Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
AïvÈPÜJSÀG 1982. május 30. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A tanács nem intézkedett, a Vízmű igen Józsa József, a koppányszán- tói Rákóczi utca lakói nevében irta levelét: „A Rákóczi utcában már több mint két hónapja nincs egészséges ivóviz, a törpevízmű meghibásodása miatt. Különösen fokozza a gondot az, hogy az utca lakóival együtt az orvosi rendelő és az óvoda is vízhiányban szenved. Jóakarattal: közös erővel, társadalmi munkában csináltuk meg az egész vízvezetéket, s a ránk háruló befizetési kötelezettségnek is eleget tettünk, csak legyen jó ivóvizünk. Most azonban ötszáz métert kell gyalogolnunk azért, hogy vízhez jussunk. A tanácsnál már többször bejelentést tettünk, ám ez idáig mindhiába..." A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál azonban nem kellett hónapokat várniuk, mint arról Borbás István igazgató tájékoztatta szerkesztőségüket: „Vállalatunk Koppányszán- tón nem üzemeltet vízmüvet. Tudomásunk szerint az ottani vízmüvet a községi tanács építette, illetve üzemelteti. Megrendelés esetén a meghibásodások elhárítását elvégezzük, eddig is megtettük. A levélben jelzett meghibásodás elhárítására megrendelést nem kaptunk az üzemeltető községi tanácstól. Az óvoda vezetőjének bejelentésére a meghibásodott közkifolyót — megrendelés nélkül -r- a tamási üzemmérnökségünk 24 órán belül kijavította. Véleményünk szerint a vízmű kezelése nem megoldott, kezelő személyzete nincs." * Mi a véleménye erről a tanácsnak? A koppányszántói Nagyközségi Közös Tanács elnökének, Pete Tóth Vilmosnak a panaszoslevél tartalmának ismertetése után felolvastuk a vízműtől kapott választ. — Nézze, engem nem érdekel, hogy mit írt a panaszos! Miért nem fordultak közvetlenül hozzánk, ha valami bajuk van, s miért mindjárt a sajtóhoz mennek? — így a tanácselnök. Telefonszámunk : 12-284 — Az olvasó leveléből kiderül, hogy ők már több ízben is értesítették a tanácsot... — De nem mindegy, hogy hogyan! Ha az utcán szólnak, hogy nincs víz, az nem módja a problémafelvetésnek, írásbeli bejelentést pedig nem tettek. És mondja, azt nem írta meg az olvasó, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhatunk, mire van csak anyagi fedezetünk? Eltalálta a tanácselnök, hogy ezt nem írta le az olvasó. Úgy érzem, hogy itt elsősorban nem is a pénzkérdés volt a döntő, sokkal inkább az akaraton múlott (volna) a vízmű meghibásodásának kijaví(tta)tása. Erre kellett több mint két hónapot várni az ott lakóknak, az orvosi rendelőben dolgozóknak, a betegeknek, az óvodásoknak. — Haberschusz — Zavart okoz a hegesztőtrafó Katona Józseftől Páriból kaptuk a levelet: „Nincs tudomásom arról, hogy háztartásban hegesztőtrafót nem lehetne használni. Mégis egy bojleróra-csere alkalmával a DÉDÁSZ dolgozója olyan kijelentést tett, hogy ha mégegy- szer bejelentik nekik azt, hogy használom a trafót, akkor kikapcsolják az áramot. Nekem is van televízióm, de azt nem zavarja a készülék. A lakásomba három fázis van szerelve, a trafó pedig egy kisiparossal gyártott kétfázisú készülék.” Olvasónk kérdésére válaszolt Witzl Endre, a DÉDÁSZ-üzem- igazgatóság tamási kirendeltségének vezetője: „Katona József címén Hegedűs Mihály nevű fogyasztónkkal kötöttünk villamosenergia közszolgáltatási szerződést 3 fázisú 3X15 A-os csatlakozási áramértékű éjszakai kedvezményes árszabású villamosenergiaellátásra. A foavasztási helyen meglévő kisfeszültségű hálózatunk 3X35 A üzembiztos átvitelére alkalmas. Ez a háztartási fogyasztóink villamosenergia-igényét kielégíti. A hegesztő transzformátor használata azonban olyan fe- szültséaingadozást és