Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

a Képújság 1982. május 16. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 város- (község-)rendezési ter­veknek és szabályoknak, to­vábbá a környezetvédelmi elő­írásoknak, a műemlékvédelmi, városképi, korszerű építészeti követelményeknek, és számba vehetően nem korlátozza-e a szomszédos ingatlanok haszná­latát, vagy nem veszélyezteti-e azok állékonyságát." Az építésügyről szóló törvény is kimondja, hogy: „Az építés­ügyi hatóság az építési enge­dély megadása során köteles az építési munkával érintett te­lekkel szomszédos ingatlanok Mikor fedik be? IKét nappal ezelőtt hozta a postás a borítékot, melyben Kiss Sándor paksi olvasónk az alábbi fénykép kíséretében küldte néhány soros levelét: tulajdonosainak (kezelőinek) jogos érdekeit figyelembe ven­ni." Jogszabály valóban nem ínja elő, hogy az építési engedély megadása iránti kérelemhez a szomszédok hozzájárulását is csatolni kellene, az építésügyi hatóságnak azonban — a fent írtak szerint — vizsgálnia kell, hogy a tervezett építkezés nem sérti-e a szomszédok jogos ér­dekeit. Ha a szomszédnak ká­ra származna, az építésügyi ha­tóság nyilván nem adja meg az építési engedélyt. hamar sajnos, nem tudunk itt semmi érdemlegeset csinálni. Ez évi tervünkben nem szerepel az utca jobb minőségű útbur­kolattal való ellátása, az árok Nem hiánycikk a „hiánycikk” Több olvasónk fordult szer­kesztőségünkhöz azzal a pa­nasszal, hogy már nagyon rég­óta nem lehet kapni Szekszár- don, s annak környékén a köz­kedvelt Tixo ragasztót. Mióto? Ezt a kérdést tettük fel több üzletben. A szekszárdi nyomtatvány- boltban szeptembertől nincs a Skálában októberben, a Nép- bolt papííüzletében tavaly ta­vasszal, a BlÉRT- lerakatnál pe­dig fél évvel ezelőtt kaptak utoljára. A bátaszéki papírbolt­ban is már jó egy éve nem kapható. A gyártónál, a Papíripari Vállalat budafoki gyáránál nem tudnak arról, hogy me­gyénkben ebből ilyen mértékű hiány lenne, ők rendszeresen küldik a PI'ÉRT-nek a megren­delt mennyiséget. A FIÉRT ke­reskedelmi osztályán is értetle­nül hallgatják kérdésünket, nem hallottak ilyen problémáról, a vállalat pécsi, dél-dunántúli központjában azonban igen, mint azt Gáspár Tibor igazgató elmondta : — Sajnos, országos hiány­cikkről van szó. — Akkor itt valami nem stimmel, ugyanis — mint meg­tudtuk — az ipar gyártja, s a központjukban sem tudnak a Tixo hiányáról... —* a vonal másik végén csend, majd zavart hangon közli az igazgató: — Utánanézek, s akkor majd értesítem... Nem sokat váratott magára a pécsi telefonhívás: — Sajnos, tévedtünk — közli az iqazgató. — Ezt az árut ne­gyedévenként kell rendelni, és sajnos, az első negyedéves szál­lítás valami miatt elmaradt. Ezt sem mi, sem pedig pesti kollé­gáink nem vették észre, ám egy-két héten belül leszállítják az elmaradt mennyiséget. Meg kell jegyeznem azonban, hogy nem áll kellő mennyiség a ren­Telefonszámunk: 12-284 delkezésün’kre, nem tudnak any- nyit gyártani, amennyire szük­ség lenne. — Mennyivel kevesebb a le­szállított mennyiség annál, amit rendeltek? — Ebben az évben mindent megkapunk... * Ez a történet is happy end- del végződött: kiderült, hogy az „országos hiánycikk” mégsem hiánycikk, nem gyártanak ele­gendő mennyiséget, de mégis megkapnak annyit, amennyit rendeltek... Hasonlóképpen, mint ahogy két hónappal ez­előtt, a jogosítványcseréhez szükséges adatlap esetében tör­tént, mint azt ugyanebben a rovatban megírtuk. —haberschusz— Jogszabály nem írja elő, de... Farkas János bogyiszlói ol­vasónk azt kérdezte: „Igaz-e, hogy ma már nincs érvényben az a rendelet, amely kimondja, hogy átalakítást, bő­vítést, udvarban ólak vagy más egyéb építését csak akkor le­het engedélyezni, ha a két szomszéd aláírásával ellátott nyilatkozatot is csatolják a terv­rajzhoz.” A kérdés megválaszolására dr. Deák Ko/irádot, a megyei főügyészség osztályvezető ügyé­szét kértük meg. — Az építési engedélyezési eljárásról szóló 13/1979 (Vili. 30.) ÉVIM számú rendelettel módosított 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 