Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. június 18. Költségvetés, belkereskedelem (Folytatás az 1. oldalról.) javítanivalónk között első helyen említette a termelő- és értékesítő tevékenységet, ezen belül is a minőségre és a határidőre vonatkozó kikötések, a szerződéses fegyelem betartását. A világban végbemenő változás a oiaci munka és az ezzel foglalkozó szervezet korszerűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett feltételek és követelmények vállalása esetén minden váflaiat kaphat külkereskedelmi jogot, főleq, ha ez az exporttevékenységet előmozdítja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Veress Péter — a kis- és~a közéovállalatok, valamint a szövetkezetek export- te vé'ke ny ségé nék el ő seg íté sé re. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a szervezeti intézkedések, mégis külkereskedelmi és fizetési mérlegünk javulását elsősorban a aazdaság iobb teljesítőképességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal összéhanqolva. Ez országunk érdeke és elfoqadható, józar* iránya a cselekvésnek. BECSEI LÁSZLÓNÉ (Borsod megye 12. vk), a Borsodnádas- di Lemezqyár hegesztőié Ózd és környékének javuló kereskedelmi ellátásáról szólva megemlítette, hogy a feilődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzleteiben is ugyanazok az áruk legyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott lakótelepi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a ta nácstestü létre bízni. Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót: Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetértett azokkal a képviselői véleményekkel, amelyek a település- fejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozták. Bizakodóan nyilatkozott az energiaprogram megvalósításának folyamatáról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését sürqető törvényhozói véleményeket is. Ható rozathozatal következett : az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A na p i re nd nek m e gfel e I ő e n ezután Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Juhár Zoltán beszéde A miniszter bevezetőjében emlékeztetett orra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távú iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A XII. pártkongresz- szus által kijelölt célokat, az áruellátás színvonalának megőrzését - nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük." Az ellátás összességében kiegyensúlyozott volt, szélesedett a választék és valamennyire javultak a vásárlási körülmények. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának és kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Általában ez a helyzet a ruházati cikkek esetében is. A háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a avermék- és diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, a vendéglátás fokozatosan vissza, hódítja vendégeit. A miniszter szólt a gondokról i'S'. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, ameívek a termelők és a kereskedelem munkáinak nvenaéiből származnak és ezért kiküszöbölhetők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várható igényeket, vagy az ioar nem a szerződésben foqlaltak szerint szállít. A miniszter ki - t=rt rá: hogy az idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszer- ellátás kialakult színvonalát. Bővíteni kell az- olcsó cikkek számát, fejleszteni a munkahelyi és kereskedelmi vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fejlődéséről is. E vállalatok szeretje meghatározó a lakossági ellátásban. Jogos viszont az észrevétel, hoav amíg naav ke- rockedelmi központok nvíltak a fővárosban és az ország más részein is. addlq a kisüzletek száma csökkent. Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgalmáról. Annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. A többi között 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére — mondta. A miniszter megemlítette: A bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzletlhá lázat 6 százaléka, s 1982 végére összesen 7000 szerződéses üzlettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is Felszólalások HOSSZÚ LÁSZLÓ (Szabolcs megye 5. vk.), az MSZMP Sza- boícs-Szatmár megyei Bizottságának titkára az országgyűlés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott véleményét összegezte. Megállapította: a belkereskedelmi törvény megalkotása óta helyes irányban fejlődik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Az élelmiszer-ellátás színvonala nemzetközi összehasonlításban is jónak minősíthető. A zöldség-, gyümölcstermelés, -felvásárlás és -árusítás rendszerével azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. A képviselő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szervezetek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a termelésre. , RADNÓTI LÁSZLÓ (Somogy m. 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a kistelepülések boltjainak ellátása, rentabilitása érdekében egyes á rucso po rtok ha szó nku Icsá nak felületvizsgálatát szorgalmazta. BARTA LÁSZLÓ (Szolnok megye 2. vk.), a megyei tanács elnöke kiemelte: Felmérésük szerint a szerződéses üzletek munkája kielégítő, megfelel a várakozásnak, gazdaságosan működnek, több helyen javulta választék, megfelelő a ki- és a felszolgálás. MESTERHÁZI MARIA (Vas m. 9. vk.). az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyáregységének dolgozója vasi tapasztalatok alapján mondta: A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésétől elmaradtak és korszerűtlenné váltak a nagykereskedelmi létesítmények. A jövőben az arányos fejlesztésre figyelni kell. HAVASI BÉLA (Borsod m. 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: Az ipar és a kereskedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kapaz elcsolati formák keresésének, új értékesítési módszerek terjesztésének. DANCSÁK LÁSZLÓNÉ (Nóg- rád m. 5. vk.), a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének termelésirányítója elismeréssel szólt arról, hogy a kereskedelmi vállalatok a korábbinál bátrabban változtatnak módszereiken. TAUSZ JÁNOS (Pest m. 22. vk.) nyugdíjas, a fővárosi agglomeráció kereskedelmi feszültségeiről elmondta: A térségben mintegy százezer budapesti lakosnak van hétvégi telke. Ellátásuk fokozott igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben. Gond, hoqy az elmúlt években két százalékkal csökkent az állami kereskedelem alkalmazottainak száma g megyében és ennek egyik oka a dolgozóknak — a fővárosiakéhoz viszonyított — alacsony keresetében rejlik. Javasolta:az illetékesek foglalkozzanak ezzel a problémával. SZŰCS GÁBOR (Hajdú m. 13. vk.), az MSZMP Hajdúszoboszlói városi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy fi megye kereskedelmi ellátásában jelentős szerepet játszanak a fogyasztási szövetkezetek, a háztáj1 és a kisegítő gazdaságok. TÓTH LÁSZLÓ (Csongrád m. 12. vk.), a szegvári Puskin Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője megerősítette: Az elmúlt időszakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekintetben a helyi, megyei kezdeményezések is segítettek. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk pénteken a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. Losonczi Pál Burmába érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Burmába érkezett. A burmai főváros, Rangoon repülőterén a magyar államfőt és feleségét, valamint kíséretét U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és felesége, az államtanács tagjai — közöttük U Maung Maung Kha miniszterelnök —, a kormány tagjai és a diplomáciai képviseletek vezetői köszöntötték. Lázár György fogadta Nyikolaj Bajbakovot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta a baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Nyikolaj Bajbakovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Marjai József és Johannes Ran4 tárgyalásai Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön a Parlamentben megbeszélést folytatott Johannes Rau- val, a Német Szövetségi Köztársaság Északrajna-Vesztfália tartományának miniszterelnökével. Áttekintették a nemzetközi politika és a világgazdaság időszerű kérdéseit, tárgyaltak a kétoldalú gazdasági és ipari együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ennek kapcsán megállapították, hogy PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Mohamed Harmel, a Tunéziai Kommunista Párt első titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. * Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az SZVSZ elnökének vezetésével csütörtökön hazaérkezett a SZOT küldöttsége, amely részt vett a Franciar Általános Munkásszövetség (CGT) bár a magyar vállalatok kooperációs kapcsolatai az Északrajna-Vesztfália tartományban működő cégekkel a legkiterjedtebbek, a jelenlegi gazdasági helyzetben is vannak konkrét lehetőségek az együttműködés szélesítésére. A megbeszélésen részt vett Rolf Krumsiek, az Északrajna- Vesztfália tartomány kancellári hivatalának államtitkára és- Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár. Lille-ben tartott 41. kongresz- szusán. MOSZKVA Moszkvában közzétették annak a memorandumnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió terjesztett az ENSZ-közgyűíés második rendkívüli leszerelési ülésszaka e'é a növekvő nukleáris háborús veszély elhárításáról, a fegyverkezési verseny megfékezéséről. A memorandum összegzi a Szovjetunió már korábban beterjesztett javaslatait, kiegészíti azokat, részletesen kifejti a szovjet álláspontot a nukleáris leszerelés kérdésében és o leszerelés egyéb te- tületein. A terjedelmes dokumentum kitér a leszerelési problémák minden részletére és olyan megoldásokat javasol, amelyeket valamennyi érdekelt álítím elfogadhat. Száz éve született Georgi Dimitrov (4.) Burma Egység Dimitrov szellemében A lipcsei per tanulságait Dimitrov a Komintern VII. kongresszusán foglalta össze. A fasizmus jellegének, lényegének meghatározása, az akkori Európáiban történelmi fontosságú, elméleti tett-volt. A fasizmus a kapitalizmus utolsó eszköze osz- tályuraíma védelmében - mutatott rá Dimitrov —, mozgalom, amelynek tömegbázisát a kispolgárság adja, osztályhatalom, a .finánctőke legsovinisztább, legreakciósabb erőinek nyílt, terrorista diktatúrája, ellensége minden haladó eszmének és mozgalomnak. Tehát nemcsak a kommunisták, a munkásosztály érdeke, hogy fellépjen ellene. Célul tűzte ki ezért széles egységfront kialakítását a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből. A második világháború előtt Dimitrov a Komintern főtitkáraként is a fasizmus elleni ösz- szefoqásért küzdött. Kezdeményezésére alakult meg 1942-ben a Bolgár Hazafias Front. Az 1944. szeptemberi antifasiszta felkelés győzelme, a bulgáriai szocialista forradalom első lépései, sikerei is elválaszthatatlanok tevékenységétől. Három évtizedes emigrációjából 1945 szeptemberében tért haza. Hamarosan miniszterelnökké, maid a Bolgár Kommunista Párt főtitkárává választották. A gyakorlat bebizonyította a dimitro- vi elvek helyességét, vagyis azt, hogy a népi demokratikus állam sikerrel betöltheti a proletárdiktatúra funkcióit, alkalmas arra, hogy a társadalmat a szocialista átalakulás útjára vezesse. így dolgozta ki a párt a szocialista iparosítás teljes programját, a kisgazdaságok, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapelyeit, a kulturális forradalom programját. A bolgár nép nagy vezetőjének 1949-ben bekövetkezett halála után is a mindinkább erősödő nemzeti egység olyan hajtóerőnek bizonyult, amely nagyszerű tettekre sarkallta az ország népét. Dimitrov születésének 100. évfordulójára készülve fölélénkültek a társadalmi megmozdulások. így például szép eredményeket hozott a szocialista munkaverseny, sok a többletvállalás, kiterjedt társadalmi munkaakciókat szerveznek országszerte. Szófiára alig lehet ráismerni, annyi az új lakótelep. Di- mitrovgrádban szupermodern textilkombinátba kalauzoltak el, amelyet japán, nyugatnémet, svéd licencek alapján építettek. Minden automatizált, a programozást elektronikus számítógépekkel végzik. Plovdiv közelében a Dimitrov agrár-ipari-tu- dományos komplexum nagyfokú szervezettségével, szinte hihetetlen termelékenységi mutatóival kápráztatott el. Az elmúlt két évtizedben a bolgár termelő- szövetkezeteket fokozatosan ösz- szevonták az állami gazdaságokkal, mezőgazdasági ipari üzemekkel - fenntartva természetesen a szövetkezeti gazdák tulajdonosi jogát, az irányítás demokratikus intézményeit. A plovdivi komplex gazdaságban már a tudományos kutatómunkát is egybekapcsolják a termeléssel és feldolgozással. Ők vásárolják fel a körzet összes mezőgazdasági termékét, 230 boltjuk biztosítja Plovdiv és a megye ' községeinek zöldség- és gyümölcsellátását. Konzervüzemekben 200 ezer tonna terméket dolgoznak fel évente. * * * Dimitrov nyomában vezetett az utam Bulgáriában és örömmel tölt el, hogy nemcsak a plakátok, jelszavak és emlékművek emlékeztettek lépten-nyomon életművére, hanem a hétköznapok valósága is: ahogyan élnek, gondolkoznak, tevékenykednek mai örökösei — a bolgár dolgozó emberek. VASVÁRI FERENC A hazánknál hétszer nagyobb, 676 ezer négyzetkilométer területű és 33 millió lakosú Burma földjén már az időszámítás előtti 2. században az őslakos mon törzsek fejlett civilizációt és önálló államot hoztak létre. Az északról érkező burmai törzsek előbb csak a mai Burma középső részén, majd hatalmukat fokozatosan kiterjesztve, az egész ország területére kiterjedő egységes államot hoztak létre. Az angolok a 19. század végén gyarmatosították Burmát, s az indiai gyarmatbirodalomhoz csatolták. Az első világháborút követően kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalom küzdelmeinek első eredményeként 1937- ben önálló gyarmati közigazgatást kapott. 1942-ben az országot megszállták a japánok, s csak 1945- ben sikerült o burmai antifasiszta erőknek és az angol csapatoknak a megszállókat kiűzni. Az 1945 után folytatódó nemzeti felszabadítási törekvések 1948. január 4-én vezettek a függetlenség elnyeréséhez. Az 1962-ben meglhi rdetett „Burma útja a szocializmushoz" program alapján államosították a külkereskedelmet, a külföldi érdekeltségeket és a nagyobb hazai magánvállalkozásokat is. Az 1974-ben meglhi rdetett alkotmány a nemzetgyűlésnek biztosít jelentős hatalmat. Az ország gazdasági élete a mezőgazdaságon alapul. Legfontosabb terméke a rizs, de igen jelentős a köles, a cukornád, a gyapot termesztése is. Az ország területének egyhar- madát borító trópusi őserdő több mint egymillió tonna értékes keményfa kitermelését biztosítja. Jelentős ásványkincskészletekkel rendelkezik. Az iparban elsősorban a hazai alapanyagok feldolgozása számottevő, s fejlesztésre jelentős külföldi hiteleket is igénybe vesz. (NSZK, Japán, Kína). Gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal az utóbbi években alakított ki. A Komintern vezetőségében (ülő sor, balra)