rádiózavart idéz elő, hogy ezzel a környék többi fogyasztóját villamosenergia vételezésében zavarja. Ezt az érintett fogyasztók előbb a panaszosnak, majd szerelőinknek említették, és kérték, hogy a zavartalan villa- mosenergia-ellátást tegyék lehetővé számukra. A villamosenergia közszolgáltatási szabályzat 19. paragrafus (2) bek. g. pontja szerint szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha: „a villamosenergia vételezésénél olyan terhelési és feszültségi viszonyokat, vagy egyéb olyan zavart idéz elő, aminek következtében a villamosenergiaszolgáltatás megszakad, vagya villamosenergia-szolgá Itatást, más fogyasztó vételezését zavarja, a villamosenergia ellátásának biztonságát veszélyezteti, a szabványok betartását akadályozza." A szabályzat 20. paragrafusa (1) bekezdés (c) pontja szerint: „A szerződésszegés következménye: kizárás a villamos- energia-szolgáltatásból". A levélben hivatkozott szerelőink e rendeleti előírások értelmében jártak el, amikor felszólították a szabálytalan vételezés megszüntetésére. Ezt mi is megerősítjük. A hegesztő transzformátor minősítésére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Ellenőrző Intézete jogosult. Kinek a nevét viselheti? Egyik olvasónk (érthető okokból nem közöljük a nevét) tette fel az alábbi kérdést: „Amennyiben egy leányanya gyermeket szül, akkor az anyja, vagy az apja vezetéknevét viselheti abban az esetben, ha nem vitás, hogy ki az apa?” A kérdésre dr. Deák Konrád, a Tolna megyei ügyészség osztályvezető ügyésze válaszolt: Házasságon kívül született gyermek családi nevével kapcsolatban szerkesztőségünkhöz írt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: Tanácskérő levele szerint ugyan „nem vitás, hogy ki az apa", kérdéses azonban, hogy ezt ki állapította meg. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, — a jogszabályban írt feltételek mellett — a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg a magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha tehát teljes hatályú elismerő nyilatkozat alapján, vagy bírósági úton, bírói ítélettel nyert megállapítást, hogy ki a gyermek apja — és csak ebben az esetben „nem vitás, hogy ki az apa” —, a gyermek családi nevének az apa vezetéknevét fogják anyakönyvezni. Mindaddig azonban, amíg az apa kiléte a fenti módon nem nyert tisztázást, azaz amíg a gyermeknek az apja ismeretlen, a gyermek az anya családi nevét viseli. Itt jegyezzük még meg, hogy az örökbefogadott gyermek viszont az örökbefogadó családi nevét fogja viselni. Abban az esetben pedig, ha az anya nem kívánja felfedni az apa nevét, akkor egy fiktív név bejegyzésére is lehetőség van, mely általában a gyermek anyai nagyanyjának a neve. Ml VÁLASZOLUNK A vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalásról szól a Minisztertanács 14/1982 (IV. 22.) számú rendelete, amely szerint a versenytárgyalás nyilvános vagy zárt körű, kimondja azt is, hogy mikor keli és mikor lehet zárt Ikörű versenytárgyalást tartani, meghatározza a versenytárgyalás meghirdetésének módját, a versenytárgyalási ajánlatok mikénti ismertetését és elbírálását, mély utóbbi rendelkezésiből kiemelendő, hogy a megrendelőnek az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére a vállalkozókat meg kell hívni, a kihirdetésen jelen nem levő vállalkozókat pedig a döntésről haladéktalanul értesíteni kell. A Minisztertanács a 15/1982. (IV. 22.) számú, a gazdálkodó szervezetek vállalkozással kapcsolatos megbízási szerződéseiről szóló rendeletéből — a terjedelem korlátái miatt — itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a megbízott köteles a vállalkozó munkáját rendszeresen ellenőrizni, ideértve a számlák ellenőrzését is, továb- ;bó késedelmes teljesítésnél póthatáridőt igényelni, az átadásátvételi eljárást és az utófelülvizsgálati eljárást lefolytatni. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny idei 22. számában jelent meg és 1982. évi július hó 1. napján lép hatályba. A Magyör Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg, de már hirdetése napján hatályba lépett a Minisztertanácsnak az árvízi szükségtározókról szóló 16/1982. (IV. 22.) számú rendelete, amely szerint abban az árvízvédelmi térségben, amelyben az árvízvédelmi mű- vék az árvizek kellő biztonsággal történő levezetésére nem alkalmasak szükségtározót lehet kijelölni, ha ezt a települések, illetőleg a lakó- és ipartelepek vagy mezőgazdasági üzemek megóvása indokolja. A rendelet szabályozza a szükség- tározó igénybevételéből eredő károk felmérését és természetesen e károk megtérítését is. A kisszövetkezetté és kisvállalattá történő átalakulás esetén egyes pénzügyi kérdések rendezéséről szól a pénzügy- miniszternek a Magyar Közlöny f. évi 23. számában megjelent 13/1982. (IV. 26.) PM számú rendelete, meghatározva azt, hogy a garanciális és a műszaki fejlesztési alap maradványát a vállalatnak kisvállalattá, a szövetkezetnék kisszövetkezetté alakulásakor mely alapiba kell helyeznie. A jogszabály rendelkezéseit már 1982. január 1 -töl alkalmazni kell. A Szakszervezetek Országos Tanácsának a Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent 2/1982. (IV. 26.) SZOT számú szabályzata a gyermek- gondozási segélyről szóló — és korábban e rovatunkban már szerepelt — minisztertanácsi rendelet végréhajtása tárgyában mondja ki — többi között —, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő köteles a segélyt folyósító szervnek 8 napon belül béjélenteni, ha a gyermek a) gyermékintézménybe vagy más személy gondozásába kerül, vagy saját háztartásban gondozása valamilyen egyéb oknál fogva megszűnik, b) tartósan külföldön tartózkodik. A foglalkoztató köteles bejelenteni a segélyt folyósító szervnek, ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt a jogszabályban meghatározott időn túl foglalkoztatják. Jó tudni azt is, hogy a gyermekgondozási segélyt havonta utáldg kell folyósítani, s hogy a gyermekgondozási segélyből levonásnak helye nincs. Az OKíSZ Értesítő idei 7. számában jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1/1982. számú irányelve a téli pótszabadság kiadásáról. Az irányelv szerint amennyiben egyes dolgozók 1981. évi rendes szabadságuk ütemezésével jogosultságot szereztek téli pótszabadságra, az teljes mértékben megilleti őket, ellenben az 1982. évi rendes szabadság ütemezésével téli pótszabadságra való jogosultság már nem szerezhető. Itt jegyezzük meg, hogy a téli pótszabadság kivételére csak 1982. március 15-lig volt lehetőség. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járó í szervezetének elnöke. Lakossági kisvállalkozások, lakossági adók A vadgesztenye A közelmúltban napvilágot látott rendelkezések lényegében állampolgári jogon biztosítják a vállalkozás lehetőségét. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy igen nagy az érdeklődés az új vállalkozási formák iránt. Természetes, hogy sokkal több az érdeklődő, mint a tényleges, „valódi” vállalkozó. Az, hogy kinek, mikor, mire érdemes vállalkozni, csak a jogszabályok alapos ismeretében dönthető el. Múlt'év decemberében ehhez kívántak segítséget adni a „Kisüzem—kisvállalat” című összeállítással, s ezért folytatják most a témát a lakossági „Kisvállalkozások — lakossági adók”-kal. Néhány fejezetcím a Házi Jogtanácsadóbol : A gazdasági munkaközösség tagjainak adói, a