Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
1982. június 22. Képújság 3 A tanácsok a lakosságért interjú dr. Papp Lajos államtitkárral Felgyorsultak a társadalmi, gazdasági folyamatok. Új elvárások, magasabb követelmények kerültek előtérbe. Ugyanakkor célkitűzéseinket nehezebb gazdasági körülmények között kell megvalósítani. Kevesebb a pénz. Jobban meg kell gondolni, mire költjük. Mindez óhatatlanul kihatott és kihat a tanácsok munkájára: a költségvetésre, a fejlesztési elképzelésekre éppúgy, mint a gazdasági, egészségügyi, kulturális és egyéb szervező tevékenységre. A társadalmi, gazdasági változások a tanácsi szervezetet nem érték váratlanul. Felkészültek az állami feladatok magasabb szintű ellátására.* Nepjaink időszerű követelményei - a gazdasági megújulás sajátosságai, a szocialista demokrácia kiszélesítése - hogyan érintik a településfejlesztési politikát? A szűkösebb anyagi körülmények között a tanácsok miként tevékenykedhetnek eredményesen, hogyan biztosítsák a lakosság minél jobb közérzetét a településeken? Dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével a tanácsok időszerű feladatairól beszélgettünk.- A tanácsok átfogják az egész lakosságot. Szerepük a szocializmus építése során fokozódik. Nő a gazdasági, szervező, az egészségügyi, a kulturális, nevelő és szociálpolitikai tevékenységük. Hatáskörük az utóbbi években mintegy 50 feladattal bővült. A felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokat megfelelően követték. Szervezeti rendszerük képes az állami feladatok magasabb szintű ellátására, a társadalmi igények hatékonyabb kielégítésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a lakosság bizalommal van a tanácsok iránt. Ez a bizalom elsősorban abból táplálkozik, hogy a tanácsok általában eredményesen látták el feladataikat. Nyílt község-, várospolitikát folytattak, támaszkodtak az emberek véleményére, döntő többségükben megfelelően éltek az önállósággal. Igyekezték a helyi erőforrásokat kiaknázni, más szervekkel együttműködni a helyi célok megvalósításában. A helyzet azonban differenciált: itt-ott jócskán akad formalitás is a munkájukban, sőt, bürokratikus jelenségek is még fel-felütilk a fejüket. Több helyen nem történt meg a központi rendelkezések végrehajtása, különösen az építéshatósági munkában és a környezetvédelemiben. — Az eredmények tehát biztatóak a fejlődés szempontjából. Az előrelépésnek, a változó körülményekhez igazodva, milyen következményei vannak?- A tanácsoknak fokozniuk kell a változó követelményekhez igazodó, az új iránti igényességüket, következetesebben kell vállalniuk a kezdeményező szerepet is. Mindehhez pedig az szükséges, hogy öntevékenyebben éljenek az önállósággal, szélesítsék tömeg kapcsolataikat. A helyi adottságok pedig ne maradjanak csupán az erőforrások lehetőségei, hanem a mindennapok során hasznosítsák azokat. Igyekezzenek a központi célkitűzéseket - amelyek a lakosság alapellátását szolgálják — megvalósítani. Helyezzék előtérbe a gazdasági, egészségügyi, kulturális szervezőmunkát. Fektessenek súlyt a lakosság életkörülményeinek sókoldalú javítására.- A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb szervezőtevékenysége egyben a népképviseleti önkormányzat erősítését is jelenti?- Nemcsak az erődítését, hanem kiterjedését is. A testületi tevékenység a tanácsi munka alapvető része. A tanács és a végrehajtó bizottság közötti munkamegosztás kialakult. Az utóbbi évtizedben erősödött a testületek szerepe. A településeken a helyi feladatokat a testületek határozzák meg ezért fontos, hogy minden, a lakosságot érintő kérdéssel napirendben foglalkozzanak. Továbbá az is elengedhetetlen, hogy a testület irányítsa, mozgassa az apparátust, ne pedig fordítva. A tanácselnökre hárul, hogy a testület szándéka maradéktalanul megvalósuljon. Ez politikai kérdés. A döntéseket jobban elő kell készíteni. Az élőkészítő munkába be kell vonni a lakosságot és a különböző bizottságokat. A vezetők figyeljenek a lakosság véleményére. Olykor bizony hiányoznak a lakosság szélesebb körét érintő témák a testületi ülések napirendjeiről. A jó város- és községpolitikához hozzátartozik, hogy a települést fejlesztő koncepciók az igények mellett az adottságokhoz és a lehetőségekhez igazodjanak.