Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
2 IvËPÜJSÂG 1982. május 8. c A Falkland-válság Folytatódik az ENSZ békéltetési kísérlete Csütörtökön este a dél-atlanti vizeken manőverező brit flottacsoportosítás elveszítette további két repülőgépét és kudarcot vallott a perui-amerikai tűzszü- neti kezdeményezés. A híreket Londonban dermedtség fogadta. A katonai közlemény a flotta húsz, Harrier- típusú harci repülőgépe közül már a harmadiknak a pusztulását („eltűntét") jelentette be, és a diplomácia cselekvésképtelensége is nyilvánvalóvá lett. Megfigyelők szerint Buenos Aires azért vetette viissza az amerikaiak által módosított perui csomagtervet, mert az feltétel nélküli tárgyalásokat helyezett kilátásba a Falkland- (Malvin-)szigetek jövőjéről, holott Arqentína visszavonhatatlan- nak nyilvánította a maga, erővel visszaszerzett felségjogait. Francis Pym brit külügyminiszter csütörtökön este az argentinok „hajthatatlanságát” kárhoztatta és „kiábrándultnak” mondotta magát. A tárgyalásos rendezésben hívők egyetlen menedéke most az ENSZ, illetve az ENSZ-főtit- kár békejavaslata, amelyet Argentína „üdvözölt", s amelyet Margaret Thatcher is tárgyalási* alapnak, „keretnek” fogadott el. Megfigyelők szerint azonban a brit kormány erős kényszert érez, hogy sürgősen katonai megoldást keressen. Spekulációk szerint a légüfölény a kulcskérdés, amit brit részről valószínűleg csak úgy szerezhetnek meg, ha sikerül az argentin flotta egyetlen repülő- gép-anyahajójának a megsemmisítése. Hacsak előbb nem történik döntés arról, amitől a brit baloldal legjobban tart, s amit néhány konzervatív politikus erősen szorgalmaz: az argentin szárazföld, az ott lévő repülőterek bombázásáról . . . Megerősítendő a flotta repülőgép-állományát, ez idő szerint további húsz „Harrier” tart a szigetek felé az Atlantic Conveyer nevű átalakított tartály- hajó fedélzetén. Egy másik tartályhajó, tíz „Sea King" helikopterrel a fedélzetén, ugyancsak az erősítést foaia szolgálni, ez azonban még kifutásra vár. Csütörtökön este a brit had- üavminisztérium végleqes listát tett közzé a rakétákkql kilőtt brit Sheffield romboló veszteségeiről. E szerint húsz tengerész vesztette életét, további huszonegy sebesült meg. Argentína kapcsolatai az Egyesült Államokkal akkor fognak ismét rendeződni, ha Washington felülvizsgálja álláspontját nemcsak Argentína, hanem Latin-Amerika valamennyi országa irányában — jelentette ki Buenos Airesben csütörtökön újságíróknak Nicanor Costa Mendez argentin külügyminiszter. Enrique Ros argentin külügyminiszter-helyettes csütörtökön este New York-ba utazott, hogy az ENSZ-főtitkár bé'ketervének további részleteiről is tájékozódjon - jelentették be az argentin fővárosban. A két diplomata minden bizonnyal személyesen is tárgyal majd az ENSZ székhelyén. Ismeretes, hogy araentin részről elvben elfogadták Perez de Cuellar rendezési elképzeléseinek általános irányelveit, vagyis azt, hoav szüntessék be nz ellensé- aeskedéseket és az ENSZ vaqy a Riztonsáai Tanács vállaljon tevékeny szerepet a válság rendezésében. Koszorúzások a győzelem napja alkalmából A hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 37. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné elnök és Sar- kadi Nagy Barna főtitkára helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán a Szovjet Békebizottság hazánkban tartózkodó küldöttsége, Vlagyimir Kava- nov professzor, elnökhelyettes vezetésével. Elhelyezték a hála virágait a Magyarország felszabadításában részt vett szovjet veteránok Budapesten tartózkodó küldöttségének képviselői is. A kegyelet virágaival borították az emlékmű talapzatát a fővárosi nagyüzemek, dolgozó kollektívák képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A hitleri fasizmus szétzúzásának 37. évfordulója alkalmából pénteken koszorút helyeztek el a Szabadság téri Szovjet hősi emlékmű talapzatán Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és a diplomáciai képviselet tagjai. A koszorúzási ünnepségen ott volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Jelen volt Sipos Károly ezredes, Budapest helyőrség- parancsnok-helyettese. Magyar-algériai tervezési tárgyalások Május 3. és 7. között Budapesten tárgyalt az algériai tervezési és területfejlesztési minisztérium főtitkára, El-Hadj Haoussine. Hoós Jánossal, az Országos Tervhivatal államtitkárával egyetértettek abban, hogy a központi tervező szervek és intézmények között rendszeresebbé teszik az együttműködést. Kifejezték készségüket, hogy elősegítik a szakértők közötti tudományos találkozókat, és bővítik az információcserét. El-Hadj Haoussine-t fogadta Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. NSZK—olasz találkozó Az amerikai vegyi fegyverkezés Nyügat-Európa nem békül meg Világszerte felháborodást keltett a washingtoni bejelentés: az Egyesült Államok gyors ütemben halmozza fel a vegyi fegyverek új készletét. A tervek szerint 1983-ban 750 millió dollárt költenek e célra, s az elkövetkező öt évben az ilyen kiadások meghaladják a hatmilliárd dollárt. A MUSTÁRGAZZAL KEZDŐDÖTT A vegyi ^fegyvereket nagy mennyiségben először az első világháborúban vetették be. Az állóháború lövészárkaiba ömlő klórgáz 91 ezer embert pusztított el. A háború után, 1925-ben nemzetközi szerződést kötöttek, amely eltiltotta a vegyi hadviselést — ám e szerződéshez az Egyesült Államok csak ötven év múltán csatlakozott. A megállapodás széaséqhibája az volt, hogy nem tiltotta be a vegyi harcanyagok gyártását és felhalmozását. A második világháborúban óvakodtak mérgező gázok bevetésétől, de a hadviselő felek laboratóriumban újabb fajtákat fejlesztettek ki. Tudjuk, hogy a nácik mérges gázzal pusztították a koncentrációs táborok lakóit. A háború után az USA gyors ütemben látott hozzá a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztéséhez. Több tucat olyan vegyszert állítottak elő, amelynek pusztító ereje az atombombáéval vetekszik. A vietnami háborúban az amerikai csapatok olyan vegyi harcanyagokkal pusztították a növényzetet, amelyek időleges bénulást és vakságot okoztak. Következményeit sok amerikai katona, sőt, gyermekeik is viselik, akik genetikai károsodással születtek. A SPIEGEL ADATAI A Pentagon igyekszik „megtörni” Amerika nyugat-európai szövetségeseit, s elnyerni hozzájárulásukat: engedjék meg új vegyi fegyverek telepítését országukban. Ezeknek az erőfeszítéseknek a fő célpontja a Német Szövetségi Köztársaság. Ugyanakkor tervezik, hogy vegyi fegyvereket halmoznak fel a Közel- és Közép-Keleten, az úgynevezett „gyorshadtest" támaszpontjain. A nagy-britan- niai légitámaszpontokon repülőbombákat látnának el vegyi töltettel, s ilyen fegyverek kerülnének Olaszországba is. A hamburgi Der Spiegel című hetilap szerint már szinte az NSZK egész területén vannak amerikai vegyi fegyverraktárak. Ez beláthatatlan következményekkel járhat, akár egy véletlen baleset következtében is. Például az eléggé elterjedt VX jelzésű vegyi harcanyag egyetlen kilogrammja — el- méletilea — egymillió ember elpusztítására képes. Mentegetőzésül az amerikaiak azt hozzák fel, hogy az új vegyi fegyverek „bináris" jellegűek. Vagyis olyanok, amelyek önmagában nem veszedelmes két összetevőből állnak, amelyek csak a repülő bombában, vagy a tüzérségi lövedékben keverednek, s válnak pusztító hatásúvá. HAMIS INDOK A vegyi fegyverek okozta veszély azonban nem tűnik el, semmiféle technikai ügyeskedéstől. Tudják ezt az USÁ-ban, s ezért a gyártás indoklására Washington hamis ürügyeket használ. Azt terjeszti, hogy a szovjet csapatok Afganisztánban, illetve a vietnamiak Kambodzsában és Laoszban vegyi hadviselést folytatnak. A vádat azonban semmilyen bizonyítékkal nem tudják alátámasztani. A CIA meg nem nevezett menekültekre hivatkozik. A Der Spiegel az amerikai indoklást a korábbi évekből ismert esetekhez hasonlítja, amikor Washington valamely fegyverrendszer terén vélt szovjet fölényre hivatkozva kezdett új, költséges, s egyre veszélyesebb programba. Az Egyesült Államok vegyi „pótfegyverkezését" a moszkvai Pravda úgy értékeli, hogy az része a katonai fölény megszerzésére vonatkozó általános amerikai tervnek és szoros kapcsolatban áll azokkal a hadászati elképzelésekkel, amelyek a tömegpusztító fegyverek bevetésére vonatkoznak egv elképzelt általános vagy helyi háborúban. Az SZKP központi lapja aláhúzza: a Pentagon Nyugat-Európában kívánja elhelyezni közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereit és vegyi fegyvereit. "\ A vegyi fegyverkezéssel szemben nő az ellenállás Nyugat-Európában, több NSZK- beli városban rendeztek tüntetést is. Nehéz elképzelni, hogy Nyugat-Európa lakossága a mérges gázok, a vegyi fegyverek szomszédságaival valaha is megbékülne. MIKLÓS GÁBOR Befejeződött az Akadémia közgyűlése Pénteken zárt üléssel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 142. közgyűlése. A tanácskozáson részt vett Korni- desz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturállis osztályának vezetője. Szentágothai János, az MTA elnöke beszámolt az elmúlt közgyűlés óta végzett akadémiai testületi munkáról. Az elnökség és az általa esetenként kiküldött többféle munkabizottság országos érvényű, nagy jelentőségű témákban tájékozódott és foglalt állást. Egyebek között megtárgyalta és véleményezte a közoktatás helyzetéről szóló jelentést és javaslatot tett a fejlesztés fő irányaira. Pál Lénárd, az MTA főtitkára jelentést tett az akadémiai kutatóintézetek 1976—1980. közötti tevékenységéről. Mindenekelőtt azzal jellemezte ezt az öt esztendőt, hogy a tudományos kutatás a korábbinál jobban kötődött társadalmi, gazdasági céljainkhoz, az országos távlati tudományos kutatási terv megszabta fő irányokban és célprogramokban végzett munka a legtöbb esetben hozzákapcsolódott valamilyen fontos társadalmi, gazdasági kérdéshez. A tervidőszak második felében — a világgazdasági és a hazai társadalmi-gazdasági feltételrendszer változásainak hatására - megkezdődött a kutatási és fejlesztési feladatoknak a lehetőségek szerint való átrendezése. Az átállást jelentősen segítették az 1977-78-ban született párt- és állami határozatok, amelyek nyomán erősödött a kutatás kapcsolata a társadalmi, gazdasági folyamatokkal. Az elnöki és a főtitkári referátum utón vita következett. Mielőtt lezárult a vita — a közgyűlés délutáni ülésén — titkos szavazással választották meg az Akadémia új rendes, illetőleg levelező tagjait. A korábbi levelező tagok közül 37- en lettek az MTA rendes tagjai, a tudományok doktoraiból pedig 34 levelező tag került ki. A határozat elfogadásával — majd Polinszky Károly alelnök zárszavával — befejeződött az MTA T42. közgyűlése. A SZOT ülése A Szakszerveztek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen egyebek között a környezetvédelem helyzetét és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta mea. Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke adott tájékoztatást a környezetvédelem helyzetéről és a főbb tennivalókról, Jovábbi napirendi pontként Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese terjesztette elő az elnökség javaslatát a szocialista munka- verseny-proqram fejlesztésére. Végül Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT két ülése között végzett munkáról számolt be. Viták és gondok Brüsszelben Péntek esti kommentárunk. Az Atlanti Szövetség brüsszeli főhadiszállásán tizeneqy európai hadügyminiszter ülte körül a kerekasztalt. Azért ennyi, med Franciaország és Izland nem taqja a NATO integrált katonai szervezetének. A tizenegyek neve „Euro- csooort". A nyugat-európai hadügyminisztereknek ezen a hagvománvos tavaszi találkozóián azonban részt vett két tengerentúli hatalom hadügyminisztere is: Kanadáé és az Egvesült Államoké. Miről tárgyalt a belga fővárosban a tizenhárom hadügyminiszter? A tematikát a bizalmas jelleg ellenére naqyjából ismeri a nemzetközi közvélemény, mert az értekezletet előkészítő, nagyköveti szintű munkabizottságok kiszivárogtatták. A spanyol belépés előkészítése mellett az egyik legfontosabb napirendi pontot az eurocsoport nem európai tagia, Weinberger amerikai hadüavminiszter terjesztette elő és szorgalmazta. A téma nem új: Washingtonnak arról a törekvéséről van szó, hogv szövetségeseit nagyobb anyagi, terhek vállalására ösztökélje, s ha másképpen nem megy, kényszerítse. Ez az eavik leghagyományosabb súrlódási felület az Eavesült Államok és nvugat-európai szövetségesei között, akiknek a többsége a korábbi amerikai követelést (azt, hogv teljes költségvetésük három százalékával növeljék katonai terheiket) is sokallotta, most pedig Weinberger már tarsolyában a négyszázalékos növelési követeléssel érkezett Brüsszelbe! A Pentagon ezt jó előre megpróbálta ,,megalapozni" : q NATO-vezérkarral együttműködve olyan reprezentatív brosúrát ielentetett meg, amely szerint a Varsói Szerződés tagországai mind a haavományos. mind a nukleáris fegyverek viszonylatában fölényben vannak". Megfigyelők egyetértenek abban, hogy ez a nagyon is sommás, csak éooen az alaovető tényekre nem támaszkodó állítás méq NATO- be'kekben is iqencsak vitatott. Weinberger számára alig titkoltan kellemetlen fejlemény volt, hoav Carter, az Eavesült Álamok volt elnöke — aki azért mégiscsak ismer bizonyos lényeges arányokat — egy no'"éaiai előadásán éopen most jelentette ki, hoay „a nukleáris erők összessége tekintetében egyensúlyról beszélhetünk"... A Haig minapi beszédében is megemlített ..bizonyos NATO-n belüli feszültségeket" csak növeli az európai tagországok növekvő aggodalma az immár áldozatokat követelő Falkland-krizis miatt, ezért a formálisan továbbra is Londont támogató alapállás most érezhetően hűvösebbé vált. Vannak ennél mélyebb és tartósabbnak Ígérkező gondok is. A már említett, nagvob tehervállalást sürgető amerikai követelésre az európai NATO-hadügyminiszterek meglehetősen eayhangú ingerültséggel válaszolták amerikai kollégájuknak azt, hogv „már eddiq is ők adják az európai hadszíntéren a szárazföldi erők kilencven, a tengeri és légi erők hetvenöt százalékát". Meglehetősen sötét árnyékként 1 érült a tanácskozásra számos taaország megingott belpolitikai stabilitása (az NSZK koalíciós erővonalaitól kezdve az olasz fejleményeken át egészen a Falkland-krizis várható hatásáról a Thatcher-kabinet jövőjére), valamint a déli szárny helyzete (a görög magatartás, a török katonai vezetés dilemmái, stb.). Mindez világossá teszi, hogy a NATO iúniusi, bonni csúcsértekezletére is bőven marad a vitákból és a gondokból. HARMAT ENDRE
