Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

1982. május 18. ^fePÜJSÀG 3 Napfény, szél, vulkán Uj energiaforrások AZ Utóbbi években nyíl- vanvolovo vált, hogy a kőolajkészletek belátha­tó időn belül elfogynak. Szük­ség van tehát az új energia- források bevonására. Az új energianyerési eljárások felku­tatása napjainkban egyre sür­getőbb, márcsak azért is, mert a környezetszennyezés megszün­tetésében, vagy legalábbis csökkentésében is megoldást hozhat. A témával kapcsolatban min­denkinek először a napenergia vagy a szélenergia felhaszná­lása jut eszébe, és bár e két energiaforrás korántsem a leg­többet ígérő, megújuló energia- források lévén, jelentőségük nem lebecsülendő. A napenergiát szilikonkristály- elemek segítségével közvetlenül elektromos energiává lehet át­alakítani; sajnos egyelőre még meglehetősen drágán. A Szov­jetunió első, a Krím-félszigeten épülő kísérleti naperőművének a kapacitása 5 meqawatt lesz, 600, összesen 40 000 négyzet- méter (azaz 4 hektár!) felületű tükör koncentrálja egy 75 mé­ter magas toronyra a napsuga­rakat, ahol gőzt állítanak elő. A tükrök számítógépes vezérlés­sel automatikusan követik a nap mozgását. Az első naperő­művek kis teljesítményűek, csu­pán próbálkozásoknak tekinthe­tők; épülettömböket, gazdasá­gokat, kis településeket látnak el energiával. Türkmenisztán­ban például „napfalvakat" hoznak létre, ahol a lakóházak teljes energiaszükségletét a napfénv fedezi. A szélenergia munkába állí­tását az korlátozza, hogy az er­re szolqaló létesítmények csak ott működtethetők, ahol gya­kori az erős szél. így a tenger- melléki területeken és magas hegyekben. A szél erősségének, illetve sebességének különösen naqy jelentősége van, mivel a hasznosítható energia a szélse­bességgel arányosan növekszik. A szélenergia hasznosítása eddig főként kis teljesítményű, pl. vízszivattyúzásra alkalmas szélmotorok formájában tűnt lehetségesnek. E téren áttörést hozhat a szovjet specialisták ál­tal kidolgozott 40 MW-os szél­erőmű terve, (összehasonlítá­sul; a világ eddigi legnagyobb működő szélerőműve 2 MW-os.) Elődeitől eltérően ez az új ob­jektum bármilyen szélerősség mellett működik majd, így az energiamaximumot adja. Egy szélkerék helyett 8 rotorja van, amelyeken egyenletesen oszlik el a terhelés. Fémállványának magassága 200 méter. Erős szél esetén a többletenergiát az erőmű oly módon tárolja, hogy fölös kapacitásával a víz elekt­rolízise útján hidrogént fejleszt, amely szélcsend idején üzem­anyagul szolgál az áramterme­léshez. További előnye, hogy - lévén a hidrogén "égésterméke, a víz — a környezet nem szeny- nyeződik. , A szakértők véleménve szerint a szélerőművek egyesítése az úgy­nevezett víz-akkumulátorokkal még kedvezőbb kilátásokkal ke­csegtet. Ezek tulajdonképpen magasan elhelyezkedő víztartá­lyok, amelyekbe erős szél ese­tén vizet szivattyúz a szélerő­mű. Szélcsend idején aztán a lefolyó víz turbinát forgatva szolgáltat villamos energiát. Lakott vidékektől távol eső, nehezen megközelíthető helye­ken a nap-, illetve szélerőmű­vek létesítése már most is gaz­daságos, így a sivatagokban a naperőművé, az északi vidéke­ken a szélerőműveké, mivel a haavománvos áramfeilesztő be­rendezésekhez szükséges fűtő­anyag helyszínre szállítása óri­ási összegeket emésztene fel. Nagy lehetőségek rejlenek a vulkáni kúpok alatti forró mag­ma energiatermelés céljaira tör­ténő hasznosításában, amennyi­ben sikerül ezt a földkéregben lévő, elképzelhetetlenül nagy energiakészletet gazdaságosan megcsapolni. Az NSZK-beli Ruhr-vidéken az új módszerek­kel kb. 10 km mélységben fel­fedezett, 10-30 köbkilomé­ter forró, folyékony kőzetből pj. egyetlen köbkilométer ele­gendő lenne, hogy teljes kihasz­nálás esetén a Ruhr-vidék elekt­romos energiaszükségletének kétharmadát fedezze. A gyakorlati megvalósítástól azonban még meglehetősen tá­vol vagyunk. A geológusok, geo­fizikusok egyelőre az alapku­tatásoknál tartanak. Olyan módszerek kifejlesztésén dol­goznak, amelyekkel a spontá­nul égbelövellő gőzszökőkutak- kal nem jelzett geotermikus energialelőhelyek is felderíthe­tők! A föld melege jelentős ener­giaforrások egyike lehet, amit bizonyít az a tény, hogy már ma több energiát szolgáltat, mint az összes szél- és nap­erőmű együttesen. Mindazonáltal az e téren mutatkozó lehetőségeket nem fczabad túlbecsülni, ugyanis a tudomány és technika e témá­ban még nem tart előbbre, mint az űrhajózás az 50-es évek ele­jén. Ezenkívül számtalan aka­dály van. így a magmakamrák 10 km-es mélysége a jelenlegi technikával aligha elérhető. A kiaknázásra alkalmas területek gyakran távol vannak a váro­soktól, ipari centrumoktól, a hő­energia hosszú távra való to­vábbítása pedig ma még nem kifizetődő. A geotermikus ene;------giafor­r ás hasznosítása elsősorban azokon a területeken sokat ígé­rő, ahol a forró kőzetrétegek nagyon közel helyezkednek el a földfelszínhez. BOGNÁR MÁRIA Átadták az 1982-es tavaszi BNV díjait Az idén tíz terméket jutal­maztak az 1982-es Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 44 gyártmányt pedig BNV-dij- jal tüntettek ki. A díjakat hét­főn, a kőbányai vásárközpont­ban Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese adta át. Kelemen Lajos ünnepi be­szédében arról szólt, hogy az élesedő nemzetközi konkurren- ciaharcban a népgazdaság Versenyképessége akkor javít­ható, ha elsőbbséget adnak azoknak a termékeknek, ame­lyek exportképesek és gazda­ságosan gyárthatók. Ennek ér­dekében a vásárdíjak odaíté­lésekor az idén a bizottság a pályázatokat a szigorúbb fel­tételeket figyelembe véve bírál­ta el. A vásárbizottság tervezi, hogy azoktól a korábban díja­zott termékektől, amelyek az ígért műszaki színvonalat nem érték el, vagy amelyeknél az export elmaradt a számítottól, illetve ahol a sorozatgyártás nem kezdődött meg, az elnyert díjat visszavonják. A NAGYDÍJAS GYÁRTMÁNYOK Az Alba Regia Állami Épí­tőipari Vállalat Albaplast fa nyílászáró és térhatároló szer­kezete a legszigorúbb energia­takarékossági követelmények­nek is eleget tesz. Mivel az országos energia-felhasználás 15—20 százaléka az épületek fűtését szolgálja, fontos, hogy az ajtók, az ablakok hőszige­telése minél jobb legyen és lé­nyeges az is, hogy minimális karbantartást igényeljenek, to­vábbá esztétikusak legyenek. Az új gyártmányt, amely fa és pvc felhasználásával ké­szül, Hungaropan hőszigetelő üveggel látták el. Csekély kar­bantartást igényel; amíg a festett nyílászárókat 4—5 éven­ként kell felújítani, addig ezt csak 20—25 évente. A Csepel Művek Szerszám- gépgyára 1980-ban megmun­káló központok gyártására kö­tött know-how kooperációs szerződést a japán Yasuda céggel. Azóta a japán beren­dezést az európai szabványok­nak megfelelően átalakították, javítva európai versenyképessé­gét. A megmunkáló központ a hannoveri elmúlt évi szerszám­gép-kiállításon nagy sikert aratott, néhányat francia cé­gek megvásároltak. Azóta újabbakat rendeltek a francia vállalatok. Más tőkés cégekkel is tárgyalnak az exportról. A gyár úgy tervezi, hogy az idén az YBM—90N—100 típusú megmunkálóközpontból több mint 100 millió forint értékben szállít külföldre. A Ganz Kapcsolók és Készü­lékek Gyárának új elektromos kapcsolója, a VK 02 típusú vá- kuumkontaktor az utóbbi évek fejlesztésének eredménye. Az energia- és anyagtakarékosság világszerte támasztott műszaki követelményeinek eleget tesz az új készülék. Karbantartást gyakorlatilag nem igényel, ve­zérlő és áramköri elemei köny- nyen cserélhetők. Nincs szük­ség állandó kezelőszemélyzetre sem. Legfőbb felhasználási te­rülete a bányászat, főleg a frontfejtésekben alkalmazhat­ják nagy biztonsággal. A Híradástechnikai Ipari Ku­tató Intézet több évi folyama­tos műszaki fejlesztő munkával alakította ki az Icomat me- móriaáramkör-vizsgáló gyárt­mánycsaládot. Ezek a beren­dezések a modern mikro­elektronikai ipar nélkülözhe­tetlen eszközei. A termékcsalád egyes típusait négy éve gyárt­ják, most az Icomat—110 tí­pusú, LSI mintájú berendezést fejlesztették ki, és az Elektro­nikus Mérőkészülékek gyárával együttműködve készítik sorozat­ban . A KGST-országokból máris nagyszámú megrende­lést kaptak. A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat egymásba he­lyezhető láda- és rekeszcsalá­dot alakított ki. Régi hazai igények alapján megkezdték a sorozatgyártást. A termékek formatervezettek, és könnyen tisztíthatok. A négyféle alaptí­pusból évi 500 ezer darab elő­állítására rendezkedtek be. A Kaposvári Mezőgép Válla­lat az Atlas-Weyhausen Kg. NSZK-beli cég licence alapján kezdte el a KCR-8000 típusú hidraulikus darucsalád sorozat- gyártását. A daruk kisebb és nagyobb tehergépkocsikra, traktorokra önálló rakodógép­ként is felszerelhetők. Sokféle variációban gyártják; 17-féle gémrendszerrel, számos vezér­lési móddal -- különböző termé­kek rakodásához. A KIPSZER Könnyűipari Sze­relő és Építő Vállalat úgyneve­zett kondenzvíz-leválasztó auto­matát fejlesztett ki. Évente húsz­ezer automata készítését terve­zik, s a készülékekkel évente 200 ezer tonna olajat takarít­hatnak meg. Főleg textilipari szárítókban, mosodákban, fa­ipari berendezések üzemelésé­nél, bútorgyárakban, távfűtés­nél, gyógyszer-, papír- és bőr­ipari technológiáknál alkalmaz­hatják a korszerű berendezést. A Medicor Művek modern félvezetőkből, integrált áramkö­rök felhasználásával korszerű kardiológiai mérőrendszert ké­szített, amelyet a szív- és kerin­gési vizsgálatoknál használhat­nak. A jtorábbi gyakorlattól el­térően, úgynevezett noninvazív (beavatkozás nélküli) módon alkalmazhatják. A készülékből — a tervek szerint — évente 30- at gyártanak a hazai piacra és kétszer ennyit exportra. A SZIM EsztergomTMarógép- gyára vízszintes megmunkáló­központot fejlesztett ki, amelyet számjegyvezérlésű szerszámgé­pekkel, szerszámváltóval és esetenként automatikus munka- darab-cserélővel is felszerelhet­nek. Az MC 1000-1250 beren­dezés bonyolult műveletek el­végzésére alkalmas, már az idén 14-et szállítanak belőlük külföldre. A Vegyterv tíz éve készít kor­szerű magasraktárakat. A to­vábbfejlesztett változatot most modul-rendszerben hozta piac­ra. A magasraktár 5-24 méter magasságú belső térben épít­hető fel. Kézi vagy automatikus vezérléssel és felrakóqépekkel működik. Jelenleg öt ilyen ma- gasraktárat éoítenek itthon és külföldön. (MTI) Egykor és ma „Az elmúlt héten egy nagy csomó írást hozott a posta. A 3973 lakost számláló Báta köz­ségnek 2485 jobb sorsra érde­mes, földhözragadt szegény la­kója küldte el benne sóhajtá­sát, keserű panaszát, vagy in­kább megindító jajkiáltását, hogy továbbadjuk... Báta község 963 családból, 3973 családtagból álló lakosá­nak összesen 5613 h. földje van. Csakhogy a községi lakos­ságból 112 család 391 család­taggal egy talpalatnyi földdel sem bír. 800 ölön alóli földje van 146 családnak 480 család­taggal, egy holdon alóli földje van 81 családnak 333 család­taggal, 2 kát. holdon alól 78 családnak 334 családtaggal. A község határából fennmaradó 4388 kát. hold földet 284 csa­lád bírja 1411 család aggal, de itt is 26—30 hold földje már csak 11 családnak van. 41—45 holdja csak 6 embernek van, 46—50 holdja csak 1 embernek, 51—56 holdja csak két ember­nek, 56—60 holdja csak egy embernek van" — Írja a Köz­érdek című, Tolna megyében 1905-től 1910-ig megjelenő heti­lap 1905. szeptember kilence­dik! száma. Idéz abból a be­adványból, amelyet a község elöljáróságához nyújtott be a 112 nincstelen: „Körülbelül 600 a száma azoknak a bátai lakosoknak, kiknek oly csekély, vagy éppen semmi a földbirtokuk, hogy a maguk vagyonának terméséből nem élhetnek meg, s jobbára a két kezük munkájára szorul­nak. Községünk területén, s a szomszédos községekben feles és harmados földet mívelnek, tehetségük arányában egy-két hold földet bérelnek, földmive- lési és mindenféle napszámba járnak, messze földre még Sla- vóniába is elmennek lát vágni, kubikolni, s hogy a télire való kenyeret előteremthessék, ott vállalnak aratási munkát, ahol csak kapnak." Megrázó kordokumentum. Száztizenkét családnak nem volt biztos megélhetése, kenyere, ki­szolgáltatottan, éhen és nyilván fázva tengette életét. S nem­csak Bátán, hanem más közsé­gekben is voltak hasonló sorsú emberek, akiknek a jajkiáltása még a falu széléig sem hallat­szott el. Mindazok, akik a negy­venedik életévükhöz közeled­nek, a nélkülözésnek ezt a módját már nem ismerhették, még akkor sem, ha olykor ki­sbáb falat jutott. Báta, s a többi falu a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése után álilt talpra, s azóta több­ször megújult, s ennek nyomán gyarapodott. A nádtetős fal­vakból .lettek a tornácos, nagy gazdasági épülettel bíró falvak, ezután jött a kockaházak ide­je, s most feljebb lépünk még egy emelettel. Nézzük, mi a helyzet ma Bé­tán, a szövetkezetben. A község határában lévő összes termőterület 3751 hek­tár, s ebből 2655 hektáron ter­melnek búzát, kukoricát, napra­forgót, silókukoricát, van gyü­mölcsös, van kert, fát terem az erdő, és bort a szőlőihegy. A termelőszövetkezetben a fizikai dolgozók száma ma 343, 62-en nem fizikái munkakörben dol­goznák, az időszaki alkalmazot­tak száma mindössze 16. A fi­zikai dolgozók közül 125-en Mihálovics Lászlóné: Van hol dolgozni Vörös Mihály: Sohasem nél­külöztünk szereztek szakmunkás-bizonyít­ványt, 18ö-en betanított mun­kások, s 28-an segédmunkások. A nyugdíjasok és járadéko­sok 304-en vannak, s közülük 26-an alkalmanként dolgoznak még a tsz-ben. Idézet Fülöp Lászlónak, a szövetkezet elnökének, az idei zárszámadási közgyűlésen el­hangzott beszámolójából : „Munkánkban fő hangsúlyt kapott az, hogy népünk, ezen belül a bátai November 7. tagságának életszínvonala az elért eredmények alapján stabi­lizálódjon, amennyiben a jöve­delmek fokozódnak, úgy sze­rény mértékben emelkedjen. Fő termelési eszközünk a föld, megfelelő becsületet kapott, hi­szen a talajművelés javult, melynek következtében a víz áltol nem károsított területen a hozamok emelkedtek. A hasz­nálaton kívüli utak további megművelésre kerültek és eb­ben az évben már termést hoz­nak, gyomot nem nevelnek. Az utakat kivett területékre, vagy nádasnak nyilvánított mű­velési ágú részre helyezték át, részben csatornák mellé, me­lyek karbantartása így egysze­rűbbé válik, a termőföld gya­rapszik. A tanyahelyeket felszá­moltuk, am'i nagy eredmény, hiszen 20 esztendővel ezelőtt 15—20 romos tanya volt hatá­runkban, melyek környékén fél— 1 hektár terület hasznavehetet­len volt, gyomot nevelt.” Hlyen szemlélettel csak gya­rapodni lehet... A szövetkezetiben a gyalogos munkaerő ma összesen 26, kö­zülük 20-an a kertészetben dolgoznak, hatan a növény- termelésben. Az 56-os út mel­lett éppen szőlőt telepítettek öttjártunkkor, oportót és kék­frankost, 45 hektáron. Vala­mennyi gyalogmunkás ott volt, oda tartottunk mi is. Vörös Mi­hály 25 éve dolgozik a tsz-ben. — Az első időszakban, mi­kor megalakultunk, nem volt se felszereltség, se szervezett­ség, se szakember. Csak tenn'i- akarás. De az igen sok. A gé­pet nem ismertük, lóval eke- kapáztunk, és a zsák volt a szállítóeszköz. Tavasztól őszig megállás nélkül kaszáltunk. Én még 56-ban árvizesházhoz ju­tottam, az nekem megteszi. Szőlőm száz öl van, és kétszer már külföldön is jártam. Egy lányom van, s mi soha nem nél­külöztünk. Dolgozhatunk télen, nyáron, és van pénz is. Nem mondom azt, hogy olyan jól vagyunk, de megfelelően. Mihálovics Lászlóné szintén régóta, 20 éve dolgozik a tsz- ben: — Jól megvagyunk, mit is mondjak, mindenünk megvan, ami kell. Három gyereket ne­veltem fel, az egyik fiam ná­lunk 'lakik. A másik itt dolgozik a tsz-ben, keres szépen. Har­mincéves, és már kétszintes, gyönyörű házat épített. Mi meg segítettünk, ahogy tudtunk, leg­többet a két kezünk munkájá­val. Én már nem sokat várok: ötvenegy éves vagyok, fájnak a lábaim, de még dolgozom. Mert van hol, mert szeretek dolgoz­ni, mert anélkül élni nem lehet. Báta mai, s cseppet sem tel­jes képéhez még csak annyit: a községből naponta kétszázan járnak el dolgozni Szekszárdra, Bátaszékre, 880 család él a községben, s a szövetkezetben az elmúlt évben 4360 forint volt a havi átlagkereset. DVM Fotó: Bl. Házak a főutcáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents