Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

1982. május 13. 2 KÉPÚJSÁG Losonczi Pál Pest megyében A Falkland-válság Az ENSZ főtitkára szerint még néhány nap kell a megegyezéshez Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára kedden egész nap intenzív tárgyalásokat foly­tatott Argentína és Nagy-Bri- tannia megbízottaival a Faík- land-viszály békés rendezésé­ről. A főtitkár további türel­met kért a felektől, és kijelen­tette: további néhány napra van szüksége ahhoz, hogy eredményt érjenek el. Argentína, mint ismeretes, a hét elején további engedményt tett a szuverenitás kérdésében, mondván, hogy nem ragaszko­dik annak Nagy-Britannia ál­tali elismeréséhez a csapat­visszavonást megelőzően. Nagy-Britannia egyelőre nem fogadta el ezt a formulát sem. Mint az ABC televízió londo­ni tudósítója bizalmas értesü­lésekre hivatkozva kedden es­te jelentette, a Thatcher-kor- mány már csak további négy napot ad az ENSZ-nek a köz­vetítésre, és ha a hét végéig nem mutatkozik eredmény, nagyarányú akcióba kezd. Brit illetékesek, ha nagyon óvatos formában is, de meg­erősítették, hogy az ENSZ-fő- titkár irányításával folyó New York-i tárgyalásokon van ha­ladás. Az alsóház ma újabb vitát rendez a válságról. A londoni hadügyminiszté­rium közben megerősítette, hogy az elmúlt 24 órában nem kapott jelentést harci érintke­zésről a falklandi térségben. Argentin katonai körök ne­vetségesnek minősítették azo­kat a hűeket, amelyek sze­rint brit fregattok és rombolók ellenőrzésük alatt tartanák a Malvin- (Falkland-)szigetcso- port két legnagyobb szigetét elválasztó tengerszorost. Kedden ugyanis Londonból azt jelentették, hogy egy brit fregatt behatolt a két szigetet elválasztó szorosba, és ott tü­zet nyitott egy argentin hajó­ra. E források azt is tudni vél­ték, hogy brit fregattok és rombolók rendszeresen járőröz- nek a szorosban, s ezzel gá­tolják az argentin utánpótlás biztosítását. Aristides Royo Sanches pa­namai elnök kedden az ENSZ főtitkárához intézett sürgős üzenetében követelte az Ar­gentína ellen indított brit ag­resszió azonnali leállítását és kérte Perez de Cuellart, hogy nyilvánosan szólítsa fel Nagy- Britanniát az agresszió be­szüntetésére. A panamai el­nök üzenetében ugyanakkor kifejtette, hogy a brit agresz- szió folytatódása esetén a la­tin-amerikai országok közös féllépésre szánhatják el magu­kat Nagy-Britanniával és az annak gyarmatosító törekvéseit támogató Washingtonnal szemben. Peru nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy katonai ala­kulatokat küld Argentína meg­segítésére, ha nem jön létre a brit—argentin tűzszünet — kö­zölte kedden a perui televízió, beszámolva arról a tanácsko­zásról, amelyen a perui állam­fő, a külügyminiszter és a három haderőnem főparancs­noka vett részt. Washingtonban ugyancsak a Falkland-válságról tárgyalt Joao Baptista de Figueiredo brazil elnök, aki kedden ér­kezett hivatalos látogatásra az Egyesült Államok fővárosába. A brazil államfő partnere Haig külllügyminiszter/ volt. Figueire­do szerdán találkozott Reagan elnökkel a Fehér Flázban. Figueiredo Washingtonba történt elutazása előtt kijelen­tette: a brazil álláspont lé­nyegében azonos a többi la­tin-amerikai ország vélemé­nyével. Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke szerdán Pest me­gyei látogatásának második napján — a megye vezetőinek társaságában — Ceglédet és a ceglédi járást kereste fel. A vá­ros és a járás vezetői Cegléden a pártbizottságon fogadták. A látogatás ezután az ÉVIG ceglédi gyárában folytatódott. Az Elnöki Tanács elnöke az üzem megtekintése után a vá­ros közelmúltban elkészült új létesítményeivel ismerkedett. A program délután Albertir- sán folytatódott. A község mel­letti dombvidéken húzódó, hat termelőszövetkezet által közö­sen létrehozott nyolcszáztizenöt hektáros csonthéjas gyümöl­csöst — meggy-, cseresznye-, őszibarack-, szilva- és kajszi­barack-ültetvényt — Főző József, az albertirsai Micsurin Termelő- szövetkezet elnöke mutatta be. A ceglédi járás települései­vel, gazdálkodásával ismerked­vén az Elnöki Tanács elnöke megtekintette az Albertirsán ta­valy átadott kilenctantermes ál­talános 'iskolát, valamint Dán- szentmiklóson az épülő művelő­dési és sportházat. Kétnapos Pest megyei látogatása befeje­zéseként megszemlélte a Micsu­rin Termelőszövetkezet dán- szentmiklósi központjában a gazdasáq termékeiből összeállí­tott kiállítást, majd találkozott a tsz vezetőivel és szocialista brigádvezetőivel. Világvallások a békéért Folytatódott a moszkvai tanácskozás Moszkvában szerdán folytat­ta tanácskozását a világvallá­sok békekonferenciája. A csak­nem száz ország mintegy fél­ezer egyházi személyiségének tanácskozását köszöntötte II. János Pál pápa, akinek jó­kívánságait J. Long, a Vatikán képviselője tolmácsolta. A ka­tolikus egyház feje is állást foglalt a nukleáris fegyverke­zés veszélyének elhárítása mellett. Mint ismeretes, a vi­lágvallások békekonferenciá­jának legfőbb témája az, mit tehetnek a vallások képviselői az emberi élet védelmében, a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárításáért. Szerdán befejezték a nuklfeá- ris háború veszélyének kérdé­sével foglalkozó teljes üléseket, amelyeken igen sok felszólalás hangzott el. A többi között aláhúzták: a jelen lévők nyolc nagy világvallást képviselnek, s ezek híveinek száma az em­beriség jelentős részét teszi ki. Ezért különösen fontos, hogyan foglalnak állást az egyházi sze­mélyiségek az ember életének védelmében. Ezzel foglalkozik a többi kö­zött az az írásos dokumentum is, amelyet a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa ter­jesztett a tanácskozás elé. A tanácskozás szerdán dél­után munkabizottságokban folyta,tta a kérdések megvita­tását. A világvallások békekonfe­renciáján megfigyelőként részt vevő amerikai lelkipásztor, Billy Graham szerdán sajtó- konferenciáján nagyfontossá­gúnak minősítette a megbe­széléseket és hangsúlyozta: számára is fontos volt jelenlé­te Moszkvában. Grahamot fo­gadta több szovjet személyi­ség, köztük Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Gra­ham hangoztatta, hogy szovjet politikai és egyházi személyi­ségekkel folytatott megbeszé­lései meggyőzték: a szovjet nép őszintén akarja a békét. A világvallások békekonfe­renciáján részt vevő magyar egyházi vezetők szerdán láto­gatást tettek hazánk moszkvai nagykövetségén. Az ajtó nyitva áll A szovjet-kínai párbeszéd ésszerű alapja Leonyid Brezsnyev nemrég, taskenti beszédében a kapcso­latok normalizálását Kínával a békeszerető szovjet politika el­sőrendű feladatai közé sorolta. A két ország kapcsolata már hosszú ideje olyan szinten me­revedett meg, amely messze áll a jószomszédi viszonytól. Ne­hezítette a helyzetet a két or­szág között a hét és fél ezer kilométeres közös határ, amely a veszély potenciális forrása. Hozzá kell vennünk, hogy az ázsiai földrészen a helyzet je­lentős mértékben függ a szov­jet-kínai kapcsolatok fejlődésé­nek irányától. NÖVELNI A BIZALMAT- Mi sohasem tartottuk nor­mális jelenségnek az országa­ink közötti ellenségeskedés és elidegenedés állapotát — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev. — Az emlékezetből nem lehet ki­törölni a barátság, az elvtársi együttműködés éveit. Bizonyára Kínában is emlékeznek erre, és ezt figyelembe kell vennie an­nak, aki most megpróbálja be­feketíteni és a feledésnek át­adni a szovjet—kínai kapcsola­tok gyümölcsöző szakaszát. A Szovjetunió álláspontja változatlan: Kínával a tárgyalá­sok ajtaja mindig nyitva áll. Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta, a Szovjetunió kész arra, hogy minden előzetes feltétel nélkül megállapodjon a mind­két ország számára elfogadha­tó intézkedésekről. Vonatkozik ez a gazdasági, a tudományos, a kulturális, a politikai kapcso­latokra is — természetesen, har­madik országok károsítása nél­kül. A taskenti beszéd a határ­kérdésben elfoglalt szovjet ál­láspontot is ismertette. A Szov­jetuniónak nem volt és nincs semmiféle területi igénye a Kí­nai Népköztársasággal szem­ben. Sőt, a Szovjetunió kész arra, hogy megvitassa a szov­jet—tornai határtérségre vonat­kozó, kölcsönös bizalomnövelő intézkedések lehetőségét. A Szovjetunió tehát várja Kína ellenjavaslatait, amelyek a ha­tárkérdésben a tárgyalás foly­tatásához vezethetnek. A Szovjetunió és Kína kap­csolatában nincsenek olyan problémák, amelyeket az egyen­jogúság alapján és a kölcsö­nös megértés szellemében meg ne lehetne oldani. A további konkrét lépések kimunkálásá­hoz a két félnek természetesen találkoznia kell a tárgyalóasz­talnál. A választ Pekingnek kell megadnia. ILLÚZIÓ NÉLKÜL Hiba lenne azonban szem elől téveszteni, hogy Petoing- ben egyesek szemmel látható­an elégedettek a két ország kö­zötti jelenlegi viszonnyal. Ha nem így volna, miképp lehetne értelmezni a kínai külügymi­nisztérium válaszát a Szovjet­unió legutóbbi javaslataira? A pekingi válasz kétségbe vonja a Szovjetunió jóakaratát és őszinteségét. A szovjet-kínai kapcsolatok normalizálásában — természe­tesen — vannak olyan realitá­sok, amelyeket nem szabad ki­hagyni a számításból. Moszk­vában illúziók nélkül tekintenek ezekre. A Szovjetunióban nyíl­tan bírálták és bírálják a kínai vezetés külpolitikai irányvona­lát, amely összegyeztethetetlen a szocialista elvekkel. Leonyid Brezsnyev mégis kijelentette: „Sohasem törekedtünk arra, hogy beavatkozzunk a Kínai Népköztársaság belső életé­be”. Azoknak, akiknek nem közömbös a szocializmus sorsa Kínában — továbbá magának az országnak és népének a sor­sa —, jól meg kell érteniök a Szovjetuniónak ezt az állás­pontját, és nem szabad kétség- bevonniok, hogy jó szándék ve­zeti. A SZOCIALIZMUS FÉLTÉSE A Szovjetunióban elismerik, hogy Kínában szocialista tár­sadalmi rend van, és nem tit­kolják, hogy mélyen érdekeltek a szocializmus alapjainak meg­óvásában és megszilárdításá­ban. A kínai vezetők a nemzet­közi politikában az imperialis­ták politikájához kapcsolódva, feláldozták a világszocial'izmus, a nemzetközi kommunista- és a nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit. Az imperialisták azon­ban többet követelnek. Jó pél­da erre az Egyesült Államok politikája a tajvani kérdésben, amelyben tisztán látható az im­perializmussal kialakított „ba­ráti” kapcsolatok ára. Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió teljes mértékben el­ismeri a Kínai Népköztársaság szuverenitását Tajvan szigete fölött. A taskenti beszédben a Szov­jetunió kimondta a döntő szót. Annak tudatában, hogy a szov­jet-kínai kapcsolat normalizá­lása mindenkinek, főleg az ázsiai népeknek előnyére szol­gálna. A. VLADOV (APN-KS) Országos nőkonferenciát tartanak októberben Szerdán a Parlamentben ülé­sezett a Magyar Nők Országos Tanácsa. Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője elő­adást tartott az időszerű nem­zetközi kérdésekről, melyet fel­szólalások követtek. Ezután a nőtanács tagjai békefelhívós- ban fejezték ki aggodalmukat a világ sorsáért. Minden erőnk­kel, sajátos eszközeinkkel tá­mogatjuk a Magyar Népköztár­saság kormányának következe­tes békepolltikáját — hangoz­tatja a felhívás. Az ülésen Duschek Lajosné, az MNOT elnöke előterjesztette a nőtanács elnökségének ja­vaslatát; ez év október 30-31- ére hívják össze a III. országos nőkonferenciát. A konferencián a nőtanács tagjaival együtt részt vesznek a nőmozgalom, illetve társadalmunk különböző rétegeinek képviselői, s meg­hívják arra a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség és az európai szocialista országok nőmozgalmának képviselőit. Óla jffák és babérok Szerda esti kommentárunk. Több jel mutat arra, bogy az amerikai diplomácia a Sinai-félsziget izraeli kiürítése után a maga módján szeret­ne továbblépni a közel-keleti „rendezés" leié. Legalább ugyanennyi jel mutat arra is, ihogy a Camp David-i ame­rikai koncepciónak ez a továbbépítése a térség realitásai­ból következő leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Washington képviselője, Ronald Reagan újabb kijlön- megbízottja, Richard Fairbanks, Kairóba érkezve kijelentet­te, hogy az érdekelt lelek „nem ülhetnek tovább babérjai­kon", vagyis a Sinai kiürítése után tovább kellene lépniök az eredeti Camp David-i okmány .második legfontosabb pontja, a palesztin „autonóntia" ügyében. Már a szóhasz­nálat érzékelteti az amerikai szándékok és a valóság között tátongó szakadékot: az olajfák árnyékában, a Közel- Keleten a túlnyomó többség nem érzi valódi babéroknak azt, ami eddig Camp David jegyében történt. Az igazság az, bogy a Sinai kiürítése után a térségben jobban vibrál a robbanással fenyegető feszültség, mint valaha. Az arab országok és a szocialista országok fórumai min­dig is hangoztatták, hogy Camp David — az érdekeltek többségének kizárásával és elidegenítésével — nem jelent­het valódi megoldást. Ennek az állításnak az igazsága a Sinai kiürítése óta% is napról napra bébizonyosodik. Szinte jelképes, hogy mennyi feszültség sűrűsödik az úgynevezett autonómia-tárgyalások körül. Mindenekelőtt arról van .szó, hogy az ENSZ által is a pa­lesztin nép képviseletének elismert PFSZ nem izraeli állami kereteken belüli autonómiát akar, hanem önálló államisá­got és a legutóbbi véres zavargások újra bebizonyították, hogy ugyanezt kívánja a megszállt területek lakossága is. S Izrael már a tárgyalások színhelyének kijelölésével meg­oldhatatlan dilemma elé állítja Egyiptomot — és ezzel részben még Washingtont is. Kairó nyilvánvalóan szeretne kitörni a Camp David nyo­mán bekövetkezett elszigeteltségből — de úgy, hogy ne változtasson az elszigeteltség legfőbb fokán, az egyiptomi— izraeli különbekén, illetve annak feltételein. Ffogy ez \milyen ellentmondásos, sőt reménytelen vállalkozás, arra bizony­ság — egyebek között >— Beginnek az a követelése, hogy a megbeszélések színhelye áz önkényesen kinevezett fővá­rosban, Jeruzsálemben legyen. Mubarak tudja: ha erre rábólintana, még az esélyét is elvesztené annak, hogy Egyiptomot egyszer újra befogadja az arab világ. Mubarak pedig pontosan ezt szeretné és úgy tűnik, az amerikai stratégia jegyében cselekvő ománi uralkodó köz­vetítéssel hajlandó neki segíteni ebben. Akkor azonban, amikor az arab viláq vallási és politikai érzékenységét oly­annyira sértő jeruzsálemi bekebelezés nyomán tovább nő a feszültség, amikor minden pillanatban várható egy Dél- Libanon elleni általános izraeli támadás — nincs az a közvetítési kísérlet, amely sikerrel kecsegtethet, amely va­lódi babért Ígér. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja (AKEL) meghívásá­ra szerdán Nicosiába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, hogy részt vegyen a ciprusi testvérpárt XV. kong­resszusán. A küldöttséget Fock Jenő, az MS2M Központi Bi­zottságának. tagja vezeti. * Az Országos Béketanács meghívására május 6-12. kö­zött hazánkban tartózkodott a Szovjet Béketanács küldöttsége Vlagyimir Vasziljevics Kavanov professzor, a Szovjet Béketa­nács elnökhelyettese vezetésé­vel. A szovjet küldöttséget fo­gadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A beszél­getésen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A dele­gáció szerdán elutazott Buda­pestről. EGER Heves megye hosszú távra ki­dolgozott környezetvédelmi kon­cepcióját vitatták meg szerdán a Hazafias Népfront megyei bizottságának egri ülésén. A ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. TEHERAN—BAGDAD Kedden változatlan hevesség­gel folytatódtak a harcok az iraki—iráni front egyetlen je­lentős — iráni — városának, Khorramshahrnak a birtoklásá­ért. Mindkét fél súlyos veszte­ségekről adott hírt: bagdadi je­lentés szerint az elmúlt 24 órá­ban több mint 6-700 iráni ka­tona vesztette életét, míg az iraki veszteségek alig halad­ták meg a 210 főt. Az iráni ha­dijelentés a kedd'í harci cselek­mények színhelyét „iraki harc­kocsik, szállítójárművek és ka­tonák temetőjeként" írja le. SAN SALVADOR Mintegy 1500 katona tért vissza a napokban Salvadorba, hogy az Egyesült Államokban nyert különleges kiképzés alap­ján vegye fel a harcot a felkelő erőkkel. A Salpress hírügynök­ség szerint a most hazatért ka­tonákból és tisztekből álló ala­kulat az amerikai kiképzőtábo­rokban elsajátított partizánelle­nes harcmodort fogja alkalmaz­ni a felkelőkkel szemben. A tanácskozáson csaknem száz ország mintegy ötszáz egyházi vezetője vesz részt (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents