Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. május 8. népújság 11 A szakszervezetek a közművelődésért Interjú Virizlay Gyula SZOT-titkárral Közművelődésről, munkásműveltségről sok szó esik manapság. Erről beszéltek a képviselők is az országgyűlés tavaszi ülésszakán, amikor megvizsgálták, hogyan, mennyire sikerült végrehajtani a hat évvel ezelőtt hozott ' közművelődési törvényt. A szervezett dolgozók élet- színvonalának emeléséért, s ezen belül a mind magasabb kulturális színvonal eléréséért a a maguk területén igen sokat tesznek a szakszervezetek. Mit és hogyan? — erről kérdeztük meg Virizlay Gyulát, a SZOT titkárát.- Mit tettek a szakszervezetek a közművelődési törvény végrehajtása érdekében az elmúlt években? — Régi igazság, hogy csak a műveltebb ember képes kellően helytállni munkájában, lépést tartani a változásokkal. Különösen fontos ez ma, amikor állandóan fejlődik a technika, emelkedik a műszaki színvonal. De ennél többről is szó van. A szocialista társadalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy az embernek módja van részt venni saját sorsa alakításában, s ehhez elengedhetetlenül szükséges a műveltség, a politikai érettség és iskolázottság. A szakszervezetek részt vettek a közművelődési törvény kidolgozásában. Azóta pedig jelentős változás tapasztalható, elsősorban a munkahelyi művelődésben. Itt fontos lépés volt az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT elnökségének közös határozata nyomán a vállalati művelődési bizottságok életre hívása. így lehetőség nyílt a munkahelyi művelődés egységes tervezésére és irányítására. Figyelemmel kísérjük és segítjük e bizottságok tevékenységét. A munkahelyi kulturális tervezés segítése érdekében tavaly az OKT-val és a Művelődési Minisztériummal közös irányelvedet adtunk ki a hatodik ötéves tervidőszakra. Ugyancsak az elmúlt évben rendezte meg a SZOT kulturális, agitációs és propaqandaosztálya a vállalati művelődési bizottságok I. országos konferenciáját. Megállapítható volt, hogy vannak eredmények, de a bizottságok még nem mindenben töltik be hivatásukat. Feladatunk, hoqy javítsuk, fejlesszük ezeknek a bizottságoknak a munkáját.- Hogyan dolgoznak a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak? — Terveiket egyeztetik a vállalati művelődési tervekkel és a szakszervezeti alapszervezetek kulturális, agitációs és propagandaterveivel. Elsőrendű feladatnak tekintik a közéletiség és a szakmai kultúra fejlesztését, s a mindezeket megalapozó világnézeti, politikai és általános műveltség elmélyítését.- Milyen a szocialista brigádok kulturális tevékenysége? — Az üzemekben a munkahelyi művelődés bázisát a szocialista brigádok képezik. Művelődési tevékenységüket és a közösségi életre gyakorolt hatásukat csak a termelésben betöltött szerepükkel együtt lehet vizsgálni. Szeretnénk elérni, hogy a szocialista brigádok művelődése elsősorban jobb munkát, a munkahelyi demokráciában hozzáértőbb részvételt jelentsen; eredményezzen fokozottabb újítókedvet, kulturáltabb magatartást a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. Sok még a formalitás, de tény, hogy a szocialista brigádok tömegméretekben nevelik olvasóvá, színházlátogatóvá, kiállítások nézőjévé a dolgozókat. A tartalmi megújulás lehetőséaeit azonban méq keresnünk kell, helyet adva az eavénekhez jobban igazodó kezdeményezéseknek a munkaverseny egész területén.- Mire költik a szakszervezeti alapszervezetek a kultúrára szánt összegeket? — Anyagiakkal iis támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely segíti a dolgozókat és gyermekeiket, hogy a művelődés terén is lépest tudjanak tartani a fejlődéssel. Támogatjuk a nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok, a szakmunkástanulók, a munkásszál- .láson lakók és a bejáró dolgozók művelődését, kulturálódá- suk feltételeinek javítását. Megkülönböztetetten segítjük az általános iskola elvégzését, a fiatal szakmunkások egyetemre felkészítését, a szakmunkástanulók anyanyelvi hátrányainak felszámolását célzó kezdeményezéseket. Erősítjük az esztétikai és érzelmi nevelést egyaránt szolgáló munkás-művész kapcsolatokat, segítjük a művészeti öntevékenység fejlesztését. Legutóbb a szakszervezeti művelődési intézmények számára pályázatot .írtunk ki, ezzel a munkahelyi művelődés tartalmi gazdagítását, minőségének javítását, a munkáshagyományok ápolását, a szakmunkástanulók művelődési szokásainak kialakítását, a szabadidőprogramok gazdagítását szeretnénk ösztönözni. A vállalati jóléti és kulturális alapok felhasználásával is elsősorban a dolgozókat közvetlenül érintő és érdeklő közművelődési formákat kívánjuk fejleszteni. Ma nincs lehetőség az anyagi alapok jelentősebb növelésére, de legfontosabb feladatainkhoz elegendő a pénz. Ésszerűbben kell gazdálkodni. Sajnos, méa sok helyen nem élnek megfelelően a jóléti és kulturális alap adta lehetőségekkel.- Milyen feladatokat tűztek ki a szakszervezetek a művészeti életben, és hogyan gondoskodnak a végrehajtásról?- A célok: a dolgozók ízlésének fejlesztése, hogy közelebb kerülhessenek a művészetekhez; másrészt a dolgozók progresszív véleményét tolmácsolva befolyásolni a művészeteket; s lehetővé tenni, hogy a dolgozók az amatőr művészeti mozgalom keretében a művészi alkotómunka részeseivél válhassanak. Feladatunknak tekintjük, hogy a dolgozók véleményének feltárásával és tolmácsolásával, a művészetekkel kapcsolatos társadalmi érdekek differenciált kifejezésével hozzájáruljunk a párt művészetpolitikájának végrehajtásához, elősegítsük -a művészek és a befogadók kapcsolatának elmélyítését. A szak- szervezetek olyan művek kiadása, illetve bemutatása érdekében szállnak síkra, amelyek reálisan, hitelesen tükrözik társadalmunkat a maga alakuló, változó jellegében.- Miilyen szempontok alapján ítélik oda a SZOT-díjakat, társadalmi ösztöndíjakat? — Ezek a művészetek befolyásolásának elfogadott formái. A SZOT-díj adományozásának alapelveit az elnökség 1975. márciusi határozata szabja meg. A javaslatokat a dolgozók véleménye alapján az alapszervezetek, a szakszervezeti központok és a szakszervezetek megyei tanácsai nyújtják be. Az adományozásra felhívó közleményt a Népszava, valamint az Élet és Irodalom is közli. SZOT- díjra javasolhatók azok az írók, művészek, tudósok, a munkásművelődés feltételeinek és módszereinek fejlesztésében részt vevő személyek, akik kiemelkedő sikereket éritek el a szocialista művészet valamelyik ágában, a dolgozók és a művészek kapcsolatának erősítésében, a munkásosztály művelődésének fejlesztésében, a munkahelyi nevelésben. A javaslatok vonatkozhatnak az irodalom, a színház- és filmművészet, a rádió, a televízió, a képző- és iparművészet, a zene, a táncművészet, a. társadalom- és természettudomány, a munkásművelődés, a munkahelyi nevelés területén az utóbbi években elért kiemelkedő eredményekre, de egész életműre is. VÁRKONYI ENDRE A noszvaji De la Motte kastélyban zelhette, így óhajthatta az egykori építtető, aki vagyonát áldozta azért, hogy ez a kőbe- fába mintázott költészet megszülessék. Folyosó vezet a mából a tegnapba, s máris belépünk a sala terranába. Ebben a hallban aZ előtér freskója lugas benyomását kelti. Ha jobban szétnézünk, a rácsozaton túl felfedezni véljük a tündéri Versailles épületeit. Ha erre járt a francia gróf, hazájára gondolhatott, ahol akkortájt már a hatalomhoz vezető lépcsőknél sereglettek a később történelmet formáló névtelenek. Egy-egy hírtől megborzonghatott, de ő itt a régi rend szimbólumát láthatta, amolyan idegnyugtatóként. Az emeleti folyosón megbabonáz Apolló mennyezetre álmodott diadalmenete. Guido Reni Auróra című képe nyomán festette az aranykezű, a jó bort néha mértéken túl is kedvelő, egrivé lett Kracker János Lukács 1778-ban. Az oldalfalakon római istenek francia racionalizmust sugárzó karikatúrái látszanak. Mintha az avantgarde századunk első negyedéből visszasuhant volna a régmúlt időkbe. Nem hiába tartják ezeket XVIII. századi pliktúránk egyedülálló kincseinek. A művész fintora mindegyik. Mintha a majdani kubistáknak kacsintana. PÉCSI ISTVÁN (Pere Márton felvételei - KS) A sors szeszélyes. Az egyik emberhez mostoha, a másikat minden földi jóval kényezteti, s még valamiféle utóéletet is biztosít számára. Akkor is, ha erre érdemtelen. íme a példa . .. Egy ősrégi francia család jóvágású, gáláns leszármazottja, egy nyugalomba vonult császári ezredes szépszál termetével, asszonyszédítő tekintetével elbűvölte özvegy Al- másy Antalné grófnőt, aki any- nyira szomjúhozott az új szerelemre, hogy mit sem törődöt' az anyagiakkal. A messzi Frankföld borzongatta meg, nem a forintok muzsikájára figyelt, hanem a délceg nagyúrra, aki könnyed eleganciával be is lépdelt a pompás noszvaji barokk kastélyba. Nője kissé csúnyácska volt, s az ifjúság legszebb évei is elzúgtak felette. Ez azonban csöppet sem zavarta De la Motte grófot. Ha a termekben sétált, Versailles varázsára gondolt, a hatalmas - huszonöt hektáros - parkban pedig ka- tonásdit játszatott, mert őfelsége tisztje holtáig kötődött a felesleges ceremóniákhoz. 'Akkor is, ha felesége mosolygott a francia egyenruhába öltözött négy szolgán. * Erre gondolok, miközben egyre több megcsodálnivalót fedezek fel ebben a ritka gonddal óvott épületben, amelyet arról a franciáról neveztek el, akinek vajmi kevés köze volt hozzá. Legfeljebb annyi, hogy elvégeztetett néhány kisebb, a beköltözéskor még befejezetlen munkát. Az igazi érdem azonban nem az övé, hanem báró négyesi Szepessy Sámuelé, azé a művészetpártoló helyi földbirtokosé, akit éppen nemes hobbija tett tönkre. 1774-ben indult a nagyszabású munka. A tervezéssel feltehetően az akkor Egerben szorgoskodó rendkívül tehetséges Fellner Jakabot bízta meg, a kivitelezést pedig Povolni János vállalta. A homlokzat összhatása kísértetiesen emelékeztet az egri Líceumra. Festőnek se akárkiket hozhatott. Nen adhatta lejjebb az európai rangú Kracker János Lukácsnál vagy annak ügyes kezű vejénél, Jach Józsefnél. Mindenből a legszebbet, a legdrágábbat, a legértékesebbet akarta, így aztán újra meg újra a pénztárcába kellett nyúlnia. Tette is, amíg teljesen el nem adósodott. 1778-ban például a budai egyetemtől vett fel negyvenezer forintot. Akkoriban ez iszonyatos összeg volt, hiszen négyezerért módos polgári házat lehetett venni. Az építkezés azonban újabb summákat követelt, s ő nem tudott nemet mondani. El sem tudta képzelni, hiszen szeme gyönyörűségére maqasodtak a falak, helyére került a tető, s a piktorok is csodálatos freskókat varázsoltak a termek mennyezetére. Alakult a hatalmas kert is. Elbűvölte a panoráma szépsége, ha letelepedett egv kőpadra, s a szél a zöld- siokás hegyekről hozta a bó- dítóan friss illatozóét. Az ő műve kerekedett egésszé. Elégedettség tölthette el: hamisítatlan barokk kincset rejtett el ebben a forgalomtól távol eső lombtengerben. Járom a szobákat, s elképzelem a mecénás báró keserűségét, amikor végül is meg kellett válnia féltett kincsétől. Óhaja azonban megvalósult. Birtokosok jöttek, mentek, de a kastélyt egyikőjük sem hanyagolta el. Akár kereskedő, akár főúr volt az illető. Igaz a szegény bárót már rég elfeledték, de kincsét óvták, ápolták. A második viágháborút követő években sok értéket vittek el a környékbeliek. Eltűntek a legalább kétszáz éves bútorok is. Ezek egy része még ott lapul a lakásokban. Csak néhány került viasza, hogy értő kezek újjávarázsolják. Az a szerencse, hogy később az OKISZ-é lett itt minden. Mivel üdülőnek használták, gondoskodtak hiánytalan helyreállításáról. A barokk múlt ritka szép hagyatéka megmenekült a könyörtelen enyészettől. Később a megyei tanács vette át a tulajdonjogot, s itt nyitotta meg továbbképző intézetét; a hajdani mellé új szárnyat emeltek: csupa üveg, napfényben fürdőző részt, ahol minden a legkényelmesebb, a legkorszerűbb, ahonnan nem hiányzik még a szauna sem. A tervező kitűnő érzékkel teremtett összhangot a múlt és a jelen között. így képA kastély XVIII. századi díszítmény ....... i R észlet a díszteremből Freskó * v $ /
