Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

2 NÉPÚJSÁG

1982. június 17.

PANORÁMA

Tüzérségi párbaj Bejrútnál

Szerda délelőtt is folytatódtak a kedden kiújult tüzérségi összecsapások Bejrút térségében egyfelől az izraeli invá- ziós csapatok, másfelől az arab békefenntartó erők Szíriái egységei és a palesztin ellenállási mozgalom között. Miután Szíria kategorikusan visszautasította azt az izraeli követelést, hogy vonja ki csapatait Bejrutból és környékéről, az izraeli páncélosok megindultak a fővárostól keletre lévő szíriai állások felé, hogy a hétfőn elvágott damaszkuszi út minél hosszabb szakaszát vonják ellenőrzésük alá.

Mint emlékezetes, az arab békefenntartó erők a libanoni kormány kérésére, a libanoni parlament és az Arab Liga döntése alapján tartózkodnak Libanonban 1976 óta, tehát bárki más jogtalanul követeli az eltávolításukat. Minthogy az előnyomuló izraeli csapatok több ponton erősen megközelítették a szíriai állásokat, nem lehet kizárni, hogy végképp összeomlik a múlt pénteken létrejött szíriai—izraeli tűzszünet.

Miután Rafael Ejtan vezérkari főnök azzal kérkedett, hogy a bekerített libanoni főváros körül elhelyezett izraeli löve- gek Nyugat-Bejrút bármely pontját képesek ágyúzni, kedd délutántól folyamatos tűz alá vették a palesztin menekülttáborokat, a főváros déli pereMargaret Thatcher brit miniszterelnök és hadügyminisztere, John Nőtt egyaránt értésre adták kedden, hogy a közel 15 ezer argentin hadifogoly csak akkor kerül haza, ha Argentína beleegyezik az ellenségeskedések teljes beszüntetésébe, nem csak a Falkland- (Malvin-)szigeteken, hanem az Atlanti-óceán egész déli térségében.

Londoni megfigyelők szerint a kormány gyakorlatilag arra kér biztosítékot Argentínától, hogy szabad keze legyen a Falklandokon. Ez az újabb nyomén húzódó palesztin—libanoni védelmi vonalakat.

Az izraeli hadsereg dolgát Bejrút térségében megkönnyíti, hogy felvonulási területként használhatja fel a falangista milíciák kezén lévő körzeteket.

Szí Fia és' a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet egyaránt elveti a libanoni rendezés amerikai menetrendjét, amely izraeli .katonai ultimátummal és térnyerő támadásokkal párosul a bekerített Bejrút térségében. Philip Habib, Reagan ejnök különmegbízottja lényegében a régóta ismert izraeli követeléseket terjesztette elő: 1. A

Libanonban lévő szíriai és izraeli csapatok kölcsönös kivonása; 2. A palesztin fegyveres erők eltávolítása, a libanoni palesztin táborok, bázisok teljes lefegyverzése.

Ami a libanoni polgárháborús válság „szabad" beavatkozástól mentes rendezését illeti, az izraeli invázió nem enyhítette, hanem fokozta a szemr benálló erők megosztottságát. Míg az Izraellel együttműködő keresztény jobboldal kedvező körülményként értékeli az izraeli megszállást, addig a haladó, hazafias erők eleve az izraeli csapatkivonást szabják a nemzeti megbékélés feltételéül és kategorikusan elvetik azt a falangista—amerikai koncepciót, amely egyenlőségjelet tesz az izraeli megszálló csapatok és a törvényesen Limas különösen nehéz helyzetbe sodorhatja a lázongó közvéleménye miatt amúgy is nyugtalan argentin katonai kormányzatot.

Az Egyesült Államok, amely tevőlegesen támogatta a brit katonai erőfeszítéseket, a fegyverszünet beálltával ismét annak az óhajának adott kifejezést, hogy Nagy-Britannia és Argentína — akár az ő közreműködésével is — üljenek tárgyalóasztalhoz, és találjanak tartós megoldást a falklandi problémára.

banonban tartózkodó arab békefenntartó efők, palesztin gerillaszervezetek közé.

Ilyen körülmények között csekély az esélye egy nemzeti egységkormány létrehozásának. Falangista források szerint az alternatíva egy katonai vagy félkatonai kormány megalakítása lenne.

Begin izraeli miniszterelnök értésre adta, hogy olyan kormányt kíván látni Libanon élén, amely befejezi a Bejrútban bekerített palesztin erők felszámolását. Ellenkező esetben az izraeli csapatok végső csapást mérnek a palesztin ellenállás

nyugat-bejrúti főhadiszállására.

*

Munkásgyűlést tartottak szerdán a Budapesti Danuvia Gyárban. A résztvevői szolidaritásukat fejezték ki az izraeli támadás ellen küzdő palesztin arab néppel, az agresszió sújtotta libanoni lakossággal. A nagygyűlésen Háziinger György, az Országos Béketanács alel- nöke mondott beszédet, majd ismertette az Országos Béketanács állásfoglalását, amely békeszerető közvéleményünknek az izraeli agresszióval kapcsolatos álláspontját tükrözi.

Az Országos Béketanácshoz a Dél-Libanon elleni támadás megkezdése óta naponta sok száz, az agressziót elítélő távirat, szolidaritási üzenet érkezik, amelyet a testület a Békevilágtanácsnak, az ENSZ-nek, illetve a PFSZ-nek továbbít.

Argentína előbb vagy utóbb visszaszerzi a Falkland- (Mal- vin-)szigetek feletti fennhatóságát — vélte, Leopoldo Gal- tieri argentin államfő a kedden elhangzott rádió- és tévényilatkozatában. Az elnök beszédében egy szóval sem említette, hogy országa vereséget szenvedett volna, vagy csapatai megadták volna magukat Nagy- Britanniának.

Galtieri beismerte: a Puerto Argentino-i (Port Stanley-i) harc befejeződött.- BUDAPEST

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 11-16. között Lionel Soto-nak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkársága tagjának vezetésével kubai pártküldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A delegációval megbeszélést folytatott BaHai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A kubai pártküldöttség szerdán elutazott hazánkból. A repülőtéri búcsúztatásán jelen volt J. A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete is.

SZEGED

Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Csong- rádban. Kedden a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban megtekintett több üzemrészt, élet- és munkakörülményeikről beszélgetett a munkásokkal. A Központi Bizottság titkára szerdán Makóra, majd Derekegyhá- zára és Szentesre utazott. Végül Csongrádon tájékozódott a városfejlesztés eredményeiről, a tanácsi munkáról.

SZÓFIA

(Plenáris üléssel és három szekcióban folytatódott szerdán Szófiában a Georgi, Dimitrov születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi. elméleti konferencia. A szekcióüléseken a magyar pártküldöttség tagjai is felszólaltak, köztük Szokolai Katalin és Borsi Emil, a Politikai Főiskola tanárai. A konferencia csütörtökön ér véget.

BÉCS

Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szerdán délután kétnapos hivatalos látogatásra Becsbe érkezett. A vendéget a bécs-sdhwechati nemzetközi repülőtéren dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök, dr. Bruno Kreisky kancellár, valamint a kormány több tagja üdvözölte.

A Falkland-vélság

Brit és argentin nyilatkozat a szigetek jövőjéről

Száz éve született Georgi Dimitrov (3.)

Harc a törpe vádlókkal

Dimitrov 1909-től 1923-ig az Általános Munkás Szakszervezeti Szövetség titkáraként dolgozott. Lenint követve fellépett az értelmetlen háborúval szemben, részt vett a Balkáni Szociáldemokrata Föderáció és a Kommunista Internacionálé munkájában. 1923. június 9-én Cankov generális jobboldali államcsínnyel átvette a hatalmdt. Az ellene szervezett felkelés szeptember 23-án Vrescs községből indult, és hamarosan az egész északnyugati országrészre átterjedt. Dimitrov és Kolarov vezetésével nyolc városban és 440 községben létrehozták a munkások és parasztok forradalmi hatalmi szerveit, amelyhez a fasizmusellenes középrétegek is csatlakoztak. Az élet igazolta a dimitrovi egységpo- ■liti'ka életképességét, annak ellenére, hogy a bolgárok első népi-nemzeti antifasiszta harca akkor még nem győzhetett.

Véres megtorlás következett. Dimitrov emigrációba kényszerült. A következő évtizedben Európa különböző városaiban; Moszkvában, Becsben, Berlinben élt és midden erejét a bolgár, a balkáni, és a nyugateurópai kommunista- és munkásmozgalom kibontakoztatására fordította. A Kommunista ln- ternacionálé tekintélyes vezetőjeként nagy erőfesztéseket tett a nemzetközi proletár egységfront létrehozása és a szövetségi politika kidolgozása érdekében.

Amikor Hitlert 1933-ban Németország kancellárjává választották, első dolga volt lecsapni a haladó társadalmi mozqalmakra. Ennek előkészítéseként 1933. február 27-én éjjel — mint azóta ismeretes — a nácik felgyújtották a Reichstag épületét. Provokatív céljuk az volt, hogy a választások előtt a német nép, sőt az egész világ előtt kompromittálják a kommunistákat, megvádolva őket a bűntett elkövetésével. A Reichstag még lángokban állt, a vizsgálatot még el sem kezdhették, de a fasiszta sajtó máris tényként tálalta: „A gyújtogatás a kommunisták müve volt

és egy nemzetközi kommunista felkelkés jeladásának szánták.” Megkezdődött a kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti aktivisták letartóztatása. Őrizetbe vették Dimitrovot és két bolgár harcostársát is. Goring monstre-pert készített elő, amellyel a fasiszta terror a koncentrációs táborok felállításának szükségességét kívánta indokolni. A birodalmi rádió egyenes adásban közvetítette a tárgyalást. Göbbels a győzelem biztos tudatában rengeteg újságírót csődített össze, a hamis tanúk sokaságát sorakoztatta fel.

Tervük azonban csődöt mondott. Dimitrov - aki vállalta saját védelmét - a per során higgadt alapossággal, érvekkel, nagyszerű agitátorerényeket csillogtatva pontról pontra megcáfolta a vád képtelen állításait. Átlátva a fasiszták szándékain, nem védekezett, vádlottból vádlóvá lépett elő: feltárta a fasiszta provokáció céljait, s nevetséges helyzetbe hozta a német fasizmus főkolomposait.

Emlékezetes záróbeszédében az alábbiakat emelte ki: „Védelmezem kommunista forradalmi becsületemet... Védelmezem életem értelmét és tartalmát . . . ezért akartam bebizonyítani, hogy a kommunista pártrfak egy ilyen bűncselekményben való részvételhez semmi köze nem volt..." Tudta, hogy beszéde nemcsak a bíróságnak szól, hanem elsősorban a német kommunistáknak, ezért meghatározta közvetlen feladataikat: „Tömegmunka, tömeg- iharc, tömegellenállás, egységfront, semmiféle kaland!”

Dimitrovot bátor és következetes magatartása miatt, valamint a világ haladó közvéleményének tiltakozására harcostársaival együtt 1933. december 23-án a fasiszta bíróság kénytelen volt felmenteni. A törpék vesztettek.

VASVARI FERENC

(Következik: 4. Egység - Dimitrov szellemében.)

A szovjet üzenet

Szerda esti kommentárunk.

Elég egy pillantást vetni a térképre, vagy az újságok hasábjaira, hogy egy pillanat kétségünk ne legyen afelől, milyen égetően aktuális az íENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka. A közel- és közép-keleti lángtenger — és a szüntelen amerikai fenyegetőzések — fényében ezen az ülésszakon is ismét bebizonyosodott, melyik oldalon hallatszik messzehangzóan az értelem, a józanság és az emberiség sorsáért érzett felelősségtudat hangja.

Hogy a Szovjetunió milyen jelentőségű fórumnak minősíti ezt az .ülésszakot, arra újabb bizonyság született. Leonyid Brezsnyev az ülésszakhoz küldött üzenetében ünnepélyesen bejelenti:

,JA Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége azt a kötelezettséget vállalja magára, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvert. Ez a kötelezettség azonnal életbe lép, abban a pillanatban, hogy az ENSZ közgyűlésének szónoki emelvényéről azt közzéteszik."

iNem meglepő, hogy a világsajtó, pártállásra való tekintet nélkül, vezető helyen méltatja az üzenet horderejét. Olyan példalmu- tató gesztusról van szó, amelynek célját maga Brezsnyev úgy indokolta: a szovjet állam mindent meg akar tenni „a népeket fenyegető nukleáris pusztulás veszélyének elhárításáért, azért, hogy végső soron kiküszöböljék ezt a veszélyt az emberiség életéből".

A szovjet államfő üzenetének ismertetése után mondta el beszédét a közgyűlésen Gromiko külügyminiszter és a résztvevők —* mint ez az azt követő felszólalásokból is kitűnt —, úgy érezték: a Brezsnyev-üzenet és a szovjet külügyminiszter által megfogalmazott állásfoglalás újabb reménysugarat jelenthet a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben.

Ezt a helyzetet, mint Gromiko rámutatott, az teszi ilyen veszélyessé, hogy bizonyos erők „'megszédültek saját világhatalmi vágyaiktól” és ezek jegyében vad fegyverkezési hajszát folytatnak.

Bár a nemzetközi közvélemény nyomása a tárgyalóasztalhoz kényszerítette ezeket az erőket, még mindig megvan a veszélye annak, hogy nem az egyenlő biztonság elve alapján, hanem a szovjet fél biztonságának rovására szeretnék folytatni ezeket a megbeszéléseket. Ezen a magatartáson a jövőben változtatni kell —bármilyen fontos eredmény önmagában is a különböző megbeszélések folytatása.

Mind a Brezsnyev-üzenet, mind az ENSZ-palotában is fontos tárgyalásokat folytató szovjet külügyminiszter beszéde újabb példája annak, hogy csak a higgadt, konstruktív megközelítések vezethetik ki a világot a jelenlegi hullámvölgyből. Az emberiség pozitív választ vár a pozitív szovjet kezdeményezésekre.

HARMAT ENDRE

Távoli útra indult Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke: a világ legnépesebb kontinensének, Ázsiának, két, hazánktól messze fekvő országát keresi lel. Előbb Burmában U San Yu államfő, majd a Fülöp-szigeteken Ferdinand Marcos köztársasági elnök meghívására tesz hivatalos látogatást. Személyében először tárgyal majd magyar államlő a két országban. A tárgyalások célja a kétoldalú kapcsolatok lehetőség szerinti bővítésén kívül a véleménycsere a világunkat foglalkoztató legfontosabb kérdésekről.

Bár nagy a földrajzi távolság Budapest és Rangun, illetve Manila között, a politikai-társadalmi haladás iránya szerint is van különbség a szocialista Magyarország és a két ázsiai fejlődő ország között, Losonczi Pál útja megfelel a magyar külpolitika reális szándékainak. A magyar politika érthetően elsősorban „öreg kontinensünk" dolgai iránt a legfogékonyabb, de a tapasztalatok, tudatos felismerések alapján vallja: Európa állapota nem függetleníthető más térségek helyzetétől, Ázsia sorsa kihathat Európa állapotára is. Magyarországot a kontinens államainak többségéhez hagyomány osan sokféle kapcsolat fűzi, s érdekeltek vagyunk ezek fejlesztésében. Losonczi Pál most két olyan országot keres fel, amelyekkel egyelőre szerények a kapcsolatok, de határozott, nyílt az érdeklődés az együttműködés fejlesztésére a kölcsönös érdekek alapján.

Az ázsiai utazás első állomása a délkelet-ázsiai, 32 millió lakosú Burma, amellyel hazánk több mint két évtizede tart fenn diplomáciai viszonyt. A magyar államfő látogatása nem előzmény nélküli. Éppen tiz éve, hogy U Ne Win akkori burmai államfő Budapesten járt, míg a vezető magyar politikusok közül Fock Jenő kormányfő 1972-ben és 1974- ben is tárgyalt Rangunban. Rendszeresnek mondhatók a két ország diplomáciája vezetőinek megbeszélései, s ha szerény mértékben is, fejlődtek a kereskedelmi kapcsolatok. A semleges külpolitikát követő, szocialisztikus fejlődést hirdető burmai vezetés érdeklődést tanúsit a szocialista építőmunka magyar tapasztalatai iránt, s a két ország egybecsengő álláspontot vall sok fontos nemzetközi kérdésben. A ranguni megbeszélések lehetőséget nyújtanak a tapasztalatok kicserélésére, a világpolitika 'gondjairól vallott nézetek jobb megismerésére.

Sok tekintetben másként alakult hazánk viszonya az 50 millió lakosú, távol-keleti, sok ezer szigetből álló Fülöp-szi- geteki Köztársasággal. Még egy évtizede sincs, hogy Budapest és Manila felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Azóta a két ország kapcsolatai gyorsan szélesedtek, a politikai érintkezésben, a gazdaságban, a kultúrában, a tudományban egyaránt. A legfontosabb érdemi tárgyalásokra eddig a külügyminiszteri eszmecserék adtak lehetőséget. Púja Frigyes két éve tárgyalt Manilában, az idén márciusban pedig Budapestre látogatott a távol-keleti ország kormányfője. A kölcsönösen jobb megismerést szolgálta a kibontakozó együttműködés a könyvkiadásban, a filmművészetben, a tömegkommunikáció terén éppúgy, miként a parlamenti vagy éppen a szakszervezeti kapcsolatokban. A magyar kultúra nagyköveteként járt Manilában az Állami Népi együttes, a debreceni Kodály kórus, de elmondható ez fordítva is: a Fülöp-szigeteki folklór balettegyüttes magyarországi szerepléséről. A két ország még csak az első lépéseket tette meg a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok kialakításában, de mindkét részről jó piaci lehetőségeket látnak. Ennek megvizsgálására is alkalmat adhatnak Losonczi Pál tárgyalásai, amelyek mindenekelőtt a kapcsolatok politikai alapjainak kiszélesítését kívánják szolgálni, a békés egymás •mellett élés szellemében, a két különböző társadalmi rendszerű ország között.

(Z. I.)

A lipcsei perben