Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

a^ÈPÜJSÀG 1982. május 22. Szovjetunió Állj meg, pillanat! Szovjet tudósok egyedülálló készüléket dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a másodperc egy­milliárdnyi, sőt billiomod része alatt végbemenő folyamatok rögzítését. Az egészen korszerű fényké­pezőgépek is csak a másod­perc néhány ezredrésze alatt lezajló eseményt képesek meg­örökíteni. Hogyan fényképezhe­tő akkor le a lézerimpulzus idő­beli fejlődése, ha ennek tarta­ma a másodpercnek csupán néhány milliárdnyi vagy billio­mod része? Az ötvenes években dolgoz­ták ki a Kurcsatov Atomener­gia Intézet munkatársai, J. K. Zavojszkij és Sz. D. Fancsenko akadémikus a gyorsan végbe­menő folyamatok elektronikus- optikai regisztárlásának elmé­letét. A két tudós kimutatta, hogy a módszer segítségével elvben a másodperc százbillío- mod része alatt lezajló folya­matok is rögzíthetők. A kísérle­tek igazolták az elmélet helyes voltát. Mint azonban a tudo­mányban gyakran előfordul, Za- vojszkijék jóval megelőzték ko­rukat. Ilyen készülékekre mint­egy három évtizeddel ezelőtt a gyakorlatban még nem volt szükség. Később- megjelentek a léze­rek, s velük együtt a szuperrö­vid impulzusok. Ezeket valami­képpen mérni, rögzíteni kellett. Az össz-szövetségi Optikai- Fizikai Mérési Tudományos Ku­tatóintézetben Sztyepanov pro­fesszor irányításával - a koráb­bi készüléket továbbfejlesztve - a tudósok olyan elektroni­kus-optikai kamerákat szerkesz­tettek, amelyek lehetővé teszik a másodperc trilliomod (10—18) része alatt lezajló folyamatok vizsgálatát is. E mennyiség ér­zékeltetéséhez talán elég a következő számadat: a fény, amely egy másodpercnél alig több idő aíatt teszi meg az utat a Föld és a Hold között, a má­sodperc egy billiomod (10—12) része alatt (amely még mindig egymilliószorosa a trilliomod- nak, mindössze három tized milliméter távolságot jár be. A tudomány termelőerővé válik Az ATOM és az Spar kapcsolatai A tudomány termelőerővé válását szerencsére mind több magyar tudományos kutató­helyen magától értetődőnek te­kintik. így van ez a Magyar Tudományos Akadémia debre­ceni atommágkutató intézeté­ben is, ahol az intézeti igaz­gató, Berényi Dénes akadémi­kus alapelvének tekinti: az alapkutatás és az ipari alkal­mazás már csak azért sem vá­lasztható el egymástól, és azért is komplex egészet képez, mert a kettő kölcsönhatása nem várt új eredményekhez is vezethet. Ennek jegyében tart az inté­zet rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatot, többek között Cse­peltől az ózdi acélműig, az aj­kai timföldgyártól a székesfe­hérvári Könnyűfémig, a kecske­méti házgyártól a Medicorig 30'—40 ipari termelőegységgel. Alapelv még az is, hogy szer­ződésben vállalnak együttmű­ködést olyan kérdésekben, amelyek közel állnak az inté­zet kutatóprofiljához, és így az alapkutatásban elért eredmé­nyeket rövid visszacsatolással az iparban is hasznosíthatják —, de az is, hogy az ATOMKI hibájából késés a vállalt mun­káknál ne lehessen, sok ma­gyar kooperációs partnernek ezt az alapihibáját igyekeznek elkerülni. Néhány konkrét példa az együttműködésre : A debreceni intézetben a magfizikai kutatásoknál a vá­kuumtechnika is fontos terület. Nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mennyire légritka teret si­kerül előállítani, hanem azt is, hogy milyen atomok maradnak vissza a „vákuumban". Ennek kutatásában az intézet egyik, dr. Berecz István vezette kuta­tócsoportja világviszonylatban figyelemre méltóan ún. mara- dékgáz-analizáló berendezést készített. (A debreceni intézet­ben úgy vallják, hogy a fizikus ne csak dolgozni, bánni tudjon a kutatóberendezésekkel, de ha kell, tudjon újakat készíte­ni is...) Már most: a műszer megvolt. Exportlehetőséget is sejtettek benne készítői, ezért kiállítot­ták a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ahol meglátta egy gyermek-szívbétegségekikel fog­lalkozó orvos. És gondolkodni kezdett: manapság igen körül­ményes, az ember és főleg a gyermek szervezetét iqencsak igénybe vevő módon tudják csak például a szív vagy a tüdő munkáját kontrollálni. Például a kari vagy combvéná­ból a szívbe juttatott katéter­cső segítségével. (E sorok író­ja is átélt már ilyen vizsgála­tot, tanúsíthatja : több napi munkaképtelenséget is okoz­hat...) Viszont egy ilyen érzékeny berendezés, amely tizedszáza- lékos pontosságig azonnal ki tudja mutatni a kilégzett leve­gő összetételét, arra is választ adhat: jól dolgozik-e a szív, a tüdő, az eredményekből eset­leg katéter nélkül is kikövetkez­tethetők a kóros elvátozások. A gondolatot párbeszéd, partnerkeresés, majd cselek­vés követte, és ma már a be­rendezést a Medicor orvosi cél­ra is gyártja... Más: a Székesfehérvári Könnyűfémműben rézötvözete­ket is készítenek. Amíq az öt­vözet a kohóban van, közben mintát kell venni, és azt ele­mezni. Ez a hagyományos ké­miai úton lassú volt, és mát nem lőhetett időben beleavat­kozni a kohóban zajló folya­matokba. így volt olyan év, amikor 50 százalékot is elért a selejt részaránya. Viszont az ATOMWI radioizotópos besugár­zással és röntgenspektroszkópiá­val elemző berendezése a ko­hót átvilágítva, az ott zajló fo­lyamat köziben percek alattad- ta meg az elemzés eredmé­nyeit, így időben lehet a kohó­ban zajló változásokba „bele­nyúlni”. A véneredmény: o se­lejt gyakorlatilag nullára csök­ken! Sok milliós megtakarítást jelent ez. Érdekes volt az a munka is, amely a paksi atomerőműben használt rozsdamentes acélok minősítésében, korrázióállásá- gáiban segített. A kiindulás: röntgensugárzással besugároz­zák a felületi vékony réteget az acélon, és a legfelső rétegből kilépő elektronok elektron- spektroszkópiás vizsgálatával megkapható az információ: mi­lyen atomok vannak a felszíni rétegben, milyen kötésben, és melyik hogyan változik a kor­rózió során? Kiderült, hogy az ötvözött acél rozsdaáilóságát a krómoxid adja, a lényeg az, hogy az acél felszíni rétegei­ben ez dúsftotton legyen jelen, de emellett a felszín alatti ré­tegben is legyen „utánpótlás", ha a felületen „fogy” a króm­oxid. Az eredmény kettős volt: egyrészt ma már a Viilamos- energioipari Tröszt nemcsak az atomerőműnél, hanem a hagyo­mányos erőműveknél is haszno­sítani tudja az eredményeket, másrészt viszont a kopott ered­mény annyira új, hogy egy nemzetközi felületfizikái alap- kutatási konferencián is sikert aratott a vizsgálat publikálása. És itt a visszacsatolás máso­dik fázisa: oz ipari célú gya­korlati vizsgálat visszahat az alapkutatásra, ráadásul egy másik tudományágban hoz új eredményeket. És ez a lényeg: o tudomány és a gyakorlat komplexitása révén egyszerre több területen is előre lehet lépni — erre példa az ATOM- KI munkája is. Szatmári Jenő István Egy angolai tesztagyarban A luandai Combal tészta­gyár Angola egyik élüzeme. A félautomata termelési vonala­kon három műszakban dolgoz­nak. A gyár 198 dolgozójának havi átlagtermelése két futó­szalagon 330 tonna. Jóaquim Gaspard Pao, az MPLA üze­mi pártszervezetének titkára szerint 500 tonnát is tudnának teljesíteni, de a majdnem üres üzemcsarnokban az egyik sza­lag még nem működik. A fel- szabadulás előtt az ellenséges rémhírektől megriadt portugál szakemberek elhagyták Ango­lát. Az üzemet csak nagy ne­hézségek árán tudták újra be­indítani. A szakemberek visz­Asszonyok a szövőgépnél a Texton szövőgyárban szatérte után is csak két sza­lagot tudtak üzembe helyezni, mert a harmadikból egészítet­ték ki a javításhoz hiányzó al­katrészeket. A titkár azonban örömmel újságolta: „A kikötő­ben már itt a hajó, amely a legfontosabb pótalkatrészeket hozta a harmadik szalag szá­mára". A gyár nyersanyagát, a lisz­tet is importból kell fedezniök. Az MPLA párt 1980. elején megtartott I. kongresszusának becslése szerint 1979-ben An­gola élelmiszerszükségletének csupán 12 százalékát, az ipari nyersanyagnak pedig csupán 15 százalékát vásárolhatták fel az országban. A párt célul tűz­te ki, hogy az ország saját ma­gát lássa el élelmiszerrel, a pálmaolajat is beleértve. Ez nagy feladatot ró a Combal dolgozóira is. Az üzem igyekszik gondos­kodni munkásairól. Angolában még újdonság az üzemi kony­ha. ahol naponta meleg étel­lel látják el őket. Épül az üze­mi óvoda a nődolgozók teher­mentesítésére. Az üzem látja el dolgozóit élelmiszerekkel, ruhá­zati és használati cikkekkel is. A párttitkár ezt azzal indokolja, hogy a rendelkezésre álló áru- mennyiséggel még nem képe­sek kielégíteni a piaci igénye­ket. J. G. Pao, a párttitkár, az I. kongresszus határozatát idézi: „A termelésben elért sikerek erősítik a forradalmat. Egyben ez az alapja a tervezett szo­ciális haladásnak is." Ezt a célt segíti elő az üzem dolgo­zóinak munkaversenye. A gyarmati múlt öröksége­képpen a gyár dolgozóinak 40 százaléka írástudatlan. Ennek megszüntetésére üzemi tanfo­lyamot szerveztek, amelyen kö­telező a részvétel,-ti >,Az MPLA első kongresszusa” termelőszövetkezet traktorosai KNDK Szántóföld a tenger helyén Tudjuk, hogy Hollandiában régebben hatalmas területeket ragadtak el a tengertől és tet­ték azokat mezőgazdasági mű­velésre alkalmassá. A jelentés szerint most hasonló munkába kezdtek a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Dél- Hvanghe tartományában. Az ország délnyugati részén fekvő tartomány fővárosa, Hedzsu bejáratánál óriási, 42 méter széles és 17 méter ma­gas falmozaik fogadja a láto­gatót. A hatalmas kép e fon­tos terület múltját, jelenét, élet- körülményeit ábrázolja. A fel­iratokból kitűnik, hogy e ko­rábban kizárólag mezőgazda- sági vidéken az utóbbi időben az ipar viharos gyorsasággal fejlődik. A tartomány, kedvező földrajzi fekvésénél fogva az ország éléskamrája, a terület azonban egyidejűleg a Sárga­tenger - koreaiul „Nyugati ten­ger” - partvidéke fontos ipari központja is. Évi egy és fél mil­lió tonna kapacitású cementmű, traktor- és mezőgazdasági gépgyár, műtrágya-, festék-, üveq-, papír-, cipő-, textil- és kerékpárgyár van a városban. A felszabadulás évében, 1945-ben Hedzsunak 25 ezer lakója volt. Ma a város modern lakónegyedei 200 ezer ember­nek adnak otthont. A lakásépí­tés főleg a 70-es évek első fe­lében állt előtérben, de az eredményekkel rfiég mindig elé­gedetlenek. A Koreai Munka­párt 1980-ban megtartott, VI. kongresszusának határozata ki­mondja, hogy a városokban és a falvakban annyi lakást kell építeni, amennyi az igényeket teljes mértékben kielégíti. Ez Hedzsuban azt jelenti, hogy évente további 2200 lakást kell építeni. Nagy súlyt helyeznek az ok­tatásra. A területen 47 közép- és szakiskola, továbbá hét fő­iskola működik. Különleges je­lentősége van a mezőgazdasá­gi főiskolának, ahol olyan új vetőmagok nemesítésével fog­lalkoznak, amelyek elvetése ré­vén évente két-báromszor arat­hatnak. A tervek szerint a je­lenlegi hétéves terv végén a tartományban kétmillió tonna gabonát kívánnak aratni, ami az ország jelenlegi egész ga­bonatermésének egyötödét je­lenti. A távlati célok előírják, hogy a 80-as évek végére az ország gabonatermését 15 millió ton­nára emelik. Ezt a célt szolgál­ja a többi között az a nagy­szabású terv, amely a Sárga- tengertől kíván elvenni új ter­mőterületet. A munkálatok megváltoztatják a térképet. Az egykori tengerfenék helyén ter­mékeny szántóföld lesz. A cél megvalósítására mzogósították a lakosságot, az ipari üzemek pedig berendezkedtek arra, hogy e hatalmas vállalkozá­sokhoz szükséges