Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

2 “NÉPÚJSÁG 1982. június 22. PANORÁMA Választások a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyev a szavazókörzetbe tart, a helyi szovjetek választásán. (Telefotó) Helyi idő szerint vasárnap reggel hat órakor o Szovjet­unióban mindenütt megnyíltak a szavazóhelyiségek — megvá­lasztják a helyi tanácsok tagja­it. A több, mint 31 ezer tele­pülésen összesen mintegy 2,3 millió tanácstagi tisztségre ál­lítottak jelölteket, s rajtuk kívül — az alkotmányos előírások­nak megfelelően — valamivel több, mint tízezer járási és vá­rosi bírót is megválasztanak közvetlen szavazással. A szavazás napjára vala­mennyi város, falu ünnepi dísz­be öltözött. A legtöbb helyen az első szavazók már a kora reggeli nyitás után megjelen­tek, s a délelőtti órákban már sokhelyütt 70—80 százalékos volt a szavazók aránya. Egyes kisebb településeken már délig minden jogosult leadta szava­zatát. Szavazókörzeteket szer­veztek egyébként az üdülőkben, a pályaudvarokon, a repülőte­reken, sőt a tengeri hajókon is. (Folytatás az 1. oldalról.) tott U San Yu-val, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnökével. A tárgyalásokon tá­jékoztatták egymást országaik belső helyzetének alakulásáról és áttekintették a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket, valamint a kétoldalú kapcsolatok jelenle­gi helyzetét és fejlődésének le­hetőségeit. A két államfő kife­jezte meggyőződését, hogy Lo- sonczi Pál burmai látogatása és a lefolytatott véleménycsere új ösztönzést ad a magyar— burmai kapcsolatok és együtt­működés fejlődéséhez, a két ország baráti viszonyának erő­sítéséhez. Az időszerű nemzet­közi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során a tárgyaló fe­lek aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi feszültség növeke­dése, a világ különböző térsé­geiben kialakult feszültséggó­cok miatt. Határozottén elítél­ték a fegyverkezési hajsza fo­kozására, a nemzetközi feszült­ség növelésére és a hideghá­ború újjáélesztésére irányuló törekvéseket. A világbéke megőrzése szem­pontjából alapvető jelentőségű, hogy előrehaladás történjék a leszerelés terén. Hangsúlyoz­Moszkva egyik, a Kutuzov su­gárúton lévő szavazókörzeté­ben adta le szavazatát a helyi tanács tagjaira Leonyid Brezs­érkezett ták, hogy konkrét és hatékony intézkedések szükségesek a fegyverkezési verseny megféke­zésére, a tömegpusztító, első­sorban nukleáris fegyverek be­tiltáséra. A megbeszéléseken teljes támogatásukról biztosítot­ták az erre irányuló tárgyalá­sokat. üdvözölték, hogy június 29-én Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvi­selői között újrakezdődnek a tárgyalások a hadászati fegy­verek korlátozásáról és csök­kentéséről. Kifejezték azt a reményt, hogy az ENSZ köz­gyűlésének leszereléssel foglal­kozó második rendkívüli ülés­szaka eredményes munkát fog végezni és hozzájárul az álta­lános és teljes leszerelés ügyé­nek előmozdításához. A látogatást baráti, szívélyes légkör jellemezte. Az Elnöki Tanács elnöke meghívást adott át U San Yu- nak, hogy számára alkalmas időben látogasson el Magyar- országra. * A Fülöp-szigetek, a hétezer szigetből álló, háromszázezer négyzetkilométeren elterülő or­szág légterébe érve, az elnöki különgépnek négy vadászgép adott díszkíséretet. A manilai légikikötőben he­lyi idő szerint délután négy óra­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségé­nek elnöke, akinek a városi la­kása ebben a körzetben van. kor leszálló gépet virágokat lengető fiatalok várták és a kiszálló magyar államfőnek jáz- minfűzérekkel kedveskedtek. Losonczi Pált és feleségét Fer­dinand E. Marcos elnök, Imelda Marcos asszony, az államfő hit­vese és a kormány tagjai üd­vözölték, élükön Cesar Virata miniszterelnökkel. Losonczi Pál és Marcos elnök megszemlélte a díszegység tisztelgését, majd a két ország himnuszának hangjainál az államfői vendég­nek kijáró huszonegy díszlövés dördült. A vendégek és vendéglátók autókaravánja nyomban ezután a hárommilliós metropolis szí­vébe, a Rizal nemzeti