Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

2 NÉPÚJSÁG î 1982. június 3. Hazánkba érkezett az NDK párt- és kormányküldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) A szívélyes légkörű tárgyalá­sokon a két fél kölcsönösen tá­jékoztatta egymást az MSZMP és az NSZEP tevékenységéről, Magyarországnak és az ND,li­nók a szocialista építőmunká­iban elért eredményeiről, a két Este a Parlament Delegációs- tenmében Eridh Honecker ünne­pélyes keretek között átnyújtot­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács ezt követően a Parlament vadásztermében díszvacsorát adott az NDK párt­Mélyen tisztelt Honecker elv­társi Kedves elvtársaik, barátaink! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar -Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a ma­gyar -kommunisták és szocializ­must építő népünk nevében szív­ből köszöntőm körünkben bará­tunkat, Erich Honedker elvtár­sat. a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtaná­csának elnökét, a német és a nemzetközi kommunista mozq-a- lom kiváló személyiségét. Kö­szöntőm a Német Demokratikus Köztársaság párt- és -kormány­küldöttségének minden tag iát, valamennyi kedves vendégün­ket. Pártunk, kormányunk és né­pünk nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység- párt közötti erős, internaciona­lista, testvéri barátságot és a hagyományosan jó együttmű­ködést. Küldöttségük mostani látoa-atása kapcsolataink ki­emelkedő jelentőséqű -esemé­nye. Találkozónk alkalmat ad arra, hogy alaposabban meg­ismerjük eqymásnak a szocia­lista építőmunkában szerzett újabb tapasztalatait, és véle­ményt cseréljünk a nemzetközi helyzet és a nemzetközi mun­kásmozgalom aktuális kérdései­ről. A mai napon folytatott tár­gyalásaink is bizonyítják, hogy nézeteink münden fontos elvi és politikai kérdésben azonosak, s mindkét fél részéről megvan az őszinte szándék a két ország számára kölcsönösen előnyös sokoldalú együttműködés, a két párt között mealévő sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére, a népeink közötti barátság továb­bi erősítésére. Népünk elismeréssel tekint a Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozóinak a szocialista társadalom építésében elért nagy eredményeire. Szívből gra­tulálunk azokhoz a nagy, nem­zetközileg ismert és elismert si­kerekhez, amelyeket a Német Szocialista Egységpárt X. -kong­resszusa határozatainak valóra váltásán munkálkodva, a párt vezetésével elértek. Nagy öröm tölt el bennünket, amikor azt látjuk, -hogy a német munkások és parasztok első szocialista ál­ország helyzetéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről is. A megbeszéléseken — amelyen áttekintették a két ország kö­zötti együttműködés fejleszté­sének lehetőségeit — részt vet­tek a két delegáció szakértői is. ta Kádár Jánosnak a Marx Ká­roly Érdemrendet. A magas ki­tüntetést a Német Demokrati­és kormányküldöttségének tisz­teletére. A vacsorán Kádár Já­nos és Erich Honecker pohár- köszöntőt mondott. lámában valóra válnak a tudo­mányos szocializmus megalapí­tóinak, Marx Károlynak és En­gels Frigyesnek halhatatlan ta­nításai. Napjainkban, amikor a tőkés gazdaság válságának mélyülé­se még az iparilag legfejlet­tebb kapitalista országokban is sok millió dolgozó embert fe­nyeget I ét bi zonyta lansággal, különösen nagy jelentősége van annak, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság népe a szocialista társadalomban meg­találta fejlődésének és felemel­kedésének útját. A Német De­mokratikus Köztársaság az el­múlt évtizedek során világszer­te tekintélyt vívott ki az építő- munkában elért eredményeivel és aktív nemzetközi tevékenysé­gével. Népünk ismeri és nagy­ra értékeli azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket a szocialis­ta német állam tesz a népek biztonságának megőrzéséért, a nemzeti függetlenséq, a társa­dalmi haladás, a szocializmus és a béke ügyének előmozdítá­sáért. A Német Demokratikus Köztársaság az európai béke