Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
1982. május 11. rtÉPÜJSÀG 3 Nyár a Duna Cipőgyárban A Duna Cipőgyár ebben az évben másfél milliárd forint értékben készít cipőket. A gyártósorokon jelenleg a nyári modelleket gyártják. A kereskedelem egymillió-százezer pár szandált, nyári lábbelit rendelt, mintegy hetvenkét különböző fazonban. A belföldi igények kielégítése mellett jelentős százalékban a Szovjetunióba is exportálják gyártmányaikat. MTESZ Szakértői tanács alakult Megalakult a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének országos szakértői tanácsa azzal a céllal, hogy összehangolja azokat a megbízásokat, amelyeknek alapján az egyesületek különféle műszaki szolgáltatásokat nyújtanak a vállalatoknak. Egyre több gyár és szövetkezet bízza meg az egyesületeket például korszerű technológiák, anyag- és energiatakarékos eljárások, valamint a környezeti ártalmakat- csökkentő módszerek kidolgozásával, az ezekhez szükséges berendezések tervezésével. Az egyesületek kollektívái a megbízások alapján már eddig is sok reálisan megvalósítható javaslatokat tettek a vállalatoknak. A közlekedéstudományi egyesületben dolgozták ki például azokat az anyag- és energiatakarékos útépítési technológiákat, amelyeket ma már az ország számos helyén alkalmaznak. Az elmúlt évben a szövetség központi és területi szervei, valamint az egyesületek összesen 18,6 millió forint értékben kötöttek szerződést a vállalatokkal különböző feladatok megoldására. A vállalatok előtt álló sok irányú műszaki feladatok ma már mindinkább több szakma ismeretét teszik szükségessé. A MTESZ tagegyesületeibe tömörült 170 ezer szakember szinte valamennyi tudományágat képviseli. Az országos szakértői tanács irányító munkája lehetővé teszi, hogy az egyre több és bonyolultabb vállalati megbízásnak az egyesületekben kiemelkedő munkát végző, legjobban képzett műszaki szakemberek összehangoltan, magas színvonalon tegyenek eleRészletek egy jegyzőkönyvből és a hozzácsatolt beszámolóból Készült: A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat hivatalos helyiségében, 1982. április 29-én. Jelen vannak: Jelenléti ív szerint. (Eredeti példány csatolva.) Tárgy: Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szekszárdi üzemmérnökség nyári csúcsidejű vízszolgáltatás érdekében tett vállalati és hatósági szemle. Szekszárd város nyári csúcsTdéjű vízszolgáltatása érdekében f. hó 29-én tartottuk a kiadott OVH-i rá nyelvek alapján a vállalati és (hatósági szemlét. A vízmű műszaki igazgatóhelyettese üdvözölte a meghívott vendégeket, majd felkérte az üzemmérnökség vezetőjét, hogy adjon rövid ismertetőt a város vízellátási helyzetéről. Az ismertetésben elhangzott, hogy 1981 nyarán a város vízellátásábarj. különösebb zavar nem volt. A maximális napi víztermelés Î5 926 m3 volt. Az 1981-es év végén, valamint 1982 elején a kutak vízhozama erősen csökkent és ennek (következtében ebben az időszakban vízellátási zavarok voltak a városban. A zavarok 'megszüntetése érdekében a vállalat egyeztetést végzett a Húsipari Vállalattal vízátvétel érdekében, a kivitelezést soron kívül elvégeztük és így lehetőség lett átlag napi 1000—1200 m3 víz átvételére. Ezen túlmenően a vállalat kérte a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalatot, hogy az 1981. évre megrendelt új kutak (kiviteli tervét szállítsa le. Az új kutak kivitelezésére, valamint 9 kút felújítási munkáira a Vízkutató és Fúró Vállalat soron kívül felvonult. Jelenleg 3 kút felújítása elkészült, az első új kút műszaki átadása május 10., üzembe helyezése május 30. A kivitelező a további munkákat folyamatosan végzi. A város topográfiai adottságai miatt a vízellátás hármas zónarendszerrel épült ki. Csúcsidei fogyasztásakor egyes zónaterületek felső részén vízellátási zavarok jelentkeztek. Ezen zavarokat a vállalat megszüntette, illetve kivitelezésűk folyamatban van. A tájékoztatóiban elhangzott, hogy a szolgáltatott víz kifogás alá esik — vas, mangán, ammónia —, hiszen a jelenlegi tisztítómű kapacitása nem teszi lehetővé, hogy az összes szolgáltatott víz tisztításra kerüljön. Az ismertető után a VÍZIG megkérdezte, hogy az új vastalanító üzemibe helyezése mikorra várható. Válasz: Az új vastalanító szerződés szerinti határideje 1983. június 30. A vállalat lehetőséget lát, hogy a munkák ez évben elkészüljenek, kéri a jelenlévő hatóságok segítségét ennek érdekében. Az új tisztítómű üzembe helyezése után a vállalat megkezdi a csőhálózat mechanikai tisztítását. Kérdés: Milyen a tárolókapacitás? Válasz: A meglévő tárolókapacitás összességében megközelíti az előírt 25 százalékos arányt, de zónánként nem mindenhol kielégítő, mivel egyes medencék kettős szerepet töltenek be — szívó és elnyomó —, így kívánatos volna a korábbi javaslat szerint a Bakta I. Zóna, 3. sz. 500 m3-es ellennyomó medence megépítése. Bizonyos mértékben javít majd az új vastalanítónál meglévő 2x1000 m3-es alacsonytároló. A vállalat kezdeményezte a kivitelezőnél a két tároló ideiglenes átvételét és üzembe helyezését. Az ismertetés után a jelenlévők megtekintették az üzemelő és épülő vastalanítót, a Bakta I. Zóna ellennyomó medencéit, valamint a Bakta II. Zóna átemelő gépházát. Az időjárás akadályozta a vízbázis megtekintését, ezért azt f. hó 14-én 9 órakor végezzük el. Km ft. RÉSZLETEK A BESZÁMOLÓBÓL Szekszárd város 1981. évi vízellátása általában zavartalan volt. A nyári időjárás megfelelt hazánk éghajlatának. A tavaszi szárazságot a májusi esők enyhítették és a meleg nyáron a viszonylag egyenletesen megoszló és gyakori csapadék miatt aszály nem alakulhatott ki. Tartós kánikula a megszokott időszakban, augusztusban volt. A városi vízmű 1981. évi maximális víztermelése szeptemberben volt (15 926 m3). Az augusztusi csúcs 14 995 m’ volt. Szekszárdon az augusztusi kánikula legmelegebb napján a magasan fekvő, a város lakosságához képest viszonylag kevés számú fogyasztó ellátását nehezítette a délutáni órákban tartós nyomáscsökkenés, illetve vízhiány. A vízellátási zavar 11 alkalommal fordult elő. 1981-ben a nyári tapasztalatok alapján, valamint az egyes kutak vízminőségének romlása miatt 2 darab új kút tervezésére adtunk megbízást a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnak. A tervek ez év elejére elkészültek, létesítési engedélyüket soron kívül intézték, ill. kaptuk meg. 1892. január hónapban a víztermelő kutak kapacitása ugrásszerűen lecsökkent, a városban vízellátási zavarók jelentkeztek. A víztermelő kapacitás 10 455 m3-re csökkent. A vízellátási zavarok csökkentése érdekében a húskombinát vízmüvétől vízátvétel céljából átkötő vezetéket építettünk ki. * Mit lehet ehhez hozzátenni? A korábbinál valamivel bizakodábban várjuk a nyarat és a vele járó vörös vizet, aminek a tisztítását szívesen elősegítjük, s 4ia ehhez az is kell, hogy a jegyzőkönyv szerinti bejáráson ott legyünk, hát ott lesrünk, és a tapasztalatokat megírjuk. Később háromszor ennyi kellene » Szalámiból bő a választék Ha azt nézegetjük és firtatjuk megyénkben, boltról boltra járva, hogy milyen a hús- és húskészítmény-ellátás, feltétlenül viszonyítanunk kell az előző években tapasztalt helyzethez. Nos, ha így nézzük a dolgot, kevés kifogást találunk. A javulás nagyon erőteljes az idei évtől kezdve. Mondjuk meg rögtön, a szekszárdi húskombinát teljes üzembe lépése, termelése jóvoltából. Éppen most mesélte egy paksi ismerősöm, élénk érdeklődésű nyugdíjas, hogy mit hallott a húskombinátról, illetve a „sertéshelyzetről”: azt mondják, annyi a sertés, alig győzik Szekszárdon földolgozni. . . Ezt is megértük — teszi hozzá —, de nem is lehet csodálni, akkora kedvet teremtettek a disznótartáshoz. Vizsgálódásunk egyik helye — az utóbbi hetekben rendszeresen —, a megyeszékhely központjában nemrég nyitott húsipari mintabolt. Ebben az üzletben a húskombinát termékeinek teljes választékát kell tartani, árusítani mindig, erről állapodott meg a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a Tolna megyei Népbolt Vállalat. Az ígéretet — a teljes választékot — nagyjából sikerül betartani. Benéztem a mutatós üzletbe időnként kora délelőtt, máskor délben vagy délután. Mindig láttam négy-ötféle szalámit, meg egyéb húskészítményeket, a comb és a lapocka bőségesen lóg, füstölt hús rengeteg van, máj, vese, velő, nyelv, tüdő. A megkérdezett vevők nem panaszkodtak. Egy középkorú asszony csak azt kifogásolta, hogy nem kap mindig oldalast. . . A maga igényeit tekintve jogos a panasz, de nyilvánvaló, hogy más is vesz oldalast a lehető legtöbbször, mert finom és olcsó. Hamar elfogy, sokkot előbb, mint a karaj és a comb. Többen mondták a sorbanállók közül, hogy elégedettek, tudnak vásárolni. Megnéztem a nagydorogi helyzetet, pontosabban a hús- készítmények választékát. Ebben a nagyközségben öt bolt árusít húsipari termékeket, töltelékárut. A legnagyobb élelmiszerbolt a 3. számú. Borbély József boltvezető arról tájékoztatott, hogy ettől a héttől kezdve már kétszer kapnak húsárut hetenként: szerdán Szekszárdról, csütörtökön pe- dia Bajáról.'Az utóbbi szállítást az áfész vezetői intézték, kérték, mert nyári és őszi időben, amikor nincs disznóvágási szezon, háromszor annyi szalámi, disznósajt, virsli és egyéb elkel Nagydorogon, mint télen és tavasszal. Baja tehát besegít. Csak az a baj, helyesebben a nem túl szerencsés dolog, hogy két egymás utáni napon érkezik az áru. Mindenesetre otthon hűtőbe tudják tenni az emberek, amit több napra vásárolnak. Jobb lenne a megfelelő időbeni elosztás, de valamilyen ok miatt Baja csak csütörtökön tud ide szállítani. Éppen csütörtökön jártam ebben a boltban, a múlt héten, ez jó lehetőség volt arra, hogy megtudjam, mennyi fogyott el egy nap alatt a Szekszárdról hozott áruból. A boltvezető kiszámította, nagyjából a fele. Néhány árucikk, például a virsli, már az első napon elkelt. Fölírtam az egész listát, tehát azt a meny- nyiséget, amit a szekszárdi húskombinát szállíott az egyik (ezt hangsúlyozom!) boltba, megyénk egy nagyközségének öt boltja közül: 18 kiló virsli, 20 kiló párizsi (a továbbiakban a kilót elhagyhatjuk, a rövidítés miatt, mert minden kiló), 10 krinolin, 10 olasz szalámi, 10 zalai felvágott, ^vadász felvágott, 4 veronai, 20 főzőkolbász, 10 lecsókolbász, 7 debreceni, 6 sütnivaló kolbász, 10 hot dog, 6 májas hurka, 10 véres hurka, 7 kenőmájas, 6 rakott sertésfej, 13 disznósajt, végül pedig 8 kilogramm császárszalonna. Tekintélyes a lista, nem lehet panasz a választékra. Reméljük, a mennyiséggel sem lesz ok panaszra, amikor már háromszor ennyi kell a nagydorogiaknak. Igaz, besegít Baja, de azért Szekszárd hozzon még többet, mint most... Az ugyancsak nagydorogi 1. számú önkiszolgáló élelmiszer- és háztartási boltnak nincs hűtőpultja, csak hűtőszekrénye, de Markó István boltvezető szerint elég töltelékárut tudnak forgalmazni így is: hetenként 40 kilót. Ez nyolckilencféle termék. Húsvétra sonkát is kaptak. Ugyanez a helyzet más, hasonló méretű boltokban. Az idén jobb az ellátás, mint az előző évben, meg azelőtt volt. Pakson naponta látom, mit kínálnak, több üzleben is. A töltelékáru majdnem elég. A hús nem. A Kishegyen, az atomerőmű lakótelepén, remek a választék és a meny- nyiség is kielégítő, pedig rengeteg ember vásárol itt. Igaz, itt besegít a szállításba a Paksi Állami Gazdaság is. Minden elismerést megérdemel az áfész és a gazdaság a kifogástalan együttműködésért. G. J. Számítógép a mezőgazdaság szolgálatában (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Magyarországon az 1960-as évek elején befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebben a népgázdasági ágban is kialakultak a termelési rendszerek, végbemegy a termelés teljes gépesítése. A szocialista mezőgazdaság gyors ütemű technikai átalakulása, iparosodása a gyakorlatnak és a gazdaságirányításnak ad napról-napra újabb feladatot. Ezenkívül a népgazdasági tervkitűzések, gazdasági szabályzók erősen rászorítják az üzemeket a dinamizusra. Ahhoz azonban, hogy az elvárásoknak eleget tegyünk, megfelelő információkra, adatokra van szükség. Az információk begyűjtése és megfelelő szétválogatása, valamint továbbítása a kívánt helyre az egyik legnagyobb probléma. Az irányítás munkanapjainak tetemes része az információgyűjtéssel telik el. A számítógépes információ-feldolgozó rendszerek felqdata, hogy az üzemi életben végbemenő gazdasági, termelési, értékesítési, ügyviteli és műszaki folyamatok során keletkezett információkat feldolgozza. Az így létrejött adatok elősegítik az üzemi folyamatok irányítását, a döntések előkészítését. Az elektronikus adatfeldolgozás egyik legnagyobb előnye az adatcsoportosítás, adatrendezés terén jelentkezik. A számítástechnika hazai alkalmazását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek használják ki legkevésbé a gépi feldolgozás előnyeit. Mezőgazdaságunkra jellemző sajátosság, hogy a -mezőgazdasági üzemek nagy részét a termelőszövetkezetek teszik ki. Ennek ellenére a mezőgazdasági számítógépes feldolgozást 1976-ban 5 állami gazdaság kezdeményezte. Az öt Bács-Kiskun megyei állami gazdaság az Állami Gazdaságok Országos Központjával együttműködésben egy egységes készletgazdálkodási rendszer kialakítását kérte a KSH SZUV Kecskeméti Számítóközpontjától. Az 1977. óta alkalmazott készletgazdálkodási alrendszer a gyakorlatban jónak bizonyult, és eddig 33 állami gazdaság vezette be. A termelőszövetkezeteknél előrelépést jelentett, amikor 1976-ban a kondorosi Egyesült Mgtsz és a KSH SZÜV Kecskeméti Számítóközpontja közösen kidolgozta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti anyaginformációs rendszert, a TESZIR—1- et, amely 1979. január 1-től üzemszerűen működik Kondoroson. Az anyagügyviteli és készletgazdálkodási folyamatokhoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, statisztikai és vezetési információs igényeket elégíti ki. Megyénkben elsőként a du- naföldvári Virágzó Mgtsz alkalmazta a TESZIR-t 1981. január 1-től, majd 6 tsz kötött feldolgozási szerződést a KSH- SZÜV szekszárdi számítóközpontjával az anyaginformációs rendszer 1982. jauár 1-től történő bevezetésére. A közelmúltban a Virágzó Mgtsz rendszerbemutatót tartott, ahol az érdeklődőknek a felhasználó mondta el a rendszer bevezetésével és működésével kapcsolatos tapasztalatait. Jelenleg kialakítás alatt áll a tagnyilvántartás és munkadíjelszámolás alrendszere, mely szorosan az anyagiinformációs rendszerre épül. így az ágazatok költség- elszámolása már az anyagfelhasználás mellett a bér- és segédüzemági teljesítményeket is tartalmazni fogja. Hasonlóképpen az állami gazdaságok készletgazdálkodási rendszere is tovább bővül a bér- és munkaügyi, állóeszközgazdálkodási és kapacitáskihasználási, valamint az értékesítési alrendszerrel. Ezek az alrendszerek elsősorban az ügyvitel és a számvitel korszerűsítését segítik elő, de más irányban is vannak kezdeményezések. Lehetőség van olyan takarmányozási feladatok megoldására, amelyek optimális takarmánykeveréket állítanak elő a kívánt béltartalomnak megfelelően minimális költség mellett. Számítógéppel megoldható a takarmánytermelő területek optimalizálása is. Az egyre jobban tért hódító korszerű termelési eszközök, rendszerek gazdaságos, hatékony üzemeltetése ma már nélkülözhetetlenné teszi a gyors, pontos információáramlást, a számítógép-alkalmazást. SZABÓNÉ PÁLFAI ANNA Húsból is válogathatnak a vevők a szekszárdi mintaboltban
