Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

1982. május 16. ÏNrÊPÜJSÀG 3 Kitüntetett kollektívák Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság : Kiváló vállalat Pénteken a tamási művelő­dési otthonban tartatták a Gyulaji Állami Erdő- és Vad­gazdaság dolgozói ünnepségü­ket abból az alkalomból, hogy a MÉM és a MEDOSZ elnök­sége a kollektívát Kiváló vál­lalat címmel tüntette ki az 1981. évi termelési és politikai ered­ményekért. Az erdészet dolgozóinak kép­viselőit és a vendégeket Forró Lajos szb-titkár köszöntötte; az ünnepségen megjelent Rácz Sándor, az MSZMP KB tagja, K. Papp József, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács nyugalmazott elnöke. Németh László, a gazdaság igazgatója mondott ünnepi be­szédet. Méltatta az 54 szocia­lista brigád eredményes mun­káját, a vezetők és a dolgozók jó együttműködését. A gazda­ság 23 ezer hektáron folytat fagazdálkodást és vadásztatást. Mindkét ágazatban szép ered­ményeket értek el, a nyereség meghaladta tavaly a 30 millió forintot. Elégedettek voltak a fakitermeléssel, értékesítéssel a partnergazdaságok is, ugyan­akkor a vadásztatásban is ma­gas színvonalon végezték a munkát. A magas kitüntetést a kol­lektívának K. Papp József adta át, rövid ünnepi beszéd kísé­retében, amelyben méltatta a mérnökök, munkások tevékeny­ségét, s kívánt további sikere­ket a kollektívának. Az ünnep­ség végén kitüntetéseket, ju­talmakat adtak át. Az ünnepségen Rácz Antal, a MÉM főosztályvezetője is gra­tulált a magas kitüntetéshez, majd pedig ismertették Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének táviratát, amelyben gratulált, és eredményes mun­kát kívánt a Gyulaji Állami Er­dő- és Vadgazdaság kollektí­vájának. Megyei TIT-küldöttgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Változtak az ismeretterjesztés belső arányai az elmúlt öt évben. Népszerű lett a szabad- egyetemi forma és örvendetes módon megnövekedett az ér­deklődés a nemzetközi politikai ismeretterjesztés, a társada­lomtudományi, politikai isme­retterjesztés iránt. Valamikor a TIT hasonló számvetéseiben vezettek az egészségügyi, iro­dalmi, művészeti, anyanyelvi ismeretkörökből vett előadások, rendezvények. Ma a pálma, a komplex országjárás mellett, kétséget kizáróan a műszaki, mezőgazdasági, társadalom- tudományi, matematikai isme­retkörökből vett előadásoké, rendezvényeké. Nem kétséges, hogy a TIT ötéves tevékenysé­gének eredményei összefügg­nek azzal a nyitással is, amit a társszervekkel való szoros kapcsolatépítés és -tartás kö­vetelt meg. Minden szinten él­vezi a TIT a párt-, állami szer­vek, társadalmi és tömegszer­vezetek támogatását. S azt lenne itt egyszerűbb felsorol­ni, hogy mely szervekkel nincs együttműködési megállapodá­sa a szervezetnek. Megállapította a küldött- gyűlés, hogy a szakosztályok többségének a munkája rend­szeresebb, folyamatosabb lett, A Minisztertanács döntése értelmében az irányító szervek újabb jogköröket adnak át a vállalatoknak, tovább növelve azok önállóságát. Ez a folya­mat már korábban megkezdő­dött: tavaly óta a minisztérium helyett a vállalati vezetők en­gedélyezik, hogy dolgozójuk közületi gépkocsit vegyen igénybe hivatalos külföldi útjá­ra, a korábbiaknál magasabb összegig önállóan állapíthatják meg a vállalati személyi fizeté­seket, s nem a minisztérium út­ján, hanem közvetlenül kérhe­ti a Fővárosi Tanács engedé­lyét dolgozóik budapesti ingat­lanszerzéséhez. Az intézkedések beváltak, a vállalatok kevésbé osztják meg a felelősséget, s az irányító szervek is mentesültek több ad­minisztratív feladat ellátása alól, nagyobb mértékben össz­pontosíthatnak a tényleges el­vi irányító munkára. A Minisztertanács csütörtö­kön hozott rendeletéi is ilyen jellegű hatásköröket ruháznak át. Eddig az állami vállalatok csak a felügyeleti szerv enge­délyével, illetve a pénzügymi­niszter előzetes egyetértésével vásárolhattak bizonyos érték­határ felett magánszemélyektől ingatlanokat, köthettek bérleti