és biztonság kiemelkedő fontossá­gú és hatékony tényezője. A .felszabadulás óta eltelt év­tizedek a magyar nép életében is történelmi jelentőségű válto­zásokat hoztak. Népünk áldo­zatkész harcának és munkájá­nak legfontosabb eredménye, hogy hazánkban ma szilárd a népi hatalom, társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei, a munkások, parasztok és értel­miségiek, a párttagok és pár- tonkívül'iek, a különböző világ­nézetű emberek jó egyetértés­ben dolgoznak közös, szocialis­ta céljaink eléréséért. Pártunk XII. kongresszusának határoza­tait népünk megértette, ország­építő programunkat elfogadta, s mindennapi munkájával is kifejezi, hogy kész azok valóra váltásában cselekvőén közre­működni. A szocialista építőmunka fel­adatai ma a korábbinál bonyo­lultabbak, mert — más szocia­lista országokhoz hasonlóan —■ a fejlődés o'yan szakaszába ér­keztünk el, amikor a gazda­ságban és a társadalmi élet minden más területén is a ko­rábbinál nagyöbb hangsúlyt kap munkánk minőségi javítá­sának követelménye. Az előt­tünk álló feladatok bonyolult­ságával és a kedvezőtlenebbé vált nemzetközi feltételekkel fcus Köztársaság Államtanácsa 70. születésnapja alkalmából adományozta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak. öröm számomra — mondot­ta többék között, Eridh Ho­necker —., hogy a Német De­mokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság népei testvéri barátságának és együtt­működésének fejlesztésében szerzett érdemei, valamint a szocializmus erősítéséért és a béke megszilárdításáért végzett fáradhatatlan munkássága el­ismeréseképpen átadhatom ön­nek a 70. születésnapja alkal­mából adományozott Marx Ká­roly Érdemrendet, országunk legmagasabb kitüntetését. Kádár János a kitüntetés át­vételekor válaszában többek kö­zött a következőket mondotta :- Régi, erős barátság köti össze pártjainkat, országainkat, népeinket. Ezért nagyra becsü­löm azt a figyelmességet, ame­lyet széletésnapom alkalmával tanúsítottak irántam, és azt, hogy ezzel a magas kitüntetés­sel megtiszteltek. Hálás vagyok önnek és minden barátom­nak az NDK-ban, akik gon­doltak rám ez alkalomból. Köszönetét mondok a kitün­tetésért, s azért külön, hogy ön személyesen adta át ne­kem. A jókívánságokat szív­ből viszonzom és ígérhetem, hogy közös elveinkhez és barát­ságunk ügyéhez továbbra is hű leszek. számolva, pártunk legutóbbi, XII. kongresszusa reálisan csak azt a célt tűzhette ki, hoqy szo­cialista vívmányainkat megőriz­ve lehetőségeink szerint gyara­pítva biztosítsuk népgazdasá­gunk egyensúlyát, megvédjük és megszilárdítsuk az elért élet- színvonalat, s ezáltal megte­remtsük a további fejlődés szi­lárd alapjait. Népünk politikai érettségére vall, hogy megérti: a feszültségekkel terhes, gaz­dasági nehézségekkel küszkö­dő mai világban ez olyan cél, amelyért érdemes dolgozni, küzdeni. A jelenlegi, nehezebb feltételek közt különös jelentő­sége van a párt és a nép kö­zötti kölcsönös bizalomnak. Ez a mi legfontosabb belső erő­forrásunk. Az utóbbi időszakban a szél­sőséges NATO-körök ténykedé­se, és a számos megoldatlan nemzetközi kérdés, konfliktus következtében a nemzetközi heyzet feszültebbé vált. Ez a helyzet a világ összes népét fenyegető veszélyt hordoz ma­gában. A magyar nép békét akar, békés épí tóműn kára vo­natkozó tervei vannak. Terveink megvalósításának legfőbb nem­zetközi biztosítéka az, hogy a szocialista országok testvén kö­zösségéhez tartozunk. A Varsói Szerződés szervezete megbízha­tóan védelmezi szocialista rend­szerünket minden külső fenye­getéssel szemben. Messzemenően érdekeltek va- qyunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében ki­bontakozó szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztésében, ami építőmunkánk semmi más­sal nem pótolható támasza. Szo­cialista társadalmunk fejlődé­sében hazai erőforrásaink tel­jes körű mozgósítása mellett — csakúgy, mint eddig, ezután is — elsőrendű fontosságú sze­repe van a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársa­sággal, s a többi szocialista or­szággal folytatott sokoldalú eg y ü ttm ű'kö d és n e k. Szövetségi rendszerünk, a Varsói Szerződés senkit sem Kedves Kádár János elvtárs! Kedves magyar elvtársaink, barátaink! fenyeget, legfontosabb célja az, hogy kiküszöbölje a világot pusztulással fenyegető termo­nukleáris háború veszélyét, csökkentse a katonai szemben­állás mértékét, a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén sza­vatolja valamennyi ország egyenlő biztonságát. Ennek alapvető útja csakis a becsüle­tes, igazságos, senki érdekeit nem károsító megállapodások elérése a hadászati fegyverzet, az európai nukleáris eszközök, minden tömegpusztító fegyver k onl á t cg ás á ró I, cs ő'kk en t é sé rő I. Az erre irányuló őszinte törek­vés, az előzetes feltételekhez nem kötött tárgyalási készség fogalmazódott meg legutóbb is azokban a nagy jelentőségű szovjet javaslatokban, amelye­ket leonyid lljics Brezsnyev elv- társ a Komszomol kongresszu­sán ismertetett. Mi teljes egyet­értéssel fogadtuk a Szovjetunió újabb felelősségteljes kezde­ményezését és a magunk részé­ről is készek vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni az enyhülés vívmányainak megvé­dése érdekében. Az elmúlt hónapokban több­ször is alkalmam nyílt arra, hogy vezető nyugat-európai po­litikusokkal folytassak megbe­széléseket. Ezeknek a találko­zóknak számunkra az volt az eqyik legfontosabb tapasztala­ta, hogy Európa tőkés államai­ban jelentős szómban vannak olyan, nagy befolyású politikai tényezők, akik uqyon tőlünk el­térő módon ítélik meq a világ­iban kialakult veszélyes helyzet okait, de eqyetértenek velünk e veszélyek kiküszöbölésének, a vitás kérdések tárgyalások út­ján történő rendezésének szük­séqésségében. Tanúi vagyunk annak is, hogy példátlan méretű háború­ellenes tömegmozgalom bonta­kozott ki mind Nyugat-Európá- ban, mind Észak-Amerikában a szélsőséges imperialista körök kalandor törekvéseivel szemben. Mindez megalapozottá teszi a reményt, hogy végül is győz a józan ész, s az emberiségnek sikerül elkerülnie nemcsak egy háborús katasztrófa beláthatat­lan következményeit, hanem a fegyverkezési verseny folytatá­sának veszélyeit és terheit is. Kedves Honecker elvtárs! Kedves vendéqeink! Baráta­ink! Tizenöt évvel ezelőtt írtuk alá, s öt esztendeje újítottuk meg országaink barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződését, amely át­fogó és megfelelő keretet biz­tosít politikai, gazdasági, tu­dományos-műszaki, kul turá'lis kapcsolataink fejlődéséhez, né- Deink barátságának erősítésé­hez. Mai tárgyalásaink is bizo­nyítják, hogy további lehetősé­gek is vannak pártjaink, orszá­gaink együttműködésében. Bi­zonyos vagvok abban, hogy kapcsolataink sokoldalú fejlesz­tése egyaránt szolgálja népeink érdékeit és a társadalmi hala­dás, a szocializmus és a béke nemzetközi ügyét. Felhasználom az alkalmat, hogy pártunk, népünk és a magam nevében minden jót, eredményes munkát kívánjak a Német Szocialista Egységpárt­nak, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a fej­lett szocialista társadalom épí­tésében, hazájuk további felvi­rágoztatásában. Emelem poharam népeink megbonthatatlan barátságára, pártjaink i n ter n a oi o n a I ista együttműködésére, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kap­csolatainak további gyümölcsö­ző fejlődésére, a Német Szocia­lista1 Egységpárt további sikerei­re, Erich Honecker elvtárs és minden kedves vendégünk, a jelenlévők egészségére. ink és népeink testvéri szövet­sége a szocializmusért és a bé­kéért vívott közös harcban. ségénék ereje bebizonyosodott a fasiszta barbárság és a há­ború éveiben. A Német Demok­ratikus Köztársaságban élnek ezek a hagyományok. Ez nem utolsósorban abban jut kifeje­zésre, hogy számos kollektíva és intézmény viseli olyan kiváló magyar kommunisták nevét, mint Kun Béla, Münnich Fe­renc, Alpári Gyula, Ék Sándor. Népeink, miután a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadítot­ta őket a fasizmus alól, sorsu­kat saját kezükbe vették. Ezzel egyben lerakták a köztük és ál­lamaik között létrejött új, szo­cialista kapcsolatok alapkövét. A Német Szocialista Egyséqoárt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt céltudatos politikájából következően ezek a kapcsola­tok kitűnően fejlődtek. A Né­met Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös seqítségnyúj- tási szerződés, amelyet az ön látogatása során, tisztelt Kádár János elvtárs, öt esztendeje ír­tunk alá Berlinben, tükrözi ~zt. Ugyanakkor kapcsolataink újabb szakaszát, magasabb fo­kát jelzi. Az őt megillető helvet fog­lalja el a gazdasági és tudo­mányos-műszaki területen fo­lyó együttműködés, amely po­zitívan alakul. Mindkét orszáq népgazdasága teljesítményének növelésében nagy jelentőséaű és hozzájárul a szocialista kö­zösség erősítéséhez. Elhatáro­zott szándékunk az árucsere, a koooeráció és a szakosítás ki­bővítése. A Német Demokrati­kus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kutatókollektí­vái együtt dolgoznak új energia- és anyagtakarékos technológiák kialakításán. Mindkét ország specialistái együttműködnek a grefswaldi és a paksi atomerő­művek építésénél. Ne maradjon említetlenül a viláqhírű buda­pesti Operaház felújításának NDK-beli műszaki berendezé­sekkel való segítése és nagy teljesítményű autószerviz-állo­másoknak magyar szerelők munkájával folyó éoítése a mi országunkban sem. így még sok mindent sorolhatnánk. Gyümöl­csözőek a kapcsolatok szellemi- kulturális területen. Ránk a magvar népnek a szocialista építőmunkában el­ért teljesítményei mély benyo­mást tesznek. Mindenütt meg­állapítható, mennyire mélyre­hatóan változtatta meg az em­berek életét a munkások és pa­rasztok hatalma. A dolgozók eredményesen valósítják meg^ a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határoza­tait, alakítják a fejlett szocia­lista társadalmat. így fejlődik, gyarapodik a Magyar Népköz- társaság, szilárd testvéri szövet­ségben a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi orszá­gával, mint világszerte nagy megbecsülésnek örvendő stabil, szocialista állam. Ehhez, ked­ves magyar elvtársaink és ba­rátaink, teljes szívből gratulá­lunk. Mindenki tudja: a jelenlegi nemzetközi helyzet valóban nem a legjobb. A konfrontáció és a fokozott fegyverkezés po­litikája, amelyet az imperializ­mus legagresszívebb körei, fő­képpen az Egyesült Államok alkalmaz, aláaknázza a békét. Ugyanakkor annál világosabbá válik, hogy fokozott erőfeszíté­sére van szükség mindazoknak az erőknek, amelyek az embe­riséget meg akarják óvni a nukleáris világháború poklától. A fegyverkezési hajszának véget kell vetni, vitás nemzet­közi kérdéseket tárgyalások út­ján kell megoldani. A különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­sének nincs értelmes alternatí­vája. Ez a felismerés már rég nem korlátozódik szocialista kö­zösségünkre, hanem számos ka­pitalista kormány és a legkü­lönbözőbb politikai táborokhoz tartozó polgári politikusok ve­zérlő eszméjévé vált. ' Mi önökkel egyetértettünk ab­ban, hogy azok a messzire ter­jedő javaslatok, amelyeket Leo- nyld lljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke terjesztett elő a közel­múltban, konstruktív alapját ké­pezik olyan gyakorlati intézke­désekben való megállapodás­nak, amelyek a fegyverkezés korlátozását és a leszerelést szolgálják. Brezsnyev elvtárs fel­lépése a Komszomöl XIX. kong­resszusán ilyen megállapodások felé kitárta a kaput. Brezsnyev elvtárs és RonOld Reagan, az Egyesült Államok elnöke talál­kozásának gondolatát szintén teljes mértékben támogatjuk. Pozitív lépésnek tekintjük, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott: ez év június 29-én Genfben megkez­dik hivatalos tárgyalásaikat a stratéqlai fegyverzetek korláto­zásáról és csökkentéséről. Mi a fegyverzet korlátozása és a leszerelés politikája mel­lett vagyunk