Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

2 Képújság 1982. június 23. A lengyel lakosság fele 30 éven aluli Vajdasági tanácskozások az ifjúság helyzetéről A 36 milliós Lengyelország lakosságának fele 30 éven aluli. Már csak ezért is rend­kívüli jelentőségűnek ígérkezik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának közel­gő, IX. plénuma, amely az if­júság problémáival1 foglalkozik majd. A társadalmi-gazdasági vál­ság közepette igen sok a meg­oldandó feladat a fiatalok pályakezdésével, a súlyos la­káshelyzettel kapcsolatban. Ehhez járul még, hogy a szo­cialistaellenes erők éppen a fiatalság körében fejtették ki legerőteljesebben tudatromboló tevékenységüket, ami most úgy jelentkezik, hogy az ifjúság egy jelentős része passzívan vi­selkedik, elégedetlenkedik, anélkül, hogy megpróbálna bármit is tenni saját sorsának javításáért. A működő négy országos ifjúsági szervezet tag­létszáma csökken, az elmúlt hetek időről időre fellobbanó utcai rendbontásai pedig azt mutatják, hogy a belső politi­kai ellenfél jelenleg a fiata­lokra tudja kifejteni a legna­gyobb hatást. Mindezekről a kérdésekről, azok széles összefüggéseiről szó esik a LEMP vajdasági bi­zottságainak plenáris ülésein is, amelyek a központi bizott­ság IX. plénumát hivatottak elő­készíteni. Legutóbb Siedlcé- ben, a vajdasági párt- és if­júsági aktívaülésen Kazimierz Barcikowski, a KB politikai bizottságának tagja, a KB tit­kára hívta fel a figyelmet ar­ra, hogy az ifjúság problémái­val a pártnak mélyrehatóan, érdemben kell foglalkoznia, ugyanakkor a fiataloknak meg kell érteniök, hogy aktív rész­vételük nélkül nem képzelhető el problémáik megoldása. Wlodzimierz Mokrzyszczak, a politikai bizottság póttagja, a KB titkára a Suwalkiban tar­tott vajdasági aktívaülésen ar­ra mutatott rá, hogy meddő vi­ták helyett az ifjúság lendü­letét, energiáját az ország ja­vára kell fordítani, mozgósíta­ni és tömöríteni kell a fiata­lokat a IX., rendkívüli kong- reszus programja körül. Ugyanezt hangsúlyozta Marian Orzechowski, a LEMP olsztyini vajdasági bizottságának plená­ris ülésén, hozzátéve, hogy a központi bizottság soron követ­kező ifjúságpolitikai plénumá­nak tulajdonképpen a XX. szá­zad végi és a jövő század ele­ji szocialista Lengyelország ké­pét kell felvázolnia. Ezt azon­ban — mondotta — csak ak­kor lehet reális tartalommal megtölteni, ha mindenki tisz^ tességesen dolgozik, Izraeli ágyútűz Nyugat-Bejrútra (Folytatás az 1. oldalról.) den külföldi fegyveres erőnek", Libanonban „erős, az ország te­rületi egységét és szuverenitá­sát szavatolni képes központi hatalmat kell létrehozni” és Iz­rael maga meghatározta bizton­sági szükségleteit tekintélyes létszámú, soknemzetiségű erők­kel kell garantálni. A magas rangú washingtoni tisztségviselő szerint Reagan „nem lelkese­dett" azért az izraeli javasla­tért, hogy a soknemzetiségű erőkben amerikai egységek is részt vegyenek, de - mint mond­ta — „nem is zárta ki” ezt a lehetőséget. Közben az izraeli tüzérség a tűzszünet másfél hete történt bejelentése óta a leghevesebb támadást intézte a libanoni fő­városban lévő palesztin állások, menekülttáborok és lakónegye­dék ellen. A halálos áldozatok száma legkevesebb 20. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke hétfőn az ABC amerikai tv-társaság bejrúti tudósítójának nyilatkozva kijelentette, hogy a palesztinok és a libanoni töme­gek felkészültek az izraeli csa­patok fogadására Bejrútban, harcolni fognak és nem teszik le a fegyvert. Hozzátette: a pa­lesztin erők tovább harcolnak Ronald Reagan amerikai el­nök a Fehér Házban fogadta Begin izraeli miniszterelnököt. (Telefotó: AP-MTI-KS) oz izraeli megszállás alá került területeken, Szidonban, Tyrben, Nabatijehben, az egész déli or­szágrészben és a hegyekben is. Mint a TASZSZ hírügynökség jelentette, Bejrútban az izraeli tüzérség támadása következ­tében találatok érték a Szov­jetunió nagykövetségének épü­letét. Az épületben, amely az agresszorok által körülzárt Nyugat-Bejrútban van, károk keletkeztek. „Szíria alapvetően érdekelt abban, hogy fellépjen a tér­ségben való amerikai jelenlét ellen. Az Egyesült Államok és Izrael közötti stratégiai szövet­ség lehetővé teszi, hogy raj­tunk, arabokon próbálják ki a legkorszerűb amerikai fegyve­reket. Ezért nem akarjuk azt, hogy a Szovjetunióval meglévő baráti és együttműködési kap­csolatainkat bármi behatárol­ja, és arra törekszünk, hogy a Szovjetunióval stratégiai, szö­vetségről szóló megállapodást írjunk alá” — jelentette ki damaszkuszi sajtóértekezletén Ahmed Iszkander Ahmed szíriai tájékoztatási miniszter — aki­nek nyilatkozatát kedden a Pravdában megjelent tudósítás alapján a TASZSZ szovjet hír- ügynökséget ismertette. A Pravda részletesen ismer­tette a szíriai miniszter érté­kelését a libanoni helyzetről. Soha nem egyezünk bele abba, hogy Libanon földrajzi és de­mográfiai jellemzői megváltoz­zanak — mondotta a minisz­ter. A szíriai csapatok Libanon törvényes hatóságainak kéré­sére és arab csúcsértekezlet döntése alapján mentek az országba — és nem távoznak onnan sem Izrael, sem pedig más külföldi kormány döntése alapján. PANORÁMA BUDAPEST A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete, Kim Jong Szun 'kedden - a nagykövetségen - sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy hazájában június 25. és július 27. között megrendezik az Amefika-ellenes közös harc hónapját. Elmondta egyebek között, hogy hazája népének olthatatlan vágya és törekvése: a kettészakított or­szágban egymástól távol élő honfitársak közötti kapcsolat helyreállítása, az ország egye­sítése. Ä * Kónya Lajos elvtársat, nyu­galmazott rendőr ezredest, az MSZMP Központi Bizottsága Irodájának társadalmi munka­társát 75. születésnapja alkal­mából kedden Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára köszön­tötte. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai közép-ható­távolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. ÚJ-DELHI Zaif Szingh indiai belügymi­niszter kedden lemondott tiszt­ségéről és feliratkozott a kor­mányzó indiai Nemzeti Kong­resszus Párt elnökjelölő listá­jára — jelentette a PTI indiai hírügynökség. A július 12-én tar­tandó elnökválasztáson, ame­lyen Nilam Szandzsiva Reddi köztársasági elnök utódját vá­lasztják meg, a volt belügymi­nisztert esélyesnek tartják. Az ellenzéki pártok Hirendra Noth Mukerdzsit, az Indiai Kommu­nista Párt együk vezetőjét in­dítják közösvjelöltjükként az el­nökválasztáson. BOMBAY Kedden a bombayi repülőtér közelében lezuhant az Air In­dia légitársaság egy Boeing 707-es típusú utasszállító repü­lőgépe. Az első jelentések sze­rint a rossz látási viszonyok mi­att bekövetkezett szerencsétlen­ség következtében tizenkét sze­mély vesztette életét. A gépen 98 utas és hattagú személyzet tartózkodott. A roncsok közül! eddig mintegy harminc utast — közöttük egy négyhónapos kisbabát — sikerült élve ki- < menteni. i Mitterrand Kedden