14. § (1) be­kezdésének f) pontja ekként ren­delkezik: „Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi ható­ságnak — a mellékletek alap­ján, vagy ha azt a tényállás szükségessé teszi, a helyszínen — meg kell győződnie arról, hoqy f) a tervezett építkezés meg­felel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város- és község­rendezési előírásainak, a helyi „A rossz út miatt már több gépjármű csúszott a paksi Pe­tőfi utcai vízelvezető árokba. Erre a sorsra jutott a képen látható két ló is. Mikor lesz jó út, s az árok befedve? — tet­te fel a kérdést. Ennek ered­tünk nyomába, mikor felhívtuk a paksi Városi Tanács műszaki osztályának vezetőjét, Vass Györgyöt. Ő így nyilatkozott: — Nem tudok erről az eset­ről, s nem hallottam, hogy eb­ben az utcában közlekedési gondot okozna ez az árok. Egy­lefedése. ígéretet mindössze annyit tudok tenni, hogy ebben az ötéves tervben ott is meg­valósul a fejlesztés, jövő év­ben a tanácsülés elé terjeszt­jük. — S addig...? Esetleg egy veszélyt jelző tábla elhelyezése is több lenne a semminél... — Az nem jelent gondot, hogy egy rakpart-jelző táblát kitegyünk. Annyit azonban sze­retnék elmondani, hogy az ot­tani hídra rendszeresen kitetet­jük a korlátot, amit azonban rendszeresen le is törnek... Ml VÁLASZOLUNK A gyermekgondozási •y segélyről szól a Mi- •V. nisztertanács 10/1982. (IV. 16.) számú ren- delete, és ennek a I.-jogszabálynak a vég­rehajtása tárgyában jelent meg az egészségügyi miniszter 4/1982. (IV. 16.) EüM. számú rendeíéte. E jogszabályok meg­határozzák, hogy az anyát, il­letőleg a. gyermekét egyedül nevelő apát mely esetekben és milyen feltételek mellett illeti meg a gyermekgondozási se­gély. Kihangsúlyozandó, hogy a gyermek egyéves korának be­töltése után a gyermekgondo­zási segélyt az anya helyett a vele közös háztartásban élő apa is igénybe veheti, ha a gyermekgondozási segélyre jo­gosultság feltételeinek mind­ketten megfelelnék. A gyermek- gondozási segélyre jogosultság­nak eddig is egyik feltétele volt és a jövőben is egyik fel­tétele a munkaviszonyban álló személyeknél ïïïiliês" nélküli szabadság igénybevétele, az új szabályozás szerint azonban a gyermekgondozási seaélyben részesülő személy —<. a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállal­hat. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő mun­kavégzés azonban havi átlag­ban a napi 4 órát nem halad­hatja meg. Kimondja a jogsza­bály azt is, hogy a gyermek­gondozási segélynek a munka- viszonyon alapuló igénylése esetén a korábban mezőgazda- sági (halászati) termelőszövet­kezeti vagy mezőqazdasáqi szakszövetkezeti tagként eltöl­tött időből minden 10 közös munkábán töltött napot 30 na­pi időtartalmú munkaviszony­nak kell tekinteni, ugyanakkor tudni kell, hogy intézményben (bölcsőde, óvoda, csecsemő- otthon sfb.) elhelyezett gyermek után gyermekgondozási segély nem jár. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot az igénylőt foglalkoztató bírálja el, s ha e körben a foglalkoz­tató és a dolgozók között jog­vita merül fel, azt a munka­ügyi vitákra (tagsági vitákra) vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1982. évi 20. számában jelentek meg, s mindkét jogszabály 1982. évi május hó 1. napján hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Egészségügyi Mi­nisztériumnak az Egészségügyi Közlöny idei 8. számában meg­jelent arra a közleményé­re, amely egyes nyugdíjas dol­gozók nyugdíjfolyósítás korláto­zása nélküli foglalkoztatásáról szól, s amely szerint egyes fizi­kai munkakörökben a nyugdíjas egészségügyi dolgozók mente­sülnék a foglalkoztatási korlá­tozás alól. A közlemény termé­szetesen teljes részletességgel felsorolja azokat a munkakörö­ket, amelyekben a nyugdíjas egészségügyi dolgozók nyugdí­juk korlátozása nélkül teljes munkald őben foqlaIkoztathatók, ugyanakkor felhívja a figyel­met arra, hoqy a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazqatóság részéről e körben kiadott en­gedély nem vonatkozik a kor­kedvezményes nyugellátásban részesülő, és a nyugdíjkorha­tárt még be nem töltött szemé­lyekre, valamint azokra, akik­nek nyugdíjazására 1982. ja­nuár hó 1. napját követően ke­rült sor. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő folyó évi 9. számában irányelv olvas­ható a magánszemélyek gép­jármű-használatának egyes kér­déseiről, valamint a közúti fu­varozó és személyszállító kisipari tevékenvséa engedélyezéséről, mely iránvelvből itt csupán any- nv’it emelünk ki, hoqy a taxit, mint közhasználatú személy­szállító járművet évenként kell felülvizsgálatra bemutatni, a személytaxihoz még könnyű DÓtkocsi sem kaipcsolhátó, s hogy az iparlhatásáq az ipar­jogosítványban meghatározza a személyszállító kisiparos telep­helyét és egyúttal megjelöli azt a napi időtartamot is, amely alatt a kisiparos a megrendelé­seket elvállalni köteles. Ugyan­csak az irányelv mondja ki, hogy egyéb tevékenység mel­letti fuvarozásra kisipari enge­délyt kaphat olyan magánsze­mély is, akinek — tehergépko­csi helyett — mezőgazdaságii vontatója és pótkocsija van. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Híradó Dombóvárról így közlekedtünk... Két keréken Nem első ízben írunk la­punkban a dombóvári tanács tiszteletre méltó kezdeménye­zéséről: a Híradó megjelente­téséről. Az évente kétszer meg­jelenő kiadvány szerkesztőit mindenkor az a szándék vezé­relte, hogy egy folyóirat igé­nyességével, a közlöny pontos­ságával és az újság frissesé­gével szóljon olvasóihoz és hagyjon emléket az utánunk jövő generációknak. E nemes cél elkerülhetetle­nül magával hozza a bőség zavarát, hiszen még az idő­szaki kiadványoknak is kö­nyörtelen korlátja a terjede­lem. Ez viszont tömörségre szo­rítja a szerzőket, hiszen nyil­ván sokan kérnének szót — különösen Így, hogy ebben a formában évente mindössze kétszer van lehetőség —, de húsz oldal aligha tud több mint tizenöt-tizenhat témának területet nyújtani. Miután e sorok írója már évtizedekben mérheti újságszerkesztői tevé­kenységének idejét, megértés­sel szemlélte a legutóbbi szám szerkesztői erőfeszítéseit hűen kifejező lapszámot. S ha most mégsem méltató sorok követ­keznek, tudják be a segítés szándékának. Annak a segítő szándéknak, amelynek — ta­gadva vagy bevallva — mindig helye van, hiszen nyilván sok jóindulatú, de a részterületeket kevésbé ismerő véleményt kell a lap készítése során figyelem­be venniök. Az esztétikailag is, nyomda- technikailag is igényes borító­nak nyelvtanilag sem illene hi­básnak lenni. Érthető, hogy tiszteletet, hangsúlyt akarnak adni a címlap minden szavá­nak, de az egyes szavak indo­kolatlan nagybetűzése helyett mégis így a helyes: Dombóvár város, városkörnyék ipari, me­zőgazdasági, tanácsi Híradója. (Természetesen az utolsó szó lehet csupa nagy betű.) A májusi szám húsz oldalán tallózva szembe ötlik a tartal­mi, de a formai homogenitás hézagossága is. Nem teljesen világos pél­dául hogy Simon Károly miért vezekelteti Illyés Gyula előtt a várost. Az irodalmi idézetek­ben nem szűkölködő írás mel­lett szép számmal szerepelnek a beszámoló jelentések szára­zabbik fajtájának képviselői. Igaz, a híradó erősen korláto­zott — mindössze ötszázas — példányszámával és a szó ne­mes értelmében vett lokálpat­rióta ízével elkerüli a más, ha­sonló jellegű lapoknál fellel­hető vonalaskodást, mégis jól érződik, hogy országos mércé­vel mérik magukat, és jól fel­ismerik a három megye talál­kozásából fakadó lehetőséget. A formai megoldásról egyet­len mondat: az adott körülmé­nyek közötti legkorszerűbb megoldást, a szép metszésű, jól olvasható szöveg- és cím­betűket helyenként teljesen in­dokolatlanul zavarják meg a régi elemi iskolák szépírás fü­zeteinek úgynevezett díszítő sorait idéző elemek, nem be­szélve a grafikai megoldás utánzására törekvő címszer­kesztésről. összegezve: a híradó most kézhez vett számának legfőbb erénye, hogy van. Az áprilisban történt közúti balesetekről tanúskodó statisz­tikai adatok örvendetes módon arra engednék következtetni, hogy megyénkben a közlekedé­si fegyelem javulása tálán ál­landósul. Útjainkon a szeren­csétlenségek száma hosszú idő óta csökkenő tendenciájú, ke­vesebb a súlyos kimenetelű ka­rambolok száma és fogy az it­tasan. vezetők „tábora" is. A múlt hónapban Tolna megye közútjain huszonkilenc személyi sérüléses baleset fordult elő, harmincegy százalékkal keve­sebb, mint- egy évvel koráb­ban. Ezek közül egyik sem kö­vetelt emberéletet, tizenöt sú­lyos, tizennégy könnyebb sérü­léssel végződött. A tavalyi hát- vankettővel szemben az idén harminchat személy sérült meg, tizenheten súlyosan, tizenkilen­cen könnyebben. Alkoholos be­folyásoltság alatt mindössze né­gyen karamboloztak, számuk a múlt év áprilisához a rá nyitva nyolc százalékkal csökkent. Megnyugtató az a körülmény, is, hogy Tolna községben az úteltereléssel járó, egyre növek­vő forgalom ellenére a múlt bénábban sem történt személyi sérülést okozó baleset. A kény­szerű nehézségeket megértve mindenki igyekezett eleget ten­ni a szokatlanul sűrű forgalom adta követelményeknek, s a példás fegyelmezettség meg is hozta az eredményt. A követ­kező hetekben azonban vár­hatóan növekszik a Dombori felé irányuló járműforgalom is, ami Tolna lakosságától még fokozottabb óvatosságot kö­vetel. A megye közúti baleseteinek több mint a felét áprilisban is személyautó-vezetők idézték elő. De hirtelen megnöveke­dett az egy nyomon haladó jár­művek, főleg fiatal vezetői ál­tal okozott karambolok száma is. Ők feleltek az országúti sze­rencsétlenségek csáknem har­mincöt százalékáért, amelyek­nek oka zömében gyorshajtás, figyelmetlenség, elsőbbség meg nem adása és szabálytalan ka­nyarodás volt. Félő, hogy az időjárás javulásával htjainkon gyorsan száiporodó kerékpáro­sok, segédmotorosok és motor- kerékpárosok a szerencsétlen­ségek számát tovább növelik. Ennek megelőzése érdekében mindenekelőtt tudni kell, hogy a gyalogosok mellett ők a közúti közlekedés legvédtele­nebb, legsérülékenyebb részt­vevői. Ezért kerékpárt is csak az vezessen közúton, aki a ke­rékpározás és a reá vonatko­zó forgalmi szabályok (közúti jelzések) terén kellő jártasság­gal bír. Tizenkét éven aluli gyermek főútvonalon ne kerék­pározzon. A kerékpár bizton­sági berendezései (fék, csen­gő, világítás) kifogástalanul működjenek. Segédmotoros ke­rékpárral csak az közlekedjék a körülményekhez mért, leg­feljebb 40 km/óra sebességgel, cirkuszba illő attrakciók és a masinák felesleges túráztatásá- sával mások bosszantása nél­kül, aki a 14. életévét betöltöt­te és vezetői engedéllyel ren­delkezik. A motorkerékpárosok is tartsák tiszteletbe az előírt szabó lyokat (sebességlhatá ra­kat, előzés feltételeit stb.) és ne feledjék, hogy a közúti jelzé­sek is vonatkoznak reájuk. Egy nyomon haladó járművel álta­lában csak az úttest jobb szé­lén, mindig egy sorban közle­kedjenek, az irányváltoztatás szándékát pedig kellő időben, láthatóan jelezzék és az egye­nesen továbbhaladó járműve­ket ne veszélyeztessék. A gép­kocsivezetők viszont két keré­ken járókkal találkozván legye­nek az átlagosnál sokkal elő- vig yázato s ab bak. PIÁCSEK GYÖRGY Elmúlt ? Számos olyan intézkedés született az elmúlt évben, amivel segítettük a mozgás- sérülteket. Ezek közé tarto­zott például az, hogy a gép­kocsik parkolóiban egy-két helyet fenntartottak a szá­mukra. Azóta fordult a naptár, vé­get ért a tél, lekoptak a ta­valy festett útburkolati jelek. Velük kopott a rokkantak nemzetközi jelzése. A záró­vonalakat, a felezővonalakat, a zebrákat most újra festik. Néhol a gépkocsik várakozá­si helyein a „boxokat" is fel­újítják. Csak éppen a „moz­gássérülteknek fenntartott" jelzés marad el. így ma már csak az alapos helyismerettel rendelkezők tartják tiszteletben a nagy fogadkozások korában fogant intézkedés nyomán felpin- gált ábrákkal jelzett parkoló­helyet. Mások viszont min­den további nélkül beállnak és most már rossznéven sem lehet tőlük venni, hisz aligha vehetők észre a múlt e kopott emlékei. De talán mégis fel kellene újítani ezeket a jeleket. A tavalyi nyilatkozatokból csak maradt erre az évre is egy kis festékre való.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents