Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
1982. június 19. KÉPÚJSÁG 3 Községi pártszervezetek A községekben működő párt-alapszervezetek túlnyomó többségét községi pártbizottságok, illetve pártvezetőségek irányítják. A nagyobb településeken — mint például Tamási, Tolna, Dunaföldvár — pártbizottság, a viszonylag kisebbekben —■ Bölcske, Kurd, Pincehely — községi pártvezetőség működik. Az alapszervezeteknek csak kisebbik része tartozik városi, illetve járási irányítás alá. Az utóbbi évtizedben----------------------jellemzővé v ált a közös tanácsú közigazgatás kiszélesedése és a város- környéki irányítási modell, ennek megfelelően ment végbe szervezeti átalakulás is a pártéletben, nőtt a községi pártszervek — pártbizottságok és pártvezetőségek — száma. A változás azonban nemcsak számszerű. A községi pártszervek megerősödtek, elismert vezetőivé váltak a községek politikai, társadalmi életének. Jelentős eredményeket értek el a gazdaság- és községpolitikai munkában. Tevékenységük tervszerűbbé vált, politikai irányító munkájuk javult, munkamódszerük, munkastílusuk fejlődött. Mindebben szerepe van annak is, Hogy káderfeltételeik javultak — egyre -több politikailag és szakmailag képzett, nagy mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező párttag került e testületekbe, illetve a korábban itt dolgozók szereztek magasabb képzettséget, több tapasztalatot — mindenekelőtt a nagyközségi oártbizottságoknál és a közös tanácsú községek pártvezetőségeinél. Ugyanakkor egyes területeken — aprófalvas településeken — akadályozza ti munkát helyenként a káderhiány. Bevált az a gyakorlat, hogy a községi pártbizottságok négy- hetenként tartanak vb-ülést. Ily módon több idő és energia jut a testületi ülések előkészítésére, az alapszervezeti munka konkrét segítésére. Ám helyenként az ülésekre sok írásos anyagot készítenek, vagy indokolatlanul megnőtt a napirendek száma. A politikai döntéseket a korábbinál szélesebb körű előkészítő munka előzi meg. Jobban támaszkodnak az alapszervezetek, a társadalmi szervek véleményére, gyakrabban végeznek felméréseket, vizsgálatokat (tavaly például a tolnai, nemrég pedig a faddi pártbizottság végzett széles körű fölmérést és elemzést a keresőképes lakosság politikai, közéleti aktivitá; sáról.) Ugyanakkor néha túl általánosak e testületek által hozott határozatok, nem differenciálnak kellően az alapszervezetek között és nem biztosítják a kellő munkamegosztást. Előfordul még a felsőbb határozatok „másolása" a helyi konkrét feladatok meghatározása helyett. A pártbizottságokat — helyenként a pártvezetőségeket is — eredményesen segítik a munkabizottságok. Néhol azonban nem kapnak a titkártól megfelelő segítséget, nem eléggé célirányos a működtetésük, gyenge a kezdeményezőkészségük. Előfordul az ellenkező véglet is, hogy „kis vb-ként” akarnak dolgozni. Fejlődött o községi pártbizottságok és pártvezetőségek alapszervezeteket irányító tevékenysége. Több helyszíni és módszertani segítséget ad a vezetőségeknek, rendszeres az alap- szérvezetek testületi üléseken történő beszámoltatása. Különösen ott eredményes ez, ahol jó a reszortosok öntevékenysége, és terüietfelelősök is dolgoznak. Rendszeresen tartanak titkári értekezleteket és megszervezik a reszortfelelősök tanácskozását. E .munkaértekezletek — a feladatmeghatározás, a tájékoztatók és a beszámoltatás mellett —■ több irányú tapasztalatcserék is. Időnként — átfogóbb jellegű párt- és kor- má nyhatá roza tok meg jele nése- kor — rendeznek községi szintű kommunista aktívaértekezletet állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők részvételével. Ez jól segíti az egységes értelmezést, a helyi tennivalók kialakítását, a párttagok felkészítését. Az eddiginél gyakrabban kellene élni e lehetőséggel. C_ir_í. tettek és tesznek an- JOKa na|< érdekében a párt- bizottságok és pártvezetőségek, hogy az