Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. május 29. A Falkland-válság Az amerikai államok többsége az argentinokkal szolidáris Elkezdődött a könyvhét Tegnap délelőtt megelevenedett a város, ebben az esetben az elevenséget a könyvvásárló kedvre értve. Szokás szerint az Augusz-ház mellett alakult ki a „könyvutca”, ahol alkalmi árusító helyek sorát nyitották. A gazdag választék már az első órákban nagyszámú érdeklődőt vonzott. Délután 3-kor a Tanítóképző Főiskolában Méry Éva, a megyei tanács művelődésügyi osztálya közművelődési csoportjának vezetője nyitotta meg a külföldön is jól ismert CORVINA Könyvkiadó kiállítását. A könyvhét forgalmára, eredményeire természetesen a későbbiekben még visszatérünk. Fotó: G. K. Washington A képviselőház elutasította Reagan költségvetését Pénteken reggelre sem veszítette el hatályát a teljes hírzárlat, amelyet brit részről csütörtökön a San Carlos-i hídfőállásból indított szárazföldi hadműveletekkel kapcsolatban elrendeltek. Hadügyminisztériumi források mindenesetre kiszivárogtatták, hoqy a San Carlosnál partra tett ejtőernyősök „egyes csoportjai" a keleti Falkland-sziget középső részén fekvő Darwin és Goo- segreen felé haladnak, miközben a tenqerészqvalogosok egyenesen a falklandi főváros, Port Stanley irányában nyomulnak előre. A Telam hivatalos argentin hírügynökség által ismertetett katonai közlemény szerint San Carlosnál csütörtökön szárazföldi harc bontakozott ki az argentin és a brit erők között. Az összecsapás azonban anélkül ért véget, hoqy bármelyik fél területet nyert volna,. vagy visszaszorította volna a másikat. Az argentin csapatokat Canberra típusú bombázók támogatták, amelyek bombázták az angolok hídfőállását. Eqyidejű- leq a britek több léqitámadást intéztek a szigetcsonort fővárosa, Port Stanley (Puerto Argentina), illetve a szigetek keSzerződés az olajszállításokról A szovjet kőolaj- és olajtermékek idei szállításáról pénteken szerződéseket írt alá Budapesten Kerekes Dénes, a Mineraliimpex Külkereskedelmi Vállalat és Jurij Harlamov, a Szojuznyeftyeexport szovjet külkereskedelmi egyesülés vezérigazgató-helyettese. A szerződések értelmében a Szovjetunió mintegy egymilliárd rubel értékben, folyamatosan szállítja a termékeket — a kőolajat a Barátság vezetéken, a motorbenzint és a gázolajat a • magyar—szovjet olajtermékcsővezetéken, az egyéb fontos üzemanyagokat és kenőanyagokat pedig vasúton. leti részén található Port Darwin ellen. Buenos Aires-i közlés szerint az argentin légvédelem ezúttal két Harrier-típusú harci- gépet lőtt le. * Viharos tapssal fejezték ki szolidaritásukat Argentínával az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri értekezletének résztvevői csütörtökön Washingtonban. Az ünnepléshez, amely Nicanor Costa Mendez argentin külügyminiszter beszédének befejeztével kezdődött, csupán egyetlen tagország — az Egyesült Államok képviselője nem csatlakozott. Costa Mendez arra kérte a tagországokat, ítéljék el az Egyesült Államok Nagy-Britan- niának nyújtott segítségét, amellyel megsértette a riói szerződés előírásait, és hozzanak szankciókat Nagy-Britan- nia ellen. Az AASZ — kérte Nicanor Costa Mendez — hívja fel az angolokat az azonnali tűzsszünetre és a béketáravalá- sok felújítására. Maqa Costa Mendez — mint jelentettük — szerdán este már felajánlotta: ha az ENSZ főtitkára is helyesnek látja, kész azonnal közvetlen tárgyalásokat kezdeni Francis Pymmel a harci cselekméPéter János, az országgyűlés olelnöke vezetésével csütörtökön magyar parlamenti küldöttség étkezett Luxemburgba. Első alkalommal tesz magyar parlamenti küldöttség látogatást a 360 ezer lakosú nagyhercegségben. A látogatás első napján a küldöttség a luxemburgi képviselőházban megbeszélést folytatott a két ország és a két törvényhozás kapcsolatairól. nyék beszüntetéséről és a falklandi vita békés rendezéséről. Venezuela, Peru és Nicaragua képviselői ezután élesen támadták az Egyesült Államokat és felhívták a riói szerződés tagországait Argentína hatékony támogatására a konfliktusban. Argentína, Venezuela, Panama és Peru határozati javaslata Naay-Britannia elítélését szorgalmazza, felszólítja az Egyesült Államokat a briteknek nyújtott segítség megszüntetésére, és a riói szerződés más tagországait Argentína megsegítésére. Haig amerikai