munkaközösséggel alvállalkozói és megbízási jogviszonyban álló személyek adói, a munka- közösséget terhelő fizetési kötelezettségek rendezésének módja, a polgári jogi társaságok és tagjaik adóztatása, az egyéb lakossági kisvállalkozások adóztatása. Ugyancsak újabb rendelkezések szabályozzák a magán- személyek gépjárműhasználatát. Ebből a témakörből most a magánfuvarozásra és a magántaxi. zásra vonatkozó jogszabályokkal foglalkoznak. Az áprilisi számban még egy szállítással kapcsolatos összeállítás található. A sokat emlegetett „csotrogányok”-ról van szó, azokról a házilag átalakított vagy összeépített járművekről, amelyek a mezőgazda- sági kisárutermelők munkáját segítik. Ismerteti az összeépítés lehetőségeit, a vizsgáztatás módját, a fizetendő illetéket és az ilyen járművek adóját. A Házi Jogtanácsadó tájékoztatást ad az utazási valutaellátás új rendjéről is. A „Budapesteiknek” rovat anyaga ez alkalommal nemcsak a fővárosiaknak szól. A szociális foglalkoztatókról szóló írás az ilyen intézmények működésére vonatkozó általános rendelkezéseket is ismerteti. Bátortalanul írom le a vad- gesztenye elnevezést, mert a növénytudósok ezt nagyon hibásnak tartják és kerülik. Nem ellenpárja a szelídgesztenyének — mint a vadkörte a nemes körtének —, mégcsak rokonságban sincs a szelídgesztenyével. Magjuk hasonlósága miatt nevezte el népünk vadgesztenyének, ebből aztán nem is enged. De a növénytudósok nem tágította'!«, mondván: akkor legyen a neve lógesztenyefa. Ez a név aztán végképp nem vált be, sőt, ellenszenvessé lett. Nem is csoda, hiszen a vadgesztenyefa latin neve Aesculus hippocas- tanum, melyben a hippos görög szó jelentése ló, a castane latin szó gesztenyét jelent, s így fordították lógesztenyének. Ez a név régi tankönyvekben még előfordul. Ezután lett bokrétafa, ami valóban szépen hangzó név, de ezt sem fogadta el a nép. Maradt a vadgesztenyefa, de könyvekben még néha mellé teszik a bokrétafa elnevezést. A tamási járásban azonban ezt a nevet nem ismerik. Gyermekkoromban Koppá ny- szántón bokrétának neveztek egy papírosból készült művirágot. Ennek zöld szalaggal becsavart szára és több, levélnyéllel csatlakozó zöld levele volt. Virág helyett több, ugyancsak zöld száras, bimbóhoz hasonló, tokból 'kipattanó vatta- termest készítettek. Nagyon hasonlított ez a termését érlelő gyapothoz. Ezt a bokrétát varrták Koppányszántón a vőlegény és a vőfély hosszú pántlikás kalapjára és a menyasszony koszorújára. Ez látható Paczka F. Vőfélyek című festményén is. A bokrétákat és egyéb csecsebecsét K re isimen D. divatkereskedő hozatta Bécsiből Koppá ny- szántórá. Egy bokrétás megszólítás is élt Szántón, amikor a kis fiúgyermeket édesanyja, az öregszülő, vagy a nagynéni a bölcsőből vagy az „állószékbőT' magáihoz emelte és túláradó szeretetét örömrepesve így nyilvánította: Oh! Te kis csillagom, bokrétám, virágom! Tamásiban a vadgesztenye virágzására azt mondják: kihozta szép, fehér gyertyáit. Persze, van piros virágú fajtája is, Székszándon. A sárga virágú egyenesen ritkaság. A fasorban ültetett fák korán és gyorsan lombosodnak. Nyári hőségben kellemesen lehet pihenni sűrű lombozatának árnyékában, mely tekintélyes nagyságú, csak a nagylevelű hárs és tölgy hasonlítható hozzá. A kisvárosok épülő emeletes betonház-tömb- jei kö?é, ha van elég hely, csoportosan érdemes ültetni fehér, piros és sárga virágúakat, házcsoportokkal vegyesen apró ligeteket létesíteni különös cserjékkel, növényekkel. Gyerekkoromban hallottam, hogy a vadgesztenye magját megreszelték, vörös borban megfőzték és gyomorbantolmák ellen orvosságként itták. Dr. Koppán József A hatalmas lombkorona virágban