alapszervezetek munkája javuljon. Segítő-irányító tevékenységüknek azonban az eddiginél jobban kell arra irányulnia, hogy az alapszervezetekben többet foglalkozzanak a párttagok nevelésével, ai tudat- formálással, ilyen és a párttagokat foglalkoztató egyéb kérdéseket gyakrabban tűzzenek napirendre pártrendezvényeken. Megélénkült az utóbbi években a pártcsoportok munkája, ennek is része van abban, hogy a pártmegbízatások száma növekedett. E megbízatások többsége kapcsolódik a különböző szintű pártihatározatokhoz, ám néhol az adott feladat nem .haladja meg a munkakörrel együtt járó kötelességek teljesítését. A megbízatások értékelése még nem mindenütt rendszeres, esetenként formális. Jól érvényesíti a községi pártszervek többsége a párt káderpolitikai elveit, rendszeresen értékeli a területén dolgozó vezetők munkáját, áttekinti a kádé rképzési és -utánpótlási tervek teljesítését, gyakorolja hatáskörét, véleményezési jogkörét. Ám előfordul, hogy a felsőbb állami, gazdasági, mozgalmi szervek „átnyúlnak” a hatáskörileg illetékes pártszerv, -szervezet fölött és magasabb szinten egyeztetnek, döntenek az ő megkérdezésük nélkül. Javításra szorul több helyütt a koordinációs tevékenység is. Megfelelően érvényesül a községi tanácsok párti ró nyitó sa, elsősorban a községi pártbizottságoknál, a pártvezetőségek és a lap szervezetek egy részénél. Színvonala elsősorban a káder- feltételektől, a párt- és tanácsi vezetők személyes kapcsolataitól és egyéb körülményektől függően eltérő. A legnagyobb a probléma a kis létszámú alapszervezetek esetében és ott, ahol a közös tanácsú községek tanácsát a székbe! y köz ség alap- szervezete irányítja. A jövőben indokolt valamiféle megoldást keresni ezeken a helyeken. Eredményesen mozgósítják a pártszervek és -szervezetek —a tanácsok és a tömegszervezetek közreműködésével — a lakosságot a községpolitikai célok megvalósítására. Ezt bizonyítják a községfejlesztés, a szociális-kommunális ellátás eredményei, az egyre több társadalmi munka. Mindezekben jelentős szerepe van a koordinációs tanácskozásoknak, a pártszervezetek kezdeményezéseinek, agifációs munkájának, a párttagság személyes példa- mutatásának. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a pártszervek a gazdaságpolitikai munkára — a célok megismertetésére, elfogadtatására, a végrehajtás ellenőrzésére. A hatáskörükbe tartozó gazdasági egységek vezetőit a végzett munkáról —• minőség, takarékosság, termék- szerkezet alakulása, stb. — rendszeresen beszámoltatják, e beszámoltatások célirányosak, mindinkább konkrétak. Ám néhol elmarad a tennivalók meghatározása, a végrehajtás személyi feltételeinek biztosítása, helyenként nem kielégítő a köz- gazdasági szemlélet formálása. Jelentős eredmények születtek e gazdasági egységeknek a községi feladatokiba, a község- fejlesztési célok megvalósításába való bevonása terén. Anyagi hozzájárulással, társadalmi munkával elősegítik óvoda, bölcsőde bővítését, utak, járdák építését, stb. Nagy gondot fordítanak a pártszervek a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítására, a kialakult kapcsolatrendszer és az együttműködés általábanjó. Testületi üléseken rendszeresen beszámoltatják a KÍSZ-szerveze- tek titkárait, értékelik a KISZ munkáját, párttagokat küldenek konkrét pártmegbízatással a tömegszervezetekbe és -mozgalmakba. Ám előfordul, hogy magukra hagyják a tömegszervezeteket, nem segítik, ellenőrzik megfelelően azok munkáját. működnek a megyében a községi pártszervek, ami lemérhető a gazdasági sikerekben, a falusi lakosság hangulatában, közéleti aktivitásában. A további előrehaladás feltétele a- munka további javítása, az alapszervezetek differenciált segítése, a még meglévő hiányosságok kiküszöbölése. J. J. Bányászati konferencia Pénteken, o külföldi meghívottak előadásaival ért véget Pécsett a mecseki szénbányászat kétszáz éves jubileumi