Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
► Mai számunkból XXXII. évfolyam, 124. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. május 29., szombat. Az Elnöki Tanács ülése Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést június 17-én, csütörtök délelőtt 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és választásáról döntött, valamint egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a belkereskedelmi miniszter beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Budapesten lesz a KGST következő ülésszaka Június 8-án Budapesten kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 36. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (MTI) Lázár György fogadta Aso Tarót Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Aso Tarót, a japán Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselőjét, a párt fiatal aktivistáiból álló, hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésében a csoport hazánk társadalmi, gazdasági, politikai életével ismerkedett. Találkozott a Hazafias Népfront, az Állami Ifjúsági Bizottság, az országgyűlés és a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa vezető képviselőivel. HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A FEKETE KUTYA ŐRZI AZ ALMUNKAT (4. old.) KISKÖZSÉGEK KOZELLATASA (4. old.) A VÁSÁRLÓK SZOKÁSAI (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS TAMAS MENYHÉRT ÍRÓVAL (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) ÖNÁLLÓAN MŰKÖDIK A MEGYEI AGROKER (7. old.) KIS ÖRÖMEINK, KIS GONDJAINK (7. old.) ÜVEGGYÁR A BRJANSZKI ERDŐBEN (8. old.) BORÁSZKÉPZÉS MOLDÁVIÁBAN (8. old.) ELŐTÉRBEN AZ ENERGIATERMELÉS ÉS A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSE (9. old.) EZERMESTER FIATALOK (9. old.) KÉSEI BÜNBANAT (10. old.) A VIGADÓ — KULTURÁLIS CENTRUM (11. old.) KUTYAKOZMETIKA (12. old.) ÉVADZÁRÁS A LABDARÚGÓ NB ll-BEN (14. old.) . Szigorúbb belső ellenőrzést! Több mint 19 és fél ezren követtek el 1981-ben lopást és betöréses lopást. De csaknem négyezer azok száma is, akik ellen az elmúlt évben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás vagy csalás miatt emeltek vádat. Ők azok, akik „összetévesztik" a köztulajdont saját, személyi tulajdonukkal. Pontosan fogalmazva: saját zsebükbe teszik azt, aminek a közös kasszában van a helye. Mint például az a boltvezető — o legfőbb ügyész egyik tájékoztatójából idézve az esetet —, aki nem létező árucikkek „eladásából", továbbá árdrágításból, sikkasztásból és egyéb, mindezekkel összefüggő bűncselekményekből több millió forint értéket harácsolt össze. Mások — a Pénzügyminisztérium vizsgálata szerint— papíron igazoltak el nem végzett munkákat, s gyorsan felvették érte a pénzt. Nem egyszer előfordul az is, hogy vállalati vagy szövetkezeti vezető nevetségesen olcsón vásárolja meg szolgálati lakását. A példákat még lehetne sorolni . . . Korántsem azért, mintha ez lenne a jellemző. Mint ahogy azt a legfőbb ügyész megállapította: „a gazdasági egységeket irányító vezetők döntő többsége magas erkölcsi felelősséggel végzi munkáját. A teljességhez azonban hozzá tartozik, hogy akadtak olyanok is, akik különböző bűncselekményeket követtek el". Az ember természete pedig olyan, hogy a jót, a becsületest magától értetődőnek tekinti, tudomásul veszi, de szinte szót sem ejt róla — a rosszat, az erkölcstelent, a felelőtlent pedig nemcsak észreveszi, de sokszor ok nélkül fel is nagyítja. Közvéleményünk mélységesen elítéli a közvagyon dézsmálóit. Ez nem amolyan légből kapott megállapítás: alátámasztja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak nemrég a kormány által tárgyalt és elfogadott jelentése is. Ez többek között megállapítja: „Növekszik a KNEB-hez közvetlenül intézett lakossági beadványok száma ... A bejelentések néhány csoportjánál a hangvétel változása is megfigyelhető. Élesebben, türelmetlenebbül vetik fel a szervezetlenséget, a hanyagságot, a közélet tisztaságát sértő jelenségeket.". Joggal kérdezheti erre bárki: hát nincsenek megfelelő jogszabályok, amelyek meggátolják a felsoroltakhoz hasonló ügyleteket? Természetesen vannak, s nem is új rendelkezések meghozatalára van szükség, hanem — mindenekelőtt — a meglévők megtartására és megtartatására. Mi tagadás, manapság gyakori, hogy egyes, közvagyon elleni bűncselekményeket éppen az összefonódás segíti elő. Az idézett boltvezető csak úgy tudta „játszani kisded játékait", hogy a munkáját kontrollálni hivatott leltárellenőr jókora összegű készpénzt és nagy mennyiségű árucikket kapott tőle. Szemet szúr a helyenként még most is dívó, sok, nagy eszem-iszom. Íratlan szabály, hogy nem illik megkérdezni, ugyan kinek a számláját terheli a roskadásig rakott fehér asztal, meg az a sok minden, ami „csak úgy" bekerült a vendégek kocsijának csomagtartójába. Mint ahogyan illetlen kíváncsiság volna az is, ha érdeklődne valaki: milyen számlát terhel a vendégeskedéshez igénybe vett gépkocsi. Az ilyesmit elsősorban a vállalatok belső ellenőreinek, a szövetkezeti felügyelő bizottságoknak kell észrevenniük. A legfőbb ügyész mindenesetre okkal utalt az ellenőrzés hiányosságaira: „Csak elvétve fordult elő, hogy a büntetőeljárás a belső ellenőrzés vagy más, ellenőrzésre hivatott szervek vizsgálata és feljelentése alapján indult meg . .. Azokban az ügyekben, amelyekben az ellenőrzésnek szerepe lehetett volna, majdnem minden esetben kimutatható volt az ellenőrzés hiányossága, késedelmessége, sőt nem egyszer teljes hiánya • il is . Jogszabály, ellenőrzési, elszámoltatási lehetőség tehát van. „Csupán" élni kell vele. Mégpedig a belső ellenőrnek, hivatali fölöttesnek, pénzügyi szakértőnek vagy bármilyen néven nevezett, ellenőrzésre hivatott személynek. V. E. Bonyhádon 1909-ben gyártottak először edényt. Azóta a fél világot bejárta a község munkásainak terméke. Alig több mint egy éve a gyár Bonyhádi Zománcárugyár néven kezdett új életét, az önállóság „kenyerét eszik”. Az 1982-es évben már hétmillió zománcedény hagyja el a gyárat. Képriportunk lapu nk ötödik oldalán található a gyár életéről. Zomancoroszlnn