külügyminiszternek az értekezlet csütörtök délutáni ülésén elhangzott beszédét a küldöttséqek hűvös fogadtatásban részesítették. Haig agresszióval vádolta Argentínát, az ártatlan védekező szerepében tüntette fel Naqy- Britanniát, többször is aláhúzva, hoqv a konfliktusnak az amerikai álláspont szerint semmi köze a qyarmati rendszer elleni küzdelemhez. „Az erőszak első alkalmazása nem a földrészen kívülről érkezett" — próbálta indokolni Haig azt a tételét, hogy a riói szerződés egyáltalán nem vonatkozik a falklandi háborúra. Az AASZ értekezlete tegnap folytatódott. Pénteken vidékre látogatottá küldöttség. Megtekintett néhány üzemet, köztük az évi öt millió tonna acélt gyártó Arbet nagy- vállalat egyik korszerű gyárát. Délután a sennimgeni kastély- iban Péter János találkozott és eszmecserét folytatott Pierre Werner luxemburgi miniszter- elnökkel és Colette Flesch miniszterei nők-helyettessel és külügyminiszterrel, aki egyben a külkereskedelmi tárcát is irányítja. PANORÁMA BUDAPEST Korreferátumokkal folytatódott, illetve fejeződött be pénteken az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján az a kétnapos tudományos ülés, amelyet az MSZMP 1957. júniusi országos értekezletének negyedszázados évfordulója alkalmából rendeztek. Az ünnepi ülésszakot Nemes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója zárta be. * Szolidaritás a kambodzsai gyermekekért — címmel pénteken kiállítás nyílt a KISZ Központi Bizottsága székházának aulájában. A tárlat — amelyet Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitott meg —, része annak az akciónak, amelynek során Magyar- ország és az európai békemozgalmak a kambodzsai nép részére egy ezer gyermeknek otthont adó város létesítését határozták el. Az eseményen részt vett Knuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete. * Rákospalotán, az Ifjú Gárda úton pénteken ünnepélyesen felavatták az ország első szemétégető művét. Az avatóünnepségen megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Avatóbeszédet Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott. ZALAEGERSZEG Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön és pénteken látogatást tett Zala megyében. Előbb a megyei vezetők beszámolóját hallgatta meg az év első öt hónapjának gazdasági tapasztalatairól, majd a megye és a város vezetőinek társaságában Zalaegerszeg néhány kulturális és oktatási intézményével ismerkedett. Ellátogatott a városi művésztelepre is, ahol felkereste Szabolcs Péter szobrász műtermét. Óvári Miklós pénteken a Zalaegerszegi Ruhagyárat és a keszthelyi Helikon Kastély- múzeumot tekintette meg. A Központi Bizottság titkára ezt követően részt vett a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dísztermében tartott megyei pártaktíva értekezleten, és időszerű belpolitikai és oktatáspolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Az amerikai képviselőház pénteken 265:159 arányban leszavazta az 1983-as pénzügyi évre kidolgozott költségvetési tervezetet. 1 A kormányzó republikánus pórt képviselői általában a javaslat ellen voltak, míg a házban többségben lévő demokraták vöksal megoszlottak. A tervezet ellen szavazó képviselők főleg a deficit mértékét tartották elfogadhatatlannak. A szenátus egyébként a múlt héten jóváhagyta a 116 milliárd dolláros rekord-deficittel számoló 1983-as költségvetés. A képviselőházi szavazás kimenetele a Reagan-kormány súlyos vereségét jelenti, miután a Fehér Ház rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy kompromisszumos tervezetét elfogadtassa. A Reagan-féle gazdasági programot •— melynek lényege a főként a társadalom leggazdagabb rétegének kedvező adócsökkentés és a közkiadások megnyirbálása — még egy évvel ezelőtt is számos képviselő támogatta. A képviselők többségét azonban — erről tanúskodik a pénteki szavazás kimenetele is — jobb belátásra bírta, hogy az egy éve jóváhagyott gazdasági program nem váltotta be a hozzáfűzött reményéket: a gazdaság helyzete nem javült, ellenkezőleg, romlott, s a gondokat, a deficitet csak súlyosbítják a békeidőben példátlan méretű fegyverkezési kiadások. Parlamenti küldöttségünk luxemburgi látogatása A Bahamák « Kalózszigetből - turistaparadicsom Az arawak indiánok titkát máig sem fejtették meg. Senki nem tud megközelítően pontos, tudományosan megalapozott választ adni arra, hogyan jutottak el hétszáz esztendeje apró csónakjaikkal Latin-Amerika északi részéből a mai Bahama- szigetek partjaiig? Amikor Co- lombus 1492-ben horgonyt vetett a Bahamák egyik szigeténél, amelyet San Salvadornak keresztelt el, az arawak indiánok békés leszármazottai fogadták, a lucayanok. Ők azonban alig kétszáz év alatt teljesen kipusztultak: a spanyol hódítók rabszolgáiként. Közép- Amerika aranybányáiban lelték halálukat. A hétszáz sziget, amely több mint 1200 kilométer hosszan nyúlik el Florida keleti partja és Kuba között, három évszázadon át a brit gyarmatbirodalomhoz tartozott. Csak 1973. július 10-én vált függetlenné. Azóta a Brit Nemzetközösség taqja, gazdaságilag azonban sokkal inkább kötődik az Egyesült Államokhoz és Kanadához. MARY READ TÁRSAI Igazi turistaparadicsommá nőtte ki magát a Bahamák, ahol a hajdani félelmetes kalózok: Calico Jack, Blackbeard, Mary Read — bizony, vérszomjas nők is akadtak a spanyol armada kincseshajóinak fosztogatói között! — személyét ma már csak a luxusszállodák varietéműsorában idézik meg. Ma a Bahama-szigetek a legbékésebb iparágból, a turizmusból él. „A Bahamákon jobb!” — szól a rövid jelmondat. Hogy minél jobb, azt persze ki-ki a maga módján magyarázhatja. Kétségtelen, hogy a rövid trópusi zivataroktól eltekintve reggeltől estig napfény melengeti az óceán végtelen víztükrét. 28 fokos a tenger, s a hőmérő higanyszála árnyékban is 30 Cel- sius-fok fölé kúszik. KIS ÉS NAGY HALAK Azt mondják, errefelé a legtisztább a tenger: az Adria és a Földközi-tenger ismeretében erről készséggel tanúskodom. Sehol másutt nem süpped az ember ilyen finom homokba, mint a Bahamák partján, aki pedig járatos a halfajták tudományában, naphosszat tanulmányozhatja az apró fekete-sárga csíkos, éjsötét színű, rózsaszín vagy éppen türkizkék rajok mozgását. Csak akkor rebbennek szét, ha a partmenti sekély vízben föltűnik egy, minden bizonnyal ellenséges szándékú termetesebb rokonuk. ökör igazság: a nagy hal fölfalja a kisebbeket. A Bahamák gazdasági életében azonban néhány bölcs törvény gátat vet annak, hogy a természet farkastörvénye korlátlanul érvényesüljön. Az 1968 óta kormányzó Haladó Liberális Párt feje, Lynden O. Pindling, a 240 ezer fős lakosság 85 százalékát kitevő, afrikai eredetű feketék védelmében adókedvezményeket vezetett be; így ösztönzi a beruházásokat, segíti új szállók és üzemek építését, egyszersmind védi a gombamódra szaporodó kiskereskedőket. Nincs kereseti adó, viszont megadóztatják a vagyont, élénk különbséget téve annak rendeltetése és célja között. Szerény összeget fizetnek a háztulajdonosok, annál többet — de nyugateurópai mércével mérve még mindig keveset — a vállalkozók, a komoly profit után. Évente több mint félmijliárd dollárt hoz a szigetre látogató 1,8 millió turista. Az ideqenfor- galomból származó bevétel javarészét új utak, kórházak és iskolák építésére fordítják. Jelentős összegeket söpörnek be az államkasszába a bankügyletek révén is. Nassau a világ egyik legnagyobb bankközpontja: 106 külföldi pénzintézet fiókja működik a Bahamák fővárosában. CHRYSLER MELLETT KONFLIS Igaz, kevés bankpalotát fedezhetünk föl Nassau utcáin. A főváros leginkább a cowboy- filmek kulisszáira emlékeztet. Apró földszintes házai vakítóan fehérek, terein békésen ácso- rognak utasra várva a konflisok és hatalmas, de általában roskatag Ford-, Chrysler- és Chevrolet-taxik. Nincsenek viszont koldusok. A Bahamákon az egy főre jutó nemzeti jövedelem a múlt évben meghaladta a 2300 dollárt, s a fejlődő országokkal ellentétben szinte elenyésző a munkanélküliség. Igaz, kevés ország szűri meg oly szigorúan a letelepedési és munkavállalási kérelmeket, mint a Bahama-szigetek. Viszonylag kevés a bevándorló külföldi, annál több az üzletekben, a szállodák butikjaiban és kisárufiázaiban az importáru. Elsősorban az Egyesült Államokból kerül ide az iparcikkek tömege, a hús- és a tejtermékek zöme. A szigetvilág legészakibb, Floridához legközelebb eső szigetén, a Grand Bahama Island egyik luxushoteljében pedig örömmel fedeztük föl a pécsi Zsolnay-gyár porcelánjait, amelyek — az eladók tanúsága szerint — kelendőek. GYAPAY DÉNES A nemkívánatos idegenek. Bahamai katonák fegyverrel őriznek 102 illegális haiti partraszállót. Nassau főutcája