ünnepségsorozatát megnyitó háromnapos szakmai konferencia. A kokszolható fekete kőszén egyetlen hazai lelőhelyén a bányászat intenzív fejlesztését célzó liász-program megvalósításában részt vállaló angol, francia, lengyel és NSZK-beli szakemberek többek között azokról a korszerű biztosító, fejtési és jövesztőberendezésekről mondták el tapasztalataikat, amelyek a nehéz geológiai viszonyok között folytatott mecseki szénbányászatban is alkalmazhatók. Beszámoltak a sújtólégrobbanás elleni védekezés, a föld alatti szállítás, a szénelőkészítés és a dúsítás hazájukban elért legújabb eredményeiről is. A háromnapos tanácskozáson a magyar szakemberek a hazai kőszénvagyon kutatásának, a termelés növelésének, az új bányaművelési rendszerek és berendezések alkalmazásának tapasztalatairól folytattak eszmecserét. Emlékező műanyagok A Villamosszigetelő- és Műanyag Gyárban egyre több gazdaságosan eladható terméket állítanak elő. Egyik ilyen gyártmányuk a hőre zsugorodó kábelcső, amelyből az idén egy amerikai cég háromszázezer dollár értékben vásárol. A kábelcső érdekes tulajdonsága, hogy nagy energiájú elektron besugárzásával „emlékezővé’’ tehető, így hő hatására korábbi alakjára képes visszazsugorodni. Eredményesen HÉTRŐL I i IJÍTT3 ^■Hhírrei HÍRRŐL A lehető legegyszerűbb módon védi a szemét, az arcát és a mellét a fémcsiszoló az Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységénél. „Álarcban" melege lenne. Kisállatok vására Apropó, állatikért. Pécsett országos kisállat- bemutatót és -vásárt rendez a mecseki állatkert holnap, június 20-án, az Uránváros gyermek- közlekedési-parkjában. lehet mutogatni a saját tenyésztésű, dédelgetésű kutyát, macskát, díszmadarát, kétéitűt és aki akarja, fölajánlhatja eladásra a megunt vagy fölöslegessé vált állatkáját. Eszembe jut, hogy sajnos éppen elég girhes macskát lát az ember, éhesen, betegen kóborolnák, a kutyákról nem is beszélve. Sok kismacskának az a sósra,, hogy földhöz csapják. Mások megmaradnak, de gazda, simogató, etető nélkül. Mennyivel kézenfekvőbb, ha megpróbáljuk őket elajándékozni, vagy éppen eladni, ha erre lehetőséget kínálnak az állatkertek. A halak között van csapnivalóan kicsi is, meg döbbenetesen nagy is, hazai vizeinkben. Az olyan sült keszeg, amelyiken nincs mit rágni, nem örvendezteti meg a keszegkedvelőt, inkább bosszankodik. A szenzációs Iharcsafogák viszont már a lebirkózott zsákmány hírével is örömet okoznak. Elképzeli az ember a küzdelmet és persze magát a halat, milyen lehet. Például ez a tiszai harcsa, amelyiknek a kifogásáról ‘múlt szombati lapunk adott érdekes kis hírt. Varsával fogta egy halászati tsz tagja, tehát ősi halászeszközzel az 56 és fél kilós, 210 centi hosszú ragadozót. A halász tudta, hogy varsával kell próbálkozni, ez az ésszerű, és nem a horog, nem a merítőháló. Biztos vagyok benne, hogy biztosra ment, csalk idő kérdése volt az egész. Az ésszerűség címszó alatt pendítek meg néhány dolgot azok közül, amelyeket hírül adott lapunk az elmúlt héten. Az ésszerűség, « mint tudjuk, szöges ellentétben áll az ostobasággal, sőt a pazarlással, a tehetetlenséggel és még sok mindennel, ami nem ésszerű. Tehát jó az, ha valamit úgy csinálnák, intéznek, hogy ésszerű legyen, ugyebár. Mesterséges orr, bányászoknak Nekem minden közül legjobban az a hír tetszett - ezért veszem előre —, hogy „mesterséges orrot”, vagyis a gázokat szaguk alapján felismerő készüléket szerkesztettek a Moszkvai Állami Egyetem biológiai tanszékének munkatársai, megkönnyítvén ezzel — robbanásveszélyes gázkeverékekből keletkező bányaszerencsétlenségek elhárítását. Mindenképpen nagy eredmény, a leghumánusabb találmányok közé tartozik, ez bizonyos. De az tetszik benne különösen, milyen elv alapján valósult meg a készülék. Azt mondja a hír: a rovarok szaglószervei.nek modellezésével állították elő. Tehát a természetben keresgélték a kutatók és nem