- Ez vonatkozik a tanácsrendeletekre is? — A helyileg szükséges témában legyen tanácsi rendelet. Igazodjon a helyi sajátosságokhoz, segítse az aktuális gondok megoldását, így a lakásgazdálkodást, a köztisztasági feladatok végrehajtását.- Ha azt akarjuk, hogy erősödjön a tanács és a lakosság kapcsolata, akkor a tanácstagi munka feltételeit is javítani kell. Mi ennek az útja, módja? — A tanácsi demokrácia fejlesztése lényeges politikai követelmény. Ez csakis a tanács és a lakosság erősödő kapcsolatán keresztül valósítható meg. Rendszeressé kell tenni a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel, így a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel és a szakszervezetekkel is. Nem azért, hogy több értekezlet legyen, hanem azért, hogy a helyi gondokra minél jobb, közösen kialakított megoldást lehessen találni. A tanácsi demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen a jó tanácstagi munka nélkül. A tanácstagok rendszeresen kapjanak tájékoztatást a lakossági gondok orvoslásáról. A tanácsi tisztség- viselőknek személyesen is legyen kapcsolatuk a tanácstagokkal. A tanács adjon nekik megbízatást, vonja be őket a tanácsi feladatók szervezésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe.- Hallhatnánk-e néhány szót a közös tanácsokról? Mi az irányadó a társközségek és a közös tanácsú községek kapcsolatában? — A közös tanácsok döntő többsége jól működik. Ez az igazgatási forma bevált. Hazánkban 3004 község van. Közülük 715 a közös tanácsú község, ezekhez 2325 település tartozik. Gond, hogy több helyen a társközségi tanácstagi csoportok tevékenysége formális. Több közérdekű megbízatást, hatáskört kell adni számukra. A vezetői fogadóórákat rendszeresen meg kell tartani ezekben a községekben. A közös tanácsi testületek üléseiken rendszeresebben foglalkozzanak a társközségek gondjaival. Követendő, hogy például Békés megyében kihelyezett testületi üléseket tartanak a társközségekben.- Milyen a tanácsok gazdálkodási tevékenysége? Mi a helyzet a községeket illetően? — A VI. ötéves tervben a tanácsok 550 milliárd forinttal gazdái kodnak. A terveiket a központi célkitűzéseknek és a lakosság igényének figyelembevételével alkották meg. Az első év eredményei biztatóak. A tervezettnél több lakás, általános iskola, vízvezeték épült. Lemaradás a szennyvízelvezetésnél tapasztalható. A költségvetésből a községek nqgyobb hányaddal részesülnek. Korábban 125, a mostani tervidőszakban 420 községben van meg a lehetőség, a fokozottabb fejlesztésre. Ebben növekvő szerepe lesz a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásának.- Napjainkban mi a tanácsi gazdálkodás fő követelménye? — A korábbi beruházáscentrikus szemléletet ma már nép- gazdasági helyzetünknél fogva sem léhet követni. A lehetséges beruházások mellett a meglévő épületek bővítésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával kell a megoldás útját követni. Előtérbe került a hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás. A tanácsoknak fontos szerepük van abban, hogy a különböző intézményeken keresztül biztosítsák a lakosság alapellátását. A 14 ezer intézmény működtetését a követelmények és lehetőségek rugalmas, ésszerű ösz- szehangolásával kell megoldani. Ebben is a tanácsoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a helyi adottságok feltárására. A lakosság és a helyi szervek összefogásában sok erő rejlik. A lakossági igények kielégítését, a települési környezet kialakítását napjainkban is a tanácsok a helyi gazdálkodó szervekkel érdekegyeztetés útján, közösen valósítják meg. A városok és a környező községek egymásrautaltságát is jobban figyelembe kell venni az összefogásban. Nagy erőt jelent a társadalmi munka. A lakosság szívesen vesz részt környezetét szépítő, építő feladatok megoldásában, ha saját és a települési közösséq érdekét szolgáló célt lát. s a munka szervezett végzésének feltételeit a tanácsok és a népfront helyi szervei biztosítják. — Egyes községekben fogy a lakosság. Hogyan lehet az elvándorlást csökkenteni? — Úgy, ihogy a községekben jól érezzék magukat az emberek. Elsősorban legyen helyben vagy a közelben munkalehetőségük. Ennek van a legnagyobb kötőereje. Nagyon fontos az alapellátás biztosítása, a jó kereskedelmi hálózat, közlekedés, a művelődési és sportolási lehetőségek. A szolgáltatások milyenségének, közelségének is megvan a megtartó ereje. Célszerűnek látszik a javító-szolgáltató