építőanyagot és felszerelést előállítsák. Külö­nösen nagy szerep vár ebben a hedzsui cementgyárra, hogy le­gyen elegendő építőanyag a gátakhoz. (g. •■) A zöldségellátás javítására Kiskertek az NDK-ban Hb Berlinben valaki feltár­csázza a 169-es telefonszámot, egy bájos hang hasznos nö­vényvédelmi tanácsokkal látja el. A szolgálat egész évben a kerttulajdonosok rendelkezé­sére áll. Mindig megtudható, hogy éppen akkor melyik nö­vényi kártevő ellen, miképpen a legcélszerűbb védekezni. JÓL JÓN A HÁZTARTÁSBAN Jóllehet a tanácsadás nem új, régóta népszerű — mosta­nában alighanem többen ve­szik igénybe, mint korábban. Nem csupán azért, mert az NDK-ban is beköszöntött a szokásos kerti munkák ideje, hanem mert az országban az idén minden eddiginél élén- kebb a szorgoskodás a kisker­tekben, amelyeknek száma egyébként is gyarapodik. Az NDK gazdasági vezetése elha­tározta, hogy a korábbinál na­gyobb súlyt fektet a kiskertek­re és a háztáji parcellákra. A városiak számára a kerti mun­ka persze továbbra is kedvte­lés és kikapcsolódás lesz, de a haszna — a friss zöldség, gyümölcs — jól jön a háztar­tásban, kiegészíti az olykor hullámzó bolti és piaci ellá­tást. Falun ennél többről van szó. A májusban sorra kerülő 12. parasztkongresszus hónapok­kal ezelőtt vitára bocsátott ha­tározattervezete azt célozza, hogy minden község lakói ma­guk termeljék meg a helybé­liek ellátásához szükséges zöld­ségféléket. E feladat immár része a járások és a falvak gazdasági terveinek. MINDEN NÉGYZETMÉTER FÖLDTERÜLETET Az NDK-ban nem titkolják: az ellátás javításán túlmenően többféle gazdasági előnye van annak, hogy a falvak önmagu­kat látják el. Feleslegessé vá­lik például a felvásárló szer­vezetek raktárai és a helyi bol­tok közötti szállítás. Kell-e hangsúlyozni, hogy ezáltal munkaerő és költség takarít­ható meg? Nem beszélve ar­ról, hogy így frisseb áru ke­rül a fogyasztóhoz. Szoros az összefüggés ugyanakkor a fal­vak önellátása és az agrár­munka hatékonysága, illetve a megművelt terület bővítése között. Az NDK mezőgazdasá­gának újkeletű jelszava: min­den négyzetméter földterületet a lehető legintenzívebben ki kell használni. Az ország nem bővelkedik mezőgazdasági földterületben: egy-egy lakos­ra összesen 0,37 hektár jut. De most kiderült, hogy akad méq feltáratlan lehetőség. Csupán az érzékeltetés kedvéért em­lítünk néhányat. HASZNOSÍTJÁK AZ ÜRES TELKEKET A Ludersdorf községben mű­velés alá vontak egy területet, ahová később gyermekintéz­ményt építenek, de az építke- zésig a telek üresen állt vol­na. A mellette lévő grunddal együtt csinos ideiglenes par­cellát nyertek. Jerchel falucs­kában a helyi tanács haszon­bérbe adta a lakosoknak az utak mentén sorakozó gyü­mölcsfákat. Azt a gyümölcsöt, amit nem használnak fel a saját háztartásukban, eladhat­ják az állami kereskedelem­nek. Burg járás egyik 6500 hektáros termelőszövetkezeté­nek földjén és a hozzá tartozó kilenc falu belterületén vég­zett alapos felméréssel meg­állapították, hogy még 164 hektár megműveltetlen terület­tel rendelkeznek. Most azt vizsgálják, miképpen használ­hatnák fel zöldségtermesztés­re. Az ország számos községé­ben az utakat szegélyező, vagy a gazdasági épületek kö­zött fekvő kihasználatlan föld­csíkok bevetésére szerződést kötnek a helybeli földművesek­kel. A példákat tovább lehetne sorolni. Apró, nem falrengető, helyi ötletek ezek, ám orszá­gos méretekben aligha lebe­csülhető az értékük. Ha arra gondolunk, hogy a mi hazánk termőföldjei sincsenek „gumi­ból", s hogy mennyi kisebb- nagyobb ugart láthatunk, ame­lyen csupán a bozót burjánzik — talán nem volt haszontalan körbepillantanunk az NDK- ban. LACZIK ZOLTÁN A Medicor légzésvizsgáló ATOMKI-ban készült prototípusa ki­próbálás közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents