Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

1982. június 1. Képújság 3 Kiváló az iregszemcsei Egyetértés Tsz Az iregszemcsei Egyetértés Tsz dolgozói, nyugdíjas és já­radékos tagjai pénteken ünne­pi közgyűlésre gyülekeztek a községi művelődési házban, abból az alkalomból, hogy a szövetkezet az elmúlt évi gaz­dálkodása alapján elnyerte a „Kiváló Szövetkezet" kitüntetést. Az ünnepségen megjelent dr. Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Sárosi György, a TOT főosztályveze­tője, Fiáth Attila, a tamási já­rási pártbizottság titkára. A szövetkezet munkáját, az elmúlt évi gazdálkodást Varga János, a szövetkezet ' elnöke elemezte. Mint mondotta, a termelési érték az egyesülés évében, 1975-ben 103 millió forint volt, tavaly pedig elérte a 153 millió forintot. A nyere­ség 6 millióról 21,5 millióra, az egy tagra jutó bruttó jövede­lem pedig negyvennégyezer fo­rintról 88 ezer forintra emelke­dett hat év alatt. Tavaly külö­nösen a növénytermelés ered­ményei voltak kiugróak. A „Kiváló Szövetkezet" ki­tüntetést dr. Sárosi György ad­ta át a szövetkezet elnökének. A tsz dolgozói közül negyven­egyen vettek át kitüntetést és jutalmat. Megújuló munkaversennyel Űj utakat keres napjainkban a munkaverseny-mozgalom. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a mozgalom eddig nem teljesí­tette volna feladatát. Nemcsak a többletteljesítményt sokszorozó kommunista műszakokról vagy a mennyiségi normák versenyszerű túlteljesítéséről van szó. A munkahelyi és lakóhelyi környezetün­ket megváltoztató megmozdulásokra is gondolnunk kell, azokra a kezdeményezésekre, amelyekhez kapcsolódva szocialista brigá­dok százai dolgoztak óvodák, iskolák felépítésén, felújításán, segí­tették az öregeket, az árvízkárosultakat, a mozgássérülteket, s nem egy nemzetközi szolidaritási akciót vittek sikerre. Ezek a célok tulajdonképpen mit sem változtak, legfeljebb a gazdasági 'körülmények és feltételek gyors átalakulását nem kö­vette nyomon a termelést segítő versenyfelajánlások rendszere. Ennek egyik oka, hogy a munkáskollektívák többsége még ma is magával cipeli az évtizedek gyakorlata alatt bennük rögződött mennyiségi szemléletet, és sokszor ma sem tudnak kézzelfoghatóbb célt maguk elé tűzni, mint a könnyen mérhető tervtúlteljesítést. De gondban vannak a verseny szervezéséért, irányításáért fe­lelős vezetők, aktívák is, akiknek feladatuk lenne az új célokat megfogalmazni. Következménye ez annak, hogy nem elegendő a „mennyiség” bűvös jelszavát a „minőség" követelményével felcse­rélni, hisz önmagában a minőség még nem jelent piaci verseny- képességet. Márpedig egy-egy termelőgárda tevékenységének végső Tiasz- nossága ma a világpiacon dől el, vagyis a teljesítményeket az ér­tékesítés sikere minősíti, s ez nem kizárólag a termék minősé­gétől függ. Mindezt a szocialista brigádok is jól tudják, s ezért keresik a mozgalomnak új lendületet adó módszereket. Ilyen módszer egyebek között, hogy például a FÉKON békéscsabai gyárában a brigádok termelést segítő munkáját ezután az eredményes érté­kesítéshez való hozzájárulásuk alapján igyekeznek értékelni. Más kérdés, hogy a legtöbb szocialista brigád csak tételesen, első­sorban a minőségi munka révén befolyásolhatja az üzletkötést. De már vannak jelei annak is, hogy egy-egy üzleti lehetőség „moz­gósítja" a brigádokat. Példaként említhető a MEZŐGÉP orosházi gyára, ahol a gyár vezetői egy új termék bevezetése előtt a kol­lektívákhoz fordultaik segítségértL A megrendelés teljesítésére ma­radt rövid idő alatt ugyanis csak a brigádokban bízhattak, mivel az új termék gyors és sorozatszerű kivitelezése előtt számos mű­szaki problémát kellett megoldani. Hogy ez sikerült, az a brigá­dokon, azokon belül pedig az újítókon múlott. És talán nem túl­zás azt állítani, hogy a versenymozgalomban eddig még csak szunnyadó lehetőségek feltárása éppen az újítók személyében, te­vékenységében és mozgalmában ötvöződik legkézzelfoghatóbban. Mert kétségtelen, hogy a munkaverseny igazi küldetése, hogy a feladataink teljesítését felgyorsító kezdeményezéseket tömegmoz­galommá fejlessze. Ha pedig megtalálja ehhez az utat: jó hatást gyakorolt a munkahelyi közérzetre is! A verseny lényege tehát ezután sem változik, ezért sem lehet perdöntő a vitában például az, hogy cicomázzák-e a naplóikat a brigádok, beragasztják-e a közös színház- és mozilátogatást iga­zoló jegyeket vagy sem. E mozgalomnak munkatársi, elvtársi és baráti közösségek formálásával, a versenyszellem felébresztésével kell értéket alkotnia gazdasági és társadalmi értelemben egy­aránt. Ehhez kell időről időre megújítania magát. KŐVÁRY E. PÉTER Tanácsülés Bonyhádon Kitüntetések és jutalomátadások Bonyhád város Tanácsa teg­nap délelőtt megtartott ülésén egyebek között az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról tárgyalt. Ezer Mihály tanácselnök-he­lyettes beszámolójában vázol­ta, hogy az elmúlt két eszten­dőben — legutóbb 1980 ápri­lisában tárgyalt e témáról a végrehajtó bizottság — hogyan alakult a város ifjúságának helyzete. Bonyhádon az ifjúságpoliti­ka nem az időszakos feladatok közé tartozik. A vállalatok, szö­vetkezetek és intézmények -rendszeresen tesznek intézke­déseket az1 ifjúság érdekében. Jó az óvodai ellátottság, de az általános iskolákban még min­dig folyik délelőtti és délutáni oktatás. A három középfokú oktatási intézményben több mint ezer diók tanul. Az új mű­velődési központ és a könyvtár nagy gondot fordít a munkás fiatalok közművelődésére és szórakozására; jelentős szerepe van az ifjúsági klubmozgalom­nak. A beszámolót igen élénk, javaslatokkal teli vita követte. Mint azt már jelentettük, 1981-ben a teljesített társadal­mi munka alapján a városok közötti versenyben első helye­zést ért el Bonyhád, s ezért a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága nevében Csá­szár József, a megyei tanács elnöke jelképesen átadta az 1 millió 200 ezer forint fejlesz­tési alap jutalmat a városnak. Dr. Hegedűs János tanácsel­nök pedig a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által alapí­tott Kiváló Társadalmi Munká­ért kitüntetést nyújtotta át Kret- kovics Józsefné lakóbizottsági elnöknek és Daradics József tanácstagnak. Segítik a tengelici háztáji gazdaságokat Tengelic határában, a Petőfi Tsz lucernásából egy jókora te­rületet kiszakítottak, s itt adták ki a tagoknak a lucernát. Száz kisparcellát jelöltek ki, száz tagnak. Egy-egy parcella két­száz négyzetméteres. Károly Pál nyugdíjas téesztag, aki év­tizedekig kovács volt, most a háztáji gazdaságban állatokat tart, a múlt héten négy hízót adott le, s további négy szép süldőt hizlal. A sertéseknek vágja a lucernát, s eteti fel zölden és szénaként is a szép termést. Horváth István, a gép­park portása, a szomszédban kaszál, ő rendre vágja a lu­cernát, s majd szénaként adja az állatoknak. Széles rendet vág a nyugdíjas kovácsmester, a háttérben Horváth István a kaszát feni. Hibaelhárítás a dunaföldvári oxigéngyárban Hosszú idő óta nem termel az Oxigén és Dissous Gázgyár Vállalat dunaföldvári oxigén­gyára, a robbanást követő idő­szakban vizsgálatok folytak, majd újraszerelés, aztán az áttervezett konstrukció próba- üzemelésével is le kellett állni, mert más jellegű hibát is ész­leltek. Most már jól halad a munkák befejező része és min­den valószínűség szerint június közepén folytatódhat a próba- gyártás, nagy üzembiztonság­gal. Az új gyáregységvezető, Ti- bai Levente tájékoztatásként elmondta, a megengedettnél sokkal több olaj került az oxi­génbe, a gyártás folyamatá­ban hűtéskor, mert olajkené- sű kompresszorral történik a a hűtés. A magas olajtartalom miatt következett be a szeren­csétlenség, annak idején. A módosítás, áttervezés kétszeres biztonságot jelent. Egyrészt a gyár technológiai berendezé­sét készítő vállalat jobb hatás­fokú olajszűrőt épített be, más­részt vett az Oxigén és Dissous Gázgyár Vállalat az Egyesült Államokból is olajszűrőt, tehát kettős szűrést valósítanak meg. Sőt, az átalakítások eredmé­nyeként kenőolajból a koráb­bi mennyiségnek csak egyhar- mada szükséges, így a szeny- nyezés lehetősége eleve sokkal kisebb. A próbaüzemelés a múlt év december 18-án kez­dődött, szakaszosan végezték, mert közben vizsgálták a ter­mék minőségét, illetve a be­rendezést. A vizsgálatba be­kapcsolódott a Budapesti Mű­szaki Egyetem, mégpedig új típusú, saját olajvizsgáló készü­lékkel, ez egészen kis mennyi­ségű olajat is észlel. Bemutat­ták a mostani BNV-n. A duna­földvári gyárban az áttervezés, átalakítás után jó volt az ered­mény: az oxigén olajtartalma a megengedett határértéken belül volt. Mégis le kellett állni febru­árban a próbaüzemmel, mert kiderült egy másik konstrukci­ós hiba: a molekulaszűrő be­rendezés béléslemeze össze­roppant, gyenge anyagból ké­szítették. A gyár, illetve a vál­lalat szakemberei szétszedték, megvizsgálták a molekulaszű­rőt és sokkal erősebb lemezt, acélt tesznek a régi helyébe. A molekulaszűrő tartályát külön gyártott acélpántok­kal erősítik össze. Nitrogént szállít a PAV-nak Hencze Sándor Oxigéntöltés: Mezei István rákapcsolja a palackokat a ve­zetékre A helyreállítás ott történik az üzemben, minősített hegesztő közreműködésével. Közben feb­ruár óta megtörtént mindenfé­le vizsgálat és engedélyezés, így várhatóan megkezdik majd az oxigéngyártást a hónap kö­zepén. Addig változatlanul csak pa­lackoznak a dunaföldvári gyár­egységben, amihez a cseppfo­lyós oxigént Dunaújvárosból és Ózdról szállítják ide. Amikor az üzemben jártunk, a palac­kozást, a szállításokat és a nitrogéntöltést láthattuk, tehát forgalom most is van, bár az üzem nem termel. Még várni kell két hetet a biztonság tel­jes megteremtéséig. GEMENCI JÓZSEF Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Sárközi János a solti Szikra Tsz-be visz oxigénpalackokat Adapterek Két új kombájn-részegység — egy kukoricacső-törő és egy napraforgó-betakarító adapter — mintapéldányait készítették el a Békés megyei Mezőgép Vállalatnál. Az újdonságokat a legnagyobb NDK-beli mező- gazdasági gépgyártó vállalat, a Fortschritt Kombinát által gyártott gabonakombájnhoz fejlesztették ki. A próbára az idei nyáron, ősszel kerül sor; ha az új típusú adapterek be­válnak, megkezdődik a soro­zatgyártásuk is Békéscsabán. Közös külkereskedelmi iroda létesítéséről írtak alá társasági szerződést a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat és a MEDIMPEX Gyógyszerkülkereskedelmi Vál­lalat vezetői. A közös iroda az eddiginél szorosabb együttműködést tesz lehetővé a termelő és a külke­reskedő vállalat szakemberei között, előbbiek a világpiaci folyamatokhoz kerülnek köze­lebb, utóbbiak a termelésre gyakorolnak majd nagyobb ha­tást. Az iroda közvetlen lehe­tőséget nyújt az érdekeltségek azonosítására. A megszerzett nyereségen osztozkodnak a vállalatok, de a veszteség koc­kázatát is közösen viselik. Az eddig is igen jó kapcso­latban lévő két vállalat szak­emberei a közös iroda kerete­in belül még nagyobb gonddal elemzik a világpiac alakulását, és ennek megfelelően irányít­ják a termelési, begyűjtési és feldolgozó tevékenységet. Közös iroda

Next

/
Thumbnails
Contents