parkba hajtatott. Itt Losonczi Pál Mar­cos elnök és a fegyveres erők képviselőjének jelenlétében ko­szorút helyezett el a Fülöp-szi­getek szabadsághősének és mártírjának, José Rizalnak em­lékművén. José Rizalt, a spa­nyol gyarmatosítás ellen küzdő írót és orvost a spanyol ön­kényuralom 1896-ban végeztet­te ki, a mai parknak éppen azon a helyén, ahol most em­lékműve áll. A kegyeletes ünnepség után Losonczi Pál felkereste vendég­látóját a fülöp-szigeteki ál­lamelnök rezidenciáján, a Ma- lacanang-palotában. BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett Jorge Del Prado, a Perui Kommunista Párt főtitkára. A perui vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. * A magyar munkások állás- foglalását megfogalmazó táv­iratot intéztek az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli leszerelési ülés­szaka elnökéhez a hétfőn Bu­dapesten tartott békenagygyű­lés résztvevői. A MÁV Északi Járműjavító üzemében rende­zett munkásgyűlésen az üzem dolgozóin kívül más kőbányai munkáskollektívák képviselői — összesen több mint hatezren — voltak jelen, és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára mondott beszédet. MOSZKVA A szovjet kormány meghívá­sára hétfőn délután háromna­pos hivatalos baráti látogatásra Moszkvába! érkezett Grisa FiIi- pov, a Bolgár KP Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár N épköztá rsasó g M i n iszte rtd n á - csónak elnöke. A szovjet veze­tőkkel megbeszéléseket folytat a két ország együttműködésének fejlesztéséről és más időszerű kérdésekről. LUXEMBOURG José ' Pedro Pérez-Uorca spanyol és Francis Pym brit külügyminiszter Luxembourgban megállapodott abban, hogy újabb időpont kitűzése nélkül elhalasztják a két ország kül­ügyminiszterének a portugáliai Sintrában péntekre kitűzött ta­lálkozóját. A találkozón, ame­lyet a Folkland-szigeteki válság miatt április 20-án egyszer már elhalasztották, a külügyminisz­tereknek Gibraltár problémájá­ról kellett volna tárgyalniuk. TEHERÁN Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vezetője hétfői beszé­dében kijelentette: az iraki csapatok kivonása iráni terü­letekről önmagában nem ele­gendő az iraki—iráni háború befejezéséhez, A háború addig nem ér véget, amíg Iránnak mind az öt követelését nem tel­jesítik. Losonczi Pál Manilába Libanon ,,Mielőbb véget kell vetni az izraeli megszállásnak” Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este határozatban sürgette a libanoni konfliktus­ban érintett feleket, hogy tart­sák tiszteletben a polgári lakos­ság jogait, és ne akadályozzák a nemzetközi humanitárius se­gélyek eljuttatását és szétosz­tását. A Franciaország által beter­jesztett határozattervezet, ame­lyet a Biztonsági Tanács tag­jai a szavazás során egyhangú­lag fogadtak el, aggodalmát fejezi ki a libanoni és a palesz­tin polgári lakosság szenvedé­sei miatt, s felszólítja az ENSZ- tagállamókat, hogy nyújtsanak maximális humanitárius segítsé­get a libanoni lakosságnak. Csaknem egyidejűleg jelen­tették be Tél Avivban és Bejrút­ban, hogy egyfelől Izrael hozzá­járul a vasárnap délben lejárt 48 órás tűzszünet meghosszab­bításához, másfelől Eíiasz Szár- kisz libanoni államfő elnökle­tével délután megtartotta első ülését a nemzeti megmentés bizottság. A bekerített, túszul ej­tett Nyugat-Bejrút újabb haladé­kot kapott a város bevételével, a körülzárt palesztin erők végle­ges felszámolásával fenyegetőző Izraeltől. A vasárnapi berepülé­sek, tüzérségi párbajok jelezték azonban, hogy az ostrom Da- moklész-kardja változatlanul ott függ a 600 ezernyi libanoni és palesztin lakos feje fölött. A pa­lesztin harcosok és libanoni szövetségeseik a bevezető utak e'lak ná sításá va I, m ege rős ített állások, földtorlaszok építésével készültek fel a támadásra, míg a tömegmészárlástól rettegő la­kosság egy része Kelet-Bejrút- ba, Észak-Libanonba menekült. A nemzeti megmentés bizott­sága, amely különböző vallási- politikai csoportosulásokat kép. visel, három alapelv elfogadá­sával jött létre: 1. mielőbb vé­get kell vetni az izraeli meg­szállásnak; 2. az ország egész területén helyre kell állítani a libanoni állam maradéktalan szuverenitását; 3. párbeszédet kell kezdeni a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezettel a pa­lesztin ügy megvédelmezéséről. A bizottság a bekerített fő­város megmentését tekinti el­sődleges feladatának. Begin vasárnap este New Yorkból Washingtonba érkezett. Az őt fogadó Ayexander Haig amerikai külügyminiszter előtt megismételte, hogy Izraelnek „megelégedésére szolgálna", ha az általa elképzelt dél-libanoni soknemzetiségű erők köteléké­be az Egyesült Államok is kül­dene csapatokat. Samir izraeli külügyminiszter azt is kijelentette, hogy az invá­zió „'katonai szempontból elérte célját, és most a politikai célok elérése következik". Ezt a kije­lentést Ariel Sáron hadügymi­niszter pontosította rádiónyilat­kozatában: Az invázió addig nem éri el célját, amíg a PFSZ „katonai infrastruktúráját nem szüntetik meg Bejrútban” -» 'mondta. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az egyik amerikai tv-há- lózatnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai „habozás” Libanon ügyében „rombolja" az Egyesült Államok tekintélyét az arab világban. Mubarak szerint az Egyesült Államokat gazdasági érdekei az arab országokhoz kötik, „te­kintet nélkül Izraellel fenntar­tott kapcsolataira”. Az egyiptomi elnök „rossz öt- let”-nek minősítette, hogy az Egyesült Államok is küldjön csapatokat az izraeli-libanoni határ ellenőrzésére, és úgy vé­lekedett, hogy a nagyhatalmak­nak nem kellene részt venniök ilyenfajta vállalkozásban. Vilá­gossá tette azonban azt is, hogy elsősorban azért bírálja az amerikai magatartást, mert - ahogyan ő fogalmazott - a Szovjetunió „térnyerésétől” tart. Mubarak végezetül kijelen­tette, hogy a jelenlegi körül­mények között „néhéz lenne" felújítani a palesztin autonó­miáról Camp Davidben elő­irányzott tárgyalásokat, főként azért, ment - mint mondta - Izrael „nem veszi komolyan” a Camp David-i megállapodások­nak ezt a résrét. Az izraeliek egyébként hétfőn délelőtt is tüzérséggel lőtték Nyugat-Bejrút lakóterületeit és üzleti központját. A mind heve­sebb tüzérségi tűz miatt a li­banoni főváros úgyszólván el­néptelenedett. Az első jelenté­sek szerint legkevesebb harmin­con vesztették életüket vagy se­besültek meg. Bejrút környékén az izraeli erők és az ott állomá­sozó szírial egységek csaptak össze. Egy izraeli katonái szó­vivő azt állította, hogy a harcok, ban megrongáltak négy szíriai harckocsit. Jelenleg nincs szó egy esetle­ges palesztin emigráns kor­mány megalakításáról - mon­dotta Faruk Kaddumi, a Palesz­tina! Felszabad'ítási Szervezet politikai osztályának vezetője. Hozzátette: Ezért nem folynak tárgyalások Mubarak egyiptomi elnök ajánlatáról, amely szerint Kairó hajlandó lenne befogadni egv ilyen kormányt. A palesztin politikus emlékeztetett arra, hogy csakis a palesztin mozga­lom valamennyi irányzatát ösz- szefogó palesztinai nemzeti ta­nács dönthet az ideiglenes kor­mány megalakításának kérdé­séről. Hasonló értelemben nyi­latkozott- hétfőn Bejrútban a 'PFSZ egyik Szóvivője is, hozzá­téve: egy ilyen döntést politi­kailag semmi sem indokolna, ugyanis a 'PFSZ-nek már van egy kormánya, s ez a végrehajtó bizottság. Maratoni tárgyalás Hétfő esti kommentárunk. Kilenc és egynegyed órán át tanácskozott egymással két nap alatt a szovjet és az amerikai külügyminiszter. Az impozánsnak tűnő tárgyalási időtartamnak általában örülhetnének a kívülálló megfigyelők, ha nem jelezné az egyben azt is, hogy a kétoldalú és nemzetközi problémák milyen széles skálájával kellett foglal­koznia a moszkvai és a washingtoni dipomácia vezetőjének, a li­banoni válságtól egészen egy esetleges csúcstalálkozó megvita­tásáig. Hogy miért nem születhettek konkrét, kézzelfogható eredmé­nyek ezen a viszonylag maratoni tanácskozáson, arra a túlzás ver szélye nélkül egyértelmű válasz adható: az Egyesült Államok je­lenlegi kormányzatának magatartása miatt. A Reagan-adminiszt- ráció hidegháborús hullámhegy hátán jutott a Fehér Házba, és alapállásához akkor is hű maradt, ha az utóbbi időben a közvéle­mény és a realitások nyomására történt is némi változás politikai hangsúlyaiban és megfogalmazásaiban. A lényeg, a minden nemzetközi változás mögött „Moszkva ke­zét" kereső magatartás azonban változatlan maradt. A számos bizonyíték közül lássunk erre csak egyet. Lehet-e véletlen, hogy Ronald Reagan éppen a Gromiko—Haig találkozó előestéjét ta­lálta alkalmasnak arra, hogy bejelentse a szovjetellenes gazda­sági-technológiai szankciók meghosszabbítására vonatkozó dön­tését? Ráadásul ez olyan intézkedés volt, amely ellen még az Egyesült Államok fontos szövetségeseinek fővárosaiból is tiltakozó reagálások röppentek fel, Tokiótól Bonnig és Párizsig. Sokkal több optimizmusra a külügyminiszteri találkozó lefo- . lyása sem ad okot. Az első értékelések szerint nem történt igazi előrelépés a két nagyhatalom között a bizalmatlanság eloszlatá­sában, s a főbb vitás kérdések megközelítésében. Ez utóbbiak kö­zött természetesen továbbra is a fegyverkorlátozás témája a leg­fontosabb. A jelek szerint sem Reagan elnöknek múlt héten, a világszervezet New York-i rendkívüli leszerelési ülésszakán mon­dott beszédében, sem Haig most kifejtett álláspontjában nem ta­pasztalható közeledés a Szovjetunió által javasolt befagyasztási intézkedéshez. A külügyminiszteri eszmecsere viszonylagos eredménytelensé­ge így azokat a véleményeket erősíti, amelyek szerint a kölcsönö­sen bejelentett készség ellenére is bizonytalan az esélye egy Brezsnyev—Reagan csúcstalálkozónak. Ebben a helyzetben válto­zást csak akkor remélhetnénk, ha a hadászati fegyverzet korláto­zásáról és csökkentéséről egy hét múlva Genfben kezdődő szov­jet—amerikai tárgyalásokon (ahol a szónoki emelvények propa­gandaeszközei helyébe a katonai szakértők érvelése és adatai ke­rülnek) sikerülne elérni az álláspontok közelítését. (KS) Nemzetközi gyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés éves ki­képzési terveivel összhangban a közeli napokban a csehszlo­vák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar nép-, hadsereg törzsei és csapatai részvételével, tartalékos hadkö­telesek bevonásával a Magyar Népköztársaság területén gya- konlat végrehajtására kerül sor. A Maavar Nemzeti Bank hivatalos deviza és valutaárfolyamai Érvényben: 1982. június 22-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 202,99 6 209,20 6 215,41 Ausztrál dollár 3 648,51 3 652,16 3 655,81 Belga frank 76,64 76,72 76,60 Dán korotna 423,22 423,64 424,06 Francia frank 527,27 527,80 528,33 Holland forint 1 327,33 1 328,66 1 329,99 Japán yen (1000) 138,48 138,62 138,76 Kanadai dollár 2 779,14 2 781,92 2 784,70 Kuva ifi d i ná r 12 200,118 12 212,39 12 224,60 Norvég korona 570,60 571,17 571,74 NSZK márka 1 402,19 1 463,65 1 465,11 Olasz líra (1000) 25,05 25,88 25,91 Osztrák schilling 207,35 207,56 207,77 Portugál escudo 42,62 42,66 42,70 Spanyol peseta 32,47 32,50 32,53 Svájci frank 1 680,65 1 682,33 1 684,01 Svéd korona 587,32 587,91 588,50 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 558,93 3 562,49 3 566,05 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VAlJIa (BANKJEGY ËS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. június 22-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 022,92 6 395.48 Ausztrál dollár 50 3 542,60 3 761,72 Belga frank 5 000 74,42 79,02 Dán korona 1 000 410,93 436,35 Finn márka 100 730,43 775,61 Francia frank 500 511,97 543,63 Görög drachma 500 54,91 58,31 Holland forint 1 000 1 288,80 1 368,52 Japán yen (1000) 10 000 134,46 142,78 Jugoszláv dinár 1 000 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2 698,46 2 805,38 Kuvaiti dinár 10 11 846,02 12 578,76 Norvég korona 100 554,03 588,31 NSZK márka 1 000 1 419,74 1 507,56 Olasz líra (1000) 50 000 25,10 26,66 Osztrák schillinq 1 000 201,33 213,79 Portugál escudo 5 000 41,38 43,94 Spanyol peseta 5 000 31,53 33,48 Svájci frank 1 000 1 631,86 1 732,80 Svéd korona 100 570,27 605,55 Török líra 1 000 23,39 24,83 USA dollár 100 3 455,62 3 669,36

Next

/
Thumbnails
Contents