az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megfelelően, az enyhülés és a nemzetközi együttműködés foly­tatása mellett. Az együttmű­ködés minden népnek haszná­ra van. Ez nem utolsósorban Európára érvényes. Ezért nö­vekszik is az ellenállás az Egyesült Államok újabb nukleá­ris középtávú rakétáinak a NATO brüsszeli határozatában tervbe vett telepítése ellen kon­tinensünk nyuqati régiójában, ami sokszorosára növelné a bé­kére háruló veszélyeket. Éppen magában Nyugat-Európában is egyre hangosabban hangzik fel a követelés: váljanak meg a konfrontáció vonalától és tér­jenek vissza az enyhüléshez. Mi ehhez azzal járulunk hozzá, hoqy a tőkés országokkal fenn­álló kapcsolatainkban a helsin­ki záróokmányt vesszük alapul; ennek természetesen'a kölcsö­nösségen kell nyugodnia. A jelenlegi nemzetközi hely­zet láttán annál szükségesebb­nek bizonyul a szocialista álla­mok közösségének további erő­sítése, valamint az együttmű­ködés minden irányú elmélyí­tése a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasáai Segít- séq Tanácsában. Az NDK a jö­vőben is tevékenyen hozzájárul szövetséaünk eaveztetett külpo­litikai fellépéséhez. Mi ebben: a békének, mint az emberiség feafő'bb kincsének megőrzésé­ben látjuk külpolitikánk leq- fontosabb célját. Ennek hordo­zója: az NDK népének minden rétege, a Nemzeti Frontban képviselt valamennyi párt és szervezet. Újabb bizonyítékai ennek a fiataljaink naay nün- kösdi találkozói és felvonulásai, amelyeken a békés jövőhöz való jogúkat követelték és ha­tásos módon támoaatták szo­cialista államuk békeDolitiká- ját. Kedves Kádár János elvtárs! Kedves elvtársak, barátaink! A Német Demokratikus Köz­társaságban az élet teljesen a Német Szocialista Eqységpárt X. konaresszusa határozatainak megvalósítása jegyében folyik. A dolgozók kezdeményezései, a munkaversenyben elért eredmé­nyeik a qazdasági erő jelen­tős növelésére irányulnak és ezzel az anyagi és kulturális életszínvonal biztosításának, fo­kozatos kiépítésének lehetővé- tételére. Az alkotó munkának ez a készsége, a népnek a po­litikánk iránti bizalma megerő­sítenek bennünket abban a bi­zakodásunkban, hogy megbir­kózunk a nyolcvanas évek nem könnyű feladataival. A Magyar Népköztársaság­ban tett látogatásunkról haza­térve megállapíthatjuk majd, hogy az itt folytatott tárgyalá­saink eredményekben iqen gaz­dagok voltak. Tanúsítják teljes nézetazonosságunkat a szocia­lizmus építésének minden dön­tő kérdésében és a nemzetközi helyzet megítélésében. Talál­kozónkból — ez szilárd meg­győződésem — a nyolcvanas évekre nézve újabb, fontos ösz­tönzések erednek pártjaink, államaink és népeink kapcsola­tainak további alakítására a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés alapján. Kérem önöket, emeljük po­harunkat és igyunk a Német Szocialista Egységpárt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt harci közösségére, államaink és népeink testvéri barátságára, közös ügyünk: a béke és a szocializmus újabb sikereire, az ön személyes egészségére, tisz­telt Kádár János elvtárs, az itt jelenlevők, valamennyi magyar elvtársnő és elvtárs egészsé­gére. Engedje meg, tisztelt Kádár János elvtárs, hogy a meghívá- * sért és a fölöttébb szívélyes fo­gadtatásért önnek még egyszer köszönetét mondjak. Nagy öröm számunkra, hogy ismét vendé­gek lehetünk olyan barátaink­nál, akikkel évtizedek óta szo­ros szálak fűznek össze bennün­ket. Ma minden eddiginél job­ban beválik pártjaink, álldma­Barátságunk az osztálycsaták sorában kovácsolódott. A Vö­rös Október eszméinek sugalla­tára a Magyar Tanácsköztársa­ság a nemzetközi forradalmi mozgalom egyik dicsőséges lapját írta. Magyar osztálytest- úéreik mellett német forradal­márok is védték a Tanácsiköz­társaságot. A német és a ma­gyar kommunisták harci szövet­Kádár János és Erich Honecker a tárgyalóasztalnál Kádár János kitüntetése Díszvacsora az Országházban Kádár János pohárköszöntoje Erich Honecker válasza

Next

/
Thumbnails
Contents