Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. június 19. országgyűlés nyári ülésszaka befejezte tanácskozását (Folytatás az 1. olralról.) romlása. Hozzáfűzte, hogy ezen a problémán sok helyütt sütő­üzemek létesítésével kívánnak segíteni, ehhez a termelőszö­vetkezetek is támogatást ad­nak. KORPÁI JÁNOSNÉ (Budapest, 9. vk.), a Pamutnyomóipari Vál­lalat textilfestő gyárának cso­portvezetője idézte a Belkeres­kedelmi Minisztérium májusban kiadott tájékoztatójának azt a megállapítását, mely szerint az árukínálat javul, ám a terme­lők nem kötötték le szerződés­sel teljes árumennyiségüket, il­letve a szerződésben vállalt kötelezettségeiket olykor pon­tatlanul teljesítették. E kedve­zőtlen tendenciák megváltozta­tásához — a képviselőnő véle­ménye szerint — a jelenlegi fel- vásárlási rendszeren kellene módosítani. KISS IMRE (Borsod m. 25. vk.), a mezőkeresztesi áfész igazga­tóságának elnöke az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezetek áruellátó szerepéről szólt. TÓTH FERENCNÉ (Bács-Kis- kun m. 16. vk.), a Kalocsai Sütő­és Édesipari Vállalat gyáregy­ségvezetője a kereskedelmi fej­lődés új vonásait emelte ki. Mint mondotta, a megújulásra, a kezdeményezőikészségre jel­lemző, hogy több új értékesítési formát vezették be. JÁVORKAI ISTVÁN (Komárom m. 2. vk.), a Tatabányai Szén­bányák Vállalat főaknásza el­ismerve az élelmiszer-ellátás gazdag kínálatát a megyében, szólt a zöldség-gyümölcs for­galmazás gondjairól. Ez utób­binál az ellátás szélsőséges in­gadozása érzékellhető és a pia­ci árak is valamivel magasab­bak az átlagosnál. TISZA KALMANNÉ (Fejér m. 4. vk.), az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinát hegesztője rész­letesen szólt szűkebb hazája, a Velencei-tó és környékének fej- Iődéséről, keres'kedelméről. WINKLER LÁSZLÓ (Győr-Sop- ron m. 8. vk.), a MOFÉM Fém­szerelvénygyár segédművezetője felszólalásának jelentős részé­ben az idegenforgalomról be­szélt. Mind mondotta: megnőtt az érdeklődés Győr-Sopron me­gye idegenforgalmi értékei iránt. Juhár Zoltán válasza Juhár Zoltán válaszol a felszólalásokra Miután hozzászólásra többen nem jelentkeztek, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter élt a válaszadás jogával. A vita során a 21 hozzászólásban elhangzott számos kérdéscsoport'közül né­gyet emelt ki. Az áruellátás vár­ható helyzetéről elmondotta: a fő cél az elért színvonal meg­őrzése. Ezt csak az eddiginél jobb „teljesítménnyel, nagyobb munka árán lehet megvalósíta­ni. A kistelepülések áruellátásá­ról Juhár Zoltán kifejtette: mindenekelőtt helyileg, az adott környezetben lehet fejlesztésü­kért sokat tenni* Kiemelkedő szerepet vállalhatnak ebben a szövetkezetek, a vállalatok, a tanácsok. A képviselők észre­vételére reagálva Juhár Zoltán megállapította: az élelmiszerek haszonkulcsa valóban alacsony • és ez már árusításuk színvona­lának rovására megy. Ezért ezen változtatni kell, még akkor is, ha ezek az intézkedések eset­leg a fogyasztói ár emelkedé­sével járnak. Ami pedig a vá­sárlási körülményeket ■ illeti, a gondok csökkentésére a meglé­vő hálózatból kell „többet ki­hozni” s erre alkalmasak le­hetnék az új kereskedelmi for­mák, például a társulások, s felhasználhatók az eredetileg más célt szolgáló helyiségek is a kereskedelmi hasznosításban. A miniszter kifejtette: helyes tö­rekvés, ha az ipar maga nyit üzleteket, s ösztönzik azt is, hogy a kiskereskedelem és az ipar közvetlen kapcsolatba ke­rüljön egymással. Az üzemel­tetési formák tapasztalatai ked­vezőek, ezért a szerződéses, il­letve bérleti formák fejlesztését tovább ösztönzik, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az áruellátásban a legfontosabbak az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem nagy egységei. A belkereskedelem vezetőinek ki­emelt feladata, hogy ezeknél a nagyobb jelentőségű szerveze­teknél teremtsenek olyan mun­kafeltételeket, amelyek alkal­masak a kereskedés színvona­lának emelésére. A miniszter végezetül megköszönte a keres­kedelmi dolgozók munkáját elis­merő szavakat. A kereskedők áldozatkész tevékenysége 10 millió ember jó hangulatához járul hozzá, ezért megérdemlik a maximális társadalmi, erköl­csi és - ha a lehetőségek en­gedik - anyagi elismerést is. Az országgyűlés a belkeres­kedelmi miniszter beszámolóját, illetve a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomá­sul vette. Interpellációk Ezután interpellációk követ­keztek. DR. SCHNITZLER JÓZSEF (Hajdú m. 16. vk.) sebészfőor­vos, a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem lil. számú sebészeti klinikájának igazgatója azt sür­gette, hogy a környezetvédelmi szabályok ellen vétőket követke­zetesebben vonják felelősségre. MARKÓJA IMRE igazságügy­miniszter válaszában hangsú­lyozta, hogy a széles körű felvi­lágosító, nevelő munkára, a megfelelő gazdasági ösztönző rendszer kialakítására, valamint a jogi szabályozás és a jogal­kalmazás eszközeire egyaránt szükség van a környezetvéde­lemben. Ami a jogi szabályo­zást illeti, az korszerű és meg­felel a követelményeknek. Egyet­értve a képviselővel megállapí­totta: kétségtelen, hogy nem mindig vonják felelősségre a vétkeseket, ennek oka részben az ellenőrzés hiányosságaiban, a bátortalan kezdeményezések­ben keresendő, részben pedig abban, hoqy nem mindig sike­rül megtalálni a személy sze­rinti felelősöket. Vagy ha igen, akkor is hiányzik a kellő hatá­rozottság a számonkérésben. A kormány nemréa elrendelte: vé­gezzenek vizsgálatot e témá­ban; a tapasztalatokat még az idén összegzik, hogy megtehes­sék g szükséges intézkedéseket. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés Markója Imre válaszát tudomásul vette. KELEMEN ZOLTÁN (Szolnok m. 9. vk.), a TITÁSZ mezőtúri ki- rendeltségének csoportvezető villanyszerelője Mezőtúr és Túr- keve gondjaival, az állandósult magas tala'jvízszint mérséklésé­vel kapcsolatban interpellált az Országos Vízügyi Hivatal elnö­kéhez. KOVÁCS ANTAL államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke elmondta: a képviselő so­kakat érintő aktuális kérdést ve­tett fel. A talajvízszint emelke­dése ugyanis nemcsak Szolnok megyében, hanem az ország egyéb sík területein is gondot okoz. A megyei tanácsok több­ségének van belterületi vízren­dezési-fejlesztési koncepciója. Mezőtúr és Túrkeve vízrendezé­si tervei a múlt évben elkészül­tek. A kivitelezés gyorsításának lehetőségét a Szolnok megyei Tanáccsal közösen megvizsgál­ják, s a lehetséges intézkedé­sekről tájékoztatják a képvise­lőt. Az interpelláló képviselő Ko­vács Antal válaszát tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka - amelynek második napján Péter János és Apró Antal felváltva elnökölt - be­fejeződött. Szíria és a PFSZ visszautasítja az izraeli követeléseket Lázár György fogadta Constantin Olteanut Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Constantin Olteanu altábornagyot, a Ro­mán Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterét, aki katonai delegáció élén hivata­los, baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A találkozón jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter és Victor Bo- lojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Elutazott Malcolm Rifkind Pénteken elutazott Budapest­ről Malcolm Rifkind angol kül­ügyi parlamenti államtitkár, aki június 16-18. között Nagy Já­nos külügym'ipisztériumi állam­titkárral a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettessel a két ország kapcsolatairól foly­tatott megbeszéléseket. Találko­zott és tárgyalt Török István külkereskedelmi államtitkárral és dr. Bácskai Tamással, a Ma­gyar Nemzeti Bank igazgatójá­val. Malcolm Rifkindet fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. A diplomáciai erőfeszítések egy helyben topogása és az ál­láspontok megmerevedése jel­lemzi a libanoni helyzetet az izraeli invázió tizenharmadik napján. Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet Vb-elnöke további ellenál­lásra szólította fel a Nyugat- Bejrútbaa körülzárt palesztin— libanoni szövetséges erőket, fi­gyelmeztetve, hogy a libanoni főváros az izraeli betolakodók temetője lesz. Szíria változatla­nul visszautasítja azt az izraeli —amerikai követelést, hogy vonja ki békefenntartó erőit Bejrútból és egész Libanonból. Philip Habib amerikai elnöki megbízott 48 órás tűzszünetet kért avégett, hogy első lépés­ként megvalósíthassák a szem­ben álló erők szétválasztását Bejrút térségében. Izrael vála­sza az volt, hogy hajlandó a korábban meghirdetett tűzszü­net tiszteletben tartására, de a ke resztény-f a I a ng i sta m iííciá k nevében „nem vállalhat ilyen kötelezettséget". Valid Dzsumblatt, a haladó pártokat tömörítő Nemzeti Mozgalom elnöke találkozott ugyan Száíkisz libanoni elnök­kel és az amerikai megbízot­tal, de egyrészt . a baloldali szövetségesek jóváhagyásától, másrészt további politikai té­nyezők bevonásától teszi függő­vé részvételét a Nemzeti Meg­mentés Bizottságában. Dzsumb­latt nem fogadja el Basir Ge- majelt a keresztények kizáróla­gos képviselőjeként és gyakor­latilag is ellensúlyozni kívánja a jobboldal fölényét, megbé­nítva ezáltal az egységes poli­tikai kezdeményezést. A szíriai hivatalos hírügynök­ség pénteki jelentése szerint Hafez Asszad elnök elutasítot­ta Szárkisz libanoni államfő ké­rését, hogy vonják ki a szíriai csapatokat Bejrut körzetéből. A közlemény szerint a 30 ezer fős szíriai csapatok a törvényes libanoni hatóságok kérésére állomásoznak Libanonban az 1975—76-os polgárháború be­fejezése óta. Szárkisznak egye­dül nincs joga a szíriai kivonu­lás kérésére. Libanoni források utalnak arra, hogy az izraeli csapatoktól körülvett Baadba palotában rekedt libanoni el­nököt Szíria nem tekinti a tör­vényes libanoni hatóságok kép­viselőjének. Hafez Asszad szíriai elnök pénteken Damaszkuszban a li­banoni helyzetről tárgyalt az Ali Akbar Velajati iráni külügy­miniszter vezetésével szíriai lá­togatáson tartózkodó iráni kül­döttséggel. A megbeszélésen részt vett Mohammed Szalimi iráni és Musztafa Tiassz szíriai had ügy m i n iszte r. PANORÁMA BUDAPEST Németh Károly, a- Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta Zbigniew Messnert, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagját, a LEMP katowicei vajdasági bizottságának első titkárát, aki testvérmegyei kap­csolatok keretéiben delegáció élén látogatott el Borsod-Aba- új-Zemplén megyébe. JÁSZBERÉNY Alapításának harmincadik év­fordulójáról emlékezett meg pénteken a Jászberényi Hűtő­gépgyár hat és fél ezres mun­kásközössége. A vállalat sport- csarnokában megtartott jubi­leumi ünnepségen részt vett és felszólalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter. A jubileu­mi ünnepség alkalmával a gyár harminc dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült. MOSZKVA Az SZKP KB Politikai Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa ndgyra értékeli a KGST Budapesten megtartott XXXVI. ülésszakának eredmé­nyeit, valamint az ott elfoga­dott határozatokat. A politikai bizottság és a minisztertanács meghallgatta az ülésszakon részt vett, Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök vezette küldött­ség beszámolóját, jóváhagyta a delegáció munkáját. Losonczi Pál Burmában (Folytatás az 1. oldalról.) Vezető burmai személyiségek társaságában Losonczi Pál ez­után a világ legnagyobb budd­hista templomát, a Shwegadon pagodát látogatta meg. A bur­mai királyok és alattvalóik tö­mérdek aranyat és ezüstöt ál­doztak a monda- szerint becses ereklyére: a Buddha Indiából hozott hajszálaira emelt pago­da építésére és díszítésére. A pagoda, s a köré épített kiseb­bek ma is a buddhista hitélet központjai, a különböző egyhá­zi szervezetek székhelyei. Lo­sonczi Pál helyi szokás szerint adományt nyújtott át a Shwe­gadon gondnokainak, s a ven­dégkönyvbe jegyzett emlék­sorokkal további jólétet és fej­lődést, sok boldogságot kívánt Burma vezetőinek, népeinek, békét az egész emberiségnek. Pénteken délelőtt megkezdték tanácskozásaikat burmai part­nereikkel az államfői kísérethez tartozó kormánytisztviselők és szakértők. U Tin Swe, az első számú ipari minisztérium veze­tője ezalatt Losonczi Pált a burmai gyógyszervegyészeti üzembe, Gyogonba kalauzol­ta el. A Rangoon közelében har­minckét hektáron elterülő és több mint kétezer dolgozót fog­lalkoztató, korszerű nagyüzem­be Losonczi Pált elkísérte U Maung Maung Kha kormány­fő és Chit Hlaing külügyminisz­ter is. ✓ A délelőtt folyamán a ma­gyar külügyi, külkereskedelmi, gazdasági, kulturális és tájé­koztatásügyi tárcák képviselői folytattak eszmecserét burmai kollégáikkal. A megbeszélések középpontjában a két ország együttműködésének lehetőségei álltak. Például Szahalin Péntek esti kommentárunk. A japán kormány valóságos tudathasadásos állapotba került. Az ok: a szovjet—japán kapcsolatok ügye. Szuzuki Zenko kabinetjére nem jellemző a Moszkvával fenn- tott jó viszony ápolása, az együttműködés kibővítésére irányuló törekvés. Hogy ez miért alakúit így, annak számos okát lehetne sorolni, légióként a nemzetközi helyzetben bekövetkezett sajnála­tos változást, az enyhülés megtorpanását, ami nem kedvezett a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztésének. Annál inkább élesztette bizonyos soviniszta körök erőfeszítéseit Japánban, olyanokét, akik a Kuril-szigetek területi hovatartozását a második világháború óta következetesen felhasználják a sziget- ország szovjetellenes propagandakampányainak élesztgetéséhez. Ezek az erők megbízható szövetségesekre leltek a felkelő nap or­szágának militarista köreiben. Ráadásul Washingtonból és Pe- kingből is folyamatosan táplálják azt a nézetet, miszerint a „szov­jet fenyegetés” ellen Tokiónak még szorosabbra kell fűznie kap­csolatait az Egyesült Államokkal és Kínával. Ugyanakkor egyes japán üzletemberek változatlanul komoly lehetőséget látnak a Szovjetunióval ígéretesen indult gazdasági kooperáció bővítésében. Példaként a Szahalin-szigeten folyó közös szovjet—japán kőolaj- és földgázfeltárásra szoktak hivatkozni. Nem ok nélkül: Japán eddig már körülbelül. 240 millió dollár ér­tékű beruházással járult hozzá ott a természeti kincsek kiakná­zásához. Az sem kerülte el a japánok figyelmét, hogy miközben a kez­detben nagy reményekre jogosító kínai vállalkozásukat Peking takaréklángra csavarta, szovjet részről nem zárkóznak el a még nagyobb arányú közös beruházásoktól sem. Csakhogy ennek most komoly akadálya támadt. Mégpedig nem Tokióban, hanem a Csendes-óceán másik partján, az Egyesült Államokban. Reagan elnök az iparilag legfejlettebb hét tőkés ország nem­rég Versailles-ben tartott csúcsértekezletén meghirdette a szovjet­ellenes gazdasági rendszabályokat. Igaz, vonakodva, de végül is elfogadták az amerikai javaslatok szellemét, ha nem is betű sze­rint értelmezve az embargót. Szuzuki Zenko miniszterelnök mái Franciaországban tolmácsolta Reagannek azt az óhaját, hogy a „japán nemzeti vállalkozásnak” minősített szahalini beruházást folytatni szeretnék. Ehhez azonban amerikai szabadalmaztatású gépeket és berendezéseket is felhasználnak. Ha ezeket az USA megtagadja, Japán kénytelen félbeszakítani a beruházásokat. Bár a döntés most az amerikai nemzetbiztonsági tanácsravár, azért a szovjet—japán kapcsolatok alakulása nem Washingtonban dőlhet el. Meglehet, Gromiko külügyminiszter az ősszel ellátogat Tokióba, ami kétségtelenül használna a megromlott jószomszédi viszonynak. Ami viszont Ázsia békéjét és biztonságát illeti, a szov­jet—(japán párbeszéd kimeríthetetlen témákat kínál. Nem utolsósorban a szahalini példákból kiindulva. GYAPAY DÉNES Fülöp-szigetek A szigeteken az őslakosság már korán — a XV. században — megismerkedett az iszlám vallással, s ezzel eqy időben alakultak meg az első feudá­lis államok. A spanyolok 1521- ben jelentek meg először a szigetek partjainál és 1565-ben gyarmatosították azokat. A spanyol közigazgatás, és az egyház tevékenysége a lakos­ság széles körének ellenállását váltotta ki, s hosszú évek re­formmozgalmának kudarca után 1896-ban fegyveres felke­lés tört ki a szigeteken. Noha a felkelők győzelmet arattak, s ki is kiáltották a független köztársaságot, a spanyol—ame­rikai háborút, lezáró párizsi béke az Egyesült Államoknak juttatta az országot. A nem­zeti mozgalmak tevékenységé­nek eredményeként az Egye­sült Államok 1934-ben autonó­miát adott a szigeteknek. A második világháború alatt a Fülöp-szigetek japán megszál­lás alá került, majd a japá­nok kiűzése után 1946. július 4- én nyerte el függetlenségét. Az ország gazdasági életé­nek alapja a mezőgazdaság, ebben az' ágazatban dolgozik a keresőképes lakosság két­harmada. Fő terményei: a rizs, a cukornád, a kávé, a banán, a dohány. Jelentős ásványkincsei még jórészt feltáratlanok. Külföldi — elsősorban USA és kanadai — tőkével kezdődött a réz, a vas, a króm és a mangán ki­termelése. Ezen túlmenően je­lentős szén- és kőolajtartalé­kok is ismeretesek, melyek feltárása folyamatban van. Iparában az élelmiszer-, a textil- és a fafeldolgozás ér­demel elsősorban említést.

Next

/
Thumbnails
Contents