Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
1982. május 22. tsÍIÉPÜJSÁG 9 533BRBHHBB9HRSI Szamovárból ízletesebb A szamovár a XVIH. század közepe táján jelent meg Oroszországban. Elődje az a főzőedény volt, amelyben mézzel, különféle füvekkel és fűszerekkel ízesített forró italt készítettek. Enélkül egy-egy ünnepi alkalom elképzelhetetlen volt. A szamovárban készült tea nagyon népszerűvé vált Oroszországban. Mindenhova elkísérte gazdáját, kirándulásokra, háborúba, utazásra. Ezért a szamovárnak sokféle változata ismeretes: ládaformájú, hordó- alakú, vázára hasonló, gömb alakú, stb. Az orosz szamovár a XIX. században már nemcsak a háztartás kelléke volt, háném egyik-másik valóságos műremek. Ekkor már nemcsak tea készítésére használták, hanem étel főzésére, a megfőtt étel forrón tartására is. Szamovárt készítettek a mesterek Moszkvában, Jaroszlavl- ban, Arhangelszkben, az Uraiban, de a szamovárkészítés igazi központja az ősi város, Tufa volt. Még a cári Oroszország idején itt alakult meg az első üzem, ahol gyártották a szamovárokat. A szamovár az orosz vendég- szeretet szimbólumává vált. Napjainkban megtalálhatjuk őket múzeumokban, magán- gyűjteményekben, de ott vannak a városi lakásokban, a falusi házaikban is. 1922- ben a tu Iái mesterek a Szovjetunió megalakulásának napjára készítettek egv 250 liter űrtartalmú és embenmagas- sáqú óriás szamovárt, és elküldték ajándékba M. I. Kali- nyinnak. Benne a víz 40 perc alatt forrott fel, és melegét csaknem két napon át megtartotta. Ezt a szamovárt 1935-ben az első üzbegisztáni kolhoznak ajándékozták, amely ma is megalapítójának, Hamrakul Turszunkolovnak, a Szocialista Munka háromszoros hősének nevét viseli. A szamováróriást Egy különlegesen szép, metszetekkel díszített rézszamovár jelenleg a kolhoz múzeumában őrzik. A háztartások már régen a villanyt, a gázt használják teafőzésre. A szamovárt sok helyen annak elektromos változata helyettesíti. Mégis, az igazi szamovárral készített tea ízletesebb, és finomabb az aromája is... Jugoszlávia Jugoszláv építési vállalatok ez évben négy kontinens 42 országában összesen 2 milliárd 370 millió dollár értékű építési feladat elvégzését vállalták, ez 18,5 százalékkal több, mint a tavalyi. A feladatok jelentős részének — a vállalások csaknem kétharmadának — a színterei a fejlődő országok. A legnagyobb volumenű építkezésekre Irakban kerül sor, de nem kevésbé jelentős partnerük az NSZK és Líbia sem. E három országban végzik a jugoszláv építők a külföldön vállalt munkájuk 70 százalékát. Irakban többek között hőerőművet, cementgyárat, utakat építenek. Líbiában jugoszláv—líbiai közös vállalatot létesítenek egy alumíniumkombinát építésére. Az egymilliárd dollár értékű beruházás mellett számos más •— kisebb- nagyobb — építkezésen dolgoznak itt az idén. A jugoszláv építővóllalatok külföldi jelenléte nem újkeletű. Negyedszázados külföldi működésük alatt bizalmat ébresztettek megrendelőikben, aminek eredménye újabb és újabb szerződések megkötésében jelentkezik. A vállalatok közül a legismertebbek egyike a belgrádi Energoprojekt, amely olyan távoli országban is épít, mint Peru. A zágrábi Ingrát jó munkája révén ismerik és becsülik a Szovjetunióban, Indiában, Etiópiában, Szudánban, Egyiptomban, Iránban. A szarajevói Energoinvest pedig a fejlődő országok egész sorában épít villamos vezetékeket, transzformátorállomásokat. Vietnam Több gyümölcskonzerv exportra Vietnam déli részén, a Me- kong-delta vidékén különösen gazdag gyümölcsöske rtek terülnek el. Ezen a vidéken fejlett a konzervipar is. Az itt termő gyümölcsök közül a külföldi vevők leginkább az ananászt keresik. Az év első negyedében minden eddiginél nagyobb mennyiséget exportáltak külföldi megrendelőiknek a Kien Giang-i konzervgyárból: 2034 tonna gyümölcskanzervet, azaz kétszer annyit, mint az előző év hasonló időszakában. Mongólia Gyermekvédelem és -egészségügy A Mongol Népköztársaságban magas színvonalon áll a gyermekvédelem és a gyermekegészségügy. A gyermekeket kiterjedt gyermekgyógyászati és megelőző hálózat keretében védik a betegségektől. Időben megkapják a szükséges védőoltásokat, a speciális gyerme'ktápszereket, s mindazt, ami a kicsinyek egészséges fejlődéséhez szükséges. Kiváló gyermekgyógyászokból és tudósokból álló bizottság intézi az országban a gyermektáplálkozás ügyét. Javaslatukra — a Szovjetunió műszaki Segítségével — rövidesen gyer- méktápszergyár építését kezdik meg Mongóliában. Az ország 600 óvodájában több mint 140 ezer gyermek kap ellátást. Ebben a tervidőszakban — a jó tapasztalatok alapján — a< korábbiaknál több iskolaelőkészítő csoportot szerveznek. E célból 1981 és 1985 között 10,4 százalékkal növelik az óvodai férőhelyek számát. Egy család - egy lakás Románia A nagyváradi Fekete Sas Régi fényében pompázik Erdély egyik legjelentősebb szecessziós építészeti emléke, a Fekete Sas palota. A nagyváradi építészeti műremek közel 270 éves múltra tekint vissza. A mai palota helyén 1714-ben építették fel a Serfőző Sasnak nevezett csapszéket. A szerény, zsindellyel fedett, földszintes épület, amely alig pár helyiségből állt, idővel nagy hírre tett szert. 1716- ban már a városi elöljáróság székhelye, a városháza lett. ötvenesztendős az épület, amikor játék- és bálteremmel egészítik ki, s 1783-tól a Nagyváradon meghonosodó színielőadások számára „jádzó színnek" is felhasználják. Aztán átépítik és fogadóvá lépA Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet fontos feladatként kezeli az ifjúsági turizmus segítését. A különféle utakat az ifjúsági szervezet keretében működő Ifjúsági Turista Iroda szervezi. Segítségével a szocialista országokból érkező fiatalok ezrei ismerkedhetnek meg e természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag távoli országgal. A programok során a látogatók eljutnak az új ipari és mezőgazdasági üzemekbe, az épülő-szépülő városokba is, ahol baráti találkozókon cserélhetnek tapasztalatokat a mongol fiatalokkal. Kelet-Kalimantan tartomány lakói tavaly 530 tonna fehérborsot termeltek exportra, szemben az előző esztendei 420 tonnával. Ez a termékmennyiség az előző évi 841 182 dollárral szemben 1981-ben 936 955 doltetik elő a „Sas jegye alatti csapszéket”, a későbbi —mesz- sze földön híres-neves — Fekete Sas Szálló ősét. Ahogy telnek az évek, úqy bővül az épület. Az öreg falakra emeletet húznak, fedett átjárókkal szélesítik. Később a természeti csapásdkat is átvészelő szálló fénye megkopik, s a század- fordulón lebontásra ítélik. De a palota ezt is túléli, Ady barátjának, dr. Adorján Emilnek közbenjárására ismét újjáépítik. A szecessziós motívumokkal díszített épület 1907 és 1909 között készült el. Az idei május elsején már az ismét felújított és újjászületett Fekete Sas palotában gyönyörködhettek a város lakói, s az idelátogató turisták. Az Ifjúsági Turista Iroda tovább bővíti kapcsolatait a szocialista országok hasonló szervezeteivel. A közelmúltban például a magyar és bolgár ifjúsági irodákkal épített ki kapcsolatokat. Egyre növekszik azoknak a mongol fiataloknak a száma is, akik külföldre látogatnak. 1981 és 1985 között előreláthatólag mintegy 4000 ifjú turistát utaztatnak külföldre, illetve várnak Mongóliába. Az ifjúsági turizmusban részt vevők száma — a korábbi ötéves időszakot tekintve - megkétszereződik. táros bevételt jelentett az országnak. A fehérbors a tartomány legjelentősebb exportterméke. A borsültetvényék csaknem kétezer hektárnyi földterületet foglalnak el a tartományban. Gazdaságfejlesztés és életszínvonal Beleső Belcsev pénzügyminiszter nemrégiben sajtótájékoztatón ismertette a bolgár gazdaságfejlesztés és életszínvonalpolitika terveit. Bulgária idei költségvetésében 15 milliárd 824 millió leva bevétellel és 15 milliárd 809 millió leva kiadóssal számolnak. A rendelkezésre álló ösz- szegeket főként a népgazdaság fejlesztésére fordítják, de jelentős mennyiség jut belőle az életszínvonal további növelésére is. A vállalatok nyereségéből származó összegek 1982-ben - várhatóan — a bevételek 47 százalékát teszik ki, szemben az előző évi 45 százalékkal. A bevételek másik nagyobb csoportja, mintegy 23 százalék, a nyereségadóból származik. A kiadások túlnyomó részét - 87 százalékát - beruházásokra, valamint szociális és kulturális célokra fordítják. Ez a körülmény határozza meg oz állam- háztartás szocialista jellegét és teremti meg a gazdaság- és szociálpolitika megvalósításának pénzügyi alapját. A tervek szerint a termelő beruházásokra egymilliárd levât, a kórházak, iskolák, óvodák és kulturális létesítmények építésére egymilliárd 150 millió levât fordítanak. Egymilliárd leva jut a lakásépítkezésre. Komoly összegeket szánnak a kutatásokra és a tudományos-technikai eredmények gyakorlati megvalósítására. A szociális és kulturális intézkedések megvalósítására 5 milliárd 587 millió levât bocsátanak rendelkezésre. Ebből a legtöbbet a társadalombiztosításra, a nyugdíjak kifizetésére költik. Az oktatásra 1 milliárd 308 millió 500 ezer levât irányoztak elő, egészségvédelemre és üdültetésre pedig 901,3 milliót. Nagy gondot fordítanak az egészségügyi intézmények működési feltételeinek javítására. A Szovjetunióban az elmúlt évben felépített kétmillió új otthon újabb lépés a lakáskérdés megoldása felé vezető úton. A lakáshiány felszámolását ennek az évtizednek a végére tervezik. A szakemberek abból indulnak ki, hogy a városi lakosság több mint 80 százaléka már rendelkezik különálló lakással, de még léteznek társbérletek, amelyeket a legkm- zóbb lakáshiány idején hoztak létre, hiszen a második világháborúban a Szovjetunió lakás- állományának majdnem fele megsemmisült. A lakáshiány másrészt demográfiai okokra vezethető vissza, mert a háború utáni időszakban a városi lakosság több mint 100 millió fővel nőtt. A 80-as években az állam legalább 20 millió új otthon felépítését tervezi. A gyakorlat azt mutatja, hogy a lakásállomány ilyen ütemű bővülése mellett az évente jobb lakáskörülmények közé jutók száma meghaladja a lakosság növekedését. Következésképpen az évtized végére minden szovjet család külön lakásban lakhat majd. A lakásépítési terv végrehajtása a pénzügyi források és az építőipari kapacitás szempontjából biztosított. Jelenleg 20 milliárd rubelt fordítanak lakásépítésre, .ez az 1965. évi azonos célú kiadások kétszerese. A lakásprogram végrehajtásán mintegy 500 házgyár, több tízezer kiszolgáló üzem, nagy mennyiségű építőipari gép és berendezés dolgozik. 1990-ig tovább nő a korszerűen gépesített építőipari vállalatok száma, elsősorban Szibéria és a Távol-Kelet benépesülő vidékein, illetve a falvakban, ahol szintén áttérnek a házgyári technológiára. A nyolcvanos években javítják a lakóházak minőségét is, korszerűbb lesz a lakások beosztása és felszereltsége. Ezért nőnek meglehetősen gyorsan az átlagos lakásépítési költségek. ,A pótlólagos ráfordítások lényegében a komfort növekedésének órát jelentik. Egy mai háromszobás korszerű lakás 15 ezer rubelbe kerül az államnak. A benne lakó család havi 10 rubelért bérli meg nem határozott időre. Az átlagos jövedelmű család költségvetésében a lakbér nem haladja meg a 3 százalékot. Érthető, hogy ez az összeg sem az építési, sem a fenntartási költségeket nem fedezi’. Az állam a lakás- állomány fenntartásához évente 7 milliárd rubel dotációval járul hozzá. Jelenleg arra törekszenek, hogy minden családnak külön lakást biztosítsanak. Az optimális helyzet azonban az lesz, ha a család minden tagjának külön szobája lesz, és ezenkívül egy közös lakóhelyiség is lesz a lakásban. A szakemberek szerint az ilyen lakás bármely család igényeit hosszú időre kielégítheti. APN-KS Ifjúsági Turista Iroda Fehérbors-szállítmányok I Egy moszkvai család otthonában Építők külföldön
