Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

1982. június 26. Képújság 9 NDK Egészségügyi politika A Német Demokratikus Köz­társaságban 471 ezer egészség- ügyi dolgozó, köztük 43 600 or­vos és fogorvos áll a gyógyí­tás szolgálatában. Az ország­ban jelenleg tízezer lakosra több mint 20 orvos és mintegy 6 fogorvos jut. A gondozás a csecsemőkor­tól a késő öregkorig megszakí­tatlan folyamat. Jól mutatja ezt a többi között a gyermek- intézmények állandó gyarapo­dása. Különösen 1975 után gyorsult fel e terüfeten a fej­lesztési ütem és ma már min­den óvodást, bölcsődést kor­szerű, kényelmes „második ott­hon" fogad napközben. 1985- ig újabb 55 ezer helyet létesí­tenek a bölcsődékben, óvodák­ban. Ugyanakkor a hétvégi pi­henő- és üdülőhelyek befoga­dóképessége további 18 500- zal nő. A gyógyítás és megelőzés legjelentősebb központjai ter­mészetesen a kórházak. Re­konstrukció, korszerűsítés, új lé­tesítmények átadása révén 1985-ig 8 500 kórházi ággyal bővül az egészségügyi közpon­tok kapacitása. Egy-két éven belül átadják rendeltetésének a berlini Charité máris neveze­tessé vált új negyedében az NDK legnagyobb egészségügyi intézményét. Új kórházak, klini­kák épülnek Karl-Marx-Stadt- ban, Berlin-Köpernickben, Cott- busban, az Odera menti Frank­furtban, Gerában, Greifswald- ban, Halléban, Lipcsében, Pots- damban és Schwerinben is. Ugyancsak dinamikusan fej­lődik a járóbeteg-ellátás. 1985- ig 2100 új orvosi és fogorvosi munkahely létesül, elsősorban az ambulanciákon és a körzeti szakrendelőkben. A céltudatos egészségügyi politika nagymértékben visz- szaszorította a fertőző betegsé­geket. Például az elmúlt tíz év alatt 7 ezerről 255-re csökkent a szamárköhögéses esetek szá­ma, 18 ezerről 3 ezerre mérsék­lődött a fertőző májgyulladás­ban megbetegedettek száma. A tbc-s betegek száma pedig 10 ezerről 4 ezerre csökkent. Az orvostudományi kutatások célja, hogy sarokba szorítsák napjaink népbetegségeit is: a cukorbetegséget, a szívizom- és vérnyomászavarokat, az emésztőszervi megbetegedése­ket, a fogszuvasodást, az influ­enzát, és dl elhízást. A sebé­szetben a szervátültetés kérdései, a szülészetben pedig a terhes­ség és csecsemőfejlődés prob­lémái állnak a kutatók érdek­lődésének a középpontjában. Mongólia Tervek, elképzelések 1990-re A Mongol Népköztársaság távlati fejlesztési terve nagy cé­lokat tűz az ország lakói elé. A népgazdaság kulcsfontossá­gú feladatait ez a terv 1990-ig jelöli ki. A szocializmus anyagi­technikai alapját kívánják erő­síteni Mongóliában, amely a nyolcvanas évek végére — vár­hatóan — ipari-agrár ország­gá fejlődik. A ma viszonylag gyéren la­kott területek lakossága is szá­mottevően gyarapszik akkorra. Mintegy 30 százalékos növeke­déssel számolnak, ami a kere­sőképes lakosság 160 000 fővel történő növekedését jelenti. Érthető, ha a terv nagy gondot fordít az iparosodó ország szak­embereinek képzésére. A termelési eszközök értéke ebben az évtizedben — a terv számításai szerint — a 2—2,8- szeresére nő, a munka termelé­kenysége pedig az 1,7-szeresé- re emelkedik. Ugyanezen idő alatt az össz-ipari termelés 2— 2,2-szeres növekedésével szá­molnak. A nagyiparban fogják előállítani az ország ipari ter­melésének több mint a felét, s az egykor főként nomád pász­torkodással foglalkozó nép a nemzeti jövedelmének 43 szá­zalékát már az iparból nyeri a nyolcvanas évtized végére. Az iparfejlesztés fő területei: a fűtőanyag-, a bánya-, a vas- és acél, a vegyipar, az építő­ipar, az élelmiszeripar. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a mezőgazdasúg tovább­fejlesztéséről sem, amely — az iparhoz hasonlóan — egyre inkább modern nagyüzemi vo­násokat mutat. Elsősorban az állatállomány növelésére és a korszerű tartásmódok elterjesz­tésére tesznek intézkedéseket. A hagyományos juhtenyésztést új — finom és félfinom gyap- jat adó — fajták meghonosí­tásával fejlesztik, és nagy gon­dot fordítanak a szarvasmdrha- tenyésztésre is. Az állatállo­mány gyarapodása teszi szük­ségessé a takarmánytermelés és -tárolás bővítését. A takar­mánynövényekből a mainál két és félszerte többet termelnek majd 1990-ben. Az eddigi kedvező tapaszta­latok alapján a nagyobb vá­rosi települések mellé a la­kosság jó ellátását szolgáló agráripari központokat, nagy- gazdaságokat telepítenek. Épül a vasút Egymás után helyezik üzem­be a Bajkál—Amur vasútvonal újabb szakaszait. Nemrég in­dították el az első vonatot a burjátjai pályaszakasz Uojan állomásig terjedő új résztávol­ságon. Ma már rendszeresen érkeznek ide a gépeket, építő­anyagokat, üzemanyagot és egyéb rakományt szállító sze­relvények. Az építők más sza­kaszokon is gyors ütemben ha­ladnak. Körülbelül nyolc esztendő telt el azóta, hogy a Szovjetunió minden részéből önkéntes fia­talok ezrei indultak el a tajgai településekre, hogy hihetetlenül nehéz éghajlati viszonyok kö­zött hozzálássanak a világvi­szonylatban is párját ritkító vállalkozáshoz, a több mint 3 ezer kilométer hosszú vaspálya építéséhez, amely az „évszázad építkezése" nevet kapta. Azóta több százmillió köbméter föl­det mozgattak meg, több ezer kilométer műutat, nagyszámú folyóhidat építettek. Üj váro­sok és települések nőttek ki a földből. Jakutföldön megépült az a pályaszakasz, amely hoz­záférhetővé tette az igen gaz­dag nyerjungri szénlelőhelyet. Ezen a szakaszon Nyerjungri- ból már több millió tonna tü­zelőanyagot szállítottak el. Háromszáz tudományos vizsgálat A KGST keretében a Román Szocialista Köztársaságot több mint ötven tudományos-techni­kai együttműködési megállapo­dás köti szocialista partnerei­hez. Az utóbbi öt évben 300 tu­dományos témát dolgoztak ki a román tudósok más KGST-ar- szágbeli társintézményekkel kö_ zösen. Szoros kapcsolat fűzi a román 'kutatóintézetéket Európa nem szocialista országaihoz, és több feladatot vállalnak az ENSZ égisze alatt működő tu­dományos intézmények munká­jában is. A legfontosabb közös kutatási területek: a kohászat, a bányászat, a kőolafkutatás és -feldolgozás, a vegyipar, az atomfizika, a gépgyártás, az ipari építészet, a közlekedés és a mezőgazdaság. A tudományos együttműködés előnyei Exporttervek túlteljesítése A Fehér megyei iparvállala­tok 112 millió lejjel szárnyalták túl exportfeladataikat az év első negyedében. 1982 első há­rom hónapjában csaknem 2500 tonna kalcinált szódát, 1650 tonna marószódát, 430 köbmé­ter bútorlemezt, csaknem 300 köbméter fűrészárut, különböző finomműszereket, szerszámgé­peket, valamint nagy mennyi­ségű kohászati, faipari és épí­tőanyagipari berendezést szál­lítottak terven felül külföldi megrendelőiknek. * A szatmári vegyipari pótal­katrész- és berendezésgyártó vállalat dolgozói már teljesítet­ték 1982-es exportterveiket. A stép siker a többi között an­nak köszönhető, hogy jobb volt a munkaszervezés, maga­sabb fokon hasznosították a nyers- és alapanyagokat, s a külföldi keresletnek megfelelő új gépek és berendezések gyár­tását kezdték meg. A vállalat dolgozói az idén terven felül még előreláthatóan 8 millió lej értékű terméket exportálnak. Az elektronika területén meg­valósuló szovjet—magyar tudo­mányos-műszaki és tenmelési- technilkai együttműködés nem új keletű. A közös kutatások és az együttműködés egyéb for­mái arra irányultak, hogy Ma­gyarországon fejlesszék a spe­ciális technológiai és ellenőrző- mérő berendezések gyártását, tökéletesítsék a Szovjetunióban és Magyarországon gyártott fél­vezető műszereket, integrál sé­mákat, és az elektronikus tech­nika egyéb gyártmányait. Ez je­lentős mértékben hozzájárult a kölcsönös áruszállítások bővíté­séhez. így 1980-ban a közösen kifejlesztett gyártmányok érté­ke mintegy 70 százalékát tette ki a szovjet elektronikai ipari minisztérium Magyarországról származó teljes importjának. Az 1976—1980. évék folyamán a közös kutatási térnék száma állandóan bővült. Míg 1976-ban e munkálatok hat témában foly­tak, addig az 1980. évi tervnek megfelelően már 26 témát ölel­ték fel. Szeretném itt külön ki­emelni a fekete-féhér és színes képcsövek gyártásához szüksé­ges számos berendezéstípus, kapcsolók készítését szolgáló speciális berendezés kifejlesz­tését és gyártásának bevezeté­sét, valamint a fokozottan hő­álló és az elektronikai cikkek­hez szükséges technológiai tu­lajdonságokkal rendelkező wólframszál gyártástechnológiá­jának létrehozását. Ezeket a munkákat az érintett szovjet vál­lalatok és a magyar Tungsram együtt végezték. A tapasztalatcsere és a köl­csönös segítség mind nekünk, mind a magyar szakemberék­nek lehetővé tette az új tedhno- lógiák elsajátítási idejének lé­nyeges lerövidítését és jelentő­sen növelte a termelés haté­konyságát. A Szovjetunió elektronikai ipari minisztériumához és a magyar Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok kapcsolatai­nak bővülése a tudományos- műszaki együttműködés elmé­lyüléséhez és megfelelő kor­mányközi megállapodás aláírá­sához vezetett. A megállapodás értelmében együttvéve összesen 23 automata mérőkomplexumot kell kifejleszteni különböző in­tegrál sémákhoz és ellenállá­sokhoz. Közülük hármat magyar barátaink már elkészítették. Ezek a Szovjetunióban már ki­állták a próbát. Tudományos együttműködé­sünk fő irányait is megszabtuk az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Kö­zéjük tartozik a szákosítás és a kooperáció bővítése és fejlesz­tése képvcsövek, kapcsolók, mikroátkapcsolók különféle in­tegrál sémák, ellenállások, kép­magnók, elektronikus háztartási gépék, kalkulátorok, hordozható tévék, hallókészülékek stb. — előállításához szükséges ellen- ő rző-mérőlbe rendez esek gyá rtá - sónak területén. Ennék az együttműködésnek az elmélyülése nagymértékben meghatározza az elektronika területén a két ország közötti áruforgalom növekedését az 1981-1985. években. Jurij Szalnyilcov, a Szovjetunió elektronikai ipari miniszteri umá na'k osztályvezetője Érettségizett szakmunkások Évente mintegy 2,5 millió szovjet fiatal kapja meg az érettségi bizonyítvánnyal együtt a szakmunkás oklevelet. A ti­zenegyedik ötéves tervben — a korábbiakhoz hasonlóan — si­kérésén folytatódik a jól kép­zett szakmunkások felkészítése. Az ország 7200 szakmunkás- képzőjében 1400 foglalkozás titkaiba vezetik be a fiatalokat. A szakmunkásvizsgával egy idő­ben érettségi vizsgát is tesznek, ilyen módon az ország bár­mely felsőfokú oktatási intéz­ményébe jelentkezhetnek. Az utóbbi években Mongóliá­ból, Vietnamból és több fejlődő országból érkezett fiatalok is tanulnak a Szovjetunió szak­munkásképző intézeteiben. Bulgária A kozloduji Bulgária energiaforrásokban szegény ország. Vízi energia- forrás, szén és olaj csak kor­látozott mennyiségben áll ren­delkezésre. A számítások sze­rint az egy lakosra jutó tüzelő­anyag-tartalék mindössze 200 tonna, jóval kevesebb a világ­átlagnál. Nyilvánvaló, hogy ilyen kö­rülmények között csakis az atomerőművek jelenthetik a megoldást, amit a kozloduji erőmű példája is bizonyít. A Duna partján 1974-ben szovjet segítséggel felépült atomerőmű kezdeti kapacitását, a 440 megawattot, már a következő esztendőben megkétszerezték. Rövidesen az erőmű negyedik blokkja is üzemelni kezd, s ez­zel a kozloduji óriás teljesít­ménye eléri az 1760 megawat­tot. A leendő gépkocsivezetők tanulják a közlekedési szabályokat Szabásztanulók, saját tervezésű gyermekruháik bemutatóján Jelenleg az egész világon megtermelt elektromos áram 4 százalékát az atomerőművek adják. Európában ez az arány atomerőmű 6 százalék, Bulgáriában pedig 20. Ezzel az európai országok sorában Svédország, Svájc és Belgium után Bulgária a ne­gyedik helyet foglalja el. Előreláthatólag 1985-ben lép üzembe a kozloduji atomerőmű ötödik, immár 1000 megawattos blokkja, majd két évvel ezután az ugyanilyen teljesítményű ha­todik blokk. Az új reaktorok turbógenerátorai háromszor na­gyobb teljesítményűek, mint az eddigi WER—440-eseké. Ugyancsak a Duna mentén, Belene város környékén kezdik építeni Bulgária második nagy teljesítményű atomerőművét, amelyet az eddiginél is tökéle­tesebb szovjet berendezésekkel szerelnek fel. Jélenleg az elő­készületi munkák folynak. Az atomerőművek üzemelése lehetővé teszi az energiahordo­zók behozatalának csökkenté­sét, s így megoldódhatnak Bul­gária energiagondjai. Egyre újabb szakaszokat helyeznek üzembe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents