Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
1982. május 5. NÉPÚJSÁG 5 Üdültetés — szervezetten, jf,6 | Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot. (2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság megállapításával, az üdülés megszervezésének segítségével valósítja meg.” (A Magyar Népköztársaság alkotmánya.) „A beutalás feltételei: elsősorban a dolgozó munkája, magatartása, egészségi állapota, családi körülményei, de érvényesítik a jutalmazás és kiválasztás elvét is.” (Gazdaságpolitikai kisszótár, 254. oldal.) Üdülő termelőszövetkezeti tagok Ne hallgassunk a gondokról se Még jól emlékszem azokra az időkre, amikor lelkes beszámolókban ismertettük, hol üdültek, hogyan üdültek a Tolna megyeiek. Ha meg üdülő termelőszövetkezeti tagokra bukkantunk valahol, vagy levelet kaptunk valakitől, aki öröméről értesített, egyenesen lelkende- zőek voltak a beszámolóink. Most már igazán mellőzhetjük a lelkendezést, anélkül persze, hogy az üdülés hasznosságát, nagyszerűségét kisebbíteni akarnánk. Ezért csak két rövid mondatot veszünk ki a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége legutóbbi küldöttközgyűlésére készült beszámolóból : „Tovább fejlődött az üdültetés is. A teljes ellátást nem biztosító és a TOT—SZOT-akció mellett a harkányi gyógyüdülőben 1981-ben közel ezer Tolna megyei tsz-tag és családtag üdült." Ehhez nem kell kommentár, »hiszen benne van, hogy a „TOT—SZOT-akció mellett" és az is, hogy a szövetségnek van Harkányban gyógyüdülője. Hányán üdülhetnek idén családjukkal együtt SZOT-be- utalóval? Minden harmadik szakszervezeti beutaló családos üdülésre jogosít. Ebben az évben országosan 27 ezerrel, a főidényben 12 ezer 500-zal többen üdülhetnek családoson. Természetesen ezzel arányban csökkent a felnőttüdültetés száma, összesen 40 ezer család, azaz 129 ezer személy kaphat beutalót. A főszezonban, június elejétől augusztus végéig 22 ezer család, összesen 69 ezer személy nyaralhat. Az igénybevételt befolyásolja az iskolai tanév késői befejezése és korai kezdése. Ezért fontos, hogy a nyári családos üdültetés 6 csoportjából az első és az utolsó turnusra leginkább olyan szülők kapjanak beutalót, akiknek a gyermeke még nem iskolás korú. Megoldást jélentene az is, ha az iskolák a jól tanuló diákokat már a tanév végén az osztályzatok lezárása után elengednék, és a szeptember Faddi gyerekek a tsz harká nyi üdülőjében eleji egy-két napos hiányzást sem vennék rossz néven. A családos beutalók mintegy 60 százalékával két felnőtt és egy gyermek üdülhet, illetve az egyedülálló szülő két gyermekét viheti magával. A szobák mérete és az étterem nagysága miatt kötött a létszám, viszont az új üdülőket már úgy alakították ki, hogy egy családban két felnőttet és két gyermeket tudnak fogadni. Ilyen a tavaly nyáron megnyílt soproni pedagógus-üdülő és a júniustól működő gyulai üdül is. A beutalók mintegy 20 százaléka két, 10 százaléka több gyermekkel való üdülésre jogosít. A nagycsaládosok összkomfortos faházakban nyaralhatnak a Balaton partján, a Bakonyban, Leányfalun, valamint Szilvásváradon. Családos üdülésben csak két gyermek után kell fizetni, ha többgyermekes a család, akkor két gyermeken felül minden további kis beutalt üdülőjegye térítésmentes. Másik cikkünkben ígértük, hogy a menyasszony „pöttyeit" se akarjuk tetagadni. így igaz, mert nem lenne helyes, ha a dolognak csak a szép oldalát mutatnánk be, árnyoldalait viszont elhallgatnánk. Márcsak azért sem, mert amíg a fény kellemes közérzetet ad, addig az árny irritál. Először is, általános panasz, hogy kevés a föszezoni üdülőjegy, központilag inkább az elő- és az utószezont kínálják. Szögezzük le: a panasz jogos, viszont az is tény, hogy üdülni, pihenni elő- és utószezonban is lehet. De ez utóbbi elsősorban a gyerektelen házaspárokra, idősebbekre és magányosokra érvényes. Sokkal jobb helyzetben vannak azok, akik a vállalati üdültetésben vesznek részt, hiszen a vállalati üdülők és bérlemények nyáron, tehát főszezonban működnek. Az igények — egyébként örvendetes — növekedése is új gondot vet föl. Ma már igen gyakori, hogy nem kell a felkínált harmadosztályú üdülő, de még a másodosztályú se nagyon, mindenki az első osztályúhoz ragaszkodik. A ragaszkodás jogos, viszont azt is el kell fogadni, hogy az üdülési főigazgatóság „olyan kalappal köszön, amilyen van". Érdekes probléma a nagy- családosoké. Egyes területeken a nagycsaládosok szinte nem is igénylik az üdülőjegyet, tehát az üdülést, még rábeszélni se lehet őket, más területeken viszont van Igény. Kielégíteni elég nehéz, sokszor nem is lehetne, ha nem jönne itt is segítségül a vállalati üdültetés. Igaz, ott meg az a gond, hogy — általában — nincs főzési lehetőség, ami az asszonyokat sújtja. Érdekes jelenség, hogy az idén, a tavalyihoz képest egyes szakmákban nőtt, másoknál csökkent a nagycsaládos üdülőjegyek száma. Summázatul: ne tagadjuk a gondokat, már csak azért se, mert ha nem tárjuk föl azokat, akkor megszüntetésükre vajmi kevés a remény. Viszont ne feledjük, ezek a gondok már egy olyan színvonalon jelentkeznek, amelyért szégyenkezni nincs okunk. Családosán - SZOT -üdülőkben Beszédes számok Gunaras is várja a szakszervezeti üdülőket A statisztika nem minden, de a statisztika sok mindent elárul. A számadatokat nem szabad abszolutizálni, ha valaminek a társadalmi tartalmáról, az emberi vonzataiól is szó esik. De nem figyelni azokra, súlyos hiba. Nos, így vagyunk az üdüléssel is, mert lesz aki a következő mondatok olvastán fölkapja a fejét és azt mondja „szép ez, szép, de azért nem annyira szép ám a menyasszony". Igaza van, de ugyanezen az oldalon nem tagadjuk el a, menyaszony „pöttyéit” sem. Vannak hibák, vannak hiányosságok, ma még talán a kelleténél is több, de vannak eredmények, vannak sikerek, ma még talán a kelleténél kevesebb. Hát ami azt illeti igazság, megelégedettség meg pláne, ebben az ügyben sem lesz sohasem, de ami van, az van, megbecsülni kötelesség, továbbfejleszteni meg műszói. És egyáltalán van honnan továbblépni. Ezért lesznek majd érdekesek a számok. A számok. Először is azt hadd hangsúlyozzam: a teljesség igénye nélkül, hiszen ha valaki meg akarja tudni, hogy akár csak a mi megyénkben hányán üdültek szervezetten 1981-ben, heteket szánjon rá, míg földeríti, aztán öszegezi, aztán a tévedéseket korrigálja, meg amíg eldönti, hogy mi minősül szervezettnek, mi a szakszervezetinek, mS a vállalatinak, amitől a szakszervezet megint csak nem idegen, mi az egyéni, vagy csoportos, ahol a társadalmi szervek szerepe megint csak jelen van — hadd ne folytassam. Az üdülőjegyek elosztását a SZOT üdültetési főigazgatósága végzi. Itt különböző szempontokat vesznek figyelembe és tőlük kapják meg az ágazati szakszervezetek a részükre kiszabott kontingenst. Ezt az ágazati megyei bizottságok kiosztják az alapszervezeteknek, megint csak megfelelő szempontokat figyelembe véve.- Minden alapszervezetnél működik üdültetési bizottság, amely a bizalmiak véleményét szem előtt tartva a szakszervezeti bizottsággal közli javaslatát. Az szb azután eldönti ki kap, vagy most éppen ki nem kap SZOT- üdülőbe beutalót. A megyei bizottság Dédia a kijelöltek számára eljuttatja a beutalójegyeket. Pontosabban a megyei bi- zottsóq az alapszervezetnek juttatia el a jeavet, ahol aztán a kedvezményezett átveheti azt az szb-től. * Akkor ezek utón lássuk, mennvien is kaptak SZOT-üdü- lőbe beutalót 1981-ben, mennyi ieqyet kaptak idénre a megyei bizottságok. Mindenféle sorrendisén fölállításának szándéka nélkül alakult ki a sorrend, elsősorban a szakszervezeti székház épületének beosztása volt oz irányadó, elindulva a leafelső emeletről, eljutva a földszintin. A pedagóaus-szakszervezet (taglétszáma körülbelül hétezer fő) tavaly 509 SZOT-beutalót kapott, az idén pedig 561-et. Az építőknél így alakult a helyzet: tavaly 584, idén valamivel több mint ötszáz. A MEDOSZ- hoz tartozó alapszervezetek 1981-ben hétszáz szakszervezeti üdülőjegyet kaptak, külföldi is volt köztük ötven. Mielőtt bárki megirigyelné a MEDOSZ-t, hadd tegyük mindjárt hozzá, ez nem mind SZOT-üdülőben való elhelyezést jelentett. A közalkalmazottaknál tavaly ez volt a helyzet: 251 jegy, ebből külföldi 16. Az idén 313 jegy, a külföldiek száma viszont kettővel csökkent. A HVDSZ-nél 398 jegy volt tavaly, az idén ez 381-re csökkent, viszont valamivel nőtt a külföldi üdülőjegyek száma a múlt évihez képest. Ami az egészségügyieket illeti: tavaly 375 jegy, ebből külföldi húsz; az idén 386 jegy és kettővel emelkedett a külföldre szóló jegyek száma. Az ÉDOSZ Tolna megyében 4478 tagot számlál. A tavaly kapott és felhasznált üdülőjegyek száma 382 volt, idénre 272 felnőtt- és 57 gyerekjegyet kaptak. Mindjárt el kell mondani azt is, hogy a felnőttjegyek jelentős hányada családos jegy is egyszersmind, tehát az úgynevezett gyerekjegyek csak gyerekeknek járnak. A KPVDSZ-nél így alakult, illetve alakul a helyzet: tavaly 614 jegyet kaptak, az idén 590-et. Persze ezzel még nem értünk végére, mennyien is üdültek tavaly és mennyien üdülnek majd idén a mi megyénkben. Van egy nagyon jelentős tényező, amelyről meg merjük kockáztatni, hogy fontosságában vetekszik a SZOT által nyújtott üdülési lehetőséggel. Ez pedig az úgynevezett vállalati üdültetés, akár valamely bérleményben az ország sok pontján. Fölsorolásukra 'itt nincs hely, van belőlük nem is kevés. Arra viszont kell helyet szorítani, hogy valamit érzékeltessünk a vállalati üdültetésből, legalábbis a létszámot illetően. Tartsuk azt a kizárólagosan fölsorolási sorrendet, amit a SZOT-üdülőjegyek elosztásánál alkalmaztunk. ősszel is öröm üdülni, különösen a szép erdőkben Az úgynevezett önköltséges üdülési rendszerben a pedagógus-szakszervezet keretein belül különböző saját, vagy bérelt üdülőkben tavaly 750-en érezték jól magukat, lidén már nagyobb létszámra, mintegy 850 személyre számítanak. De 500- 600 fővel ehhez még a járások, városok is hozzájárulnak. Az építőknél tavaly vállalati belföldi üdültetésben 962 felnőtt, ebből 430 fizikai dolgozó és 72 nyugdíjas, valamint több mint ötszáz gyerek vett részt. A ME- DOSZ területén a vállalati üdültetésben részesített dolgozók száma nyolcszáz körül mozgott. A MEDOSZ által közvetlenül szervezett, nyári üdültetésben 44 felnőtt és 30 gyerek vett részt, őket mezőgazdasági felső-, vagy középfokú Iskola kollégiumában tudták elhelyezni. A közalkalmazottak éyek óta rendszeresen üdültetnek Harkányban, Gunarasban és Ten- gelicen, továbbá a megyei tanács zamárdi üdülőjében. Turnusonként általában több mint százan fordulnak meg, zömmel egyhetes váltásban. A HVDSZ ugyancsak kihasználja a vállalati üdültetés lehetőségeit, akár a saját üdülők fölhasználását, akár a bérleményekét jelenti ez. Érdemes megjegyezni, hogy egyedül a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnak négy helyen is van bérleménye. Hasonló a helyzet az egészségügyi dolgozóknál. Számos üdülő áll rendelkezésükre, de egészség- ügyi intézmények is teremtettek mór maguknak önálló üdülőt. Az ÉDOSZ vállalati keretek között tavaly 710 gyereket és 380 felnőttet üdültetett. Ami a nagy értékét adta ezeknek a vállalati üdültetéseknek, az, hogy ezek nyárra, tehát az úgynevezett főszezonra estek. A KPVDSZ-hez tartozó vállalatoknál, illetve alapszervezeteknél így alakult a helyzet: tavaly ilyen módon 476 gyereket és 1295 felnőttet tudtak üdültetni, ebből 14 volt külföldi üdülés. Ha már a számok ismertetésénél tartunk, tartozunk az igazságnak azzal a vallomással, hogy élő ember pontos számadatokat produkálni nem tud, márcsak azért sem, mert sok olyan szakszervezeti bizottság is dolgozik a megyében, amelyek megyei fölsőbb szerve nem itt van, sőt megyei szerve nincs. Ezek egyenesen az illetékes szakmai központi vezetőségekhez, más esetben az anyavállalat szakszervezeti bizottságaihoz tartóznak. Nos, ezeknél nem tudtuk „kinyomozni”, mennyi üdülőjegyet adtak ki tavaly és fognak kiadni az idén. így hát, ha a kép nem is teljes, arra mindenképpen alkalmas, hogy lássuk: társadalmi és állami szerveink biztosítják az alkotmány előírásainak megvalósulását és az üdülési lehetőségek biztosítása is hozzájárul népünk jó közérzetének megteremtéséhez. Hogy vannak gondok is még? Erről oldalunk egy másik cikkében szólunk. Telt Ház Domboriban A felvétel természetesen nem az idei tavaszon készült
