Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

1982. május 11. rtÉPÜJSÀG 3 Nyár a Duna Cipőgyárban A Duna Cipőgyár ebben az évben másfél milliárd forint érték­ben készít cipőket. A gyártósorokon jelenleg a nyári modelle­ket gyártják. A kereskedelem egymillió-százezer pár szandált, nyári lábbelit rendelt, mintegy hetvenkét különböző fazonban. A belföldi igények kielégítése mellett jelentős százalékban a Szovjetunióba is exportálják gyártmányaikat. MTESZ Szakértői tanács alakult Megalakult a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének országos szakér­tői tanácsa azzal a céllal, hogy összehangolja azokat a megbí­zásokat, amelyeknek alapján az egyesületek különféle műszaki szolgáltatásokat nyújtanak a vállalatoknak. Egyre több gyár és szövetke­zet bízza meg az egyesületeket például korszerű technológiák, anyag- és energiatakarékos el­járások, valamint a környezeti ártalmakat- csökkentő módsze­rek kidolgozásával, az ezekhez szükséges berendezések terve­zésével. Az egyesületek kollektívái a megbízások alapján már eddig is sok reálisan megvalósítható javaslatokat tettek a vállalatok­nak. A közlekedéstudományi egyesületben dolgozták ki pél­dául azokat az anyag- és ener­giatakarékos útépítési techno­lógiákat, amelyeket ma már az ország számos helyén alkal­maznak. Az elmúlt évben a szö­vetség központi és területi szer­vei, valamint az egyesületek összesen 18,6 millió forint ér­tékben kötöttek szerződést a vállalatokkal különböző felada­tok megoldására. A vállalatok előtt álló sok irányú műszaki feladatok ma már mindinkább több szakma ismeretét teszik szükségessé. A MTESZ tagegyesületeibe tömö­rült 170 ezer szakember szinte valamennyi tudományágat kép­viseli. Az országos szakértői ta­nács irányító munkája lehetővé teszi, hogy az egyre több és bonyolultabb vállalati megbí­zásnak az egyesületekben ki­emelkedő munkát végző, leg­jobban képzett műszaki szak­emberek összehangoltan, ma­gas színvonalon tegyenek ele­Részletek egy jegyzőkönyvből és a hozzácsatolt beszámolóból Készült: A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat hivatalos helyiségében, 1982. április 29-én. Jelen vannak: Jelenléti ív szerint. (Eredeti példány csatolva.) Tárgy: Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szekszárdi üzemmérnökség nyári csúcsidejű vízszolgáltatás érdekében tett vál­lalati és hatósági szemle. Szekszárd város nyári csúcsTdéjű vízszolgál­tatása érdekében f. hó 29-én tartottuk a ki­adott OVH-i rá nyelvek alapján a vállalati és (hatósági szemlét. A vízmű műszaki igazgató­helyettese üdvözölte a meghívott vendégeket, majd felkérte az üzemmérnökség vezetőjét, hogy adjon rövid ismertetőt a város vízellátási helyzetéről. Az ismertetésben elhangzott, hogy 1981 nyarán a város vízellátásábarj. különö­sebb zavar nem volt. A maximális napi vízter­melés Î5 926 m3 volt. Az 1981-es év végén, va­lamint 1982 elején a kutak vízhozama erősen csökkent és ennek (következtében ebben az időszakban vízellátási zavarok voltak a város­ban. A zavarok 'megszüntetése érdekében a vállalat egyeztetést végzett a Húsipari Válla­lattal vízátvétel érdekében, a kivitelezést so­ron kívül elvégeztük és így lehetőség lett átlag napi 1000—1200 m3 víz átvételére. Ezen túl­menően a vállalat kérte a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalatot, hogy az 1981. évre meg­rendelt új kutak (kiviteli tervét szállítsa le. Az új kutak kivitelezésére, valamint 9 kút felújí­tási munkáira a Vízkutató és Fúró Vállalat so­ron kívül felvonult. Jelenleg 3 kút felújítása el­készült, az első új kút műszaki átadása má­jus 10., üzembe helyezése május 30. A kivite­lező a további munkákat folyamatosan végzi. A város topográfiai adottságai miatt a vízel­látás hármas zónarendszerrel épült ki. Csúcs­idei fogyasztásakor egyes zónaterületek felső részén vízellátási zavarok jelentkeztek. Ezen zavarokat a vállalat megszüntette, illetve kivi­telezésűk folyamatban van. A tájékoztatóiban elhangzott, hogy a szol­gáltatott víz kifogás alá esik — vas, mangán, ammónia —, hiszen a jelenlegi tisztítómű ka­pacitása nem teszi lehetővé, hogy az összes szolgáltatott víz tisztításra kerüljön. Az ismer­tető után a VÍZIG megkérdezte, hogy az új vastalanító üzemibe helyezése mikorra várható. Válasz: Az új vastalanító szerződés szerinti határideje 1983. június 30. A vállalat lehető­séget lát, hogy a munkák ez évben elkészülje­nek, kéri a jelenlévő hatóságok segítségét en­nek érdekében. Az új tisztítómű üzembe helye­zése után a vállalat megkezdi a csőhálózat mechanikai tisztítását. Kérdés: Milyen a tárolókapacitás? Válasz: A meglévő tárolókapacitás összes­ségében megközelíti az előírt 25 százalékos arányt, de zónánként nem mindenhol kielégí­tő, mivel egyes medencék kettős szerepet töl­tenek be — szívó és elnyomó —, így kívánatos volna a korábbi javaslat szerint a Bakta I. Zó­na, 3. sz. 500 m3-es ellennyomó medence meg­építése. Bizonyos mértékben javít majd az új vastalanítónál meglévő 2x1000 m3-es alacsony­tároló. A vállalat kezdeményezte a kivitelező­nél a két tároló ideiglenes átvételét és üzem­be helyezését. Az ismertetés után a jelenlévők megtekin­tették az üzemelő és épülő vastalanítót, a Bakta I. Zóna ellennyomó medencéit, valamint a Bakta II. Zóna átemelő gépházát. Az idő­járás akadályozta a vízbázis megtekintését, ezért azt f. hó 14-én 9 órakor végezzük el. Km ft. RÉSZLETEK A BESZÁMOLÓBÓL Szekszárd város 1981. évi vízellátása általá­ban zavartalan volt. A nyári időjárás megfe­lelt hazánk éghajlatának. A tavaszi szárazsá­got a májusi esők enyhítették és a meleg nyá­ron a viszonylag egyenletesen megoszló és gyakori csapadék miatt aszály nem alakulha­tott ki. Tartós kánikula a megszokott időszak­ban, augusztusban volt. A városi vízmű 1981. évi maximális víztermelése szeptemberben volt (15 926 m3). Az augusztusi csúcs 14 995 m’ volt. Szekszárdon az augusztusi kánikula leg­melegebb napján a magasan fekvő, a város lakosságához képest viszonylag kevés számú fogyasztó ellátását nehezítette a délutáni órákban tartós nyomáscsökkenés, illetve vízhi­ány. A vízellátási zavar 11 alkalommal fordult elő. 1981-ben a nyári tapasztalatok alapján, va­lamint az egyes kutak vízminőségének romlá­sa miatt 2 darab új kút tervezésére adtunk megbízást a Földmérő és Talajvizsgáló Vál­lalatnak. A tervek ez év elejére elkészültek, létesítési engedélyüket soron kívül intézték, ill. kaptuk meg. 1892. január hónapban a víztermelő kutak kapacitása ugrásszerűen lecsökkent, a város­ban vízellátási zavarók jelentkeztek. A vízter­melő kapacitás 10 455 m3-re csökkent. A vízel­látási zavarok csökkentése érdekében a hús­kombinát vízmüvétől vízátvétel céljából átkötő vezetéket építettünk ki. * Mit lehet ehhez hozzátenni? A korábbinál valamivel bizakodábban várjuk a nyarat és a vele járó vörös vizet, aminek a tisztítását szí­vesen elősegítjük, s 4ia ehhez az is kell, hogy a jegyzőkönyv szerinti bejáráson ott legyünk, hát ott lesrünk, és a tapasztalatokat megírjuk. Később háromszor ennyi kellene » Szalámiból bő a választék Ha azt nézegetjük és firtat­juk megyénkben, boltról boltra járva, hogy milyen a hús- és húskészítmény-ellátás, feltét­lenül viszonyítanunk kell az előző években tapasztalt hely­zethez. Nos, ha így nézzük a dolgot, kevés kifogást találunk. A javulás nagyon erőteljes az idei évtől kezdve. Mondjuk meg rögtön, a szekszárdi hús­kombinát teljes üzembe lépé­se, termelése jóvoltából. Éppen most mesélte egy paksi ismerősöm, élénk érdek­lődésű nyugdíjas, hogy mit hallott a húskombinátról, illet­ve a „sertéshelyzetről”: azt mondják, annyi a sertés, alig győzik Szekszárdon földolgoz­ni. . . Ezt is megértük — teszi hozzá —, de nem is lehet cso­dálni, akkora kedvet teremtet­tek a disznótartáshoz. Vizsgálódásunk egyik helye — az utóbbi hetekben rend­szeresen —, a megyeszékhely központjában nemrég nyitott húsipari mintabolt. Ebben az üzletben a húskombinát ter­mékeinek teljes választékát kell tartani, árusítani mindig, erről állapodott meg a Szek­szárdi Húsipari Vállalat és a Tolna megyei Népbolt Válla­lat. Az ígéretet — a teljes vá­lasztékot — nagyjából sikerül betartani. Benéztem a mutatós üzletbe időnként kora délelőtt, máskor délben vagy délután. Mindig láttam négy-ötféle sza­lámit, meg egyéb húskészítmé­nyeket, a comb és a lapocka bőségesen lóg, füstölt hús ren­geteg van, máj, vese, velő, nyelv, tüdő. A megkérdezett vevők nem panaszkodtak. Egy középkorú asszony csak azt ki­fogásolta, hogy nem kap min­dig oldalast. . . A maga igé­nyeit tekintve jogos a panasz, de nyilvánvaló, hogy más is vesz oldalast a lehető legtöbb­ször, mert finom és olcsó. Ha­mar elfogy, sokkot előbb, mint a karaj és a comb. Többen mondták a sorbanállók közül, hogy elégedettek, tudnak vá­sárolni. Megnéztem a nagydorogi helyzetet, pontosabban a hús- készítmények választékát. Eb­ben a nagyközségben öt bolt árusít húsipari termékeket, töl­telékárut. A legnagyobb élel­miszerbolt a 3. számú. Borbély József boltvezető arról tájé­koztatott, hogy ettől a héttől kezdve már kétszer kapnak húsárut hetenként: szerdán Szekszárdról, csütörtökön pe- dia Bajáról.'Az utóbbi szállí­tást az áfész vezetői intézték, kérték, mert nyári és őszi idő­ben, amikor nincs disznóvágá­si szezon, háromszor annyi sza­lámi, disznósajt, virsli és egyéb elkel Nagydorogon, mint télen és tavasszal. Baja tehát be­segít. Csak az a baj, helye­sebben a nem túl szerencsés dolog, hogy két egymás utáni napon érkezik az áru. Minden­esetre otthon hűtőbe tudják tenni az emberek, amit több napra vásárolnak. Jobb lenne a megfelelő időbeni elosztás, de valamilyen ok miatt Baja csak csütörtökön tud ide szál­lítani. Éppen csütörtökön jártam ebben a boltban, a múlt hé­ten, ez jó lehetőség volt ar­ra, hogy megtudjam, mennyi fogyott el egy nap alatt a Szekszárdról hozott áruból. A boltvezető kiszámította, nagy­jából a fele. Néhány árucikk, például a virsli, már az első napon elkelt. Fölírtam az egész listát, tehát azt a meny- nyiséget, amit a szekszárdi húskombinát szállíott az egyik (ezt hangsúlyozom!) boltba, megyénk egy nagyközségének öt boltja közül: 18 kiló virsli, 20 kiló párizsi (a továbbiak­ban a kilót elhagyhatjuk, a rövidítés miatt, mert minden kiló), 10 krinolin, 10 olasz sza­lámi, 10 zalai felvágott, ^va­dász felvágott, 4 veronai, 20 főzőkolbász, 10 lecsókolbász, 7 debreceni, 6 sütnivaló kol­bász, 10 hot dog, 6 májas hurka, 10 véres hurka, 7 ke­nőmájas, 6 rakott sertésfej, 13 disznósajt, végül pedig 8 kilo­gramm császárszalonna. Te­kintélyes a lista, nem lehet pa­nasz a választékra. Reméljük, a mennyiséggel sem lesz ok panaszra, amikor már háromszor ennyi kell a nagydorogiaknak. Igaz, bese­gít Baja, de azért Szekszárd hozzon még többet, mint most... Az ugyancsak nagydorogi 1. számú önkiszolgáló élelmiszer- és háztartási boltnak nincs hűtőpultja, csak hűtőszekré­nye, de Markó István boltve­zető szerint elég töltelékárut tudnak forgalmazni így is: he­tenként 40 kilót. Ez nyolc­kilencféle termék. Húsvétra sonkát is kaptak. Ugyanez a helyzet más, hasonló méretű boltokban. Az idén jobb az ellátás, mint az előző évben, meg azelőtt volt. Pakson naponta látom, mit kínálnak, több üzleben is. A töltelékáru majdnem elég. A hús nem. A Kishegyen, az atomerőmű lakótelepén, re­mek a választék és a meny- nyiség is kielégítő, pedig ren­geteg ember vásárol itt. Igaz, itt besegít a szállításba a Paksi Állami Gazdaság is. Minden elismerést megérdemel az áfész és a gazdaság a ki­fogástalan együttműködésért. G. J. Számítógép a mezőgazdaság szolgálatában (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Magyarországon az 1960-as évek elején befejeződött a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése. Ebben a népgázdasági ágban is kialakultak a terme­lési rendszerek, végbemegy a termelés teljes gépesítése. A szocialista mezőgazdaság gyors ütemű technikai átalakulása, iparosodása a gyakorlatnak és a gazdaságirányításnak ad napról-napra újabb feladatot. Ezenkívül a népgazdasági terv­kitűzések, gazdasági szabály­zók erősen rászorítják az üze­meket a dinamizusra. Ahhoz azonban, hogy az elvárásoknak eleget tegyünk, megfelelő in­formációkra, adatokra van szükség. Az információk be­gyűjtése és megfelelő szétválo­gatása, valamint továbbítása a kívánt helyre az egyik leg­nagyobb probléma. Az irányítás munkanapjai­nak tetemes része az informá­ciógyűjtéssel telik el. A számí­tógépes információ-feldolgozó rendszerek felqdata, hogy az üzemi életben végbemenő gaz­dasági, termelési, értékesítési, ügyviteli és műszaki folyama­tok során keletkezett informá­ciókat feldolgozza. Az így lét­rejött adatok elősegítik az üze­mi folyamatok irányítását, a döntések előkészítését. Az elektronikus adatfeldolgozás egyik legnagyobb előnye az adatcsoportosítás, adatrende­zés terén jelentkezik. A számítástechnika hazai al­kalmazását vizsgálva azt ta­pasztaljuk, hogy a mezőgazda­sági nagyüzemek használják ki legkevésbé a gépi feldolgozás előnyeit. Mezőgazdaságunkra jellemző sajátosság, hogy a -mezőgazdasági üzemek nagy részét a termelőszövetkezetek teszik ki. Ennek ellenére a me­zőgazdasági számítógépes fel­dolgozást 1976-ban 5 állami gazdaság kezdeményezte. Az öt Bács-Kiskun megyei állami gazdaság az Állami Gazdasá­gok Országos Központjával együttműködésben egy egysé­ges készletgazdálkodási rend­szer kialakítását kérte a KSH SZUV Kecskeméti Számítóköz­pontjától. Az 1977. óta alkal­mazott készletgazdálkodási al­rendszer a gyakorlatban jónak bizonyult, és eddig 33 állami gazdaság vezette be. A termelőszövetkezeteknél előrelépést jelentett, amikor 1976-ban a kondorosi Egyesült Mgtsz és a KSH SZÜV Kecske­méti Számítóközpontja közösen kidolgozta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti anyaginfor­mációs rendszert, a TESZIR—1- et, amely 1979. január 1-től üzemszerűen működik Kondo­roson. Az anyagügyviteli és készletgazdálkodási folyama­tokhoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, statisztikai és vezeté­si információs igényeket elégíti ki. Megyénkben elsőként a du- naföldvári Virágzó Mgtsz al­kalmazta a TESZIR-t 1981. ja­nuár 1-től, majd 6 tsz kötött feldolgozási szerződést a KSH- SZÜV szekszárdi számítóköz­pontjával az anyaginformációs rendszer 1982. jauár 1-től tör­ténő bevezetésére. A közelmúlt­ban a Virágzó Mgtsz rendszer­bemutatót tartott, ahol az ér­deklődőknek a felhasználó mondta el a rendszer bevezeté­sével és működésével kapcsola­tos tapasztalatait. Jelenleg ki­alakítás alatt áll a tagnyilván­tartás és munkadíjelszámolás alrendszere, mely szorosan az anyagiinformációs rendszerre épül. így az ágazatok költség- elszámolása már az anyagfel­használás mellett a bér- és se­gédüzemági teljesítményeket is tartalmazni fogja. Hasonlóképpen az állami gazdaságok készletgazdálkodá­si rendszere is tovább bővül a bér- és munkaügyi, állóeszköz­gazdálkodási és kapacitáski­használási, valamint az értéke­sítési alrendszerrel. Ezek az alrendszerek elsősor­ban az ügyvitel és a számvitel korszerűsítését segítik elő, de más irányban is vannak kez­deményezések. Lehetőség van olyan takarmányozási feladatok megoldására, amelyek optimá­lis takarmánykeveréket állítanak elő a kívánt béltartalomnak megfelelően minimális költség mellett. Számítógéppel meg­oldható a takarmánytermelő területek optimalizálása is. Az egyre jobban tért hódító korszerű termelési eszközök, rendszerek gazdaságos, haté­kony üzemeltetése ma már nél­külözhetetlenné teszi a gyors, pontos információáramlást, a számítógép-alkalmazást. SZABÓNÉ PÁLFAI ANNA Húsból is válogathatnak a vevők a szekszárdi mintaboltban

Next

/
Thumbnails
Contents