Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

1982. május 1. NÉPÚJSÁG 9 Új gépek a gyümölcsösökben Az lljics Emlékezete kolhozközi gyümölcsös 25 kilométer hosz- szú. Megfelelő gépek és felszerelések nélkül természetesen le­hetetlen lenne ekkora gyümölcsöst megmunkálni. Gyümölcsfa- korona-metsző gép munkában. Ameddig a szem ellát, tör­pefák. Ősszel szinte több rajtuk az alma meg a körte, mint a levél. Ezeket az üzemszerűen telepített kerteket intenzív gyü­mölcsösöknek nevezik. Az intenzív gyümölcsösben a fák szélessége és magassága korlátozott. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy hektáron 15-ször 20-szor annyi fát telepítsenek, mint a hagyományos gyümöl­csösökben. A törpefák már a negyedik évben termőre fordul­nak, és kényelmesebb leszedni róluk a termést. A üzemág jö­vőjét az ilyen gyümölcsösök jelentik, mivel lehetővé teszik minden hektárról a maximális termés betakarítását. Az ilyen gyümölcsösben a gépesítés szintje 90—95 százalékra növel­hető (a régi típusú gyümölcsö­sökben ez a mutató 20—24 szá­zalék). Gépeket lehet felhasz­nálni talajmegmunkálásra, a mezőgazdasági kártevők elleni küzdelemre, műtrágyázásra, a termés leszedésére. Vjacseszlav Csumacsenko, a Plodszelhozmas tudományos­termelési egyesülés vezérigaz­gatója a következőket mondja:- Az lljics Emlékezete kol­hozközi gyümölcsösnek több mint 4 millió fája van. Meg­felelő gépek és mechanizmusok nélkül ekkora gyümölcsöst ter­mészetesen lehetetlen megmű­velni, azaz elvégezni a met­szést, a sorközökből eltávolíta­ni az ágakat, minden fát meg­védeni a betegségektől és kár­tevőktől. Na és a termés be­takarítása? No meg a gyü- mölcsosztálvozás? Egyesülésünk ezeket a fel­adatokat kívánia megoldani]. 1978-ban létesült egv kísérleti üzem és egy szakosított szer­kesztőiroda egyesüléséből. Az egyesülésben fejlesztik ki és vezetik be a gyümölcsösök­ben és szőlőkben végzendő munkák gépesítésére szolgáló komplexumokat. Egy-egy új gép az egyesülésen belül megy ke­resztül az egész cikluson: az eszmétől egészen a gyakorlati bevezetésig. Az egyesülés nem nulláról indult. Volt egy konstruktőr­részleg, megszervezték egyes gépek szériagyártását. Ámde csak különálló gépekről volt szó. A tudományos-termelési egyesülés létrejöttével a feladat kibővült: géprendszereket kell kifejleszteni. Mint ahogy a gyakorlat bi­zonyítja a legnagyobb termés­veszteségek a betakarítás idő­szakában fordulnak elő. E vesz­teségek megelőzése céljából a szakemberek kifejlesztettek egy betakarító gépcsoportot, amely gyümölcsszedő gépből, rakodó- és szállítóeszközből áll. A mi szakosított szerkesztő­irodánkban kifejlesztett betaka­rítógép most kerül kipróbálás­ra. Ez a konstrukció vibrációs működés elvén alapul és a gyü­mölcs elég tiszta betakarítását teszii lehetővé. A szüretelő komplexum szőlőszedő kom­bájnból és szállítóeszközből áll. Egy-egy ilyen kombájn 80-100 ember munkáját végzi, egy mű­szak alatt körülbelül 4 hektár­nyi területről takarítja be a szőlőt. Elkészültek a málna, a csip­ke, a feketeribizli betakarításá­ra szolgáló géprendszerek. Nagy érdeklődésre tgrf szá­mot a szakosított szerkesztőiro­dában kifejlesztett általános kertápoló gépcsalád. Ebbe ko­ronametsző, a sorközi hulladé­kot összegyűjtő, elszállító és fel­aprító gép tartozik. APN-KS A világ tetején A Pamir hegyei között Tádzsikisztánban található a hegyvidéki Gorno-Badahs'ani Autonóm Terület. A „világ tete­je”, a Palmír vidéke ez. A ked­vezőtlen földrajzi viszonyok el­lenére a pomíríalk eddig is igen jó eredményéket érték el gaz­daságúkban. A XI. ötéves terv­ben 01981—85) a terület ipari termelése 34—38 százalékkal nő, jobban mint a Szovjetunió átlagos ipari növekedési üte­me. A terület gazdasági pers­pektíváiról számolt be az APN tudósítóijának Talba'k Nazarov, a Tadzsilk Tudományos Akadé­mia elnöke. — Mivel magyarázható a hegyvidék ilyen mérvű gazda­sági előretörése? — A Pamir gazdasági meg­hódítása körülbelül két évtizede kezdődött, a Dél-Tadzsik terü­leti-termelési komplexum kiala­kításával. Nagy lökést adott az autonóm terület fejlődésének a Vahs folyón épült és üzembe helyezett, 2,7 millió kilowatt teljesítményű nureki vízi erőmű, a Tadzsik Alumíniumgyár és a Javani Elektrokémiai Vállalat. — Milyen változások lesznek a vidék gazdasági életében? — Természetesen senki sem akarja lerombolni a kialakult infrastruktúrákat. A fejlesztések a meglévő potenciál bevonásá­val történnek. Újdonság lesz egy hatalmas ékszeripar létre­hozása a pamíri drágakövek (amesztin, gránát, bada'hsani azúr, jáspis, ónix) feldolgozá­sára. — 'A fejlesztések összefügg­nek a bányászattal is? — Eddig az autonóm terület gazdasága kifejezetten mező- gazdasági jellegű volt — a kertészet, a zöldségtermesztés, az állattenyésztés dominált. A szántóföldek és legelők továb­bi bővítése a hegyek között azonban korlátozott: a Keleti- Pamíron például nincs a tenger­Eddig a mezőgazdaság, az állattenyésztés dominált szint fölött háromezer méternél alacsonyabb vidék. Viszont a hegyekben a geológusok újabb és újabb hasznos ásványi lelő­helyekre bukkantak: ónra, volf- rámra, higanyra, kőszénre. Emellett a Keleti-Pamíron a lelőhelyek viszonylag közel van­nak egymáshoz, ami lehetővé teszi komplex feldolgozásukat. — Ehhez nyilván újabb ener­giaforrásokra van szükség? — Az autonóm területen bő­ven vannak hidroenergiai tar­talékok; a becslések szerint mintegy 6,3 millió kilowatt. Ez nem kevés egy 64 ezer négyzet­kilométernyi terület számára, ahol mindössze 130 ezer ember él. A Pamíron lévő hét vízi erő­mű csak részben aknázza ki ezt a kincset, ezért a viílamosener- gia-termelés fejlesztése tovább folyik. APN—KS Vietnam Építészeti emlékek A mai Vietnam művészeté­nek legkorábbi emlékeit a sá- mok ma már kihalt népe alkot­ta meg. A sóm építészeti emlé­kek helyreállítására hazai és lengyel szakemberek készítettek tervet a két ország között fenn­álló kulturális egyezmény alap­ján. A déli középső tartomány te­rületén öt lilyen értékes építé­szeti emlék található, amelyek a VII—XIV. század közötti idő­ből származnak. NDK Az Uránia Tásaság Az URÁNIA, a népszerű tudo­mányos ismeretterjesztést fel­adatául tűző NDK-beli társaság jól tölti be közvetítő szerepét az elmélet és a gyakorlat, a tudomány és az érdeklődő tö­megek között. A társaság rendezvényeit évente mintegy 12 millió tudás­ra, ismeretre vágyó állampolgár látogatja. A résztvevők nagy száma ért­hetővé válik, ha tekintetbe vesz- szük a szellemi potenciál gyors növekedését az országban. A 70-es évekhez képest a 80-as évekre megkétszereződött - 1,4 millióra növekedett - a felsőfo­kú, illetve szakképzettséggel rendelkezők száma, akik folya­matosan bővíteni kívánják is­mereteiket. Ezt a törekvést elé­gíti ki az URÁNIA. A társaság az érdeklődésnek megfelelően sokoldalú, bősé­ges programválasztékot nyújt. Segítségével az előadássoroza­tok hallgatói, a bemutatók és rendezvények látogatói ismer­kedhetnek meg a természettu­dományok különböző területei­nek újdonságaival, a politikai és művészeti irányzatokkal, mű­velődési témákkal. Szovjetunió A népgazdasági tervezés új elemei Tizó vos távlati terv - Célprogramok A nyolcvanas években a Szovjetunió népgazdaságát tel­jes egészében átállítják az in­tenzív fejlődés útjára. Ennek érdekében egy sor — az egész gazdasági életet érintő — in­tézkedést hoztak, s kidolgozták a tervezés, a távlati programok új formáit. Az irányítási és a tervezési rendszerrel szemben támasz­tott új követelményeket először 1979. júliusában fogalmazta meg a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizotságá- nak és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának a gazdasági mechanizmus tökéletesítéséről szóló együttes határozata. Bár a kijelölt intézkedések megva­lósítása nemrég kezdődött (ezt a nyolcvanas évek egész idő­szakára tervezik), mármost ész- revehetőek bizonyos új voná­sok, amelyekre a Szovjetunió­ban a tervezés szert tesz. Fokozódik például a tervké­szítő munka távlati megközelí­tése. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája és az Álla­mi Tudományos és Technikai Bizottság kidolgozta a tudomá­nyos-technikai fejlődés 2000-ig terjedő komplex programját. E program alapján meghatároz­ták a gazdasági és társadalmi fejlődés tíz évre szóló — 1990- ig terjedő — feladatkörét. A távlati terv rögzíti a gaz­daságfejlesztés általános üte­mét, meghatározza az ágaza­tok és a körzetek fejlesztésé­nek legfőbb arányait, legfonto­sabb mutatóit A vállalatok és a minisztériumok ezeket a mu­tatókat az ötéves tervek kidol­gozása során kötelesek figye­lembe venni, ily módon, az öt­éves terv a hosszabb időre szóló tervezés szerves részévé válik, és lehetővé teszi a folyó feladatok szorosabb összehan­golását a holnapi problémák­kal. Az új tervezési módszer má­sik fontos vonása a komplex célprogramok szerepének foko­zódása. Ezek a különböző ága­zatok erőeszítéseinek egyesíté­se révén módot nyújtanak ar­ra, hogy az erőforrásokat a legfontosabb gazdasági fel­adatok megoldására összponto­sítsák, és leküzdjék a tervgaz­daság hatékonyságát igen gyakran akadályozó hatósági széttagoltságot. Ez kettős ha­szonnal jár: lehetővé teszi az ágazati és a területi tervezés jobb koordinálását, iHetve a tervfeladatok teljesítésének pontosabb és céltudatosabb szabályozását. A komplex programok az egész népgazdaságra vonatko­zó, nagy eredményekre irányul­nak — ilyenek például a tü­zelőanyag- és fémtakarékosság, vagy a közlekedési rendszer, a gépgyártás fejlesztését szol­gáló programok. A területi ter­vezésben is széleskörűen hasz­nálják a programmódszert, kü­lönösen akkor, amikor új terü­letek kiaknázásáról van szó. A nyolcvanas évek fontos fel­adata például a Bajkál— Amur vasút összesen 1,6 millió négyzetkilométer nagyságú körzetének gazdasági hasznosí­tása. A 3200 kilométer hosszú vonal mentén, amelyen a nyolcvanas évek közepén indul meg a közvetlen forgalom, szénben, földgázban, fémtartal­mú ércekben, fában qazdag te­rületek találhotók. Minek a ki­aknázásával előnyösebb elkez­deni ezeknek az erőforrások­nak a kitermelését? Milyen erők, eszközök, technikai fel­szerelések szükségesek ehhez? Ezekre a kérdésekre, és "a BAM övezetének gazdasági kihasz­nálásával összefüggő sok más kérdésre annak a programnak kell választ adnia, amelyet a szakemberek dolgoznak ki je­lenleg. A nyolcvanas években 15 or­szágos jelentőségű komplex célprogram megkezdését terve­zik. Ezek között egy olyan „szu­perprogram" is van, mint pél­dául az élelmezési, amely fel­öleli a mezőgazdasági termé­kek termelését, tárolásukat és feldolgozásukat, a falu ellátá­sát műtrágyával, új technikai felszerelés létrehozását a szán­tóföldek és az állattenyésztő telepek számára. A tervgazdálkodás gyakorla­tában feltűnt új jelenségek — a távlati tervek szerepének fo­kozódása, nagy célprogramok kidolgozása, területi-termelési komplexumok kialakítása —, mindez egyúttal a tervkészítés mechanizmusának szervezeti át­alakítását is szükségessé tette. A Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának keretében jelenleg olyan új, komplex főigazgató­ságokat szerveztek, amelyek a rokon ágazatok (például a tü­zelőanyag-energetikai, szállítá­si, mezőgazdasági-ipari komp­lexum stb.) egész csoportjai­nak fejlődéséért felelősek. Az ágazati elv alapján létrehozott állami tervbizottság szerkezeté­ben ugyanakkor a célelv alap­ján szervezett alosztályok kelet­keztek. Milyen előnyökkel jár ezeknek az új főigazgatóságok­nak a létrehozása? Például a tüzelőanyag-energetikai ága­zatok tervei előkészítésének és ellenőrzésének egy kézben tör­ténő összpontosítása megköny- nyíti a szerkezeti változások végrehajtását az ország ener­giamérlegében, módot nyújt ar­ra, hogy a mai 'nap érdekeiből kiindulva és a távlatokat is te­kintetbe véve megállapítsák az optimális arányokat. Másik újítás: a hatóságközi bizottságok megalakítása. így például létrejött a Szovjetunió Minisztertanácsának a nyugat­szibériai olaj- és földgáz­komplexum fejlesztésének kér­déseivel foglalkozó bizottsága, úgyszintén a Szovjetunió Álla­mi Tervbizottsága melletti ha­tóságközi kerületi bizottság, amelynek székhelye Tyumeny- ben van. LEONYID PEKARSZKIJ, a Gazdasági Tudományos Kutatóintézet munkatársa I • A nureki vízi erőmű a Votre folyón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents