- dal, Szamarkand, Buhara. Az ország idegenforgalmi nevezetességeinek részét képezi az a soknemzetiségű művészet, amely több mint 100 nép és nemzet hagyományait őrzi. Az Inturiszt útvonalainak száma mintegy 150 idegenforgalmi központ felkeresését teszi lehetővé. A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére az Inturiszt 25 különleges jubileumi útvona1—* Valódi „gémeskút” az út mentén lat állított össze, amelyek a 15 szövetségi köztársaság legfontosabb idegenforgalmi objektumait ölelik fel. Az országban gyakorlatilag egész évben tart az idegenforgalmi szezon. Még nem is olyan régen a december, január és február „holtszezonnak” számított. Most már a decemberi utazások befejeződése után azonnal kezdődnek a januáriak. Például az „orosz tél” fesztivál december 25-től január 5-ig tart. Valójában azonban ekkor sincs vége, az ünnepet januárban és februárban is folytatják, trojkautazásokkal, a kultúra és pihenés parkjaiban rendezett gazdag programokkal. Az utóbbi 2 évben még egy újdonság született, a sífutás. Ehhez különleges síbázisok épültek Moszkva, Leningrad, Kalinyin, Szuzdal és Minszk- környékén. Igen népszerűek az úgynevezett egzotikus túrák, mint például a A picundai strand Grúziában „Szilveszter Szibériában”, birszkbe és Habarovszkba szeramelynek során az Inturiszt Ir- vez utaltat. kutszkba, Bratszkba, Novoszi- APN—KS Sátortábor a hegyekben Hajóval Nyugat-Szibériában Mongólia Darhan, a barátság városa Húsz évvel ezelőtt kezdték építeni, s ma a Mongol Nép- köztársaság egyik virágzó települése, jelentős nagyipari központja Darhan — a barátság városa. Szovjet, magyar, bolgár lengyel, csehszlovák építők — munkások, technikusok, mérnökök — segítettek abban, hogy az ország büszkesége legyen ez a város. Darhan adja jelenleg az országban termelt villamos energia 11, a szén 41,2, a mész 35 és az édesáru 93 százalékát. A darhani cement és szilikáttég- la eljut Mongólia legtávolabbi vidékeire is. A város építő- és élelmiszeripari jelentős tényezője az ország népgazdaságának. A modern iparváros első lakói sok mindent ellestek náluk dolgozó barátaiktól. Ma ők azok a szakemberek, akik alaposan kiveszik részüket Darhan további fejlesztéséből. Közülük sokan kapták meg az elmúlt években a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. A növényi hormonok és a termésszabályozás A tudósok századunk elején kezdtek komolyabban foglalkozni a hormonoknak <jz életfolyamatokban megnyilvánuló szerepével, s ezzel megalapozták az endokrinológia tudományát. Az endokrinológiai vizsgálódások eredményei kutatásra ösztönözték a növénytan tudósait is, akik felfedezték a növényi hormonokat, tudományos nevükön: a fitöhormonokat. A fitohormonok felfedezésével, tulajdonságaik megállapításaival hatásos eszköz került a biológusok kezébe. Csakhogy ezek a hormonok olyan kis mennyiségben fordulnak elő a növényekben, hogy kivonásuk gyakorlati célokra majdnem lehetetlen. Ezért vetődött fel a gondolat, hogy meg kellene kísérelni mesterséges előállításukat. Ebből a szempontból az egyes fitohormonok sorsa1 különbözőképpen alakult. Az elsőként felfedezett fitohormon, az auxin mesterséges előállítása nem okozott gondot. Az elmúlt években több szintetikus auxin- vegyületet hoztak létre, s ezek hatása felülmúlja az eredeti hormonét. A gibberellin szintézise már nagyobb erőfeszítést igényelt, bár úgy állítják elő, mint az antibiotikumokat. A megfelelő gombát nagy kádakban tenyésztik, s a táptalajban gyűlik össze a kívánt a nyög. A fitohormonok, bár igen hatásos növekedésszabályozók, mégsem tekinthetők egyszerűen terméshozam-növelő eszközöknek. Erre a célra bőven megfelelnek a különböző trágyázási és öntözési módszerek. A f-ito- hanmonökro más feladatok várnak. Alkalmazásukkal meggyorsítható a növények érése a korai fagyok beálltáig, fokozható a szárazságtűrő képességük, megvalósítható a termés beéré- sének egyidejűsége, ez pedig a gépi betakarítást könnyíti meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy a fékező anyagok, a retardán- sok, például a szár növekedésének lassítái, sokszor még a serkentő anyagoknál is fontosabbak a mezőgazdaságban. Ezek az anyagok elnyomják a növényekben a szár növekedését előidéző gibberellin hatását. Így a növénynek nagy mechanikai szilárdságú, megrövidült és megvastagodott szára lesz. Ezzel megakadályozható a gabona megdőlése, s a gépi betakarításnál csökken a veszteség. E célra egymillió hektár gabonával bevetett területen a TÚR nevű vegyületet használjak. Ez a retardáns egyébként jól alkalmazható .még gyapot- ültetvényeken, valamint az alma, a körte és a szőlő termőképességének szabályozására. Mintegy 200 hektár rizsföldön alkalmazzák az NDK gyártmányú kampózant, amely a növényibe juttatva etilént fejleszt, s gyorsítja az érést. A szovjet mezőgazdaságban a közeljövőiben főként olyan anyagokat alkalmaznak majd, amelyek etilént fejlesztenek a növényekben. Ezek használatával jó néhány zöldség- és gyümölcsfajta gépi betakarítását egyszerűsíthetik. A növények fejlődésének és növekedésének kémiai szabályozása új keletű tudományág. A Szovjetunióban a fitOhormo- nök kutatására és hatásuk vizsgálatára össz-szövetségi munka- programot dolgoztak ki, amely mintegy száz intézet feladatait hangolja össze. A program megvalósításában vegyészek, fi- ziológusok, növénytermesztőkés orvosok vesznék részt. Erfurtban, az egyik legrégibb német városban a tágas völgykatlan fölött lebegő könnyű párafüggönyből lassan kibontakozik a házak tengere. A város peremén új lákánegyed világos színekben pompázó házai magosodnak. Ebben a városban is egy évtizeddel ezelőtt fogtak hozzá az addig legnagyobb lakásépítési programhoz. De vajon mi lesz a sorsa a régi város neg yedék nek ? ÉVSZÁZADOS HÁZAK Erfurt évszázadokkal ezelőtt kialakult városmagjában 236 műemlék épület található. A városban ötezer lakás száz évnél is öregebb, húszezer pedig a századforduló előtt vagy után épült. Ezeket a régi házakat — néhány kivételtől eltekintve — még soha nem újították fel. tervében szerepel jelentős részük korszerűsítése, s az ütem nem lassú. VITA A LAKÓGYŰLÉSEN Erfurtban az utóbbi tíz esztendőiben kereken háromezer- háromszáz lakást modernizáltak. A következő öt évben további négyezerre kerül majd sor. Az előrelátó tervezés és a tervek megbeszélése a lakokkal — a városi szociálpolitikának két olyan módszere, amelyet Richard Müller, Erfurt városfejlesztési igazgatója különösen fontosnak tart. A helyzet elémzése alapján készült terveket az építési szakaszok köztf időben vitára bocsátják a lakógyűléseken. A lakók kérdéseire a városfejlesztési igazgatónak vagy a városi főépítésznek kell válaszolnia'. Az építkezést Gerhard Ruff építészmérnök irányítja. így beszél: JHa kedvünkre tehetnénk, minden .régi házat, a pincétől a tetőig átalakítanánk. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági realitást. A korszerűsítéssel azt kell elérnünk, hogy javuljon a házak hőszigetelése, mindegyik lakásban legyen fürdőszoba és vécé, s további húszAz 1971-es pártkongresszuson kimondott lakásépítési program legfontosabb része: a városok újjáalakítása. Az ország több mint száz városában új lakónegyedeket építenek, de párhuzamosan korszerűsítik a régebbi városrészeket. Az elv az, hogy megőrizzék az építészeti értékeket, a lakásokat a mai igényeknek megfelelően átalakítsák. Az erfurti városatyák elhatározták: megépítik a város,magját körülölelő új házsorokat. Bennük eddig huszonegyezer család talált új otthonra, s ezekhez 1990-ig további tízezer lakás járul. Közben felmérték az összes régi épület állagát, s megállapították, hogy a húszezer lakásból tizennyolcezret érdemes megtartani. A tanács 1990-ig terjedő városfejlesztési Egyre több régi erfurti épület nyeri vissza egykori pompáját Nem csupán a homlokzatok szépülnek meg, hanem megújulnak a házbelsők is. harminc évre biztosítsuk az épületek megfelelő műszaki állapotát.” EGÉSZSÉGÜGYI ÉPÜLETSZÁRNY Eddig úgy volt, hogy a tatarozás kezdete előtt a lakákata városnegyed már korszerűsített lákásailba vagy pedig új házakba költöztették át. A korszerűsítendő lakások rohamosan növekvő száma miatt a jövőben nem lesz mindenütt lehetőség az átköltöztetésre. Az átalakítás ideje alatt a lakások hatván-hetven százalékából nem költöznék ki a lakók. Ez persze néhezíti az építkezést. Az építőknek új módszereken kell hát törniük a fejüket. Erfurtban azt ötlöttek ki, Ihogy a házak hátsó frontját egy úgynevezett egészségügyi épü- letszárnnyal toldják meg, s azt ellátják fürdőszobával és vécével. „Ezáltal három gondot oldunk meg — mondja Gerhard Ruff. — Nem háborgatjuk túlzottan a lakók nyugalmát, nem csökkentjük a szobák méretét, amelyekből eddig a fürdőszoba és a vérté miatt le kellett választanunk egy-egy részt, és alaposan megnöveljük a mun- . ka hatékonyságát." Az erfurti otthonoknak kereken a fele van magántulajdonban, húsz százalékuk szövetkezeti, harminc százalékúik állami lakás. Az állaim a korszerűsítés érdekében azokat is támogatja, akiknek a lakásuk saját tulajdoniban van: 1,5 százalékos kamat mellett vehetnek fel kölcsönt az átépítésre. (g. i.) JA fiatalodó Erfurt