hiába. Teljesen logikus, ésszerű lépés, hogy bizonyos esetekben ott kell először körülnézni, ahol már vannak jól bevált, sőt évszázadok, -ezredek alatt is jónak bizonyult módszerek, „szerkezetek”, tapogatók. A hangya .például kiválóan érzi a szagokat. Pedig nincs cyranói orra, az egész rovar olyan pici, hogy szinte nincs is. A szagló- szerve, ez a mikroszkopikus méretű valami mégis olyan tökéletes, amilyen csak lehet. Éppen a napokban hallottam, hogy ha egy hangya fölfedez valahol kiadós ennivaló zsákmányt, a bolyhoz vezető utat megjelöli valamilyen, saját magából kibocsátható szagos anyaggal és a többiek ennek alapján már egyből odajutnak a helyszínre. A természet produkált néhány tökéletességet. Például a vitaminokat, amelyek nélkül nem létezhet a szervezet. Csak persze hozzá kell juttatni a szervezetet a vitaminhoz. Nem feltétlenül tablettával és injekcióval. Az már kényszermegoldás; amikor baj van. Egyébként ez is bizonyítja, hogy az ember kénytelen volt utánozni a természetet, vagyis mesterségesen előállítani a vitaminokat, hogy adott esetben tudja használni. Egyszerűbbnek tűnik, ha az emberfia gyümölcsöt eszik, mindig, valahányszor megteheti. Ez élvezetes, a tabletta kevésbé. És mégis vannak emberek, akik megfeledkeznék erről, vagy sajnálják maguktól a gyümölcsöt (drága), sőt nem is szeretik. Hát bizony az az ember, aki szereti a nikotint, a tömény italt, de utálja a szőlőt vagy a barackot, messzebb került a természettől, mint a ketrecbe zárt oroszlán Afrikától. Növénynemesítés A növénymenesítők tudományos, célratörő munkájával egyre jobb termőképességű fajták kerülnek termesztésbe. Szerdán fajtabemutató volt Iregszemcsén, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet kísérleti állomásán. Alumínium talicska A talicska nem puha kezeknek való munkaeszköz, akár fából való kubikostalicska, akár molnártalicska. Az utóbbi a molnárok zsákmozgató vaseszköze, tehát súlyos alkalmatosság, üresen tartani, tologatni sem gyerekjáték, hát még 70—80 kilós zsákokkal terhelve. (Nem is értem, miért nem készítettek már sokkal régebben alumínium molnártalicskát. Az alumínium remek tulajdonságai — könnyű és mégis szilárd, nagy teherbírású - elég hosszú ideje ismertek. Használja a repülőgépgyártó ipar, használja az édesipar (sztorii o ipa pír), sőt a söripar, hordónak, éppen azért, mivelhogy az alumínium söröshordó könnyebb, mint a fa- hordó. Ráadásul tartósabb is. Na, mindegy, végre gyártanak alumíniumból molnártalicskát is, a hír szerint exportra, egy karlsruhei cég megrendelésére, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Az első 50 talicska, mintaszállítmányként meg is érkezett az INSZK-ba. Nagyon jó, hogy mór talicskát is exporté- ’ lünk. Örülök. Jöjjön a valuta. De annak még jobban örültem volna, ha az első 50 molnártalicska a magyar malmokba kerül, mint afféle minfaszállítmány, megkönnyítendő molnáraink munkáját. A néház fizikai munka nem lesz egyre vonzóbb hazánkban sem, ugyanúgy, mint a világ bármelyik országában. Tapasztalatok bizonyítják. A mintaszállítmány után aztán elláthatták volna hazai malmainkat- annyi alumínium talicskával, amennyi csak szükséges. Erre fölfigyelt volna valamelyik nyugati cég, vagy akár több is, jönne az exportrendelés esőstől. Ehhez az kellett volna, hogy egy magyar cég, például amelyik gabonaőrléssel foglalkozik, fedezze fel az alumínium ésszerűen alkalmazható tulajdonságait, ha ezek amúgy sem számítanak titoknak. Elég híres alumíniumgyártó ország vagyunk és ugyancsak eléggé híres gabonatermesztők. Arról is terjedt már hírünk a világban, hogy vannak ötleteink. Talán az a baj, hogy a legegyszerűbben megvalósítható - maradjunk a kiindulási fogalomnál: a legésszerűbb - megoldást nem keresik, inkább kikerülik jó néhányon, akik pedig tehetnének valamit. Vagy nem tudják,, elfelejtették, hogy a molnárnak talicskája is van? (gemenci) Védőberendezés