tevékenység szervezeti decentralizálása. A megfelelő javító szolgáltatás nagyban hozzájárul a lakosság által ma már széles körben használt sokféle gépi technika iránti igény jobb kielégítéséhez. A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére kormányhatározat van. A tanácsok feladata, hogy szervezzék a helyi adottságoknak megfelelő különböző társulások, kisvállalkozások létrejöttét, segítsék a kisiparosok, kiskereskedők tevékenységét. A jövőben a lakásépítésben nagyobb súlyt kap a magánerős családi ház építése. Ezen a téren is sokat tehetnek a tanácsok. lakásépítéshez telkek kialakításával, a1 közművesítés elősegítésével, helyi építőipari kivitelezési szervezetek létrehozásával. A tanácsi kommunális üzemeknek is jobban kellene igazodnia a lakossági igényekhez. — Milyen a hatósági munka? — Évente több millió hatósági döntést hoznak a tanácsok. A hatósági ügyintézés sokat fejődött, megfelel a jogpolitikai elveknek, A bürokratikus ügyintézés valamelyest visszaszorult. A tanácsi testületek gyakran tűzik napirendre a hatósági munkát. Ez helyes, mert társadalmi megítélést kap ezáltal. Tovább kell azonban javítani az ügyintézés gyorsaságát. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a hatósági munka segítse a gazdasági szervező munkát, és az ügyintézés so rá rb érvényre jusson az emberiesség, a megelőző, szervező államigazgatási munka, felfogás és gyakorlat. — Tovább nő-e a községi tanácsok hatásköre? — A hatásköri decentralizálást általában befejezettnek lehet tekinteni. További jelentős ilyen irányú lépés tehát nem várható. A város környéki községi igazgatás szélesítésére az érdeklődés fokozódik. A jövőben nagyobb súlyt kap a tartalmi munka javítása, a felesleges eljárások megszüntetése, az államigazgatási munka minőségének, hatékonyságának jobbá tétele. SERÉDf JÁNOS Szezonkezdet a konzervgyárban Folyamatosság, új gépek A szokásosnál egy héttel később érkeztek az első zöldborsó-szállítmányok a Paksi Konzervgyárba, a hűvös tavasz késleltette a fejlődést. A gyár szezonkezdésének tapasztalatairól örvös Ferenc igazgató adott tájékoztatást. A korai fajtákat megkínozta a hűvös időt követő hőség, az eső a huszonnegyedik órában jött — mondotta az igazgató. — Már a biológiai halál küszöbén álltak a borsótáblák. Az utóbbi napok időjárása viszont ideális. A borsószem folyamatosan érkezik a gyárba, három műszakban történik a feldolgozás. A szombati eső is jól jött a növényeknek. Szabad szombaton dolgoztak a konzervgyárban, de mivel közbejött az eső, leálltak a szállítások, így a feldolgozó gépsorok is megálltak. A fölöslegessé vált létszám a készáruraktárA feldolgozócsarnok és újítás A nyersanyag tisztaságát nagyon vigyázzák nak „kedvezett": átmentek a dolgozók a raktárba, csomagolni. Az első exportszállítmányt — négy vagon borsókonzervet — hétfőn indították útnak Paksról a Német Demokratikus Köztársaságba. A későbbi borsófajták sokat ígérnek. Tizenhét gazdaság szállít borsószemet a Paksi Konzervgyárnak Tolna és Fejér megyéből. A legnagyobb termelő a Paksi Állami Gazdaság, itt nyolc borsócséplőgép dolgozik, négy Biritón, négy Gya- pán. A többi termelő üzem mezőgazdasági tsz. A Tolna megyei tsz-ek közül nagy területen foglalkozik zöldborsóval a bátaszéki, a madocsai, a sárszentlőrinci szövetkezet és a paksi Szabadság Tsz. Ezekben 2—2 cséplőgép dolgozik. Fejér megyében a sárbogárdi tsz a Paksi Konzervgyár legnagyobb bázisgazdasága. A termelők maguk szállítják be a borsószemet, így a lehető leghamarabb, teljesen friss állapotban érkezik a kényes nyersanyag. Az idei terv 1200 vagon készáru zöldborsóból. örvös Ferenc elmondta még, hogy megkezdődött a cseresznye és a korai meggy feldolgozása is, befőttnek, a tavalyinál gyorsabban, ugyanis az elmúlt évben beállított új gyümölcsfeldolgozó gépsorhoz vásároltak négy nagy teljesítményű gépet, amelyek az eddigieknél négyszer gyorsabban tépik le a gyümölcs szárát. Megint eredményesen újítottak a gyárban... Az ötliteres üvegek zárása egyrészes fedővel történik, mégpedig — ez az újítás —, nem úgy, mint más gyárakban, szakaszolva, hanem folyamatosan. Az üvegáradat nem áll meg egy pillanatra sem, a módosított zárógép így is ellátja feladatát. (gemenci) Kép: Gottvald Károly A sterilizáló „falja” a dobozokat Emelőszerkezeten gördül az egységcsomag Minden munkafázis kiszámított, a konzerveké is