szerződéseket és szerezhettek be árukat. A iövőben ezekre nem kell engedélyt kérni, s az ingatlanvásárlás feltételeit egy­séges jogszabály írja elő. A vállalatok veszik át a ka­rácsony és úiév közti munka­napokat érintő munkarend vál­toztatásának jogkörét is: a jö­vőben azok a vállalatok is mó­dosíthatják önállóan munka­rendjüket, amelyek eddig azt csak a felügyeleti szerv enge­délyével tehették meg. hogy a helyi szervezetek, cso­portok munkájának hatékony­sága érződik működésük terü­letén. Jelentőségük éppen ezért fokozódó. Szó esett természetesen a még eredményesebb ismeret- terjesztő tevékenységet gátló gondokról is. De összességé­ben tekintve az öt évről el­számoló írásos jelentést és azt, ami ennek vitájában hangzott el, jóleső érzés közvetíteni, hogy a TIT Tolna megyei szer­vezete — mely Vili. megyei küldöttgyűlésén igen kritikusan végezte el a mérlegelés mun­káját — megvalósította öt év­vel ezelőtt megszabott főbb működési célkitűzéseit. Tartalmi munkája korszerűsödött, taglét­száma stabilizálódott, szerve­zeti élete fejlődött. A tanácskozáson heten kér­tek szót, közöttük dr. Péter Szigfrid, a megyéi pártbizott­ság titkára, István József, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Nádor György, a TIT országos elnökségének tagja. A vitát Biczó Ernőné titkár fog- lalta-össze, maid. a TIT Vili. megyei küldöttértekezlete jóvá­hagyta a megyei elnökséq be­számolóját és eddigi tevékeny­ségének tapasztalataira ala­pozva határozta meg az el­következő öt év tennivalóit. Nem véletlen, hogy a felada­Eddig a miniszterek a hoz­zájuk tartozó vállalatokhoz ér­kezett panaszok, bejelentések intézéséről készített kétéven­kénti elemzésükhöz külön infor­mációkat kértek a vállalatok­tól. Ezután a rendelkezésükre álló egyéb információk alapján készítik el az elemzést, ilyen kötelezettségük többé nem lesz a vállalatoknak. Több területen megszűnik a felügyeleti szervek közvetítő funkciója a vállalatok és egyes irányító szervek között. Példá­ul a mérnökök közgazdasági továbbképzését eddig a válla­lat javasolta, s ezt a javaslatot a felügyeleti szerv a Művelődé­si Minisztériumnak, illetve az egyetemnek továbbította. Ezen­túl a vállalatok mérnökeiket közvetlenül az egyetemre java­solhatják. A Minisztertanács csütörtöki rendeletéivel összhangban mi­niszteri rendelet módosítja a vállalatok néhány - főként munkaügyi jogkörét. A jövőben nem szükséges a felügyeleti szerv engedélye a külföldön munkát vállalók itthoni fizeté­sének megállapításához, továb­bá ahhoz sem, hogy az ösztön­díjjal külföldön tartózkodók itt­hon megkapják átlagkeresetü­ket. A kollektív szerződéseket sem kéri be ezentúl a felügye­leti szerv, azzal a jövőben csak akkor foglalkozik, ha vitatott. Korábban a felügyeleti szerv állapította meg, hogy a dolgo­zó másodállása öszeférhetetlen a főfoglalkozásával, s adhatott ez alól mentesítést. A jövőben — az igazgatók és igazgatóhe­lyettesek kivételével — mindez a vállalati vezetők hatáskörébe kerül. tok között változatlanul első helyen áll a népgazdasági ér­dekeknek megfelelő termelés ismeretekkel való segítése; a tudományok legújabb eredmé­nyeinek terjesztése; a marxista —leninista világnézet erősíté­se, ápolása; az embere^ mű­veltségi színvonalának változa­tos formákban történő eme­lése. Jóváhagyta a TIT megyei külfdöttqyűlése az alapszabály­módosítással kapcsolatos me­gyei állásfoglalást is, majd ezt követően került sor a TIT me- qyei szervezete tisztségviselői­nek lemondására, röviddel ez­után nedig az új vezetőség és az országos küldöttgyűlés kül­dötteinek megválasztására. A TIT megyei szervezetének kép­viseletében a Vili. országos küldöttértekezleten kilencen vesznek részt. A TIT Tolna me- qyei elnöke ismét dr. Kováts Jenő, titkára pedig Biczó Er­nőné lett. A tanácskozás részt­vevői megválasztották a 35 ta­gú megyei elnökséget és a szervezet 5 tagú ellenőrző bi- zottsáaát is. A Vili. meavei küldöttavű- lés alkalmából dr. Nádor György a tudományos ismeret- terjesztésben kifejtett tevékenv- séaéért 23 személynek adott át kitüntetéseket, oklevelet, jutat­nia kát. Szárba indult a búza Kedves az időjárás a mező- gazdasági munkáknak. A hét eleji esőzések felüdítették a ha­tárt. A májusi határszemlék - a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei ezeken mérik fel a további kilátásokat - tanúsága szerint az őszi kalászos gabo­nák „szépen mutatnak”. Igaz, már korábban szükség lett vol­na csapadékra, a talaj víz­készlete ugyanis meglehetősen kimerülőben volt, a növényál­lomány azonban az elmúlt idő­szakban jól alkalmazkodott az adottságokhoz, a körülmé­nyekhez. A déli országrészben az őszi árpa már kalászol, fej­lődésének újabb fontos szaka­szához érkezett. A búza or­szágszerte — ahogyan a mező­gazdászok mondják - szárba indult. A fejlődés mindenütt erőteljes; ahhoz, hogy a növé­nyek a- talajból felvehessék a tápanyagokat, további esőzé­sekre van szükség. Az esőktől átitatott talajban könnyebb a vetés. A kukorica vetőmagja már csaknem min­denütt a földben van. Még né­hány napig kell dolgozniuk a vetőgépeknek Szabolcs-Szat- már, Borsod és Hajdú-Bihar meavében, de itt is csak azokon a tájakon, ahol megszorult a víz és a sáros, süppedős tala­jon sokáig nem indíthatták a vetőgépeket. ' / A zöldség- és gyümölcsösker­tekben naqyüzem van. A nfezőgazdasági nagyüze­mek kihasználják a kedvező időjárást, a munkák ugyan to­vábbra is mintegy kéthetes ké­sésben vannak, a kései kitava­szodás okozta lemaradást azonban a korszerű kémiai anyagok felhasználásával és a naqy teljesítményű aépek két- műszakos járatával igyekeznek csökkenteni. Tovább bővül a vállalatok hatásköre Szótartó „összeesküvők” „Gyerekekért? Bármit, szívesen!” Júniusban nyit a tamási járás úttörőtábora Félúton vagyunk Székszánd és Balatonszabadi-Sóstó^ kö­zött, a megyei tanács járási hi­vatalának elnöki szobájában. Tamásiban. — Emlékezik, Grill elvtárs, mit mondott közel egy évvel ezelőtt? — Azt, hogy 1982 nyarán megnyitjuk a járás úttörőinek korszerűsített táborát Sóstón. — Szeretném szaván fogni. A hivatal elnöke nevet. Ah­hoz én nem keltem föl elég korán, hogy szaván foqhassam. Igenis, kész lesz a tábor. Kü­lönben ezt Halmai Lajos is ta­núsíthatja, aki a beruházási vállalat munkatársaként társa­dalmi munkában végezte a műszaki ellenőrzést: Öt nem faggattam? Dehogynem. Egé­szen Szekszárdiéi idáig. S na­gyon sajnálom, hogy aki a 8 milliós gyermeküdülő terveit szintén társadalmi munkában készítette el, Lőrinczy Gyula, nem jöhet velünk háztűznéző- be. — Ha minden jól megy — mondja Grill Ferenc —, június elején meglesz az átadás. Igaz, Gyürky elvtárs? Gyürky László, a tamásiak költségvetési üzemének veze­tőije, bólint. Odalent — ahova naponta kétszer fordul a Rolbur a jelenleg Sóstón dolgozó 30 emberrel, maholnap csupán az utolsó simításokat kell elvégez­ni. A csatasorból csak egyik alvállalkozó lóg ki, a Tolna megyei Lakáskarbantartó, amely a beépített szekrényeket vállalta elkészíteni. Egyébként, példás a létesítmény készen­léte. Van ahol már takaríthat­nak az építőbrigád asszonyai. A többiek? Mázolnak, szerelik a vízvezetéket, ahol még nem végezték ezzel a munkával. Vagy a burkolást fejezik be. De hiszen majd meglátjuk! A kora reggeli verőfénynek se híre, se hamva, szemerkél az eső, fúj az északi szél. Nem ezt nevezik kirándulóidőnek. Grill Ferenc azonban egyéb elfoglaltsága miatt nem tud velünk tartani. Valójában szí­ves-örömest vizitel, amikor csak teheti a 8 milliós költséggel összkomfortosított táborban, ami ugyanúgy összefogás gyü­mölcseként kerül néhány hét múlva a gyerekek birtokába, mint 1979-ben, a nemzetközi gyermekévben Tamási és a ta­mási járás úttörőháza. Míg asztalra kerül a forró­sága miatt különösen jóleső kávé, a hivatal elnöke listát vesz elő. A járás ipari és me­zőgazdasági üzemeinek; szö­vetkezeteinek a neve mellett az áll, hogy melyik, mennyi be­fizetést vállalt 1979-ben, s mennyit teljesített 1980—81 — 82-ben. Csaknem összejött a megajánlott négymillió. A nem fizetők néhány százezer forint­ja — a gyönki Petőfi Tsz és a simontornyai BSZV — hiányzott ugyan. Helye most is lenne még. De már nem tudja pléh- re csúsztatni a szép vállalko­zást ez a hiány. Hanem volt egy jó sztori a tolnanémedi tsz elnökével, aki nemrég Tamásiban járva be­jelentette, hogy föltétlenül ott akar ám lenni a tábor átadási ünnepségén. — Ott aztán semmi helyed — közölte vele a járási hivatal elnöke —, azok lesznek hivata­losak, akik pénzt is adtak nem­csak beszéltek... Eskü égre, földre, hogy ők aztán igenis befizették a tábor­építési alapra, amit megaján­lottak. — Még meg is Ikérdeztem a főkönyvelőtől. — Ha azt mondta, hogy min­den rendbén, rosszul felelt. Szó szóra. Szelíd ugratás az eayik oldalon, jól féken tartott méreg a másikon. Aztán a tsz- elnök, haza Tolnanémedibe. Két nap múlva vissza, egy fél­literes fiaskóval. Hogy az a dinnyepálinka, ami benne van, késedelmi kamat, meg engesz- telés a vitáért. Jól beszélt a főkönyvelő, csak éppen a Vö­röskereszt táborépítőalapjára utalta a pénzt. De most gyor­san befizették a sóstói részüket is. — És a berendezés? ■Minden megvan, ami a tábor életéhez szükséges. De érdemes lett volna krónikába foglalni, hogy a gazdálkodószervek négy­milliójához miként jött a másik négymilliiócska, s milyen csava- rintos úton-módon lettek meg az émeletes ágyak, asztalok, étkészletek. — Tudja, az a szerencse, hogy majd mindenütt van egy- egy Tolna megyei származék, aki örül, ha segíthet a földijei­nek. Nem tudtam, de megtudtam, hogy jó például az, ha a Pécsi Sörgyár igazgatója „felsőnyéki fiú”, mert akkor szívesen jár közibe árengedményes tányérok ügyében a porcelángyárnál. Nem sorolom, de megjegyzem: kapcsolatókat soha nemesebb célra ne használjunk, mint gyer­mekintézmények fölszerelésére és hasonlókra! Háztüznéző csoportunkhoz Tamásitól csatlakozik Gyürky László és Szomosfalvi Imre fő­mérnök. Eső, sár, szél Balaton- szabadi-Sóstón. De azért folyik az állványozás a 135 személyes, kétszintes épület bejárati és udvari részén. Ha szárazra vált az idő, jöhet a festés, utána a lábazat elkészítése. „Ez már nem fogd meg munka, csak olyan simogatás" — hallom, s hozzám lép Szabó József épí­tésvezető, hogy megnyugtasson. Egy hét se kell és hozzáláthat­nak a tereprendezéshez. Jó, hogy mondja. Úgy látom, hogy ég és föld különbség van a „kint" és a „bent” képe kö­zött. A folyosókon, a szobák­ban már „látni”, milyen pom­pás helye lesz itt a gyerekek­nek, az úttörőknek. Igaz, előbb a KISZ-esek jönnek. Ők vállal­ták a berendezést, az udvar megszépítését. A Sóstó száraz nádasa most nem muzsikál olyan andalítóan, mint nyáron 6zókott. Magányos a stég, ahonnan a gyerékek úgy sze­retik „ijesztgetni" a kárászo­kat. Ez a víz nem fürdőzésre való. A strandolásért gyalogol­ni kell picit a Balaton-partra. De mit tesz az olyan időben, amikor nem ilyen vendég- marasztó a sár?! A régi épüle­tek közül csak egy kiszolgált faházat bontanak le, a többi marad. A szállodaszerű főépü­let második emeletéről a sátor­tábor parancsnoki épülete mó­kásan picike. Előtte ott a zászló- ■ tér, amit pillanatnyilag föld- hányásák, törmelékhalmok ékí­tenék. Az oldalépület mögött pedig az SZK 25-ös típusú szennyvíztisztító berendezés kát­ránytól feketéllő testére most hordják a földet. A nyüzsgés óriási. A képzeletemet viszont úgy látszik megülte ez a csúf időjárás. Halmai Lajos moso­lyog. Gyürky László és Szamos- falvi főmérnök úgyszintén. Akárhová nézek, kiül az arcom­ra a kétkedés. Az is, hogy rö­vid a fantáziám, nem tudom elképzelni art a rendet, ami rövidesen átveszi a terepet egy­szer és mindenkorra az építés­sel járó rendetlenségtől. — Eljönnek a nyitásra? —• kérdezik ketten is a búcsúzás­kor. őrömmel. Ez a legkevesebb, amit megtéhetnek a krónikások azok tiszteletére, akik bármit, szívesen megtesznek jövőnkért, a gyerekekért. LÁSZLÓ IBOLYA Állványok, festéshez Vigyázat, mázolva...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents