Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 110. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. május 13., csütörtök SZAKSZERVEZETI JOGOK (3. old.) IFJÚSÁGPOLITIKA, FORINTOKBAN (4. old.) VÖRÖSKERESZT (5. old.) ATOMERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Kiválóak dicsérete Hogy országszerte egész kollektívákat részesítettek és részesítenek ezekben a napokban elismerésben, hogy a megtisztelő kiváló címet és más rangos kitüntetéseket a legjobban prosperáló vállalatok minden megyében ismét enyerik; úgyszólván megszokottnak mondható, nincs benne semmi különös. Valóban nincs? Valóban csak egy időről időre megismétlődő rítusnak volnánk tanúi? Gondolkozzunk el ezen egy percig. Látszatra — éppen napjainkban — mintha egy reménytelenül időszerűtlen témát feszegetnénk: megromlott és ma sem javuló külgazdasági feltételek közepette, felismert saját fogyatékosságaink megszüntetésén fáradozva, amikor vívmányaink megőrzése érdekében az egyéni alkotókészség fokozottabb kibontakozása sem nélkülözhető... vajon milyen szerepe lehet a kollektív elismerésnek? Könnyebb erre a kérdésre válaszolni, ha nemcsak a kiváló vállalatokra gondolunk, hanem azokra is, amelyek nem azok. Azokra, amelyekben becsületesen dolgoznak ugyan, sőt, sokan vannak olyanok, akik egyénenként példamutató szorgalommal, s képességeik javát latbavetve teszik a maguk dolgát, de valamilyen okból — a nem megfelelő munkaszervezés, a túlzottan óvatos, diktátumhoz szokott vezetés, a szükséges termék- váltástól való ódzkodás következtében, vagy éppen a sok baleset miatt — már hosszú évek óta nem kapnak semmilyen kollektív kitüntetést... Ezeknél a vállalatoknál az elismerés elmaradása ösztönözhet a munka jobb megszervezésére, piackutatásra épülő termelésre, felelős döntési szintek pontosabb meghatározására, a munkafegyelem megszilárdítására, a legjobb dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésére, és így tovább... Éppen napjainkban — amikor a munkaerővándorlás hasznos volta is mind nyilvánvalóbb — különös jelentősége lehet annak, hogy egy-egy gyár, vállalat, intézmény tevékenységét, mint csapatmunkát méltányolják kitüntetéssel, amire minden bizonnyal azok a legbüszkébbek, akiknek személyes részük van a sikerben, ök azok, akiket — közkeletű kifejezéssel élve — „húzó embereknek” nevezünk, akik „nem teszik le a lantot”, amikor vége a munkaidőnek, nem sietnek az-öltözőbe, hanem átadják a váltótársnak a gépet; tőlük nem „ellesni” kell a szaktudást, csak elfogadni a segítségüket; nekik szavuk van a munkatársak körében és a munkahelyi demokrácia fórumain; s számukra — legyenek akár beosztottak, akár vezetők —, nem akkor kezdődik a nap. amikor kilépnek a gyárkapun, mert a munkahelyi gondokat akarva-akaratlanul „hazaviszik", hiszen a fejüket nem hagyhatják odabent. Mert tudnunk kell, hogy a munkahelyi gondoktól a legkiválóbb kollektívák sem mentesek, hogy ott sem húzza mindenki azonos elánnal a közös szekeret, s a „húzó emberek” feltehetően többségben sincsenek, de utat kaptak — vagy éppen utat törtek maguknak—, hogy „húzhassanak”. Minden vállalatnál, intézménynél, szövetkezetben, minden munkaszervezetben — a kívülálló számára többnyire észrevétlenül — küzdelem folyik. Köznapi küzdelem ez, amit a tunyaság, a megszokotthoz való ragaszkodás, a látszatbuzgalom, a pozícióféltés, a ködösítés ellen vívnak mindazok, akik saját érdeküknek tudják a közérdeket, akiket a politika csak támogathat, de ez tökéletes védelmet számukra nem biztosíthat, a nehezét — a sebesülés és az esetleges csata- vesztés kockázatát is — nekik maguknak kell vál- lalniok. Egy-egy munkaszervezet eredményeinek társadalmi elismerése, a legkiválóbb kollektívák kitüntetése egyfajta köznapi, de példaadó győzelmet jelent, közös győzelmet, ám egyben azoknak a „húzó", a szocializmus építéséért eredményesen cselekvő beosztottaknak és vezetőknek a sikerét is, akik okosan küzdenek és nem fáradtak el. ACZÉL GÁBOR Együttes ülést tartott az SZMI elnöksége Púja Frigyes és a Tolna megyei Tanács V. B. ciprusról Bulgáriába Napirenden az együttműködés lltBZOtt Rendhagyó módon kezdődött tegnap délelőtt Szekszórdon a Tolna megyei Tanács V. B. soros ülésének első része, ameny- nyiben a szakszervezetek székhazában, az SZMT elnökségével tartott együttes ülést a végrehajtó bizottság. A tanácskozás napirendjének beszámolói Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke és Horváth József, az SZMT vezető titkára voltak. A széles körű vitára szánt írásos beszámoló tárgya pedig a szakszervezetek és tanácsi szervek együttműködésének tapasztalatai, továbbá tervezet az együttműködés továbbfejlesztésére. Részt vett az ülésen dr. Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Vinkovits Jánosé, a SZOT szervezési és káderosztályának osztályvezető-helyettese, továbbá dr. Liszkai Lajos, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának Tolna megyei referense is. A napirend megtárgyalása a beszámoló előterjesztőinek - Császár Józsefnek és Horváth Józsefnek — szóbeli kieaészíté- se után kezdődött, a vitában ti- zenketten kértek szót, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat. Mint azt igen sokan tudják, a Tolna megyei Tanács V. B. és az SZMT között 1971-ben jött létre az az együttműködési megállapodás, amely a területpolitikai feladatok egyeztetését, a feladatok megvalósításában a kapcsolatok fejlesztését rögzítette. Módosításra 1976- ban került sor, majd 1979-ben a megyei tanács vezetői és az SZMT titkársága értékelték az együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósítását. Markáns fejlődést tanúsít, hogy ez alkalommal már a Tolna megyei Tanács V. B. és az SZMT elnöksége tekintette át az együttműködés tapasztalatait, azt állapítva meg erről, hogy a két szerv együttműködése jól szolgálta a megye politikai, gazdasági, kulturális és szociális fejlődését, a szocialista demokrácia kibontakozását. Sommásan szólva: megyénkben a szakszervezeti szervek és tanácsok kapcsolata biztositja a lakosság, a szervezett dolgozók érdekvédelmét, érdekképviseletét. A két testület gazdag tartalmú együttműködése- mint ezt többen is hangsúlyozták a vitában — túljutott az alapozáson, így sor kerülhet arra, amit a megye fejlődése is megkövetel: a gyakorlatibb együttműködésre, továbbá az együttműködés eddig bevált elveinek, módszereinek megerősítésére. Morhauser Adóm, az építők megyebizottsági titkára beszélt elsőként a megyei tanács szak- igazgatási szervével kialakított és jól gyümölcsöző munkakapcsolatokról, majd dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára arról szólt, ami jó féléve igényként felmerült: a szakszervezetek képviselői ne csak tanácskozási jogú résztvevői legyenek a véleményező, javaslattevő szerepük miatt rendkívül fontos tanácsi bizottságoknak, hanem rendes tagjai. Dr. Erdős Mária vb-tag a rehabilitációs tevékenység javításának közös feladataira hívta föl az együttes ülés résztvevőinek figyelmét. Dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei bizottságának titkára a kommunális fejlesztés feladatai számára kért még nagyobb figyelmet. A közalkalmazottak megyebizottsági titkára Bartos László után Fülöpné Szűcs Mária — a Pedagógus Szakszervezet megyebSzottságának titkára felszólalásában azt fejtegette, hogy a jó partnerkapcsolatok alapja a kölcsönös bizalom. István József, a megyei tanács elnöke többek között az egy üzem, egy iskola mozgalom élénkítésének szerepéről. fontosságáról beszélt, majd rámutatott arra, hogy a koordinációt minden vonatkozásban célszerű erősíteni. Dr. Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának titkára elismerően szólt a tanácsi és szakszervezeti szervek együttműködéséről. Vinkovits„Jánosné, a SZOT képviseletében szólva örömmel és elismeréssel nyugtázta, hogy az eleven vitát megalapozó értékelő jelentés nem irányelveket ismétel; minden sorában Tolna megyei. Helyi eredményeket és tennivalókat összegez. Kari Imre, a KISZ megyei bizottságának titkára egyebek között arról beszélt, hogy a kis települések politikai, társadalmi, kulturális életében milyen sze-t repet készek játszani a KISZ- korosztályú fiatalok. Dr. Liszkai Lajos pedig azt mondta el, hogy igen mély benyomást gyakorolt rá az a tenniakaró felelősségtudat, amellyel az együttes ülés résztvevői megtárgyalták egyrészt az együttműködés tapasztalatait, másrészt az újabb feladatokat rögzítő megállapodás-tervezetet. Végül Zsák Fábián, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára a társadalmi összefogás szervezésében alkalmanként megnyilvánuló hibákat bírálva mondta el, hogy nem egészséges egyszerre több akciót is futtatni. A vita végén Császár József és Horváth József mondtak köszönetét a tanácskozáson elhangzott észrevételekért és javaslatokért. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége ezt követően időszerű ügyekben hozott döntéseket. A Tolna megyei Tanács V. B. pedig - elfoglalva szokott helyét a megyei tanács székházában — a megyei tanács II. negyedévi ülésének előkészítésével foglalkozott. Andreasz Mavrommatisszal, a ciprusi görögöknek a közösségközi tárgyalásokon részt vevő új állandó képviselőjével találkozott ciprusi hivatalos látogatásának utolsó napján, szerdán délelőtt Nicosiában Púja Frigyes külügyminiszter. Mavrommatisz részletesen tájékoztatta a magyar külügyminisztert a ciprusi probléma rendezésére tett legújabb erőfeszítésekről, rámutatva, hogy a legjárhatóbb útnak változatlanul a közösségközi tárgyalások folytatását és sikerre vitelét tekintik. Mindazonáltal hozzátette: ha a közösségközi tárgyalások belátható időn belül nem járnak eredménnyel, nem mondanak le más eszközökről sem a régóta húzódó válság igazságos és tartós rendezése érdekében. Púja Frigyes a magyar nép és kormány támogatásáról biztosította a ciprusi válság rendezéséért fáradozókat és megismételte a ciprusi kérdéssel kapcsolatos ismert magyar álláspontot. Púja Frigyes külügyminiszter, ciprusi hivatalos látogatását befejezve, szerdán Ciprusról továbbutazott a Bolgár Nép- köztársaságba, ahol Petr Mla- denov bolgár külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz. A magyar külügyminisztert a larnacai repülőtéren ciprusi kollégája, Nikosz Rolandisz búcsúztatta. Jelen volt Dobos István, hazánk nico- siai és Angelos Angelidis, Ciprus budapesti nagykövete is. iPuja Frigyest Szófia repülőterén Petr Mladenov üdvözölte. A magyar külügyminiszter ■bolgár kollégája kíséretében gépkocsin szálláshelyére, a Bo- ijana rezidenciába utazott. Exportra is dolgomnak TEMAFORG-üzem Tolnanémediben A megszűnt kendergyár helyén az elmúlt év júliusában alakult önállóvá Tolnanémediben a TEMAFORG Vállalat helyi üzeme. Az ország különböző részeinek fonógyáraiból, textilüzemeiből ideérkező hulladékanyagot minőség szerint válogatják, s ezek egy része továbbfeldolgozásra kerül. A kiválogatott fonalból Olaszországba, géptisztító gyapotból Ausztriába exportálnak a tol- nanémedi üzem 138 dolgozója munkájának eredményeként. Az üzemben főként nők dolgoznak, s Nagyszékelyből és Pincehelyről bérelt autóbusszal járnak munkahelyükre és visz- sza. ______________________________-± Futószalag könnyíti a bálázást Németh László az egyik nyújtó gépnél