délben, háromnapos hivatalos látogatásra Madrid­ba érkezett Francois Mitter­rand. A francia köz'társasági elnök fogadására — akit töb­bek között Cheysson külügy­miniszter is elkísért — János Károly spanyol király jelent meg a repülőtéren. A francia államfő szerdán Leopolde Cal- vo Sotelo miniszterelnökkel tart megbeszéléseket és találkozik a parlamentben képviselt négy nagy politikai párt vezetőivel. A spanyol fővárosban nem várnak konkrét eredményeket a francia köztársasági elnök látogatásától a két országot szem be állító legfontosabb.vitás kérdésekben: a közös piaci spanyol belépés és az ETA terrorakciói elleni harc segíté­se tekintetében. Franciaország Madridban — mint ismeretes — tart a spanyol mezőgazdaság kon­kurenciájától, és ezért ellenzi Spanyolország közös piaci be­lépését. Az ETA kérdésében spanyol részről főleg azt sérelmezik, hogy a francia kormány követ-' kezetesen megtagadja a baszk terrorszervezet tagjainak a ki­adatását, s a francia hatósá­gok elnézésével a terrorszer­vezet vezérkara háborítatlanul működhet a Baszkföld francia részén. Madridi vélemények szerint francia együttműködés nélkül nem lehet felszámolni az ETA terrorakcióit. Mitterrand elnök viszont ideutazása előtt a spanyol sajtónak adott nyi­latkozatában azt hangoztatta, nem lehet Franciaországot fe­lelőssé tenni azért, ami a spa­nyol politika következménye. Kényelmetlen vendég Kedd esti kommentárunk. Nem tudni, ki került kínosabb helyzetbe: Menahem Begin vagy Ronald Reagan? Kétségtelen azonban, hogy a libanoni kutyaszo­rítóból sem az inváziót végrehajtó Izraelnek, sem a Tél Avivval szolidáris washingtoni szövetségesnek nem lesz könnyű kilábalnia. 'Három órán ót tárgyalt az amerikai elnök az izraeli kormányfő­vel, s mint kiszivárgott, „őszinte, helyenként nyers" eszmecserét folytattak. Ami tökéletesen érthető. Az USA számára a Libanon elleni támadás több okból kényelmetlen helyzetet teremtett. Arab szövetségesei körében heves bírálatot váltott ki, azonkívül - nem először a közel-keleti válságok történetében — Izrael ismét kész tények elé állította az USÁ-t. A fölháborodott arab reagálásokat Washington még csak el­viselné, de Begin legújabb ötlete még az amerikai vezetők ide­geit is megviselte. Arról Van szó, hogy az izraeli terv értelmében ki kellene vonni Libanonból valamennyi külföldi fegyveres erőt. Vagyis: távozniok kellene - Begin szerint - a szíreknek és a pa­lesztinoknak, s a helyüket tekintélyes létszámú, soknemzetiségű erő foglalná el, soraiban jelentős amerikai katonasággal. Ezért az ötletért Reagan — washingtoni források szerint - nemigen lelke­sedett. Érthető okokból. Ha ugyanis a robbanékony libanoni hely­zetet még közvetlen amerikai jelenléttel is súlyosbítanák — mint­egy az izraeli szándékok megvalósításának garantálására -, az végképp befagyasztaná a Camp David-i folyamatot. Márpedig az Egyesült Államok szemmel láthatóan szívesebben támogatja ezt a koncepciót, mint Begin rendkívül kockázatos ötletét. A libanoni agresszió miatt Izrael és Egyiptom viszonya lehűlt, Washington számára a mostani helyzetben legkevésbé sem kívá­natos arab egységtörekvések könnyen új erőre kaphatnak. Arról nem is szólva, hogy az amerikai csapatok Libanonban állomásoz- tatása stratégiai méretű veszélyt rejthetne magában. Az USA és Izrael között néhány hónapja stratégiai jellegű megállapodás van érvényben, Ahmed Iszkander Ahmed szír tájékoztatási miniszter nyilatkozatában pedig nyíltan utalt arra, hogy Szíria készen állna e szerződés megfelelő ellensúlyozására. A Közel-'Keleten a palesztin érdekeknek ma már szinte kizárólag Szíria a védelmezője, és Damaszkusz a fokozódó izraeli nyomás ellenére sem egyezett bele csapatai kivonásába Libanonból. Ha az izraeli ambíciókat az Egyesült Államokban korlátlan mértékben támogatnák, ez beláthatatlan következményekkel járhatna a Szovjetunió határaihoz túlontúl közeli térségben. Reagön „kényelmetlen vendége" bizonyára súlyos fejtörést okoz tehát washingtoni házigazdájának. Más kérdés, hogy Begin föl­lépését éppen az USA bátorította. Hosszú évék óta. GYAPAY DÉNES Játék a számokkal (I.) Washington és az egyensúly Az ENSZ-közgyűlés második, rendkívüli leszerelési konferen­ciája előtt tele volt a világ­sajtó a kérdéssel: mi történt a katonai erőegyensúllyal? — Felborult — válaszolták a kér­désre tömören az amerikai ka­tonai szakértők. Noha az Egye­sült Államok rendkívül magas szinten képviselteti magát az ENSZ-konferencián, s nyilatko­zatokban nem zárkózik el a leszerelési tárgyalástól, április végén Weinberger hadügymi­niszter még a „világ egyetlen imperialista hatalmának” ne­vezte a Szovjetuniót és sürget­te „az Egyesült Államok újra­fegyverkezését". „KLASSZIKUS” MÓDSZER Washington nem marad adós a „bizonyító" számokkal sem. A Pentagon által szárnyrabo- csátott úgynevezett piros bro­súra és a többi elemzés mind arra hivatott, hogy „nyomasztó szovjet fölényt" mutasson ki. Hogy miért? A cél legalábbis kettős. Az egyik, hogy leküzd­jék a hazai akadályokat. Hi­szen miközben megkurtítják a szociális kiadásokat, szorosra húzzák a nadrágszíjat, a Pen­tagon méregdrága és veszé­lyes terveit sorra átjuttatják a buktatókon. Ehhez nagyon jó a „klasszikus” módszer: ki­mutatni, hogy az ellenfél — az egyéb propagandabeszédek­ben és kiadványokban lebe­csült, technikailag elmaradott­nak nevezett Szovjetunió —, döntő fölényre tör és agresz- szió elkövetésére készül. A másik cél a nyugat-európai országok hitetlenkedő közvéle­ményének, sőt, a kormányok­nak „megdolgozása" manipu­lációval: azt az amerikai hit­vallást igyekeznek beléjük ol­tani, hogy a béke csak na­gyobb arányú fegyverkezéssel, erőfitogtatással érhető el, nem pedig leszerelési tárgyalással, ahogy azt a Szovjetunió szor­galmazza. KÖZÖNSÉGES MANIPULÁCIÓ Hogy ez közönséges mani­puláción alapul? Nem tesz semmit. A cél mentesíti az esz­közt. Némely kommentátor sze­rint egyszerű elhatározás kér­dése, hogy mit akar kiugratni. Mondhat például ilyeneket: a Szovjetuniónak 344-gyel több szárazföldi rakétakilövője van, mint az Egyesült Államoknak, másfélszer annyi a tengeralat- járóra telepített rakétája, több a nehéz rakétája is, ezek na­gyobb „hasznos” teher szállí­tására alkalmasak, és így to­vább —, ha az USÁ-ban éppen ennek bizonyítására van szük- .ség. Persze, nézhetjük a dolgot ellenkező előjellel is. Ugyanígy pillanatok alatt „bizonyítható” a Szovjetunió „gyengesége”. Akkor viszont csak ilyeneket kell sorolni: az amerikaiaknak kétszer annyi nehézbombázójuk van, az amerikai rakéták talá­lati pontossága nagyobb, az Egyesült Államok másfélszer annyi nukleáris robbanófejjel rendelkezik, a nyugati fegyver­tárt brit és francia rakéták egé­szítik ki, s így tovább, ugyan­csak sokáig. Az ilyesfajta bizonygatásnak azonban nincs sok értelme. A két hatalom közötti katonai egyensúly mindig az egyenlőt­lenségek hozzávetőleges egyen­súlya volt. Két rakéta soha nem volt, és nem is lehet olyan, mint két tyúktojás: lényegesen különböznek egymástól. Végső soron azonban a rengeteg kü­lönbözőség kiegyenlíti egymást, így volt ez tíz éve is, ez a fel­ismerés volt az alapja 1972 májusában a SALT-szerződés- nek és a két ország közötti vi­szony elveit rögzítő nyilatkozat­nak, amely egyebek között ki­mondta, hogy a nukleáris kor­szakban a békés egymás mel­lett élésnek nincs ésszerű al­ternatívája. így van ez ma is. Az egyen­súlyról tanúskodtak a bécsi SALT-aláírásakor, 1979 nyarán közzétett adatok. Az egyensúly azóta sem borult fel, nem is borulhatott, a stratégiai prog­ramok viszonylag hosszú átfu­tási ideje miatt. Dehát akkor miként lehet szó hátyányról és fölényről? Úgy, hogy a realitás és annak kö­vetkezetes elfogadása két kü­lönböző dolog. Ha valaki le­maradást hirdet, gyengeségről beszél, de viszonyított ereje nem változott, akkor élhetünk a gyanúval, hogy valami vál­tozást akar. A „szovjet fenye­getés" jelszava valójában sem­milyen kapcsolatban nincs a szovjet lépésekkel, a szovjet törekvésekkel. Amikor Ameriká­ban a „szovjet fenyegetésről" vitatkoznak, akkor egyáltalán nem a Szovjetunió törekvései­ről és szándékairól beszélnek. A téma az, hogy milyennek akarják látni az USA politiká­ját, helyét és szerepét a világ­ban. így azután kényelmes akár a legmeghökkentőbb követelé­seket támasztani — és köz­ben a Szovjetunióra mutogatni. A „NAGY TÁRSALGÓ” Ez a politika nem csupán a szocialista országok ellen irá­nyul. Többről van szó. Arról a kísérletről, hogy visszaszerez­zék a hegemonizmus elveszí­tett pozícióját. James Reston, a New York Times ismert kom­mentátora nemrég ezt írta: „A Reagan-adminisztráció meg­győződése, hogy a vietnami vereség és a Watergate-féle kiábrándulás után a nemzet és a Szövetség-(értsd : a NATO — a szerk.) hanyatlásnak indult, s fel kell rázni, hogy külföldön megbirkózzék a szovjet hata­lommal, otthon pedig a szo­ciális kérdésekkel. . . Az elnök ‘nagy társalgó', de az oroszok­kal főként katonai műszavakkal tárgyal”. HALÁSZ GYÖRGY Felmentették Reagan merénylőjét „Nem bűnös” — mondta ki döntését hétfőn este Washing­tonban az a szövetségi esküdt­szék, amely 25 órán keresztül mérlegelte Reagan elnök me­rénylőjének, John W. Hinokley- nek ügyét és végül1 arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a 27 éves Hinckley „nem volt be­számítható” tettének elköveté­sekor. Tavaly március 30-án Hinck­ley pisztolylövésekkel súlyosan megsebesítette a washingtoni Hilton Szállóból kilépő Reagan elnököt, fejen találta James Brady-t, a Fehér Ház sajtótitká­rát, aki azóta is orvosi kezelés alatt áll, és megsebezte Rea­gan egyik testőrét, valamint egy rendőrt is. Az esküdtek — 7 nő és 5 "férfi — véleménye szerint Hinckley „képtelen arra, hogy magatartásával megfeleljen a törvény előírásainak és felmér­je tettének következményeit. A döntés nyomán Hinckley 50 ndpra egy 'különleges ideg- klinikára kerül, kivizsgálás cél­jából. Barrington Parker szö­vetségi bírónak ezután kell döntenie: vajon veszélyes-e a társadalomra Hinckley, vagy sem. Az előbbi esetben to­vábbi fél évig egy intézetben vizsgálják állapotát, majd is­mét a bíró elé kerül, és akkor dől el, hogy Hinokley-nek mennyi időt kell zárt elme­osztályon eltöltenie. Ha az orvosi vélemény sze­rint Hinckley nem veszélyes a társadalomra, akár szabadsá­gát is visszanyerheti. A nukleáris töltetet hordozó amerikai robotrepülőgép, más ne­vén cirkáló- vagy szárnyasrakéta

Next

/
Thumbnails
Contents