Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
a Képújság 1982. május 5. Az érettségi és az egyetemi felvételi új renújérői I Új érettségi vizsgaszabályzatok alapján adnak számot felkészültségükről a diákok a szakközépiskolák egy részében már ez értől, a gimnáziumokban és a többi szakközépiskolában 1983-tól. Ezzel összefüggésben módosul a felsőoktatási intézmények felrételi rendje is. Az új szabályokat fokozatosan vezetik be, annak megfelelően, hogy a középiskolák korszerűsített nevelési-oktatási tervei állapján képzett diákok mikor végeznek a különböző iskolatípusokban. Így idén csupán a szakközépiskolák nappali tagozatán, a szakmunkás- képzést folytató szakokon, továbbá az egészségügyi, a kohó- és öntőipari, a képző- és iparművészeti, a zene- és táncművészeti, a vízépítési és vízgazdálkodási, a víz- és szennyvíztechnológiai szakokon, valamint a bányaipari aknászképző technikumban lépnek életbe az új rendelkezések. A gimnáziumokban és a többi nappali tagozatú szakközépiskolai szakon ezúttal még a korábbi szabályzatnak megfelelően vizsgáznak a tanulók. A változtatások az általános műveltség eredményesebb megalapozását és a népgazdaság igényeinek jobb kielégítését szolgálják; nagyobb hangsúlyt kívánnak fordítani a fiatalok világnézeti felkészültségére, önképzésre való képességére. Mivel a szakközépiskolai tanulóknak az általános műveltség mellett szakmai ismereteikről is számot kell adniuk, az új szabályzat szerint a továbbiakban ők érettségiképesítő vizsgát tesznek. A vizsgatárgyak a. szakkö- zépskolákban a következőképpen alakulnak: valamennyi vizsgázónak érettségiznie kell írásban és szóban magyar nyelv és irodalomból, szóban történelemből, emellett — szaktól függően — kötelező vizsgatárgy lehet a matematika, a biológia, a fizika vagy egyéb tantárgy. A szakmai elméleti tantárgyakból és szakmai gyakorlatból minden szakközépiskolásnak érettségiznie kell. Szabadon választható továbbá egy olyan idegen nyelv, amely egyébként nem lenne kötelező vizsgatárgy. A gimnáziumokban a jövő évtől is változatlanul öt tantárgyból kell majd vizsgázni, ezek közül három a kötelező: a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem. A negyedik tárgy valamelyik — legalább három évig tanult — idegen nyelv, a nemzetiségi gimnáziumokban pedig nemzetiségük nyelve és irodalma. Új vonása lesz a gimnáziumi érettségiknek, hogy ötödik tantárgyat azok közül kell választani, amelyeket a diákok a harmadik és negyedik osztályban kötelezően vagy fakultatívan tanultak. így fizika, kémia, biológia, földrajz, technika egyaránt lehet majd vizsgatárgy. Továbbra is lesznek majd közös érettségi-felvételi vizsgák matematikából, fizikából, biológiából és kémiából. Ezzel kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a közör érettségi-felvételi vizsgán résztvevőknél kötelező az írásbeli dolgozat elkészítése, míg a többi érettségiző fizikából és kémiából választhat az írásos vagy szóbeli forma között, biológiából pedig csak szóbelizik. Ha az egyben felvételinek is számító vizsga két tárgya a fizika, a biológia és a kémia közüli kerül ki, akkor ez egyben már meghatározza a negyedik és az ötödik érettségi tantárgyat, s nem kötelező idegen nyelvből is'vizsgát tenni. Mindkét középiskolai forma érettségi írásbeli vizsgái a nappali tagozaton a negyedik évfolyam utolsó tanítási napját követő napon kezdődnek. A tantárgyak sorrendjét, a feladatok megoldására adott időt a részletes vizsgaszabályzat tartalmazza. Ugyancsak egységes, hogy a szóbeli vizsgát június 9—22. között tartják meg. Az érettségi követelmények tartalmilag általában megegyeznek az egyes tantárgyak törzsanyagával, amelyet a szakközépiskolákban a szakmai elméleti, illetve gyakorlati tudnivalók — a vizsgaszabályzatban részletesen meghatározott — köre egészít ki. Kivé-* telt csak a gimnáziumok speciális idegennyelvi vagy matematikai osztályai jelentenek, ahol a sajátos tantervhez igazodnak a követelmények is. Az új érettségi rend részletesen is körvonalazza, hogy milyen ismereteket kérnek számon például magyar nyelv és irodalomból, törénelemből vagy matematikából, illetve az idegen- nye'lvi tárgyakból. A nyelvi képzés során erősíteni kívánják az írás és olvasás, illetve a beszédkészség egységét, ezért a gimnáziumokban 1983-tól e tárgyakban az írásbeli és a szóbeli vizsgaforma egyaránt kötelezővé válik. Ugyancsak a szabályozás rendelkezik a vizsgák lebonyolításáról, az eredmények minősítéséről, továbbá arról, hogy a gimnáziumi érettségi, illetve szakközépiskolai érettségi bizonyítvány és képesítő oklevél milyen munkakörök betöltésére jogosít. A felsőoktatási intézmények felvételi vizsgarendjének módosítása ugyancsak az elmúlt években fokozatosan bevezetett új nevelési és oktatási tervhez igazodik. így a megváltozott felvételi rend értelemszerűen azokra vonatkozik, akik már az új követélmények szerint tesznek érettségi vizsgát, Az elbírálás mércéjéül szolgáló pontszámok felét változatlanul a középiskolai tanulmányi eredmények alapján, másik felét pedia a felvételi vizsgateljesítmény alapján számítják ki. Módosulni fog viszont az a gyakorlat, hogy a középiskolai eredményeket csak a felvételi vizsga tárgyaiból és csak az érettségi évében kellett kötelezően figyelembe venni. így ezután a középiskolai érdemjegyeket az érettségi évében és az azt követő esztendőben szmáítják be, a további két évben a pályázó számára kedvezőbb pontszámítást kell alkalmazni, négy év után pedig csak a felvételi vizsga eredménye adja az összpontszámot. Valamennyi szakközépiskolában a maavar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem harmadikban és negyedikben év végén szerzett érdemjegyei, továbbá a képzés irányától függően szakmai tárgyak osztályzatai kerülnek majd a mérleg serpenyőjébe. TllMEOBCKClSI npflBfla Száz évvel ezelőtt alapították azt a zeneiskolát Tambovban, amely ma Sz. V. Rahmanyinov nevét vise'll. 1882. március 9-én kezdte meg munkáját Tambov- ban az a zenei osztály, amely az Orosz Zenei Társaság keretében jött létre. Ekkor még nem volt önálló épülete. Két évvel később, anyagi ökok miatt nem is tudtak új osztályt indítani. Igazi fellendülése 1894-ben kezdődött. 1903-ban készült el a konzervatórium épülete. A fejlődés csak az akkori időkhöz képest volt nagy, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti harmincöt évben mindössze száz muzsikus végzett itt. Hogy mekkora utat tett meg a tambovi konzervatórium, azt mutatja a következő szám is: az elmúlt negyedszázadban 1637 végzett hallgató hagyta el a tantermét és valameny- nyiükről elmondható: jól szolgálják a zeneművészetet. Nemcsak a hallgatók tesznek sokat a Szovjetunió, a megye különböző részein a zenei műveltség terjesztéséért, hanem a konzervatórium is, amelynek hallgatói, tanárai évente mintegy 120 zenei ismeretterjesztő előadás, koncert keretében hozzák mind közelebb az emberekhez a zeneművészet nagy alkotásait. PETŐFI NÉPE ötesztendősek a kecskeméti Kállai ikrek: Feri, Marika, Zoltán, Attila. Hogy telnek napjaik? Mint bármelyik négygyermekes családé. Reggel ötkor kelnék — a kicsik még fél órát lustálkodhatnak (?!) —, negyed hétkor irány az óvoda. Munka után a gyerekekkel együtt vásárolnak be, legkorábban fél hatra érnek haza. Amíg a vacsora késziül, addig a kislány és a három kisfiú játszhat. Ha az édesapa éppen nem maszekot (plusz jövedelemhez, mint bárki más, csak így juthatnak), éppen nem a kertben, vagy a 'ház körül dolgozik, akkor ágyaz, fürdet... Szóval, az este rohanás, hogy a négy gyerek este nyolcra ágyba kerülhessen. Utána? A mosogatás nem tűr halasztást. A többiben: a mosásban, vasalásban, stoppolás- ban, gombfelvarrásban lehet válogatni — este vagy szabad szombaton, vasárnap. A nagy- takarítás is hét végére marad. Kirándulni? A múlt nyáron voltak először, három napot. Ugyanis vettek egy sátort. Beutalóra négy gyerekkel, s pláne óvodai szünetben, gondolni sem szabad. — Ne higgye, hogy panaszkodom — mondja búcsúzóul Kállai Ferencné —, hiszen számunkra mindez természetes. A nagycsaládosok igazi gazdagsága a sok gyerek gondja, öröme... Dunántúlt napló Tizenegy órás műtéttel varrta vissza a múlt hét csütörtökén dr. Nyárády József a balesetet szenvedett Gerlecz József karját, a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának traumatológiai osztályán. Dr. Nyárády Józsefé a szó: — öt éve foglalkozom a levágott részek visszavonásával, a replantációval. Ez az orvosi eljárás a hetvenes évek vívmánya, érdekes módon a kínaiak is igen sokat csinálnak. Két évig állatikísérleteket folytattam. Az első műtétemre 1979 nyarán került sor, ekkor elsőként az országban, egy lábujjat varrtam vissza, aztán később kézujjakat is, eddig összesen tizenkettőt. Az eddigi műtétek közül kilenc volt sikeres. Mindeddig azonban kis részeket varrtam vissza, csak a múlt héten került arra alkalom, hogy szinte egy egész végtagot kíséreljünk meg visszaadni. Ez bizonyos szempontból köny- nyebb is és néhezebb is. Köny- nyebb, mert nagyobbak a szövetek, erek, izmok, idegek, de néhezebb, mert több van belőlük. Arról még korai lenne beszélni, hogy sikeres volt-e a műtét vagy sem. Ha a műtétet követő két-lhárom nap alatt nem lép fel komoly gyulladás, akikor még jó fél év szükséges az idegek teljes regenerációjához. A visszaültetés akkor sikeres, ha mozgatni is tudja majd a karját Gerlecz József, érez vele, használhatja. Az ízületek, izmok, idegek rendszeres edzésére van szükség, ebből mi csak kis részt tudunk magunkra vállalni, a nagyobb rész, sok türelemmel a betegre hárul. SOMOGYI"4""' A Bogiári Állami Gazdaságban 1975 óta minden évben leaalább 2—3 százalékkal sikerült csökkenteni az egységnyi gépi munkához fölhasznált energia mennyiségét. Igaz, még így sem tudták ellensúlyozni az árak emelkedését: évi energia- költségük most mintegy 22 millió forint. Ez tízmillióval több a három-négy évvel korábbi „számla" összegénél, ugyanakkor legalább annyival kevesebb annál, mint amit országosan is példaadó energiahasznosítási megoldásaik nélkül kellene fizetniük. Módszerük nyolc év alatt jól értékesíthető szellemi termékké csiszolódott, s alkalmassá vált a széles körű hasznosításra. Ez év januárjától a bogiári gazdaság szolgáltatásaként végzi az üzemóraszámlálók beszerelését, és a használathoz szükséges táblázatok elkészítését. Az utóbbinak értékeit mindannyiszor a megrendelő üzem sajátosságai alapján számítják. A bogiári módszer iránt óriási az érdeklődés. Eddig ötezer üzemóraszámláló fölszerelésére kaptak megrendelést — az ország minden részéből. FEJÉR MEGYEI HÍRLAPI Mérföldkő a magyar autó- buszgyártás történetében. Kigördült a kísérleti üzemből az eddig gyártott legnagyobb, a 692-es típusú repülőtéri autóbusz. A 4,2 méter magas 14,8 méter hosszú, 2,88 méter széles óriásjármű 150—170 utas szállítására alkalmas, az utastér alatt kialakított két szállítószalagon 3500 kilogramm poggyász fér el. Ez a kocsi a repülőtéri várótól a géphez szállítja az utasokat és csomagjaikat, illetve a landoló gépektől a főépületig oldja meg a szállítást. A magyar konstrukció teljesen új, a budapesti gvár szakembereinek szolgálati szabadalma alapiján készült. A repülőgéphez érve az utasoknak nem kell kiszállniuk, hanem egy hidraulikusan mozgatható rövid lépcsófolyosón keresztül közvetlenül a gépbe szállhatnak. Az új reptéri busz a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozik majd be a nagyközönség nők. A 692-es típusú óriásbusz, többségében hazai anyagok fel- használásával készült. Az érettségi és az egyetemi felvételi új rendjéről részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Házi Jogtanácsadó különkiadásából, amely a napokban került a hírlapárusokhoz. Zászlótartó A jezsuita konviktus A barokk stílusú FabriciusA Lackner-palota ház XVII. századi terme Pillanatok (Fotó: Kapfinger)
